Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

EGESZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYOGY-IR SZERKESZTI: LÉ VA Y GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2006. JANUÁR 3. SZINTE GYÓGYÍTHATATLAN A KÓROS JATEKSZENVEDELY Tegyék meg - életüket! A TEST ES A LELEK HARMONIAJA Természetgyógyászati alapelvek Természetes gyógymódok azok a módszerek, amelyek során a természet erőit használjuk fel egészségünk megőrzésére, illetve a betegségek orvoslására. A természetgyógyászok mindig hangsúlyozták és ma is kiemelik a természettel való minél szorosabb kapcsolat fontosságát. Minél inkább megvalósul ez életünkben, annál inkább megtapasztalhatjuk azt a harmóniát, amelyre teremtettünk. Napjainkban a modern tudomány fejlődése következtében létrejött eszközöket (pl. biorezonanciás elven működő készülékek) is felhasználhatjuk a gyógyításban. Tudatában kell lennünk annak is, hogy az ember nemcsak fizikai lény, hanem lelke és szelleme is van, amelyet szintén ápolni és erősíteni kell. Hiába törekszik valaki fizikai egészségre, ha lelke, szelleme jelzéseit nem veszi figyelembe. Ugyanakkor aki lélekben erős, az az ember az életében bekövetkező nehéz helyzeteket is derűvel, hálásan tudja hordozni. Néhány természetgyógyászati alapelv: - fontos a betegség okainak tisztázása, nem csak tüneti gyógymódra van szükség (bár sokszor ez is fontos), - alapvető cél a szervezet öngyógyító erejének serkentése, a betegségek megelőzése, - optimális (lenne) a modern orvostudomány és a természetes gyógymódok kapcsolata (együttműködés a beteg érdekében), - emberközpontúság (szemben a mai gyakorlat személytelen betegkezelésével - tisztelet a kivételnek!), - fontos az együttműködés a pácienssel (őt is belevonni a gyógyulás folyamatába - sokszor ez a legnehezebb!), - jobb a betegségeket megelőzni (ésszerű életmóddal), mint gyógyítani, - lassabban hat, mint a modern gyógyászat, de hatása tartós (a betegségek okait szünteti meg), - néhány szabály betartásával elérhető, hogy mellékhatások ne jelentkezzenek. NAGY PÉTER EGÉSZSÉGÜGYI TANÁCSADÓ Nagyothalló járókelők Óriási szerencsénkre a nagyothalló pontosan tudja fogyatékosságát, és tisztában van azzal, hogy neki sokkal jobban kell figyelnie, hiszen á kívülállók szinte soha nem tudnak problémájáról. Neki keli lényegesen körültekintőbbnek lennie az utcán és az úttesten, akár gyalogosan van, akár járművei közlekedik. Ma már alig észrevehető, esztétikus hallókészülékek is beszerezhetők A szerencsejáték-függő elvonási tünetekkel küzd, ha nem engedik játszani: erős sóvárgás, heves izgatottság, szorongás lesz úrrá rajta ILLUSZTRÁCIÓ: MTI Mindennapi látvány a játékgépek előtt révületben ülő ember. Azok, akik éjszakákon át számolatlanul öntik az „aprót" a gépekbe, vagyonokat vesztenek kártyán, ruletten, miközben képtelenek abbahagyni a játékot a biztos szisztéma hitében betegek. Gyógyításuk rettentően nehéz, mivel a játékfüggők nem látják be, hogy pszichés zavarral küszködnek. Számukat itthon százezernél is többre becsülik. Amióta szerencsejáték létezik a világon, mindig vannak olyanok is, akik egyszerűen képtelenek abbahagyni a játékot. Emiatt aztán nemegyszer öszszes ingóságukat, ingatlanjukat, munkahelyüket is elveszítik. Számos irodalmi műben találkozunk a szerencsejátékos alakjával, aki elbukva mindenét a kártyán vagy a ruletten végül az öngyilkosságba menekül a kilátástalanság elől. Ez a kórkép - minthogy pszichés betegségről van szó azonban nem csak az elmúlt századok klasszikus regényeinek része. Manapság is láthatóak a félkarú rablók, pókergépek kijelzőit megbűvölve bámuló, az „aprót" számolatlanul a gépekbe öntő emberek - akik mindig úgy hiszik: a következő körben biztosan nyernek. A biztos szisztéma Dr. Boncz István, az SZTE Pszichiátriai klinikájának docense szerint azonban a kóros játékszenvedélyben nem is annyira az elbukott összeg nagysága számít, mint az, hogy a játék gyakorisága és következményei jelentős hátrányt okoznak az egyén munkahelyén és személyes kapcsolataiban. A szerencsejáték-beteget először a nyerésvágy hajtja a gépi vagy egyéb kaszinókba, majd kialakul a biztos szisztéma tudata - amivel hite szerint előbb-utóbb nyerni fog. Ez a rögeszme annyira erős, hogy ha a beteg nyer, azért marad az automatánál vagy a krupié asztalánál, mert „éppen nyerésben van", míg ha bukik, azért marad, mert „most már biztosan nyerni fog". Ebből az ördögi körből szinte nincs kilépési lehetőség. A szerencsejáték-függő elvonási tünetekkel küzd, ha nem engedik játszani: erős sóvárgás, heves izgatottság, szorongás lesz úrrá rajta, ami csak a játékkal oldódik. A kényszeres viselkedésformáknak olyan típusa ez, amelynek a kóros kockázatvállalás a legfőbb jellemzője. Szemben azonban azzal a kényszerbeteggel, aki huszonháromszor ellenőrzi, hogy elzárta-e a gázt, vagy nyolcvankétszer mos kezet, mert nem érzi elég tisztának, a játékszenvedély-beteg nem érzi magát betegnek, nem szenved saját magatartásától. Nem így a családja, ahonnan először az ékszerek, a családi kassza vagy a technikai eszközök tűnnek el, hogy fedezzék a szenvedélybeteg óriási kiadásait. Itthon is vannak persze segítőkész „hitelezők", akik az ilyen betegekre „utaznak", és a gépek, asztalok mellett állva azt figyelik, kinek adhatnak kölcsönt - hogy aztán azt sokszorosan behajtsák rajta. Fiatalok veszélyben Magyarországon nagyjából százötven-kétszázezerre teszik a kóros játékszenvedélyben szenvedők számát a szakemberek: felmérés nem készült erről, mivel a tapasztalatok szerint az érintettek amúgy sem veszik föl a telefont attól tartva, hogy a hitelezőik keresik őket. A viszonylag magas szám a kínálatnövekedésnek is köszönhető: hazánkban egyre több gépi kaszinó üzemel, és az interneten is lehet vagyonokat eljátszani - a bankkártyaadatokat megadva. Az internetes szerencsejáték veszélyeire külön kitért a docens: a serdülők és fiatalkorúak aránya a kóros és problémás játékosok között valószínűleg emiatt nagyon magas - ami előrevetítheti a betegség jövőbeni kiterjedését. A játékfüggők között a 25-29 éves, egyedülálló férfiak aránya jellemzően magas; sokan közülük alkohol- vagy drogbetegek, és a többségük depressziós. Boncz István arra is felhívta a figyelmet: nemcsak a társadalmi helyzet, de a genetikai és neurokémiai adottságok is befolyásolják, kiből válik könnyebben játékszenvedély-beteg. Pszichoterápia és gyógyszerek A kóros játékszenvedély gyógyítása hihetetlenül nehéz feladat, ugyanis a beteg egyáltalán nem érzi, hogy pszichiátriai segítségre szorulna. Ha függősége következményeként mindenét elveszti, gyakran még akkor sem látja be kóros állapotát - helyette külső körülményeket, a sorsot teszi felelőssé. A betegségét belátó szerencsejátékosnak családjával együtt érdemes részt vennie kezeléseken, mert a tüneteket ugyan a páciens hordozza, de az egész család szenved tőle. Külföldön vannak klubok, ahol az anonim alkoholistákhoz hasonlóan a „tiszták" megosztják tapasztalataikat a leszokni vágyókkal, akik mindig csak a következő napra fogadják meg: nem játszanak. A pszichiáter szerint a csoportterápia megfelelő gyógyszeres kezeléssel kombinálva esélyt adhat a gyógyulásra, habár ennek a mutatói gyöngék az egész világon. Itthon a szigetvári és a fővárosi Nyíró Gyula kórházban próbálkoznak a jelentkező betegek gyógyításával - eddig sajnos kevés eredménynyel. TOMBÁCZ RÓBERT Részletesen meg kell ismerni a potenciális hallókészülék-viselő életterét, szokásait, elfoglaltságát, igényeit stb., és ebben pontosan fel kell mérni, hogy a közlekedésben milyen minőségben kíván részt venni. Ennek ismeretében kell a készüléket is ajánlani és beállítani. Mert mást kell adni annak, aki gyalogos, és mást annak, aki gépjárművel kíván közlekedni. Ugyanis, ha csupán a gyalogosközlekedésben vesz részt a készülékviselő, fel kell hívni a figyelmét néhány fontos dologra. Legelőször is arra, hogy ne akarjon azonnal az utcán akár a legnagyobb forgatagban is - készülékével sétálgatni. Csendesebb, kis forgalmú területeket keressen fel, lehetőleg jó hallású kísérő segítségével. NAPI MELLÉKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMAOÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU Gyakorolja a tájékozódást, főleg az ismét hallott hangok jellegzetességeit, készüljön fel a várható veszélyekre, tudja azokat akár előre felmérni, mert ezek a váratlan szituációk biztosan megrémíthetik. Amikor pedig kellő biztonságot szerez, nyugodtan kimehet egyedül is, akáí nagyobb forgalmú helyekre Az audiológus pedig, ha tudja, hogy a páciens sokat van ilyen helyzetben, megpróbál olyan készüléket adni, amelyik kiszűri ezeket a hirtelen fellépő, erős és zavaró zajokat. Azt ne kérjük, hogy az érintett a készülékét a zaj függvényében le- és felkapcsolgassa. Szokja meg az új helyzeteket, tűrje a nehézségeket. DR. FARAGÓ LÁSZLÓ FÜL-ORR-GÉGÉSZ, AUDIOLÓGUS FŐORVOS Mikortól érez a magzat fájdalmat? A magzat csak a terhesség utolsó nyolc hetében érzi a fájdalmat - tudatja egy tanulmány, amely a Journal of the American Médical Association című orvosi szaklapban jelent meg. MTI A cikk szerzői szerint a magzat fejlődésének első 28 hetében nem érzi a fájdalmat, mert még nem alakultak ki azok az idegi összeköttetések, amelyek a fájdalomérzet kialakulásához szükségesek. így azután a magzat 29. hét előtti mozgásai, amelyeket eddig a kutatók egy-egy fájdalmas külső behatásra adott válasznak hittek, csak reflexek - állítják az amerikai kutatók. Ez a téma csak részben orvosi jellegű, bár kétségtelenül érinti a jövőbeli szülőket, no meg a nőgyógyászokat: ez utóbbiak például eddig nem tudhatták biztosan, hogy ha a terhesség előrehaladott szakaszában (a 20. hét után) kényszerülnek abortuszt végezni, akkor kell-e érzésteleníteni a magzatot is, vagy sem. Sokan - a kételyek miatt - inkább elvégezték az érzéstelenítést, a mostani cikk szerint viszont ez a gyakorlat szükségtelen kockázatnak teszi ki az anyát, s így csak akkor szabad ehhez folyamodni, ha arra kétségbevonhatatlan ok van.