Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-30 / 25. szám

30 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. Eladásra kínálja az IKV Rt. Szeged egykor patinás kisvendéglőjét Újjáélesztené a Bárkát egy vállalkozó Lassan ncgy éve nem fogad már vendégeket Szeged egyik legpatinásabb kisvendéglője, a Bárka. Most úgy tűnik, nem lesz az enyészeté az épület, többen is szeretnék eredeti formájában felújítani, és nosztalgiavcndéglőként üzemeltetni a Bárkát. Évtizedekig finom illat lengte itt körbe a vendégeket. Megszámlálni is képtelenség, hányszor koccintották, jó egészséget kívánva, egymáshoz poharaikat a víg cimborák, miközben a bokszokban ezernyi, világot megváltó gondolat született, vagy éppen magánya miatt búslakodó bámulta a korsó tetején ücsörgő, kövér sörhabot. Hát igen, ez volt kérem a Bárka, Szeged Felsővárosának híres-neves kisvendéglője, ahol operaénekes éppen olyan jól érezte magát a pacalt belapátolva, mint meg nem értett költő, a húst csontozó henteslegény vagy a vékonypénzű diák. Gódor visszacsalogatná a vendégeket A Bárka fogalom lett Szegeden, majd pedig egy megroggyant, minden eresztékében korhadó építmény, amit 2002-ben bezártak. Tavaly novemberben aztán teljesen ki is ürítették a szebb napokat látott épületet, s a szögedi polgárok akkor mondták ki, nagyokat sóhajtozva: na, erre is vethetjük a keresztet. Úgy tűnik, elhamarkodott ítélet született, mert a szegedi Gódor István fantáziát lát a Bárka újjáélesztésében. Súlyos milliókat is áldozna azért, hogy eredeti formájában felújíthassa a házat. - Csupán néhány éve dolgozom a vendéglátásban, de úgy látom, lenne jövője a nagy múltú Bárkának, mert a szegediekben igenis él az igény a szolid árakkal üzemelő, hagyományos, magyaros ételeket kínáló, piroskockás-terítős kisvendéglőkre. Az a célom, hogy nosztalgikus kisvendéglőbe csalogassam vissza a Bárkát ma is szép emlékei között őrzőket, s persze azokat, akik csupán idősebb szegediek élménybeszámolóiból ismerik a hajdan volt Bárka-hangulatot - szólt terveiről Gódor István. A Bárka felélesztését tervező üzletember egyébként két évvel ezelőtt már levezényelt olyan építkezést, aminek végeredménye szórakozóhely lett - a Bárka szomszédságában egy elöregedett épület átalakítása után nyitotta meg a Blueseum éttermet. Csak akkor, ha megveheti az épületet Gódor István elmondta: a sokmilliós beruházást csak akkor vállalná, ha engedélyeznék számára, hogy megvásárolja a jelenleg önkormányzati tulajdonban-lévő épületet, mivel hosszú távú befektetésnek tekinti a Bárka-rekonstrukciót. Szerinte erre lenne is lehetőség. Ugyanis egy 1994-ben megalkotott önkormányzati rendelet kimondja: „Az üres önkormányzati tulajdonú helyiségeket pályáztatás útján kell értékesíteni, kivéve, ha a pénzügyi bizottság egyetértésével a városrendezési, tulajdonosi és lakásügyi bizottság a helyiséget valamelyik tulajdonostárs részére, kérelmére - a többi tulajdonostárs vételi szándékáról szóló nyilatkozatának ismeretében - elidegenítésére kijelöli. Ebben az esetben a helyiségvételára a forgalmi érték." - A Bárka vegyes tulajdonú ingatlanon fekszik, egy fodrászat és két magánlakás szerepel még ezen a helyrajzi számon. Mivel az egyik lakás az én tulajdonomban van, így élni szeretnék a rendelet adta lehetőséggel - mondta el Gódor István, aki kérelmét már el is juttatta a városházára. Németh is kisvendéglőt szeretne Mivel a Bárka épülete jelenleg az IKV Rt. kezelésében van, megkérdeztük Németh Istvánt igazgatót, milyen jövőt szánnak a négy éve bezárt kisvendéglőnek. A vezérigazgató kifejtette: valóban mód nyílhat arra, hogy valamelyik tulajdonostárs kérelmezze az üresen álló önkormányzati ingatlan megvételét, de ez csupán lehetőség, s nem jelent elővásárlási jogot. Éppen ezért az IKV inkább a pályáztatás lehetőségével kíván élni, vagyis előreláthatólag február végéig meghirdeti eladására a Bárkát, s végül az veheti birtokba, aki a legtöbbet fizeti ki érte, ahogy ez egy piacgazdaságban természetes. - A pályáztatás mellett szól az is, hogy eddig már többen érdeklődtek az IKV-nál Bárka-ügyben, s többségük azt hangsúlyozta: az eredeti funkciót szem előtt tartva szeretnék újjávarázsolni az épületet. Ez érthető is, hiszen Szeged belvárosában, egy nagy szálloda tőszomszédságában, ahol sok turista is megfordul, szerintem is van fantázia egy múltat idéző szórakozóhely megnyitásának - mondta Németh István, aki maga is azt szeretné, hogy a Bárka felújítását követően kisvendéglő maradjon. BÁTYI ZOLTÁN Horváth Dezsőt köszönti a Tiszatáj Simái Mihály József Attila-díjas költő Folytatólagos föltámadás - Egy igazságkereső hetven éve című írásával köszönti kollégánkat, Horváth Dezsőt januári számában a Tiszatáj. A szegedi irodalmi folyóirat szépirodalmi összeállításában Bálint Péter, Kántor Lajos, Vári Attila prózáját, Határ Győző, Csiki László és Vitéz György verseit találja az olvasó. Zalán Tibor Baka István utóbbi tíz évéről ír, a Tanulmány rovatban pedig Illyés Gyuláról szól két esszé. „Beleszülettem a zene szeretetébe" - mondja Temesi Mária Liszt-díjas opera-énekesnő, az SZTE Zeneművészeti Karának professzora, az Operaház tagja, aki nemzetközi sikerekben gazdag pályafutásáról vall a A Tisza-parton mit keresek? című sorozatban. A Művészet rovatban Tüskés Tibor a Bálint Endre-emlékekről ír, Krasznahorkai László és Fenyvesi Ottó új kötetéről pedig kritikát olvashatunk a lapban, amelynek Diákmelléklete Mándy Iván Diákszerelem című novellájáról közöl elemzést. fabr. 17., 24.. márc. 3., 10. -7 éj -már 19 900Ft/f&tífl febr. 7., 14.. 21., 28.-7 é| -már 81 900Ft/tötöl tbbr. 20. -14 éj -már 179 900Ft/főtől tbbr. 9., 16., 23. - 7 éj -már 191 900 Ft/fötöl KARTAGO T0URS PLUSSZ Kft. 6720 Szeged, Orotzlán u. 1. Tel.: 62/471-066 Fax: 62/426-005 szeged@fcar1agopliraz.hii [ Aktuális ajánlatainkat tekintsék meg teletexten: RTL Klub 411. oldal, MTV1 415. oldal Kincses + Társa Szolgáltató Kft. Családi házak és egyéb épületek generálkivitelezése kiváló minőségben, reális árakon. Felelős műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés. Szegedről valószínűleg egyetlen művész sem indul az országos viadalon Ritkán mondanak verset a színészek Kétmillió forintot kaphat az a hivatásos színész, aki megnyeri a kifejezetten profik számára meghirdetett országos versmondó versenyt. Manapság a művészeknek egyre ritkábban van alkalmuk verset mondani. A szegedi teátrumból nem találtunk olyan színészt, aki indulna a viadalon. - Szomorúan tapasztalom, hogy az ifjú színésznemzedék már kimarad abból a rádiós és televíziós verskultúrából, amiben az én pályakezdő éveimben és utána még több évtizeden keresztül nekünk részünk volt - mondja Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház direktora. - Én még hihetetlen mennyiségű és minőségű versműsorban vettem részt. Megtisztelt a Magyar Rádió azzal, hogy A legkedvesebb verseim sorozatában önálló, egyórás öszszeállitást készített velem, a televízióban pedig a Vers mindenkinek című sorozatban szerepelhettem. Ötven Petőfi-, Arany-, Ady-, József Attila- és Faludy-verset mondhattam el annak idején az MTV2-ben. A líra fokozatosan kiszorult a televízióból, ma már a fiatal színésznemzedékek szinte ki vannak zárva ebből a műfajból. A költemény mint különleges szövegtest, többé-kevésbé meglepi a kollégákat, mert olyan ritka az az alkalom, amikor verset mondhatnak. Ennek fényében nagyon pozitív kezdeményezésnek tartom a Versünnep-mozgalmat. Pártolom fordán Tamásék egész napos versmondásra biztató akcióját is. A költészet napján, azaz József Attila születésnapján éveken át a Tabánban, újabban pedig a NemHAZA ÉS SZABADSÁG A Versünnep Alapítvány, a Kossuth rádió és a Duna Televízió az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából hirdette meg a Haza és szabadság című versmondó versenyt, amelyre hazai és határon túl élő színészek és előadóművészek jelentkezését várják január 31-éig. A versenyt és az ünnepélyes díjkiosztót a Kossuth rádió, valamint a Duna TV élőben közvetíti. Az első három helyezett pénzdíja: 2, 1,5, illetve 1 millió forint. A zsűri tagjai: Bánffy György, Bálint András, Császár Angéla, Hegyeshalmi László, Jordán Tamás, Korbuly Péter, Molnár Piroska, Nagy András és Sződy Szilárd. Pataki Ferenc, Fekete Gizi és Székhelyi József zeti Színház kertjében gyűlünk össze, és folyamatosan mondjuk a verseit - meséli Székhelyi József, aki kitetette a színházi próbatáblára a Versünnep-felhívást, de intézményvezetőként kollégái szabad döntésére bízza, hogy indulnak-e. Azt mondja, ha egyeztetési gondok akadnának, akár műsorváltozást is el tudna képzelni annak érdekében, hogy színészkollégái részt vehessenek a viadalon. A kétmillió forintos pénzdíjat rangosnak és csábítónak tartja, hiszen egy tehetséges, sokat dolgozó vidéki színésznek ez legalább nyolc havi fizetése. - Ritkán kapok felkérést versmondásra, pedig nagyon szívesen vállalkozom rá. Otthon is gyakran olvasok verseket, legkedvesebb költőm Ady, József Attila éá Kosztolányi. Az utóbbi időben szerettem meg Reményik Sándor verseit - mondja Pataki Ferenc, akit érdekelt volna a verseny, de nem indul, mert amikor a selejtezőket tartják, rengeteget játszik, és készül a Mechanikus narancs bemutatójára is. Szerinte sokkal több színész jelentkezne, ha nem az évad kellős közepén tartanák a Versünnepet, amikor mindenkinek a legtöbb dolga van. - Nagyon örülök a kezdeményezésnek, egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy én is szívesen beneveznék. De most kicsit gyáva vagyok, komoly megmérettetésre lehet számítani, és ebben a pillanatban nem érzek magamban elég erőt és elszántságot ahhoz, hogy sikerrel belevágjak - árulja el a kitűnő versmondó hírében álló Fekete Gizi, aki szerint manapság túl keveset mondanak verset a színészek. Ő is szeretné, ha több alkalma lenne rá, de nincs igazán fórum a versmondásra. Az ünnepségekre mostanában már inkább zenés produkciókat, operát, operettet, musicalt kérnek, nagyon ritkán fordul elő, hogy egy szép költeményt szeretnének hallani. - Pedig én mindig boldogan vállalom, és nem csupán azokat a verseket, amiket már tudok, hanem azt is, amit kérnek. Már gyerekkoromban is versmondó voltam, tulajdonképpen így indult a pályafutásom is. Lorca a kedvenc költőm, a magyarok közül pedig Ady, József Attila és Kosztolányi. H. ZS. Úgy tűnik, a Bárka néni lesz az enyészeté Fotó: Frank Yvette