Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 3. •MEGYEI TŰKOR­7 Alakok sokallják a díjemelést Csongrádon Otthon aranyáron az Aranyszigetben Elfogadhatatlannak tartják a té­rítési díjak emelését a csongrádi Aranysziget Otthon lakói. Az in­tézményben élő nyugdíjasok el­látása átlagosan 90 ezer forinttal kerül többe idén, mint az elmúlt esztendőben. Amelyik gondo­zott szobacserén gondolkozik, csak milliós nagyságrendű ősz­szeg befizetésével költözhet. Az igazgató szerint az állami nor­matívák csökkenése kiszolgálta­tott helyzetbe hozta az időseket es az intézményt fenntartó me­gyei önkormányzatot is. Sem az Aranysziget Otthon 180 tös lakóközössége, sem az orszá­gos hírű csongrádi intézménybe költözni szándékozók nem jár­tak jól a fenntartó megyei önkor­mányzat januártól érvényes díj­szabásával, amely érinti a rend­szeres és az egyszeri igénybevéte­li díjakat is. Idén éves szinten át­lagosan 90 ezer forinttal kerül többe egy ember ellátása, mint tavaly. (A legtöbbet fizető lakó ta­valy 552 ezer forintot adott az in­tézménynek.) Az áremeléseket a megyei közgyűlés a racionális gaadálkodásra való áttéréssel, másrészt azzal indokolta, hogy 32 általa működtetett szociális intézményeknek járó állami nor­matíva jelentősen csökkent idén, A másik felháborítónak tartott intézkedés, hogy az egyszeri igénybevételi díjakat, amelyeket HÁZI GONDOZÁS - Hátrányosan senkit nem érint a differenciált díjemelés, ami ugyan némiképp összefüggés­ben van a normatívacsökken­téssel, de a döntésünk kiindu­lási alapjául a racionális gaz­dálkodás megteremtése, a rá­szorultság elve és az a cél szol­gált, hogy csökkentsük a vára­kozók számát - mondta el ér­deklődésünkre Simicz József, a megyei szociális bizottság el­nöke. Hangsúlyozta: korábban is határozhattak volna így, de a körülmények most tették iga­zán indokolttá a lépést. - Mi azt az irányt képviseljük, hogy fontos lenne a szociális ellátást a házi, illetve a helyben gondo­zás felé terelni, attól pedig nem kell tartani, hogy otthonaink szolgáltatására nem lesz fize­tőképes kereslet - tette hozzá a deszki politikus. a különböző komfortfokozatú la­kóterekért kell fizetni, kétszere­sére, némelyik esetben három­szorosára emelte a fenntartó. Aki például tavaly költözött egysze­mélyes, fürdőszobával és kony­hával ellátott lakrészbe, 1,2 mil­liót fizetett a megyei önkor­mányzat kasszájába, elsejétől ez az összeg már 3 millió forint. Az extrák nélküli házaspári szoba egyszeri hozzájárulása 500 ezer­ről 1,5 millióra emelkedett. - Kétségtelen, elkerülhetetlen volt a díjak emelése, de túlságosan drasztikus, emiatt rossz szájízzel fogadták lakóink - nyilatkozta la­punknak Harmatos Ibolya. Az Aranysziget Otthon igazgatója hozzátette: az állami pénzek kar­csúsítása kiszolgáltatottá tette az időseket és a fenntartót egyaránt. Jelenleg 154-en szerepelnek az otthon várólistáján, őket még ja­nuárban értesítik, hogy a beköltö­zésük ára a tavalyi kétszeresére, esetenként háromszorosára nőtt. - Nem'a megyei közgyűlést hi­báztatom ezért a döntésért, ha­nem a kormányzatot, hiszen az ál­lam épp azokat az európai szintű intézményeket hozza nehéz hely­zetbe, amikből kevés van, ahe­lyett, hogy felszámolná a lakha­tásra alkalmatlan gyűjtőket - fo­galmazott Murányi László, a me­gyei önkormányzat szociális bi­zottságának alelnöke. A csongrádi politikus szerint félő, hogy a díj­emelések miatt pont a megyénk­ben élő elesett idősek maradnak le a gondoskodásról. - Miből fizetem ki a félmilliós különbözetet, ha a feleségem ne­talán meghal, és nekem egyágyas szobába kell átköltöznöm? - tet­te föl a költői kérdést Bakó Antal, aki hitvesével egy kétágyas apart­manban él. A 82 éves férfihez ha­sonlóan Lökös Ida sem repes az örömtől az új év első napjaiban. - Soha ekkora emelés még nem volt itt. A nyugdíjam 82 százaléka elmegy a havi térítési díjak kifize­tésére, ugyanez az arány édes­anyámnál, akivel egy apartman­ban élek, már 87 százalék. Hét­ezer forintja sem marad, ebből már nem tudjuk kiváltani a gyógy­szereket. Egy szót se szólnánk, ha nyugdíjunkat - ahogy a normál el­látásban részesülőknek - maxi­mum 80 százalékig terhelnék, de így elfogadhatatlan a helyzet. En­nek oka pedig, hogy a saját fürdő­szoba luxusnak számít - sorolta a nyugalmazott tanítónő. B. D. Az egészségügyi intézményekben csak az udvaron lehet dohányozni Cigarettázást szüntess! Tfegnap óta tilos rágyújtani az egészségügyi intézmények közösségi tereiben. A szigorú jogszabályt üdvözlik a szentesi gondozási központban, bár a vezető úgy érzi, hátrányba került a nem dohányzókkal szemben. A sze­gedi rendelőintézetben nem jelent problé­mát az új szabályozás, az oktatókórház pszi­chiátriáján viszont annál inkább. A dohányzási tilalom kiterjesztésének új fe­jezete az a törvénymódosítás, amely az egészségügyi és szociális alapellátást nyújtó intézményekre vonatkozik. E szerint az év el­ső napjától nem jelölhető ki dohányzóhely az épületek közösségi tereiben, kizárólag elkü­lönített helyiségekben, illetve a szabad ég alatt lehet rágyújtani. A szentesi gondozási központban üdvözlik a módosítást, az ott dolgozók úgy vélik, a szabály jótékonyan befolyásolja a dohányosok maga­tartását. Szebellédi Anna, az intézmény veze­tője azt mondja, munkatársai között akad, aki dohányzik - a kollégák a leghalványabb ellen­vetés nélkül vették tudomásul a rendelkezést. Puskásné Halál Ágnes szociális munkás sze­rint a feladatuk jellege nem is teszi lehetővé, hogy a munkahelyükön dohányozzanak, hi­szen az idősek gondozása tölti ki munkaidejü­ket. Kolléganője, Boros Éva hasonlóképpen úgy véli, hatásos a törvény a leszokás útján. A gon­dozónők szerint az ellátottak szempontjából a rendelkezés mindenképpen üdvözlendő, az ő munkarendjükben viszont tulajdonképpen nem hozott változást. Az intézmény vezetője, Szebellédi Anna a rendelkezés elvi tartalmával egyetért, ugyan­akkor dohányosként úgy érzi, személyes sza­badságában korlátozott. Közalkalmazottként tiszteletben tartja a törvényt, ezzel egy idő­ben viszont szenvedélye miatt - szavai sze­rint - hátrányba került a nem dohányosokkal szemben. A központban rágyújtani csak az udvaron lehet, nyilván senkinek sincs kedve a januári hidegben odakinn fagyoskodni - fo­galmazott. Elmondta azt is, hogy a gondozási intézmény másik, Munkás utcai felújított épületében az európai szabványoknak megfe­lelően egy füstelszívóval felszerelt külön he­lyiséget alakítottak ki erre a célra. B. G. HELYE VÁLOGATJA IH A szegedi rendelőintézetben nem okoz gondot a dohányzóhelyek megszüntetése. Azokat eddig is elsősorban a dolgozók vették igénybe, akik mos­tantól az utcára járnak majd ki füstölni. A Szege­di Városi Oktató Kórházban viszont már bonyolul­tabb a helyzet. Eddig minden osztályon volt kije­lölt dohányzóhely, ahol a bent fekvő betegek is ci­garettázhattak. Ezeket most mind megszüntetik, a pszichiátriát azonban ez különösen kényesen érinti majd. Az ott kezelt szenvedélybetegeknek ugyanis a leszokásban nagy segítségére volt a tüstölés, melyet egyfajta menekülésként használ­tak. A cigaretta megvonása ezen az osztályon várhatóan komoly konfliktust okoz majd, hiszen az itt kezelt betegeket még csak ki sem engedhe­tik az utcára. A szegedi II. számú kórházban sem lehet dohányozni az épületen belül Fotó: Gyenes Kálmán Hogyan változik a nyugdíj, ki szerezhet ingyen másoddiplomát 1 Válogatás a változásokból Változtak január elsejétől a nyug­díjak, a minimálbér, egyes adókés töunkaügyi szabályok. Megjelent a babakötvény és egy - nem fel­tötlenül az első - diploma in­SVenes. A sokakat érintő válto­2ásokból válogattunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Emelkedik a nyugdíj. A nyugdíjak és a nyugdíjszerű szociáhs ellátások 2006. január l-jétől 4,3 százalékkal lelkednek. Az esélyegyenlőségi minisztérium honapján közzétettek szerint a körülbelül 2,7 millió nyug­díjasnak átlagosan havi 2600 forint­tal visz többet a postás. Az öregségi tlyugdíj minimum 25 ezer 800 fo­rint lesz. Nő az özvegyi nyugdíj: 50 százalékról 55 százalékra. Idén tel­jessé válik a 13. havi nyugdíj kifize­tése is. A pénzt két részletben, már­ciusban és novemberben kapják meg az érintettek. Fontos változás továbbá, hogy januártól nem öt­évente, hanem háromévente kérhe­tő a méltányossági nyugdíjemelés. Ezenkívül azok a nyugdíjasok, akik­nek létfenntartása bizonytalanná válik, egyszeri segélyt kérhetnek. Egy diploma ingyenes. Az új fel­sőoktatási törvény szerint február 15-éig azok is jelentkezhetnek álla­milag finanszírozott képzésre, akik rendelkeznek diplomával, ameny­nyiben azt költségtérítéses szakon szerezték. Ha valaki az első diplo­máját államilag finanszírozott kép­zés keretében szerezte, akkor a kö­vetkezőre már csak költségtéríté­ses formában tehet szert. A nyelvvizsga nem érettségi. A nyelvvizsga-bizonyítvány 2006-tól nem váltja ki az idegen nyelvi érettségit. Az emelt szintű érettsé­gi viszont nyelvvizsga-bizonyít­ványt ér: a 60 százalék fölötti ered­mény középfokú C típusú, a 40-59 százalék közötti eredmény pedig alapfokú C típusú államilag elis­mert nyelvvizsgával egyenértékű. Szja-kulcs. A személyi jövede­lemadó felső adókulcsa 38 száza­lékról 36-ra csökken. A 18 százalé­kos alsó kulccsal az eddigi 1 millió 500 ezer forint helyett 1 millió 550 ezer forintos jövedelemig lehet adózni. Nő a minimálbér. A minimálbér idén is adómentes, viszont 5500 fo­rinttal több, mint tavaly, azaz 62 ezer 500 forint. A következő évek­ben tovább nő a legkisebb bér: 2007-ben 65 ezer 500, 2008-ban 69 ezer forintra. Januártól babakötvény. Az állam január elsejétől minden újszülött számára 40 ezer forintot utal át. A gyermek születése után az anya­könyv másolatát az anyakönyvveze­tő elküldi az államkincstárnak, majd megnyitják számára a Start számlát. További 42-42 ezer forintot kapnak 7 és 14 éves korukban azok a gyerekek, akiknek szülei rendsze­res gyermekvédelmi támogatásra jo­gosultak. A számlán összegyűlt pénzhez a gyermek 18 éves korában jut hozzá. 400 ezer forintig adható a béren kívüli adómentes juttatás. Béren kívüli juttatást a munkáltató 2006-tól legfeljebb 400 ezer forint értékben adhat adómentesen. Ide tartozik például az adómentes üdülési csekk vagy iskolakezdési támogatás, az önkéntes önsegélye­ző és egészségpénztári befizetés. Nem számít bele a 400 ezer forin­tos keretbe például az étkezési jut­tatás, melynek adómentes határa emelkedik: munkahelyi étkeztetés esetén havi 9000 forintra, készétel vásárlására jogosító utalvány ese­tén 4500 forintra. Kedvezőek a Csongrád megyei patikák tapasztalatai Kétezer liter szemét keletkezett gyógyszerből Közel kétezer liter gyógyszerszemét gyűlt ösz­sze egy hónap alatt a Csongrád megyei patikák gyűjtőedényeiben. December elseje óta bár­melyik gyógyszertárban leadhatók a felesle­gessé vált vagy lejárt pirulák, így már nem kell azokat a szemétbe dobni - ami egyébként eddig is tilos volt. Sikeres a december elején bevezetett gyógy­szer-visszavételi akció: Csongrád megyében az eltelt egy hónap alatt közel kétezer liter lejárt szavatosságú készítményt adtak le a patikák­ban. Ezek a pirulák eddig a legtöbb esetben kényszerűségből a szemétben landoltak, holott veszélyes hulladéknak számítanak. A gyógysze­reket egy hónapja már szakszerűen kezelik: az összegyűlt hulladékot szervezetten elszállítják, majd megsemmisítik. Mindennek költségét pe­dig az állam átvállalja. - Már a harmadik 70 bteres konténerünk telt meg december elseje óta - mondta el Lacsán Pé­ter, a szegedi Sas patika vezetője. Véleménye sze­rint ebből is látszik: már jóval hamarabb meg kel­lett volna oldani a gyógyszerszemét kezelésének problémáját, hiszen a többség egyetért azzal, hogy ezek a kémiai anyagok nem kerülhetnek szemét­lerakókba. Ezért pedig arra is hajlandók, hogy ösz­szegyűjtött piruláikat elvigyék a legközelebbi pati­kába. A gyógyszertárban pontosan tudják, milyen készítményeket visznek vissza az emberek, hi­szen a betegek nem közvetlenül a gyűjtőedénybe dobják be nem szedett gyógyszereiket, hanem átadják azokat a patikusoknak. így garantálha­tó, hogy a konténerbe ne kerülhessen olyan, ami nem oda való. - A karácsony előtti pakolások idején sok minden előkerült a polcok mélyéről, még igazi őskövületek is - mondta Lacsán Péter. - De hoztak be szavatossági időn belüli gyógy­szereket is, melyekre már nem volt szükség. Ezek ugyanis szintén hulladéknak minősülnek, hiszen ha már elvitték a patikából, nem garan­tálható, hogy szakszerűen tárolták, és még fel­használható. A gyógyszerhulladékok begyűjtését végző Phoenix Rt.-nél is úgy látják, sikeres a gyógy­szervisszavétel. Kiss Ildikó logisztikai vezetőtől megtudtuk: volt olyan gyógyszertár, ahol két nap alatt megtelt a 70 literes gyűjtőedény, ráadá­sul úgy, hogy ezekbe doboz nélkül dobják a ké­szítményeket. - Eddig 28 betelt konténert szállítottunk el a megye gyógyszertáraiból - mondta el Kiss Ildi­kó. - Természetesen a nagyobb forgalmú pati­kákban gyorsabban gyűlnek a készítmények, de már mindenhol elhelyeztük a gyűjtőket, így bár­hol le lehet adni a feleslegessé vált pirulákat. TÍMÁR KRISZTA

Next

/
Thumbnails
Contents