Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd 'Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. JANUAR 28. WWW.DELMAGYAR.HU Mellékleteink együttműködő partnere 37 Inwitpl Rt invite il i csalókatarifák ( o /Nem éri meg.\ ^váiasztam. \ Új tarifacsomag0*- info-vonal: 1288 i ^gygpesbéSZéd^ www.invitel.hu ÜL iiiviici ni. SS invtte\^J[ MILYENEK VAGYUNK? NE A TUKROT SZIDD...! - apróban Izgalmas olvasmány az apróhir­detés. Mert arról szól, ami leg­alább egy embert érdekel. Ugyanakkor pillanatfölvétel is az apró. Megmutatja, mit kínál magától magából másoknak, de azt is, hogy mit keres magában és a világban a hirdető. így az­tán a csokorba rendezett apró­hirdetés a helyet, a kort, az em­bereket is jellemzi. Megnéztük: milyennek mutatják a kiadónk lapcsaládjához tartozó Déli Ap­ró hirdetései Csongrád megyét 2006 harmadik-negyedik heté­ben. Eladó a világ! De az apró­hirdetés mindenkié. Kis pén­zért, vagy éppen ingyen min­denki üzenhet a világnak. így az apró kendőzetlenül meg­mutatja, amit a hirdető kér az élettől és amit kínál. Zavarban a milliomos Az ingatlan és a jármű a sztár, vezető helyet vívtak ki a hirdetések között. A 120 ol­dalas Déli Apróban 38, illetve 29 oldalt foglal el az egyik, illetve a másik csokor. Eladni sokkal többen szeretnének, mint ahányan keresnek - há­zat, lakást, albérletet, garázst; illetve autót, motorkerékpárt. A milliomos is zavarba jön az aprókat böngészve. A leg­drágább ingatlanárként 168 millió forintot jegyezhet föl magának: ennyiért kínálnak egy algyői raktárt. De egy 2,5 hektáros ipartelep csak 100 millió, 11 millióért pedig ben­zinkutat vehet. S akinek sok a pénze, megteheti, hogy akár egy tavat keressen megvételre magának, vagy éppen egy hor­vátországi, pontosabban Za­dar környéki kétszintes üdü­lőt, 155 ezer euróért. A csonkacsaládok kálváriája Az albérlet is drága. Egy új­hegyen házat! Öt millióért legfeljebb egy új garzonhoz, vagy egy épí­tési teleknek való lepukkant házhoz, esetleg önkormány­zati lakás bérleti jogához jut­hatunk Szegeden, vagy a nagyváros környékén. A me­gyeszékhely vonzáskörzetén kívül sem sokkal alacso­nyabbak az árak. De a megye legészakibb csücskében, Csongrádon is 8,5-22 millió forint egy összkomfortos családi ház. Télen és nyáron az apróhirdetés tükörként mutatja, milyenek vagyunk valójában FOTÓ: KARN0K CSABA szegedi ház például havi 15, egy sokkal puccosabb 150 ezer forint+rezsi összegért bérelhe­tő. A lakás kínálati ára Algyőn is kaució+a havi rezsi+40 ezer forint, de Szegeden a bérleti díj eléri a havi 60-80 ezer fo­rintot is. Ilyen lakhatást jobbá­ra az anya és gyereke (i) alkotta csonkacsalád, vagy kisgyer­A rendszerváltás vesztesei A Kádár-rendszerhez kötődő könyv- és tárgygyűjtő akcióját folytatja a Baloldali Front Kommunista Ifjúsági Szövet­ség - áll a Közlemények élén. A rendszerváltás veszteseit be­szélgetésre hívja a Déli Apró Az újsággyűjtő Lapunkat is rendszeresen olvassa, de a színes magazinok szenvedélyes gyűjtője Ratkai Zsolt. Lakásában több ruhás­szekrényt megtöltenének már az Autó-Motor, a Cinema, a Pop Corn, a Móricka példányai. Ezért eladogatja újsággyűjteményét. „Apróhirdetésem megjelenésének napján elvitték a Story-kat az első számtól a nem oly rég megjelent utolsóig - árulja el a Tisza Volán Rt. újságszerető dolgozója. - Régebben az Ifjúsági Magazin adott féléves előfizetést jutalmul azért, mert megörült annak, hogy nálam megtalálták az IM 1954-es első számainak példányait is". A gyűjtőnek régebben 8-10, manapság 4-5 féle magazinra van csak pénze. mekes házaspár keres - 20-45 ezer forintért, vagy ingyen ­ház körüli munkáért. Igazi ágybérlet nincs. Nem keresnek és nem is kínálnak ilyen nyo­morúságos otthonpótlékot. A nincstelenségről is árulkod­nak az aprók. A legalacsonyabb ár, amiért hirdetésben valami elvihetőt kínálnak: a 0,6 forintos mű­anyag pohár, illetve - a gépek, szerszámok rovatban - 8 fo­rintért egy-egy paradicsom­akasztó. A kutyák, macskák vezetik az ingyen vihető dol­gok listáját. A zimankóssá lett januárban viszont a kisnyug­díjas ingyen kér kályhát, spar­heltet. A két (6 és 16 éves) gyermekét egyedül nevelő nő pedig máshol feleslegessé vált ruhaneműért, játékokért, könyvekért lenne hálás. A rá­szorulókon segítő alapítvány is kér: számítógépet, anyagia­kat és élő munkát. Üzenet rovatában mobil te­lefonszámát megadó hirdető, aki csak az esti órákban hall­gatja türelemmel a szinte vég nélküli panaszáradatot. A leg­többen munkahelyük elvesz­tése miatt sírnak. Újból ke­nyérkeresethez jutni pedig na­gyon nehéz. A vaskos apró-újságban csak nyolc oldalt töltenek ki a mun­kával kapcsolatos hirdetések. A megyei munkaügyi központ is az aprók között hirdet. Az ácstól és az ápolótól kezdve a gépészmérnökön és a szaká­cson át az üzletkötőig Sze­geden közel 150, Vásárhelyen nagyjából 50, Szentesen kö­rülbelül 30, Makón és Kiste­leken 10, Csongrádon és Mó­rahalmon 5 állást kínál. A munkát keresők között a leg­ifjabb egy 18 éves lány, aki pénztáros végzettséggel ABC-eladó lenne, a legidő­sebb pedig egy 57 éves, re­gisztrált munkanélküli férfi, aki kis és nagy teljesítményű kazánkezelő jogosítvánnyal sürgősen munkahelyet keres. Csupa erotika Feleséget, élettársat, társat, kapcsolatot hirdetéssel keres­ni már csak valami fülledt tes­tiséget árasztó ballaszttal le­het. A Barátkozás és a Cse­rebere rovat olvadása is mu­tatja a bizalmatlanság métely­szerű terjedését, de a pénz uralmát is. Üdítő kivételt a szabadidős, hobbival kapcso­latos hirdetések jelentenek. Megtudhatjuk, hol és mikor indul a kezdő hastáncosok tanfolyama, de a női labda­rúgó-toborzóra is mehetünk, feltéve hogy sportolnánk va­lamit. Az aprót böngészve kedvet kaphatunk a hang­szeres zenetanuláshoz. Egy pianínót - persze „családi ok­ból" és „apró hibás endéká­sat" 70 ezer forintért sóznának ránk, de vehetünk szintetizá­tort, citerát, vagy tárogatót 300 ezerért. De akvaristák, vasút­modellezők, képregényfalók, bélyeg- és éremgyűjtők is le­hetünk, ha engedünk az aprók csábításának. Minden eladó! Százszámra kapható mobiltelefon, de gazdát cserélhet így számító­gép, betonkeverő és betéti társaság is. Persze szemesnek áll a világ: az egyik „alig hasz­nált borotvát" kínál 5,2 eze­rért, a másik az állítólag 360 ezret érő edénykészletet 190 ezer forintért, a harmadik meg éppenséggel valami „lá­ma tanító" a mindennapi problémák megoldásához kí­nál kulcsot. Kitágult a világ: a déli vé­gekről 34 országba juttathat­juk el fizetett üzenetünket. ÚJSZÁSZI ILONA NEM STATISZTAKKAL DOLGOZNAK A BALAZS-SHOW-BAN Magyarázat Az ember magyarázatot vár a megmagyarázhatatlannak tűnő dolgokra, talán ezért oly közkedveltek a televízióban a beszélgetős műsorok. A szereplők vallják, a média és az ország nyilvánossága megoldhatja a problémájukat ­mondja Sebestyén Balázs, a Balázs-show műsorvezetője. - Milyen új műsort vezetnél szívesen? - Rövid távon marad a Balázs-show. Ha lesz új műsorom, akkor az más jellegű lesz, mint a mostani. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában láthatók olyan valóságshow-k, amelyekhez hasonlót Magyarországon még nem mutattak be. Csak példa­ként: öt család egy csecsemőért versenyez, vagy öt külföldi a zöld­kártya, azaz a vízum megszerzésért verseng. - Hangvételében, képekben keményebbé válnak a műsorok. Várható, hogy a Balázs-show is ilyen irányba mozdul? -Az Országos Rádió és Televíziós Testület állandóan figyel ben­nünket. Büszkeséggel tölt el, ha mondjuk a műsorom miatt söté­tedik el a képernyő. Persze ügyelünk arra, sértő megjegyzések, mondatok ne maradjanak bent az adásban. - Milyen szempontok alapján kerül egy téma terítékre? - Vannak slágertémák. Érzelem, szerelem, szakítás, házasság, féltékenység, hűség, becsapás. Csupa olyan, ami velünk is megtörténik a hétköznapi életben. - Pletyka, hogy statiszták, fizetett emberek ülnek be a műso­rodba? - Az emberek magyarázatot keresnek arra, hogy miért hal­lanak ennyi furcsa dolgot. Szinte minden hasonló műsort megvádolnak ezzel. Ez a műfaj egyébként nem működne statisztákkal. Ha mondjuk valaki nem sír, csak eljátssza, nem nevet, csak úgy tesz mintha, akkor azt a néző egyből megérzi, hogy hamis, innentől kezdve pedig hitelét vesztette a műsor. Egyébként, amint ez bekövetkezik, senki sem nézne bennünket. Már csak ezért sem éri meg kockáztatni. Az persze megtörtént, hogy utazási hozzájárulást fizettünk, hiszen mindenki pénzből él. - Felvétel előtt a szereplök mint mondanak, miért vállalják, hogy a gondjukat legalábbis 800-900ezer ember lássa, hallja? - Hisznek abban, megoldódik a problémájuk, és ebben segíthet a műsor. A nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek effektus. És ez tényleg így van. Talán azt gondolják, ha a televízió nyilvánossága előtt beszélnek a gond­jaikról, akkor megszűnnek azok. Továbbá bíznak a média erejében, azaz majd ott és akkor a stúdióban és később az adásban megoldást találnak. Nem biztos, hogy mindig így van, de ha sikerül valamit elindítani, az már nagy előrelépés. - Konkrétan? - Két barátot sikerült kibékíteni, akik évek óta nem beszéltek egymással. Vagy egy drogos párt a műsor hatására ment el rehabi­litációra. Persze nem is az a fő célom, hogy mindent megoldjunk, sokkal inkább valamerre elmozdítani az embereket, hogy beszél­jenek egymással. Vagy legalábbis próbálják meg. Igaz, nem min­den kapcsolatot lehet megmenteni, ugyanakkor le kell zárni azt. P.H.L Sebestyén Balázs: „Büszkeséggel tölt el, ha a műsorom miatt sötétedik el a képernyő..."

Next

/
Thumbnails
Contents