Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-30 / 25. szám

SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. • AKTUÁLIS« 105 MESTERSÉGEK DICSÉRETE Borbély László divatszabó (48 éves) Az elhagyott napközistáborban hajléktalanok laknak Eladó az egykori Reghős-diszkó Eladják Baktón az egykori önkormányzati napközistábor, később Reghős Bendegúz Szabadidőközpont telkét. Az őrizetlenül hagyott épületet a tolvajok már jórészt lebontották, a falak között haj­léktalanok húzták meg magukat. Pusztul, romlik az egykori Reghős Bendegúz-diszkó épülete. A bak­tói ingatlant évekkel ezelőtt haj­léktalanok vették birtokba, azóta rendezetlen a sorsa. Az előző ön­kormányzat még el akarta adni, a jelenlegi városvezetés azonban végül nem értékesítette, de nem is őrizteti. A Reghős történetéhez tartozik, hogy szórakozóhely va­lószínűleg még sohasem volt ilyen közel a polgármester ottho­nához. Botka László háza ugyanis csak pár száz méterrel odébb áll. Több mint egyhektáros ligetben található az önkormányzat egyko­ri napközistábora. Molnár László városüzemeltetési irodavezetőtől megtudtuk: eredetileg az Űrhajós utcai iskola nyári táborának szán­ták. Társadalmi munkában épült a barakk, amelyet a kilencvenes években nyitottak meg szórakozó­helyként, fénykorát a kilencvenes évek végén élte, amikor tömege­sen jártak ide taxival, gyalog, villa­mossal az egyetemisták bulizni. A diszkó néhány évig nagyon jól ment, később egyre nagyobb lett a hatóságok szigora. Többször mér­ték a zajszintet, büntették a mű­ködtetőt. Míg korábban heti négy napon volt nyitva, később heti há­rom, majd két napig üzemelt. A rozoga épületet állandóan ja­vítani kellett, végül 2000-ben már annyira leromlott, hogy az ANTSZ nem engedte, hogy az önkormányzat ott nyári napkö­zistábort hirdessen. 2002-ben az üzemeltető bejelentette, hogy a szerződésben neki biztosított elővételi joggal élne. Az előző ciklus végén jóváhagyták az épü­let eladását, de a váltás miatt elő­ször a vevő habozott, aztán az el­adó. Az újonnan megalakult ön­kormányzati vezetés végül nem adta a Reghőst. A telek és az épü­A TELEK ÁRA •j A baktói ingatlan egy, a város által elvégeztetett értékbecs­lés szerint jelen állapotában ­korlátozottan használható a terület - legfeljebb 80 millió forintot ér. A zónabesorolás módosítása után már 120 milliósra teszik a telek érté­két. Solymos László város­üzemeltetési alpolgármester­től megtudtuk: a város eladja a telket, az IKV Rt. már tett is lépéseket az ügyben. let a városé maradt, a bérleti szerződést közös megegyezéssel az üzemeltető cég és a város fel­bontotta. A környéken élők úgy mesélik, miután a városnak visszaadta a bérlő az ingatlant, másnap már megjelentek a hajléktalanok, a tolvajok: vitték az ablakot tokos­tul, a konyhai eszközöket, min­den mozdíthatót. Az őrizetlenül hagyott épületet néhány nap alatt kifosztották, birtokba vet­ték. Molnár László elismerte: nem őrizteti a város az ingatlant, hi­szen az nagyon sokba kerülne, miközben csak a telek értékes. Egyelőre azonban nem ér sokat a terület, hiszen úgynevezett ki­emelt intézményi zónába sorol­ták. A városüzemeltetési iroda­vezető hozzátette: a jelenlegi épí­tési szabályok szerint csak okta­tási intézmény kerülhet oda. A változtatás folyamatban van, az az önkormáayzát szándéka, hogy kulturális, szociális, sport és közösségi célú épületet is le­hessen emelni a telken. M. B. I. Nehezen bírja a gyűrődést az elöregedett vaspálya Évente negyven sín törik el Most jó lenni szabóinasnak A magyarok öt százaléka jár rendszeresen étterembe Vasárnapi csúcs a szegedi vendéglátóhelyeken Folytatás az 1. oldalról - Évente körülbelül 30-40 síntörés történik Szegeden, jelenleg is nagyjából ennyi helyen rögzítettük a síneket - mondta Dózsa Gábor. Az SZKT vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy nem a legnagyobb hidegben sokszorozódik meg a törések száma, hanem akkor, amikor elkezd enyhülni az idő. A Csongrád Megyei Közlekedés-felügyelet igazgatója, Ballá Zoltán szerint a Boldog­asszony sugárúti villamospálya meglehető­sen lepusztult állapotban van, hiszen ez a szakasz 30-35 éves. - A törések oka leg­többször az anyagfáradás, a sín ágyazatá­nak a kiüregelődése, de a régebbi hegesztési pontokon is gyakran előfordul, hogy nem bírja a sín a húzófeszültséget - mondta Bal­ló Zoltán. A szegedi villamospályák - a nemrégi­ben felújított szakaszok kivételével ­1975 előttiek, így nem csoda, ha egyre több problémát okoznak a közlekedési társaságnak. Várhatóan 2007 és 2009 kö­zött az összes régi villamosvonalat átépí­tik Szegeden. Ez ugyan hatalmas munka lesz, de utána mindenütt olyan állapotú lesz a pálya, mint az új, Tisza Lajos körúti szakasz. Ezután kerülhet sor a villamos­park cseréjére is, így a „bengáli tigrisek" teljesen eltűnnek majd Szeged hétköznap­jaiból. Addig pedig az SZKT munkatársai folyamatos bejárással ellenőrzik a sínek állapotát, és a villamosok vezetői is azon­nal jelzik a diszpécsernek, ha valahol hi­bát találnak. A teljes felújításig ezért sok helyen sebességkorlátozást vezet be a tár­saság. FAZEKAS GÁBOR Ezek a hetek sokak szá­mára a döntéskényszer hetei: február közepé­ig-végéig választani kell a 14-16 éveseknek és a 18-20 éveseknek is: mi legyek, ha nagy leszek? Vagy legalább beállni egy útra, mely­nek a végén valamilyen szakma, foglalkozás sejlik föl. Ebben a nem politikai, hanem élet­pálya-választási idő­szakban bemutatunk néhány mesterséget. Hátha ötletet adha­tunk. Borbély Lászlónak a nagyapja volt szabó. A szegedi férfit mindig ér­dekelte, mit hogyan csi­nál egy igazi szabómes­ter. Amikor középisko­lás volt, még sokat szabtak és varrtak kéz­zel. - Megváltozott azóta a technológia, viszont a régi ismereteimet a mérték utáni szabóság­ban jól tudom kamatoz­tatni. Ha nem dolgoz­tam volna annak idején az öregek mellett, mére­test nem is tudnék vál­lalni - jegyzi meg. Inas­éveiben először csak ta­karított és figyelt. Majd később kapott üres tűt és papírfecnit, az ujjára pedig gyűszűt. Megmu­tatták neki azt is, ho­második próba után be­fejezhetett egy zakót. Majd gyorsan lépkedett előre a ranglétrán. Már betanult, amikor elvit­ték katonának. A lesze­relése után maszek lett. - Fogtam a varrógépe­met, széles baráti kö­römből szereztem az el­ső megrendeléseket ­említi büszkén. - Nin­csen utánpótlásom, a fi­am más pályát válasz­tott. Szívesen betaníta­nék én lányt is, fiút is. Egyelőre nem becsülik eléggé a szakmánkat. Vegetálunk, bár én nem panaszkodhatom. Öltö­nyöket, kosztümöket, talárokat varrok. Ruha­üzletünkben meg áru­sítjuk, amit a megren­delések közötti szüne­tekben készítek. Aki egyébként most kezde­ne bele a tanulásba, an­nak éppen megérne a tudása, mire az igényes kereslet nagyobb tö­megben megjelenik a piacon. Konfekciót ok­tatnak az iskolák, mel­lettünk pedig elsajátít­hatnák a divatszabósá­got. Aki szereti, megta­nulja. Nem spiritusz, nem kézügyesség kell ehhez. Gyakorolva elsa­játítható a technikája. Ha valami, hát szépér­zék kell leginkább. D.T. Folytatás az 1. oldalról Dudás Gyuláék az étel elfogyasz­tása után is szívesen időznek az éttermekben, ahol jókat beszél­getnek. A felszolgálók szerint azonban ez inkább hét végén jel­lemző, máskor az emberek mun­kahelyeikre sietnek vissza. Üzletkötés délidőben Hétköznap azonban egyesek­nek a munkahelyük költözik az étterembe, ahol üzleti megbeszé­léseket tartanak. László Attila rendszerint vendéglátóhelyekre hívja meg ügyfeleit, de csak ás­ványvizet vagy kávét szoktak rendelni. - Az étteremnek ben­sőségesebb a hangulata a kávézó­nál vagy az irodánál. Tapasztalat­ból mondom, egy üzlet megköté­sekor fontos a kellemes környe­zet - árulja el a férfi a Port Royal­ban. Arra nem kívánt válaszolni, milyen jó üzletek köttetnek az éttermekben. Tegnap először nem éttermek­ben, hanem a színház előtt ér­deklődtünk. Azt kérdeztük a dél­előtti előadásról távozó emberek­től, elmennek-e étterembe. A többség igennel válaszolt. Wébel Dezső feleségével nézte végig a filharmonikusok koncertjét. ­Nálunk nem számít különleges alkalomnak a színházba járás, de a kulturális kikapcsolódást meg kell annyival tisztelni, hogy utá­na ne otthon főzzön az ember, hanem egy étterembe térjen be ­mondta. A középkorú házaspár A felszolgálók szerint a vendégek inkább csak a hét végén időznek szívesen az étteremben Fotó: Gyenes Kálmán az Aranyoroszlánban elfogyasz­tott ebéd előtt még a kiállítást is megtekintette a várban. Egy hónapban egyszer Nem úgy Marsi Istvánék, akik azonnal a Roosevelt téri halászcsárda felé vették az irányt, ahova folyamatosan ér­keztek a színházból az embe­rek. Nem sokkal fél egy után már alig lehetett szabad asztalt találni. Marsi István szerint al­kalomtól függ, hogy mikor mennek étterembe. Náluk nem a név- és születésnapok jelen­tik az apropót, sokkal inkább egy kulturális esemény után ét­keznek vendéglőben. Rendsze­res étterembe járónak mondják magukat, egy hónapban egy­szer bizonyosan felkeresnek egy vendéglátóhelyet. - Ez nyá­ron még sűrűbben szokott elő­fordulni, ha rokonok vagy is­merősök látogatnak hozzánk ­tette hozzá felesége. Kultúra vagy étterem Farkas Andrea két fiával a szín­házból hazafelé tartott. - Reggel bepaníroztam a zöldségeket, most hazamegyünk és kisütöm. Nem szoktunk sűrűn étterembe járni. Kultúrára és étteremre együtt nem futja - mondta Far­kas Andrea. K.G. G. KILENGŐ VILLAMOSOK A Boldogasszony sugárúti egyenesben suhanó villamosok gyakran erősen kilengenek oldal­irányban. A vidámparki hangulatért is a régi technológiával készült pálya a felelős. Az épí­tők egykor a síneket zúzottkő-ágyra helyezték, a nyomtávot pedig átkötő vasakkal biztosítot­ták, aztán mindezt leburkolták. A bitumen mi­nősége azonban az Idők során romlott, szabad befolyást engedett a víznek a sínek alá, amitől azok megsüllyedtek. A felújítások során már új technológiát alkalmaznak, az összefüggő ke­mény vasbeton lemezek hatékonyan védik a sí­nek alapját. Borbély László: Egy szabónak csak egyenes háttal, kemény széken szabad dolgozni Fotó: Frank Yvette Gyányi István azt mutatja, a törött sín melletti betonpanelek közül hiányzik a kitöltő anyag Fotó: Karnok Csaba gyan kell helyesen ülni, mert az sem mindegy, hogyan ül egy szabó. Csak egyenes háttal, kemény széken szabad dolgozni. Egy héten ke­resztül öltögetett az üres tűvel, hogy ráérez­zen. - Aztán kaptam gom­bot a kezembe, és fér­celni tanultam egy szö­vetdarab szélén. Két hó­napig csak követnem kellett a krétavonalat. Nagyon untam, azt hit­tem, sohasem fogok varrni, de munka után odaengedtek a pedálos varrógéphez - meséli a férfi. Borbély László ki­fogta a mestereit. Har­madikos korára kivált­ságos helyzetbe került: utn«i

Next

/
Thumbnails
Contents