Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-14 / 38. szám

KEDD, 2006. FEBRUÁR 14. •AKTUÁLIS« Kislakásra elég egy albérlet ára havonta A fészekrakókat a részletek riasztják Egyéves a kormány Fészekrakó-progranija, amelyben a fiatal házaspárok támogatott lakáshitelt kérhetnek. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal több mint 23 ezer szerződést tart nyilván. Az ingatlanpiac szegedi résztvevői kevés igénylővel találkoznak, bár a korhatáremelés több fészekrakót vonz. A Fészekrakó-programban az állam tavaly februártól támogatott hitelfelvétellel segíti a fiatal házaspárok lakásvásárlását, amelyhez csupán 10 százalékos önrészt kell felmutatni. Saját erő sem szükséges, ha a fészekrakók a szocpolt is igénybe veszik. A minisztériumi számadatok azt mutatják, 23 ezer Fészekrakó-szerződést kötöttek országszerte. Mi csupán hosszas keresés után találtunk olyan párt Szegeden, aki ilyen támogatott hitellel vásárolta első fészkét. - Albérletben laktunk a feleségemmel havonta 28 ezerért, plusz rezsi. Szerettünk volna saját lakást, ezért néztünk hitel után. Kezdőtőke nélkül alig álltak szóba velünk a pénzintézetek, végül az ingatlanközvetítő tanácsára a Fészekrakó-programot választottuk - meséli Horváth Gábor. - Az ügyintézés ugyanannyi ideig tartott, mint más bankhitelnél, nagyjából hat hét alatt tető alá hoztuk a hitek és az adásvételi szerződést is. Egy hónapja költöztünk be első lakásunkba: 35 négyzetméteres, használtan jutottunk hozzá 4,8 millió forintért. 700 ezer önerőt adtunk bele, és húsz évre köteleztük el magunkat. Kevesebb a törlesztőrészletünk havonta, mint az albérlet díja: most 24 ezer 500-at fizetünk. Egész más érzés a sajátunkért kiadni a pénzt, a részlet korrekt, sőt félre is teszünk egy keveset. Spórolással jut majd az otthonunk kicsinosítására. Szabó Viktor másként látja: a támogatott hitellel rosszabbul jártak volna, mint a rendes banki konstrukcióval. A szegedi fiatalember magasnak találta a törlesztőrészleteket, ezért a feleségével nemrég devizaalapú hitelt vettek fel, és a 4,5 millió forintot ők is húsz éven át fizetik vissza havonta 32 ezer forintos részletekben. A megkérdezett szegedi ingatlanközvetítő cégeknél ritkán érdeklődnek a Fészekrakóról, alig kötöttek támogatott hitelt tartalmazó adásvételi szerződést. Az egyik közvetítőiroda vezetője abban látja az okát, hogy sokakat visszatart a forintalapú hitel. Bátyiné Mester Zsuzsa szerint vevőik inkább a svájci frankban vagy az euróban bíznak. A másik ok, hogy ügyfeleik nem kérik a forintkamatozású konstrukciót, mondván, annak biztosan jobban emelkedik a kamata. Inkább vállalják a devizaalapú hitelekkel járó árfolyamkockázatot. Az egyik bank szegedi hitelosztályán megtudtuk: jó esetben tíz hitelkérő közül egy igényel Fészekrakó-konstrukciót. Novemberig csak harminc év alattiak kérhették, amióta viszont öt évvel megemelték a korhatárt, többen érdeklődnek. Elsősorban kétgyerekes családok választják, akik kétszobás lakást vásárolnak 7-8 millió forint hitellel és szocpollal. Egy közvetítő cég ügyintézője, Kószó Edina jobb arányt tapasztal: tízből náluk két pár jut el a „fészekrakásig". DOMBAI TÜNDE A lopások és önbíráskodások miatt szigorították a bejutást az iskolába Fő fasori: a szülők kitiltva A diákok védelmében zártabbá tették a szegedi Fő Fasori Általános Iskolát, ahol az utóbbi időben több atrocitás és lopás történt. Az új rendszerben a szülők már nem kísérhetik fel a tanterembe gyermekeiket és délután a portásfülke előtt kell várakozniuk. Közülük többen felháborodtak az intézkedésen. A szegedi iskolák között akad, ahol a szülők akadálytalanul közlekedhetnek az épületben, máshol diszpécserszolgálatot működtetnek. A Fő Fasori Általános Iskolában S félévzáró értekezleten döntött úgy a tantestület, hogy zártabbá teszi az iskolát, mert az utóbbi időben több olyan esemény is történt, amely zavart okozott az intézmény életében. - Volt olyan, hogy egy szülő hasba bokszolt egy diákot, mert az bántotta a gyermekét. Máskor meg egy illuminált apuka azzal nyitott be a tanterembe, ahol éppen órát tartottak, hogy elviszi a gyermekét. A pedagógus ezt megakadályozta, mert a diákot - a megállapodás szerint - csak az anyuka vihette el az iskolából - mesélt az elmúlt hónapok történéseiről Bikárdi Melinda. Az iskolaigazgató elmondta, hogy nemrégiben egy kolléganőjének lopták el a táskáját az egyik teremből, a tanári asztalról. Az eset után nem sokkal pedig eltűnt az igazgatóhelyettesi irodából a pénzes kazetta, benne hetvenezer forinttal. Az intézmény vezetése megtette a feljelentéseket a rendőrségen, ahol azt javasolták: próbálják zártabbá tenni az iskolát. A gyermekek és magunk védelmében úgy határoztunk - magyarázta a direktor -, hogy február 7-étől új Várakozás az intézmény előtt. Többen felháborodtak az intézkedésen Fotó: Schmidt Andrea rendszert vezetünk be a vagyonvédelem és az oktatás zavartalansága érdekében. Az iskolában megerősítették a portaszolgálatot. A szülők már nem kísérhetik fel a gyermekeiket a tanterembe és délután a portásfülke előtt kell várakozniuk. Az igazgató szerint ez nem jelenti azt, hogy a szülő már csak a fogadóórán vagy szülői értekezleten találkozhat a pedagógussal. Ha a szülő kéri, lehívják a tanárt a portára. Tervezik, hogy felsős diákokból megszervezik a délutáni ügyeleti rendszert, és a nagyobbak kísérik majd le az alsósokat a szülőkhöz. Négy walkie-talkie-t is vásárolnak, ami az udvaron gyermekekre felügyelő napos tanároknál lesz. - Nem úgy kellene zártabbá tenni az iskolát, hogy kitiltják a szülőket - mondta egy felháborodott anyuka, aki - a gyermekére tekintettel - nem vállalta a nevét. Szerinte az önbíráskodó szülőknek a jövőben is el fog járni a kezűk, csak nem a folyosón, hanem az iskola előtt. A szülőt az háborítja fel a legjobban, hogy eddig reggelente vagy délután 1-2 perc alatt minden aktuális dolgot meg tudott beszélni a tanítónővel a gyermekkel kapcsolatban, most pedig telefonon kell vele időpontot egyeztetni. Szerinte ha a folyosóügyeletes tanárok komolyabban vennék a feladatukat, nagyobb lenne a rend. Egy másik szülő - aki szintén nevének titokban tartását kérte - azt mesélte, hogy egy fontos papírt szeretett volna felvinni az egyik tanárnak, de nem engedték. Szerinte így sérül a kapcsolat a pedagógus és a szülő között. sz. c. sz. HALLÓ! HALL0! FIGYELEM! A szegedi egyetem Juhász Gyula gyakorló általános iskolája nyitott intézmény - mondta Bácsi János. Az igazgató közölte: náluk felkísérhetik a gyermekeket a tanterembe, és délután nem kell a portásfülkénél várakozniuk a szülőknek. A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában november elejéig kísérhetik fel az első osztályosokat a tanterembe, utána a szülőknek el kell engedniük a kicsik kezét az aulában. Délután a portaszolgálat zártláncú hangosbemondén közli, kit várnak a bejáratnál. MESTERSÉGEK DICSÉRETE Hell István rendező (44 éves) Száz százalék tehetség, ugyanennyi tudás Már a polgármesteri hivatalban a kérelem Szentesen Lebontanák a téglagyárat séggel, kreativitással, jó stílusérzékkel kell rendelkeznie. Stabil fizikai állapot szükséges a munkához, hogy amíg irányítja a csapatot például egy élő adásban, végig tudjon a feladatra koncentrálni. Fontos a jó ritmusérzék is - jól irányított képvágással még egy kevésbé érdekfeszítő beszélgetés is izgalmassá tehető. A rendező munkája felelősségteljes. Amikor megszületik a műsor ötlete, az ő feladata, hogy ebből érdekes, izgalmas adás készüljön - amihez persze mindenki hozzáadja a maga tudását. Hell István azoknak, akik ezt a pályát választanák, javasolja: keressenek egy jó műhelyt, ahol megtanulhatják a szakmát, s közben iratkozzanak be egyetemi képzésre is. - A mesterségbeli tudás és a tehetség egyaránt elengedhetetlen. Ismerni kell a zene- és művészettörténetet, érteni kell a kompozíciókhoz. A tudás megszerezhető, a stílusérzék fejleszthető. Egy »dolgot nem lehet ebben a szakmában megtanulni: hogy mindezt az ember hogyan gyúrja össze. Erre nincs recept, mert a tudás és a tehetség ötvözete adja meg egy rendező névjegyét. NY. É. Megkezdődött a visszaszámlálás a nagy múltú szentesi téglagyárban. A város iparát megalapozó Zsoldos család létesítette még a 19. században a fábiáni út menti telepet, ahol a közelmúltig kisméretű falazótéglákat gyártottak. Lapunk értesülése szerint le akarják bontani ezt az ipari emléket. Már nem égetnek téglát a szentesi Attila úti gyárban, ahol kisméretű, tömör falazótéglák készültek hosszú ideig. Információink szerint tavaly ősszel még folyt a munka a falak közt, ahol körülbelül húsz embert foglalkoztattak. Lapunk úgy értesült, hogy fel akarják számolni ezt az ipartörténeti szempontból jelentős telepet. A város iparát a Zsoldos család alapozta meg még a 19. században, amikor is fatelepet, gőzmalmot és téglaégetőt létesített, hogy csak néhány üzemet említsünk. A máig Zsoldos-téglagyárnak emlegetett cégnél a legutóbbi időkig is készültek a termékek, amelyekről azt mondja az ősi család egyik nőtagjának a férje, Kotymán László, hogy ha a rendszerváltozást követő kárpótlás időszakában lehetőség nyílt volna rá, a família igényt tartott volna a gyárra. A férfi úgy véli: európai hírű téglagyárrá lehetett volna fejleszteni. Gázfűtéses kemencével működött, és ismeretei szerint folyamatosan termeltek benne. Lapunk értesülésével megegyezően ő is azt hallotta, hogy felszámolják az ipartörténeti emléknek számító gyárat. A bontott téglát pedig értékesítik majd - tette hozzá -, pedig szerinte egész Németországot Szentesről láthatták volna el a házfelújításokhoz kisméretű téglával. Az 1990-es évek elejéig a Pankotai-Agrár Rt. működtette Nem égetik már a téglát az üzemet. Földi János vezérigazgató lapunk érdeklődésére anynyit közölt: amikor ők eladták a gyárat, még folyt a termelés. Azóta már több tulajdonosa is lehetett cégnek, ám a mai világban egy biztos: a gyártás hatékonysága a gázár függvénye. Próbáltuk elérni az Attila úti téglagyár mostani vezetőit, hogy megkérdezzük: igazak-e a bontásról szóló hírek, és ki mit szándékozik építeni a legendás hírű Zsoldostelep helyén. A cég két illetékese nem nyilatkozott, a harmadikról anynyit tudtunk meg, hogy márciusban tér haza külföldről. A polgármesteri hivatal műszaki osztályvezetője, Czirok ¡ánosné érdeklődésünkre megerősítette: a Zsoldos-féle téglagyár üzemi épületének bontására mintegy két hete érkezett Fotó: Vidovics Ferenc hozzájuk kérelem. Jelenleg szakhatósági szakaszban van az ügy, amelyről hatvan napon belül kell határozatot hozni. Az osztályvezető kérdésünkre azt is elmondta: az adott területre építési kérelmet még nem juttattak el hozzájuk. Egyébként pedig ez az egykori Zsoldos-téglagyár nem áll helyi és országos védelem alatt. Az ellenben tény: közel áll a szentesiek szívéhez e nagy hírű dinasztia minden műve, amely Szentes történetének része. Ilyen az az artézi kút is, amelyet a 19. század végén fúrt ifj. Zsoldos Ferenc mérnök a gyártelep közepén. Ez az ipari emlék ma a Széchenyi liget egyik ékessége. BALÁZSI IRÉN Ezek a hetek sokak számára a döntéskényszer hetei: február közepéig-végéig választani kell a 14-16 éveseknek és a 18-20 éveseknek is: mi legyek, ha nagy leszek? Vagy legalább beállni egy útra, melynek végén valamilyen szakma, foglalkozás sejlik föl. Ebben a nem politikai, hanem életpálya-választási időszakban bemutatunk néhány mesterséget. Hátha ötletet adhatunk. - Az én történetem népmesébe illő. Mindenképpen színházban szerettem volna dolgozni, rendezői munkáról nem is álmodtam - mondja Hell István, a Magyár Televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának vezető rendezője. - Fiatal koromban néptáncoltam, majd a Népszínház táncszínházához szerződtem profi táncosként. Aztán besoroztak. Itt elszúrtam, mert nem kérték meg nekem a profi táncosoknak akkor még járó mentességet. Szegeden voltam katona, leszerelés után pedig itt álltam: se tánc, se semmi. Később Gyulán, egy előadáson találkozott a szegedi tévé főrendezőjével, Kun Zsuzsával, aki javasolta neki: próbálja meg a televíziós munkát. Ha menni fog, azt úgyis érzi majd, ha nem, ő lesz az első, aki figyelmezteti. - Gyorsan beleszerettem ebbe a munkába. A rendezői hivatás annak való, aki egy kicsit exhibicionista. Tud olyat mutatni az embereknek, amit más még nem mutatott. Mire gondolok? A Tiszáról ezer etűdöt lehet csinálni, én azt szeretném, hogy én legyek az ezeregyedik, aki egy újabb nézőpontból mutatja meg a folyót. Hell szerint a tévés rendező jó médiamunkás. Ismernie kell az adott stúdió összes technikai berendezését, s azt is, azok mire képesek. Értenie kell az operatőri munkához, érzékenyA tehetséget és a megszerzett tudást minden rendező másként gyúrja össze - vallja Hell István Fotó: Karnok Csaba