Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

MEGYEI TŰKOR­KEDD, 2006. JANUAR 17. A Pulz utcai rehabilitációs osztály családias hangulata nem hasonlítható egyetlen egészségügyi intézményéhez sem Az alkotómunka egészséget varázsol Egy fehérre meszelt kórterem helyett képzőműveszeti foglal­koztató szobákban gyógyulnak a szegedi neuropszichiátriai re­habilitációs osztály betegei. Magyarország egyetlen egyete­mi szintű rehabilitációs inté­zetét az itt kezeltek a béke szi­getének hívják. Az alkalmazott módszer hazánkban egyedülál­ló, pedig bizonyítottan eredmé­nyesebb a többinél. Különleges, a többihez egyálta­lán nem hasonlító egészségügyi intézmény a Szegcdi Tudomány­egyetem Pszichiátriai Klinikájá­nak neuropszichiátriai rehabili­tációs osztálya. A nyugalom szigete A Pulz utcára nyíló hatalmas fa­kapun belépve teljesen más világ­ba érnek a betegek, melyet ők csak a nyugalom szigetének becéznek. Nincs is ebben semmi túlzás. A gondosan ápolt kertben macskák játszanak, az érkezőre minden szembejövő rámosolyog és kö­szönti, az épület pedig berendezé­sében és az ott folyó élet alapján inkább emlékeztet egyfajta kollé­giumra, mintsem gyógyító helyre. Magyarország egyetlen egyete­mi szintű rehabilitációs intézetét 1993-ban pontosan ezzel a céllal hozták létre: legyen teljesen más, mint a hagyományos gyógyító intézmények. Míg máshol a gyógyszeres kezelés és az orvosi konzultáció jelenti a bent fekvő vagy bejáró betegek számára az egyetlen programot, itt éppen ezek szinte mellékesnek tűnhet­nek a pszichés gondokkal küz­dők számára. Idejüket ugyanis Akár egy szakkörben, a páciensek megtanulják a türelmet és a figyelmet Fotó: Karnok Csaba nem ágyban fekve, a plafont bá­mulva, gondjaikon rágódva töl­tik. Hanem festenek, fotóznak, verset írnak, szőnek, hímeznek, kerámiáznak, színjátszanak ­több mint félszáz foglalkozás kö­zül választhatnak a gondozottak. Karnis és görög körtánc - A világot járva azt láttam, hogy ott a leghatékonyabb a pszichiátriai rehabilitáció, ahol a betegek fel tudják használni a képességeiket - mesélt az úttö­rő kezdeményezés eredetéről Pető Zoltán osztályvezető ad­junktus. - A páciensek számára a foglalkozások nem pusztán hasznos időtöltést jelentenek: megtanulnak egy közösségen belül alkalmazkodni, újra ta­nulják a türelmet, a figyelmet és a kitartást, képezik magukat, nem utolsósorban pedig az egészséges élet felé irányul a fi­gyelmük. Egy átlagos délelőttön néztünk szét a Pulz utcai osztályon. A fa­lakat mindenhol a betegek mun­kái díszítik: bekeretezett fotók, rajzok, ikonok, felakasztott fali szőttesek teszik otthonossá az épületet. Még az ablakokat is megfestették, a függönyöket há­zilag batikolták, sőt: a karnist is itt faragták. Az első emeleti fog­lalkoztatóban éppen papírmasé edényeket készítettek és szőnye­geket szőttek a betegek. Szólt a rádió, ment a pletyka, igazi ldub­hangulat volt. De a többi terem­ben is hasonló családias légkör fogadott bennünket: voltak, akik kavicsokat, mások ikonokat fes­tettek, valaki angyalkákat készí­tett, a nagyteremben pedig görög körtáncot jártak a zenére fogé­kony betegek. Művészek lettek A felkínált lehetőségek közül mindenki megtalálhatja azt a művészeti ágat, amit legköze­lebb érez magához. Bár szakem­berek megfigyelték, hogy a be­tegség különleges alkotói képes­ségeket hoz ki az emberekből, mely a gyógyulás után sokszor eltűnik, vannak, akik innen in­dulva jelentős karriert futottak be. Az egyik volt beteg például a képzőművészeti alap tagja lett, egy másiknak pedig már több kiállítása is volt Németország­ban. A művészeti foglalkozásokhoz felhasznált anyagok beszerzésé­hez az intézmény semmiféle egészségügyi támogatást nem kap, éppen ezért az elkészült munkák egy részét eladják. A volt amerikai nagykövet, Nancy Goodman Brinker is vásárolt már például a betegek alkotásai­ból, amikor néhány évvel ezelőtt itt járt. - Hasznunk természetesen nincs az árusításból, hiszen a befolyt pénzt visszaforgatjuk ­mondta az intézményvezető. ­Illetve mégis van: az, hogy a pá­cienseink meggyógyulnak. Rá­adásul azok között, akik beke­rülnek a rendszerünkbe, a többi hasonló beteggel ellentétben szinte alig van visszaeső, vagy olyan, aki állandó kezelésre szorul. És számunkra ez a leg­fontosabb. TÍMÁR KRISZTA A diákoknak megtiszteltetés, hogy írhatnak Otletelés tizenhat oldalig A Ságvári Endre gyakorlógimnázium di­ákújságírőit szerkesztőségi ülésükön zavar­tuk meg. Kíváncsiak voltunk, hogyan ál­lítják össze újságjukat. Érkeztünkkor már szinte összeállt az Újság­vári című havilap következő száma - elmé­letben. Kovács Nóra főszerkesztő nagy figye­lemmel hallgatta munkatársai témajavasla­tait. Jó főnökhöz méltón a gyengébb ötleteket elvetette, az általa is izgalmasnak vélt témák kitalálóit megdicsérte. Az újság januári szá­mába ezért kerülhetett be a sikergyanús „Mi­ért ne válasszad a német nyelvet" című írás, és így söpörték szőnyeg alá a „Kaptál-e mp3-lejátszót karácsonyra" javaslatot. Nóra öt hónapja vette át a főszerkesztői stafétabo­tot - szabadidejét az elkészült publikációk át­olvasásával és a helyesírási hibák javításával tölti. Az elsős Furdek Izabella minden szerkesz­tőségi ülésre több ötlettel érkezik, társai sze­rint igazi kincsesbányára leltek személyében. A lány most egy új rovat elindításának lehe­tőségét vetette fel, ami a tervek szerint a minden kérdésre választ adó „Hidtad-e" cím­mel jelenik meg. - Szeretnék megtanulni jól fogalmazni, és egy száraz témájú anyagot is úgy megír­ni, hogy azt mindenki élvezettel olvassa ­mondja Izabella, aki a szakma tekintélyét a dzsesszról és a rockról készített írásaival vívta ki. - Az internetről és szakkönyvek­ből szereztem az információkat, több hétig tartott, amíg elkészült a cikk - beszél ar­ról, milyen kemény munka a diákújság írása. Eközben szépen lassan mindenkinek eszé­be jutott egy-egy téma, ami a fiatalok vélemé­nye szerint diákot és tanárt is érdekelhet. - Addig tart az értekezlet, amíg a tizen­hat oldalas lapot meg nem töltjük tarta­lommal - mondják. Persze mint minden újságnál, itt is léteznek állandó rovatok. Ilyen a nagy érdeklődéssel olvasott „Ked­venceink kedvencei", amiben az iskola ta­nárait bombázzák kérdésekkel, bizonyítva: a zord külső mögött egy ember lakozik. Egyedül a sporttal állnak hadilábon: mind­össze egy állandó fiútaggal büszkélkedhet­nek Gát Bence személyében, aki az újság tördelóje is. A fiatalok jó munkát végeznek: az újságot gyorsan elkapkodják. Akadnak persze kriti­kák is. - Egy plázacicákról szóló írásomat több lány is magára vette. Ennek nagyon örül­tem, mert tudtam, ütősre sikerült az írá­som - meséli Bence. Hogy az iskolában ré­szesülnek-e valami külön kegyben a tollfor­gatók? Ha jobb jegyet nem is kapnak, taná­raik és diáktársaik szerint egyre nívósabb lapot készítenek. - Nekünk pedig megtisz­teltetés, hogy írhatunk az újságba - mond­ják szerénykedve. K.G.G. Képviselőket választanak a civilek A három dél-alföldi megye, Bács, Békés és Csongrád civil elektorai ma tartják Szegeden tanácstagválasztó elektori gyű­lésüket. MUNKATÁRSUNKTÓL Az év elején lejár azoknak a tiszt­ségviselőknek a mandátuma, aki­ket a Nemzeti civil alapprogram (NCA) értelmében 2004 januárjá­ban és februárjában választottak meg. A 17 fős tanács feladata az NCA alapvető támogatási elvei­nek meghatározása, ugyanakkor a regionális és szakmai szem­pontok alapján szerveződő kollé­giumok dolga a pályáztatás, a tá­mogatások tényleges elosztása. Az NCA jóvoltából a két év alatt számos nonprofit szervezet jutott működési támogatáshoz. Most ismét képviselőket vá­lasztanak a civilek. Ennek első mozzanata, az elektorok állítása elkezdődött. A civil jelöltállítási rendszerbe azok az országos, leg­alább hét megyére kiterjedő, és regionális, legalább egy megyére kiterjedő hatókörű civil szerve­zetek jelentkezhettek be és állít­hattak elektort, amelyek ezt a szándélcukat a megadott határ­időig jelezték. Az ezt követő gyű­léseken az elektorok tehetnek ja­vaslatot és választják meg a ta­nács, illetve egy későbbi időpont­ban a regionális és szakmai kol­légiumok civil delegáltjait. A most megválasztandó tisztségvi­selők már nem két, hanem há­rom évre kapnak megbízatást. A dél-alföldi régió tanácstagválasz­tó elektori gyűlése ma, kedden ti­zenegy órakor kezdődik Szege­den, a megyeházán. A régió 368 civil szervezete je­lentkezett be elektorként a válasz­tásokra. Az elektori gyűlések nyil­vánosak, azokon szavazati jog nélkül, érdeklődőként bárki részt vehet. A kollégiumi tagok megvá­lasztása február 16-án lesz. Növelje megtakarításait! • Akár 1190 Ft havidíj! • 0 Ft kapcsolási díj! • Ingyenes beszélgetés hálózaton belül! Beszélgessen ismerőseivel T-Kábel telefonon keresztül többet kevesebbért! Péter László útja A 80. születésnapját ünneplő Péter László néprajzosként került 1952-ben a makói múzeum élére. Az ott eltöltött két év hatására irá­nyult figyelme József Attila, Juhász Gyula munkássága felé, vált iroda­lomtörténésszé, s alakult ki sokoldalú munkássága, melynek összetett­ségét jelzi a tolla alól kikerült több mint 3500 cikk-véli Tóth Ferenc. A nyugalmazott makói múzeumigazgató elődjével, Péter Lászlóval az Er­dei Ferenc Társaság ma 15 órakor kezdődő összejövetelén beszélget a megyeháza Csanád Termében (Szeged, Rákóczi tér 1.). | i T- • -Kábel­i telefonszám: 1298 (helyi tarifával hívható) • www.t-kabel.hu Szerkesztőségi értekezlet a Ságvári gimnáziumban Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents