Délmagyarország, 2006. február (96. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-10 / 35. szám

PÉNTEK, 2006. FEBRUÁR 10. •KULTÚRA« 7 Mario és a varázsló Kancsár József rendezésében és főszereplésével jövő pénteken mutatják be a szegedi Pinceszínházban a Mario és a varázsló című novella színpadi változatát. Lapunk szerencsés előfizetői jegyeket nyerhetnek a darab valamelyik előadására. MUNKATÁRSUNKTÓL Latinovits Zoltántól Mácsai Pálig sok kiváló színész eljátszotta már Cipolla figuráját. Most a Mariót alakító Czene Zoltán partnereként Kancsár József is bemutatkozik a szerepben. A novella szerzője családjával 1926 szeptemberében egy kis olaszországi üdülőhelyen nyaralt. Amint az egy barátjának írt leveléből kiderül, Cipolla és Mario létező személyek voltak. A bűvész épp ezen az üdülőhelyen lépett fel, s minden úgy történt, ahogy az a műben is szerepel. Kivéve a tragikus befejezést, amelynek ötlete nem az írótól, hanem legidősebb lányától származik, aki cseppet sem csodálkozott volna, ha a feldúlt fiú lelövi a bűvészt. Az élményt három évvel később, 1929 szeptemberében vetette papírra a szerző kelet-poroszországi üdülése során. A novella a fasizmus árnyékában világsikert aratott, és rendre elkészítik újabb és újabb színpadi változatát is. JÁTSSZON VELÜNK! |H Játsszon és nyerjen velünk 2 db belépőt a Mario és a varázslé február 17-i, 18-i vagy 23-i előadására. 30 jegyet kisorsolunk előfizetőink között. Kérdésünk: Ki az írója a darabnak? A válaszokat február 15-ig várjuk a következő címre: Délmagyarország Kiadó, 6720 Szeged, Stefánia 10., vagy a marketing@delmagyar.hu e-mail címre. A borítékra írja rá: Mario és a varázsló. Ismét felújítják Angyal Mária klasszikus Lammermoori Lucia-produkcióját Az énekművészet diadala Az Ausztriában élő Trubin Beáta címszereplésével, Gyüdi Sándor dirigálásával ma este tartják a Szegedi Nemzeti Színházban Angyal Mária Lammermoori Lucia-produkciójának felújítását. Túlzás nélkül klasszikusnak mondható immár Angyal Mária Lammermoori Lucia-rendezése, amely még valamikor a hetvenes évek elején került először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Székely László ötletes díszlete és Gombár Judit szép jelmezei kiállták az idő próbáját, nehéz lenne összeszámolni, hány felújításon, hány különböző szereplőgárdával bizonyítottak már. Ma este új előadókkal ismét műsorra kerül Donizetti talán legnépszerűbb remekműve. A produkciót karmesterként jegyző Gyüdi Sándor a kilencvenes évek elején vezényelte először az operát. Emlékezetes volt az akkori felújítás, ugyanis a Szegedi Szimfonikus Zenekar küldöttséget menesztett Molnár László zeneigazgatóhoz, hogy a kiszemelt osztrák karmesterrel nem vállalják a premiert. Ezért az akkor még a teátrum karigazgatójaként dolgozó Gyüdi Sándor dirigálta a bemutatót. Olyan sikerrel, hogy évad végén megkapta érte az Olasz operákért-díjat. - A Lammermoori Lucia a vokalitás diadala. A romantikus történet és az abból adódó jó színpadi helyzetek, másrészt a kiváló főszerepek miatt is kiemelkedik a bel canto operák sorából. Bevallom, hozzám is nagyon közel áll, hiszen ha megkérdi tőlem valaki, mi az eredeti hangszerem, akkor nem a csellót vagy a gitárt mondom, hanem inkább azt, hogy énekes vagyok. TYubin Beáta (Lucia) és Simon Krisztina (Alisa) a próbán Fotó: Veréb Simon/Szegedi Nemzeti Színház Ezért az énekescentrikus operák a kedvenceim, ráadásul olaszmániásnak is tartom magam, a Luciában pedig a kettő találkozik mondja az előadást vezénylő Gyüdi Sándor, aki szerint a színházak operakínálatában mostanában előtérbe került a különlegességek extravagáns színpadra állítása. Olyannyira, hogy ma már szinte nem is a különlegességek számítanak csemegének, hanem a legismertebb, legnépszerűbb darabok hagyományos előadásai. - A muzsikát játszó szegedi szimfonikusok is szeretik Donizetti operáját. Nagyszerű lehetőséget kap benne a fuvola, az oboa, a klarinét, a kürt, nevezetes a hárfa szólója is. A zenekari árokban minden muzsikus ugyanolyan szépen szeretné eljátszani a saját szólóját, mintha koncerten, a színpadon lépne fel. Luciát Trubin Beáta alakítja, aki jelenleg Ausztriában él, és a grazi, valamint a budapesti operában is fellép. Lord Ashtont Kelemen Zoltán, Edgardót Kóbor Tamás, Arthurót Szerekován János, Raimondo szerepét pedig Altorfay Tamás énekli. H. ZS. ION ROST ANDREA Pál Tamás vezényletével a világhírű magyar szopránt, Rost Andreát is hallhatjuk a címszerepben Berkes János partnereként február 17-én és 25-én. információink szerint a 4-8 ezer forintos rendkívüli helyárakkal kínált előadásokra már csak kakasülőre szóló egy-két jegy kapható. Isteni színjáték - Szegeden Az árak 2006. február 10-12 között, a készlet erejéig érvényesek. Tóth Sándor szegedi szobrászművész kisplasztikája is szerepel a tárlaton DM/DV-fotó A Belvárostól 12 percnyire Egy mosollyal több Dante Isteni színjátéka közel hétszáz év múltán is izgatja a társművészek fantáziáját, ma is aktuális. Bizonyítja ezt az is, hogy a Budapesti Olasz Kultúrintézet és a MAOE által meghirdetett illusztrációpályázatra sok színvonalas munka érkezett. A belőlük rendezett kiállítás Tóth Attila rendezésében vasárnap estig a szegedi Olasz Kulturális Központban látható. A kortárs magyar képzőművészeti alkotásokban tükröződő Dante-inspirációt az olasz közönségnek is bemutatják, hiszen ugyanez a tárlat márciusban már a Római Magyar Akadémián tekinthető meg. A magyar szobrászok - köztük Csongrád megyében alkotó művészek, Lantos Györgyi, Máté István és Tóth Sándor - évtizedek óta nagy sikerrel szerepelnek a ravennai nemzetközi Dante-biennálékon, több alkalommal nyertek. Az Isteni színjátékhoz kapcsolódó kiállítás ötlete Szegeden született, azzal a szándékkal, hogy idehaza is közönség elé kerüljenek a Ravennában sikert aratott művek. Ezek a pályázat eredményeként szép számban kiegészültek festők, szobrászok és grafikusok - többek között a díjazottak, Wrobel Péter, fovián György, Kéri Imre, Lantos Györgyi és Halbauer Ede - Dante ihlette új műveivel.