Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR« SZOMBAT, 2006. JANUÁR 28. SZEMBESÍTJÜK OLVASÓINKKAL Fölismeri-e Új játékunkban arra invitáljuk olvasóinkat, tippeljenek velünk: ki van a képen ' Újságíróink mutatnak fényképet egy Csongrád megyei híres emberről. Ismeri őt f Mit mond önnek a portré, az arcvonások ? SZABÓ GÁBOR Ezúttal a Szegedi Tudományegyetem rektorának képét mutattuk a járókelőknek. Komoly és határozott vonásai láttán a legtöbben azt gondolták: politikusról van szó. Egy biztos: politikai jellegű feladat az övé. Szabó Gábor egy 50 milliárd forintból gazdálkodó, ezreknek munkát adó intézményt vezet és testesít meg a külvilág felé. Szabó Gábor rektort? Bencsik Péter, tudományos segédmunkatárs: - Ő a rektor, Szabó Gábor. Különösebb személyes viszonyom nincs vele. Úgy gondolom, pozíciójára alkalmas ember. Nem követem az egyetemi eseményeket, csak a kari életet. A rektor fontos társadalmi pozíciót tölt be, reprezentálja az egyetemet, a tudományos közéletet. Menedzser típusú vezető, ez a kijelölt űtja a jövőnek, amivel persze nem feltétlenül értek egyet. De ha egy ilyen vezető az egyetemről származik, jobb, mintha kívülről ültetnék be. Gombár Angéla, gyesen lévő anyuka: - Az ciki lesz, ha nem fogom tudni? Hűha, nem tudom. Nem tudom... Politikus? Egyszerűen csak a külső, az ápoltság alapján tudom megítélni őt. Látszik rajta, hogy vezető beosztású egyén. Talán politikus. De csak így ránézésre mondom, a külső jegyek alapján. Ha híres ember, akkor valószínűleg politikus. Egy szimpatikus, határozott fellépésű ember. O a rektor? Juj, ez nagy égés egy egyetemi hallgatónak. O a szegedi egyetem rektora...?! Szálkái Sándor, főiskolai hallgató: - Valóban ismerős, politikai személy. Nagyon fontos mondanivaló előtt áll, közéleti személyiségre, politikusra gondolok. Mintha már láttam volna hírműsorokban. Szerintem szegedi is. Itt a polgármesteri hivatal környékén dolgozó személy? Várjunk, szerintem Szeri István. A nevet ismerem, a karakteréből következtettem erre. Az arc és a ruházat - ebből gondoltam rá. A rektor? Ja, igen, őt is ismerem, meg szokta nyitni a félévet. Varga Edina, tanuló: - Polgármester? Nem... Politikus. Olyan a kinézete. Talán láttam, meg hallottam is róla, csak most nem ugrik be a neve. Ránézésre aranyosnak tűnik. Nem tudom, fogalmam sincs. Humorosnak nem látszik, okos feje van. Olyan apás stílusú. Pici a füle. Komoly ember; a matek tanáromra hasonlít. Félre áll a nyakkendője, és az általában úgy szokott lenni a politikusoknak... Bizalomgerjesztő. Biztos vagyok abban, hogy politikus. Legyen MSZP-s politikus. e Házi kedvenceink egészségéről A Parmalat-üzem új gazdája felvásárlási biztonságot ígér a termelőknek Székesfehérvárra szállítják az alföldi tej egy részét A tagjaitól átvett tej feldolgozására és exportra készül az Alföldi Tbj Kft., amely november óta tulajdonosa a székesfehérvári Parmalat-üzemnck. A Csongrád megyei tejtermelőkkel is kapcsolatban álló kft.-nél bíznak abban, hogy ez a telep biztos pont lesz a gazdaságok számára, és mérsékli a fölvásárlási anomáliákat. Néhány évig a fejlesztésre költik a hasznot. November elsején került birtokon belül a székesfehérvári tejüzemben a százhatvan termelő által létrehozott Alföldi Tfej Kft. Ez a cég mindenestül megvette, s a dolgozókkal és a megkötött szerződésekkel együtt átvette az üzemet. Bár létezik még a Parmalat Hungária Rt., és a felszámolása még nem fejeződött be, ez a termelést már nem befolyásolja. Mélykúti Tibortól, a 2003 óta működő alföldi cég ügyvezetőjétől megtudtuk, hogy a kft. továbbra is évi százmillió liter tejet szállít legnagyobb partnerének, a Sole-Mizo Rt.-nek, és nem is akarja felszámolni ezt a kapcsolatot. Ugyanakkor összesen évente négyszázmillió liter fölött rendelkezik, ezért nagy tervei vannak az új tejüzemmel. A megye északi részéről már most is szállítanak tejet Székesfehérvárra. - November óta jelentős exportot realizáltunk, sikerült megtartani azt a pozíciót, amelyet a tejszín piacán mondhatott magáénak a Parmalat, a jelenlegi termékeket, így a gyümölcsjoghurtokat továbbra is gyártjuk, és február 15-én tárgyalunk az anyacéggel a márkanév további használatának feltételeiről, és piaci megerősítéséről - mondta az ügyvezető. A kérdésre, mi haszna származik a dunántúli tejüzem megvételéből egy kisebb Csongrád megyei tejtermelő vállalkozásnak, s mit segít egy modern tehenészeti telepen, Mélykúti kifejtette: mindkettőnek biztonságot jelent az értékesítésben a stabil feldolgozóipari háttér. A kft. akciójának is köszönhető, hogy a tej fölvásárlási ára e termelői kör számára nem romlott még jobban: az országban 59 és 65 forint között mozog a literenkénti ár, az Alföldi Tejnél ez 64 forint. A kft.-t létrehozó százhatvan gazdaság között egyébként egészen kicsi és nagy is van. Ha a tejüzem hasznot hoz, az nyilván nagyobb arányban illeti azt a vállalkozást, amely nagyobb részt vállalt a kft. létrehozásából. Ez azonban az ügyvezető szerint még a jövő zenéje. Tisztában vannak azzal, hogy bár rengeteg támogatást kaptak a minisztériumtól, és személyesen Gráf fózsef földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter segítsége is kellett az eddigi eredményekhez, a jövedelmet néhány évig még biztosan fejlesztésre kell fordítani. A piacon ugyanis olyan versenytársakkal kell megmérkőzniük, akiknek évszázados előnyük van, és nagyobb tőkéjük. B. A. Az orvosnőt és az ápolónőt a félelem üldözte el Erdélyből Szegedre menekültek Az erdélyi orvosnőt a román titkosszolgálat és a kilátástalanság félemlítette meg. Az ápolónőt a magyarsága miatt a környezete üldözte Szegedig. Itt, a magyar egészségügyben, ahonnan sok hazai szakember menekül - jól érzik magukat. - A férjemmel jöttem Magyarországra, ő állatorvosként végzett, én orvosként. Marosvásárhelyen már a gimnáziumban megkeresett a titkosszolgálat, hónapokon át fenyegettek. Az oka banális volt: egyikünk egy zeneszámot kért a többieknek a Szabad Európa Rádióban - emlékezik iskolás éveire Fazakas Lili aneszteziológus a Szegedi Városi Oktató Kórház intenzív terápiás osztályán. Férjhez ment, a '90-es forradalom után azt várták, hogy egy városban dolgozhassanak; már nem helyezik messzi vidékre a magyarokat, hisz vége a sötétségnek. Hamar belátták: semmi nem változik. Évekig éltek kilátástalanságban, végül döntöttek: eljönnek. Lili szakmai különbözeti vizsgát tett, és jelentkezett a szegedi kórházba. Hiányszakma az altatóorvosé, felvették. Sem nyelvi, sem szakmai nehézségei nem adódtak, kezdőként jött, a gyakorlatba bele kellett rázódnia. Itt itthon, ott otthon érzi magát. Régóta magyar állampolgár, megtehetné, hogy továbbáll, hiszen más nyugati országokban is keresik az altatóorvosokat, mégis marad - mert jól érzi magát a közösségben, ahol él és dolgozik. Hasonlóan Nagy Éva ápolónőhöz. - Nem az anyagiak döntöttek nálam sem. A félelem győzött meg - veszi át a szót Nagy Éva, aki a kórház urológiai osztályán dolgozik. Három éve a tinilányával települt át Temesvárról. Nyolc évet húzott le a bánáti kórház hasonló osztályán, lányával megszenvedték a magyarságukat: sértésekkel és kiközösítéssel bántalmazták őket. Három éve nem bírták tovább, előbb Budapesten próbáltak szerencsét, két évig vártak a letelepedési engedélyre, majd Éva állást keresett közelebb a határhoz. - Hidtam, hogy nagyon keserves lesz, de vállaltam. Ismerősök, rokonság sem segített, egyedül oldottam meg az életünket. Itt jobbak a feltételek: otthon nem volt mivel dolgozni, nem kaptunk elég fecskendőt, ágyneműt, antibiotikumot. És a harmadát kerestem a mostani fizetésemnek. Mindig eszembe jut, amikor hallom, hogy valaki panaszkodik az itteni ellátásra: nem látta még, milyen a határ túloldalán. Rajtunk, ápolókon pedig semmi nem múlik. Bár kevesen vagyunk, erőnkhöz mérten helytállunk a tizenkét órás műszakban. Persze, aki belém akar kötni, itt „lerománoz", de sem a munkahelyemen, sem az utcán nem kell félnem. Nem gondolom, hogy innen tovább mennék. Más nyelvet nem beszélek, közel a családom. Sokkal jobb itt. DOMBAI TÜNDE EL INNEN U| Akik elmennek a magyar egészségügyből, azoknak elsősorban a szakmai megbecsülés hiányzik. Sok támadás éri a szakmát mondta a Szegedről távozók indokairól Fazakas Lili aneszteziológus. - A szerény anyagiak már csak újabb lökést adnak az elvándorlóknak. Emiatt kevesen maradtunk, egyre többet dolgozunk, komoly telelősség nyomja a vállunkat. Az orvosnő úgy látja, megfelelő állami anyagi juttatások marasztalnák a hazai orvosokat, ápolókat, ezáltal is nőhetne az egészségügy presztízse. Az alföldi termelők számára máris biztos pont a dunántúli üzem Illusztráció: Tésik Attila A Negyedik Dimenzió hagyományává vált immár, hogy az év első műsorában az egészséges éíetmód kerül a célkeresztbe. Most kedvenceink, az állatok gyógyításáról esik majd szó. Egyre több ember vállal állatot hobbiból; míg régebben főként az egzotikus madarak, halak, rágcsálók vezették a lakásban tartott kedvencek toplistáját, mostanra a kutyák és macskák átvették a vezetést. De vajon mit tegyünk, hová forduljunk, ha betegség tüneteit észleljük náluk? Mikor elég például az étrend megváltozása, és mikor van szükség műtétre? Milyen diagnosztikai és gyógyítási eljárások alkalmazhatók egy kisállatrendelőben? Mikor van szükség arra, hogy állatunk mikrochipet kapjon, és miből áll ez az eljárás? Modern korunk népbetegsége a depresszió, amely gyakran négylábú kedvenceinket sem kíméli. Vajon erre is van megoldás? Sarkalatos probléma az ivartalanítás: sok gazdi nem tud határozni: megtegye-e ezt a végleges lépést. Milyen előnyei vannak a beavatkozásnak, és van-e valamiféle hátránya? Számtalan kérdés, amelyeket a Szegedi Kisállat-Ambulancia két munkatársa, dr. Rengei Antal, valamint dr. Petényi László válaszol meg az adás vendégeként vasárnap este 7 órakor a Telin Televízióban.