Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Fölismeri-e Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen ' Újságíróink mu­tatnak fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismeri őt f Mit mond önnek a portré, az arcvonások ? SZABÓ GÁBOR Ezúttal a Szegedi Tudomány­egyetem rektorának képét mu­tattuk a járókelőknek. Komoly és határozott vonásai láttán a legtöbben azt gondolták: poli­tikusról van szó. Egy biztos: politikai jellegű feladat az övé. Szabó Gábor egy 50 milliárd forintból gazdálkodó, ezrek­nek munkát adó intézményt vezet és testesít meg a külvi­lág felé. Szabó Gábor rektort? Bencsik Péter, tudományos segédmunka­társ: - Ő a rektor, Szabó Gábor. Különösebb személyes vi­szonyom nincs vele. Úgy gondo­lom, pozíciójára alkalmas ember. Nem követem az egyetemi ese­ményeket, csak a kari életet. A rektor fontos társadalmi pozíciót tölt be, reprezentálja az egyete­met, a tudományos közéletet. Menedzser típusú vezető, ez a ki­jelölt űtja a jövőnek, amivel per­sze nem feltétlenül értek egyet. De ha egy ilyen vezető az egye­temről származik, jobb, mintha kívülről ültetnék be. Gombár Angé­la, gyesen lévő anyuka: - Az ciki lesz, ha nem fogom tudni? Hűha, nem tudom. Nem tudom... Politikus? Egyszerűen csak a külső, az ápoltság alap­ján tudom megítélni őt. Látszik rajta, hogy vezető beosztású egyén. Talán politikus. De csak így ránézésre mondom, a külső jegyek alapján. Ha híres ember, akkor valószínűleg politikus. Egy szimpatikus, határozott fel­lépésű ember. O a rektor? Juj, ez nagy égés egy egyetemi hallga­tónak. O a szegedi egyetem rek­tora...?! Szálkái Sán­dor, főiskolai hallgató: - Valóban is­merős, politi­kai személy. Nagyon fon­tos mondani­való előtt áll, közéleti személyi­ségre, politikusra gondolok. Mintha már láttam volna hír­műsorokban. Szerintem szege­di is. Itt a polgármesteri hivatal környékén dolgozó személy? Várjunk, szerintem Szeri Ist­ván. A nevet ismerem, a karak­teréből következtettem erre. Az arc és a ruházat - ebből gondol­tam rá. A rektor? Ja, igen, őt is ismerem, meg szokta nyitni a félévet. Varga Edina, tanuló: - Polgármes­ter? Nem... Politikus. Olyan a kiné­zete. Talán lát­tam, meg hal­lottam is róla, csak most nem ugrik be a neve. Ránézésre ara­nyosnak tűnik. Nem tudom, fo­galmam sincs. Humorosnak nem látszik, okos feje van. Olyan apás stílusú. Pici a füle. Komoly ember; a matek tanáromra ha­sonlít. Félre áll a nyakkendője, és az általában úgy szokott lenni a politikusoknak... Bizalomger­jesztő. Biztos vagyok abban, hogy politikus. Legyen MSZP-s politikus. e Házi kedvenceink egészségéről A Parmalat-üzem új gazdája felvásárlási biztonságot ígér a termelőknek Székesfehérvárra szállítják az alföldi tej egy részét A tagjaitól átvett tej feldolgozására és ex­portra készül az Alföldi Tbj Kft., amely november óta tulajdonosa a székesfehérvári Parmalat-üzemnck. A Csongrád megyei tej­termelőkkel is kapcsolatban álló kft.-nél bíznak abban, hogy ez a telep biztos pont lesz a gazdaságok számára, és mérsékli a fölvásárlási anomáliákat. Néhány évig a fejlesztésre költik a hasznot. November elsején került birtokon belül a székesfehérvári tejüzemben a százhatvan termelő által létrehozott Alföldi Tfej Kft. Ez a cég mindenestül megvette, s a dolgozókkal és a megkötött szerződésekkel együtt átvette az üzemet. Bár létezik még a Parmalat Hungária Rt., és a felszámolása még nem fejeződött be, ez a termelést már nem befolyásolja. Mély­kúti Tibortól, a 2003 óta működő alföldi cég ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a kft. to­vábbra is évi százmillió liter tejet szállít leg­nagyobb partnerének, a Sole-Mizo Rt.-nek, és nem is akarja felszámolni ezt a kapcsola­tot. Ugyanakkor összesen évente négyszáz­millió liter fölött rendelkezik, ezért nagy ter­vei vannak az új tejüzemmel. A megye északi részéről már most is szállítanak tejet Székes­fehérvárra. - November óta jelentős exportot realizál­tunk, sikerült megtartani azt a pozíciót, ame­lyet a tejszín piacán mondhatott magáénak a Parmalat, a jelenlegi termékeket, így a gyü­mölcsjoghurtokat továbbra is gyártjuk, és február 15-én tárgyalunk az anyacéggel a márkanév további használatának feltételei­ről, és piaci megerősítéséről - mondta az ügy­vezető. A kérdésre, mi haszna származik a du­nántúli tejüzem megvételéből egy kisebb Csongrád megyei tejtermelő vállalkozás­nak, s mit segít egy modern tehenészeti te­lepen, Mélykúti kifejtette: mindkettőnek biztonságot jelent az értékesítésben a stabil feldolgozóipari háttér. A kft. akciójának is köszönhető, hogy a tej fölvásárlási ára e ter­melői kör számára nem romlott még job­ban: az országban 59 és 65 forint között mozog a literenkénti ár, az Alföldi Tejnél ez 64 forint. A kft.-t létrehozó százhatvan gazdaság között egyébként egészen kicsi és nagy is van. Ha a tejüzem hasznot hoz, az nyilván nagyobb arányban illeti azt a vállalkozást, amely nagyobb részt vállalt a kft. létrehozá­sából. Ez azonban az ügyvezető szerint még a jövő zenéje. Tisztában vannak azzal, hogy bár rengeteg támogatást kaptak a miniszté­riumtól, és személyesen Gráf fózsef föld­művelésügyi és vidékfejlesztési miniszter segítsége is kellett az eddigi eredmények­hez, a jövedelmet néhány évig még bizto­san fejlesztésre kell fordítani. A piacon ugyanis olyan versenytársakkal kell meg­mérkőzniük, akiknek évszázados előnyük van, és nagyobb tőkéjük. B. A. Az orvosnőt és az ápolónőt a félelem üldözte el Erdélyből Szegedre menekültek Az erdélyi orvosnőt a román titkosszolgálat és a kilátástalanság félemlítette meg. Az ápolónőt a magyarsága miatt a környezete üldözte Szegedig. Itt, a magyar egészségügyben, ahonnan sok hazai szakember menekül - jól érzik magukat. - A férjemmel jöttem Magyaror­szágra, ő állatorvosként végzett, én orvosként. Marosvásárhelyen már a gimnáziumban megkere­sett a titkosszolgálat, hónapokon át fenyegettek. Az oka banális volt: egyikünk egy zeneszámot kért a többieknek a Szabad Euró­pa Rádióban - emlékezik iskolás éveire Fazakas Lili anesztezioló­gus a Szegedi Városi Oktató Kór­ház intenzív terápiás osztályán. Férjhez ment, a '90-es forrada­lom után azt várták, hogy egy vá­rosban dolgozhassanak; már nem helyezik messzi vidékre a magyarokat, hisz vége a sötétség­nek. Hamar belátták: semmi nem változik. Évekig éltek kilá­tástalanságban, végül döntöttek: eljönnek. Lili szakmai különbö­zeti vizsgát tett, és jelentkezett a szegedi kórházba. Hiányszakma az altatóorvosé, felvették. Sem nyelvi, sem szakmai nehézségei nem adódtak, kezdőként jött, a gyakorlatba bele kellett rázódnia. Itt itthon, ott otthon érzi magát. Régóta magyar állampolgár, megtehetné, hogy továbbáll, hi­szen más nyugati országokban is keresik az altatóorvosokat, még­is marad - mert jól érzi magát a közösségben, ahol él és dolgozik. Hasonlóan Nagy Éva ápolónő­höz. - Nem az anyagiak döntöttek nálam sem. A félelem győzött meg - veszi át a szót Nagy Éva, aki a kórház urológiai osztályán dolgozik. Három éve a tinilányá­val települt át Temesvárról. Nyolc évet húzott le a bánáti kór­ház hasonló osztályán, lányával megszenvedték a magyarságu­kat: sértésekkel és kiközösítéssel bántalmazták őket. Három éve nem bírták tovább, előbb Buda­pesten próbáltak szerencsét, két évig vártak a letelepedési enge­délyre, majd Éva állást keresett közelebb a határhoz. - Hidtam, hogy nagyon keserves lesz, de vállaltam. Ismerősök, rokonság sem segített, egyedül oldottam meg az életünket. Itt jobbak a fel­tételek: otthon nem volt mivel dolgozni, nem kaptunk elég fecs­kendőt, ágyneműt, antibiotiku­mot. És a harmadát kerestem a mostani fizetésemnek. Mindig eszembe jut, amikor hallom, hogy valaki panaszkodik az itte­ni ellátásra: nem látta még, mi­lyen a határ túloldalán. Rajtunk, ápolókon pedig semmi nem mú­lik. Bár kevesen vagyunk, erőnk­höz mérten helytállunk a tizen­két órás műszakban. Persze, aki belém akar kötni, itt „leromá­noz", de sem a munkahelyemen, sem az utcán nem kell félnem. Nem gondolom, hogy innen to­vább mennék. Más nyelvet nem beszélek, közel a családom. Sok­kal jobb itt. DOMBAI TÜNDE EL INNEN U| Akik elmennek a magyar egész­ségügyből, azoknak elsősorban a szakmai megbecsülés hiányzik. Sok támadás éri a szakmát ­mondta a Szegedről távozók indo­kairól Fazakas Lili anesztezioló­gus. - A szerény anyagiak már csak újabb lökést adnak az elván­dorlóknak. Emiatt kevesen marad­tunk, egyre többet dolgozunk, ko­moly telelősség nyomja a vállun­kat. Az orvosnő úgy látja, megfele­lő állami anyagi juttatások ma­rasztalnák a hazai orvosokat, ápo­lókat, ezáltal is nőhetne az egész­ségügy presztízse. Az alföldi termelők számára máris biztos pont a dunántúli üzem Illusztráció: Tésik Attila A Negyedik Dimenzió hagyomá­nyává vált immár, hogy az év első műsorában az egészséges éíetmód kerül a célkeresztbe. Most ked­venceink, az állatok gyógyításáról esik majd szó. Egyre több ember vállal állatot hobbiból; míg régeb­ben főként az egzotikus madarak, halak, rágcsálók vezették a lakás­ban tartott kedvencek toplistáját, mostanra a kutyák és macskák átvették a vezetést. De vajon mit tegyünk, hová forduljunk, ha be­tegség tüneteit észleljük náluk? Mikor elég például az étrend meg­változása, és mikor van szükség műtétre? Milyen diagnosztikai és gyógyítási eljárások alkalmazha­tók egy kisállatrendelőben? Mi­kor van szükség arra, hogy álla­tunk mikrochipet kapjon, és mi­ből áll ez az eljárás? Modern ko­runk népbetegsége a depresszió, amely gyakran négylábú kedven­ceinket sem kíméli. Vajon erre is van megoldás? Sarkalatos problé­ma az ivartalanítás: sok gazdi nem tud határozni: megtegye-e ezt a végleges lépést. Milyen elő­nyei vannak a beavatkozásnak, és van-e valamiféle hátránya? Számtalan kérdés, amelyeket a Szegedi Kisállat-Ambulancia két munkatársa, dr. Rengei Antal, valamint dr. Petényi László vála­szol meg az adás vendégeként va­sárnap este 7 órakor a Telin Tele­vízióban.

Next

/
Thumbnails
Contents