Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

10 SZIESZTA - REJTVÉNY 2006. január 28., szombat KÉT CSÚF HIBÁ: A KASS SZÁLLÓ ÉS A SZŐKE TISZA A város, amely vigyáz magára A műemlékek védelmére vállalkozók adminisztrációs és anyagi korlátokba ütköznek - mondja Ráday Mihály FOTÓ: MLSKOLCZL RÓBERT Benne leszünk a tévében! Holnap az m2 ismétli este 6 órakor Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni... című városvédő műsorát, amelyben bemutatja a restaurált alsóvárosi barokk szoborcsoportot, amely a felvétel idején még a budapesti kulturális örökségvédelmi hivatal aulájában állt. Az új szegedi filmkockák két hét múlva, február 12-én láthatók a tévéműsor következő adásában. Ráday Mihállyal, a Magyar Televízió főmunkatársával a Kass Galériában és az Anna-kút avatásán találkoztunk. Szegedi kedvenceiről faggattuk, ám a műemlékekkel kapcsolatos mulasztásokra is felhívta a figyelmet. - Szegedre érve először mindig elsétálok a Széchenyi téri Deák Ferenc-szoborhoz, ahol a platánfa törzse körbenőtte a régi korlátdarabot - idézte fel gondolatban itteni útvonalát Ráday Mihály várostörténész a restaurált alsóvárosi barokkszobrok kiállításán a Kass Galériában. - Elolvasom a szobortalapzat tanulságos feliratát: „amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése nehéz és mindig kétséges". Bekukkantok a belvárosi lépcsőházakba, megnézem a Kárász utca 15. mennyezeti festését, majd utam elvezet az árvíz előtti hajósházakhoz a Felső Tisza-parton. - Örömmel filmeztem le a majdnem kész Fekete Házat, a félig megújult Szent István téri víztornyot és a felavatott Anna-kutat, és felvettem, hol tart a vasútállomás. Örülök, hogy itt fogták el és büntették meg az országban az első falfirkálót. önmagára vigyázó városnál nincsen jobb. Noha Szeged nem otthonom, otthonosan érzem magam benne - jegyezte meg Ráday Mihály. Persze van tennivaló is bőven; a Magyar Televízió Kossuth-díjas főmunkatársa megjegyezte, megmentésre vár az ország második, a szentesi mellett még létező fotóműhelye, vagy ahogyan akkoriban nevezték, napfényműterme az egyik Széchenyi téri belsőudvarban. Éktelenkednek a gázcsövek a Klauzál téri Kiss Dávid-házban, csúf a korlát a Roosevelt tér sarkán. A két legdurvább szegedi hiba, amely az elhanyagoltságról eszébe jutott: a Kass Szálló és a Szőke Tisza névre keresztelt. Hangsúlyozta, mindkettő a város hibájából pusztul. - Bármilyen jól mozog Szeged, sajnos, a műemlékek védelmére vállalkozók adminisztrációs és anyagi korlátokba ütköznek: a vételár mellett mindenkinek ki kell fizetnie például az áfát és az építőanyag beszerzésénél ugyanez a helyzet, pedig az ország épített örökségét mentik meg. Az új tulajdonosokat ráadásul a vételár utáni illetékfizetési kötelezettség is sújtja. A rövid távú haszon elsődleges egyelőre, nem közös értékeink hosszabb távú érdeke - emelte ki. - Törekvésünk, hogy ezen változtassunk, tizenhat éve „pártsemlegesen" lepereg az ország összes kormányáról, pénzügyminisztériumáról. Idén télen is együtt lobbiztunk a kulturális és örökségvédelmi hivatal elnökével a pénzügyi tárcánál, de a választási időszak nem kedvez a kezdeményezésnek. Legközelebb nyáron lendülhetünk harcba, akkor a legfelső vezetésnél kezdjük. Ha ugyanis elég erős a politikai akarat, hogy felismerje hosszú távú érdekét, legyőzi a szabályalkotó adminisztrátorokat. DOMBAI TÜNDE Hitvallás a szolgálatról Emberien szólni az emberiről. Ez a hitvallás, mely a személyes sorsot vezérlő elvek tételes, tömör megfogalmazása. Blazovich László, a történettudomány akadémiai doktora, egyetemi tanár, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója (képünkön) hitvallásának megismerése segíthet, hogy a hétvégi szieszta idején testünk utolérje lelkünket, hogy értelmet nyerjenek a hétköznapok. „Tegye csak mindegyik maga kötelességét, s ne valami egyebet, hanem azt ugyan emberül" vallotta Széchenyi István. „Első olvasásra nem nagy igényű kívánság, azonban egy életpályán át megtartani nem könnyű sem levéltárosként, sem történészként - vallja Blazovich László. A megszerzett szakmai ismeretek továbbfejlesztése, a mindennapi teljesítmény és a másoknak megfelelés igénye található benne, valamint a közösségnek, és egyes tagjainak nyújtott szolgálat. Például Szeged minden polgára kérésének teljesítése, amikor a levéltárhoz fordul valamely ügyében. A kutatók iratanyaggal ellátása sikeres munkájuk alapját jelenti, és saját kutatás végzése, amely során a múltat pereljük vissza, hogy a ma embere jobban megértse jelenét. Mindezek hozzátartoznak a levéltárosok és az én szolgálatomhoz, amelyet csak csapatmunkában, nemes értékek mentén és hittel lehet megvalósítani. A teljesítményorientáltság a kutatómunkához szükséges. Új eredményekhez jutni csak az elmélyülési képesség birtokában, a minél jobb teljesítményért küzdve - amint a sportban is - lehetséges. Mindez nagy hit nélkül nem megy. Az ember könnyű, üres és esendő, csetlő-botló hit nélkül, amely lehet vallásos, a tudományba, a művészetekbe vetett, vagy a családért, egy közösségért munkálkodás hite. Általa juthatunk el oda, hogy helyünket emberül megálljuk, hitvallásunknak eleget tegyünk, ami nem is kevés." 9 SZEMKÖZT A donorhiány világjelenség Szerdán este a szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsorában, a Szemköztben dr. Szenohradszky Pált, a szegedi egyetem sebészeti klinikájának osztályvezető főorvosát, a Magyar Transzplantációs Társaság elnökét faggatta Márok Tamás szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd újságíró a szervátültetésekről. MUNKATÁRSUNKTÓL - A donorhiány az egész világon probléma. Nem biztos, hogy javítana a helyzeten, ha Magyarország csatlakozna az Eurotranszplanthoz (Et) mondta dr. Szenohradszky Pál. Szerinte az Et-listára néhány esetet és a gyermekeket érdemes feltenni. Elhangzott: a vesét 36, a májat 6, a szívet pedig 4 órán belül be kell ültetni. Egy kimutatás szerint a mintegy százötven magyar kórházból csak 65 jelent donort. Körülbelül ötven intézmény azért nem teszi ezt, mert nem tud donort kondicionálni. A Hungarotranszplantnak (Ht) azt kellene megvizsgálnia - hívta fel a figyelmet a főorvos hogy a maradék 35-40 kórházból miért nem jelentenek donort. Pedig a kórházak egy ilyen jelentésért 380 ezer forintot kapnak, amelynek 20 százalékát a Ht kapja, illetve egy donor akár öt beteg életét is megmentheti. Tavaly Szegeden 52 veseátültetést végeztek. CSONGRÁDBAN CSONGRÁDON ŐRZIK A LEGTÖBB VÉDETT ÉPÜLETET Kettészakadt műemlékország A háborús pusztítások miatt Magyarország keleti felében jóval kevesebb műemlék maradt, mint a szerencsésebb nyugati vidékeken. A nagyvárosok védett épületeinek, szobrainak listája nagyságrendi különbségeket mutat például Debrecen és Sopron között. Csongrád megye településeinek „műemlékversenyét" meglepő módon nem Szeged, hanem a jóval kisebb Csongrád vezeti. Nem is akármilyen előnnyel... Amit meghagyott a török, lerombolta a német... Már ami a korunkban műemlékként őrzött várakat illeti. Az iszlám hódítókat kiverő osztrákok féltek az űj iga ellen tiltakozó magyarok lázadásától, ezért lebontották a katonai erődítmények jelentős részét. Bár a szegedi vár még az 1879-es nagy árvizet is túlélte, de legjelentősebb építészeti emléke, az ostromokat túlélő, gótikus templom lerombolása éppen a császáriak lelkén szárad. Iszlám, reneszánsz, barokk Az ország keleti és nyugati felének műemléktérképét öszszehasonlítva kiderül, menynyivel több értéket őrizhettek meg azok a települések, amelyeket kevésbé sújtottak a háborús évszázadok sorscsapásai. A török megszállás után három részre szakadt ország művészeti fejlődésére a 19. századig rányomta bélyegét a kényszerűség. Az Alföldön, de még a Dunántúl déli részén is 150 évig lengett a félholdas zászló. Bár a gótika és reneszánsz művészeti kincsei nagyrészt megsemmisültek, a romok közül kinőttek az iszlám építészet virágai. Magyarországon Európa legészaldbb török építészeti emlékei maradtak az utókorra. Persze csak azok, amelyeket el nem söpört a török kiűzését követő vallási türelmetíenség. így is megcsodálhatjuk még Pécs és Eger minaretjeit (Pécsett a dzsámi is megmaradt). Erdélyben tovább élt a reneszánsz, a nyugati régió - majd az egész ország - a császársággal együtt teret hódító barokk hatása alá került. Gomba módra nőttek ki a földből a jellegzetes toronysisakos plébániatemplomok. Példát keresnünk nem kell: elég, ha megyénk településein messziről útba igazít Isten házának ég felé mutató tornya. Szeged a középmezőnyben A magyar nagyvárosok műemléklistája pontosan mutatja, milyen sors jutott az illető Csongrád óvárosa műemlék jellegű területének valamennyi épülete védett FOTÓ. TÉSIK ATTILA településnek az elmúlt félezer év alatt. Nagyságrendjénél fogva természetesen Budapest vezeti a sort. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal legfrissebb műemlékjegyzéke szerint az ország mintegy 12 ezer műemléke közül csaknem minden negyedik, szám szerint pontosan 2 ezer 970 a fővárosban található. A vidék dunántúli fertálya kiemelkedően gazdag védett épületekben: Győr 716, Sopron 618 és Pécs 465 műemléket mondhat magáénak. Keletebbre tekintve már sanyarúbb a helyzet. Debrecen mindössze 178, Miskolc pedig csupán 95 műemlékkel büszkélkedhet. Az ugyancsak megyeszékhely Szeged kiemelkedik közülük: városunkban 273 lakóházat és középületet, szobrot és műemléki értékű épületegyüttest őriznek féltő gonddal az utókor számára. Megyei rangsor Csongrád megye „műemlékbajnokságát" azonban mégsem Szeged, hanem a közigazgatási terület névadója, Csongrád város vezeti méghozzá jókora fölénnyel. Az örökségvédelmi hivatal listája szerint Hódmezővásárhely 33, Makó 17, Szentes 16 védett objektumot mutathat föl. Viszont egyedül Csongrádon több a műemlék, mint a fölsorolt településeken együttvéve - Szegedet is beleértve. Itt ugyanis nem kevesebb, mint 559 épületet nyilvánítottak műemlékké többet, mint a már említett Pécs városában! Az elképesztő szám úgy jön ki, hogy a csongrádi halászházak, templom, Szent Vendel-szobor és Zöldkereszt mellett a belváros műemlék jellegű területének valamenynyi épülete megkapta a védettséghez szükséges minősítést. Az értékmentés - amint az országban mindenütt - folyamatos. A megye legfrissebben védettnek nyilvánított épülete a Tisza Lajos körúti Gróf-palota: 2006 januárjában került föl a listára. NYILAS PÉTER