Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 17. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Leszokni a bagóról Mintha oldódna az az átok is már, amit a hagózók szórtak a nem füstölőkre, az embe­ri jogokra és a demokráciára hivatkozva. Azt vagdosták fejünkhöz, hogy mindnyájan meztelenül jöttünk a világra, nekik joguk van telefüstölni szobáinkat, nekünk meg kötelességünk elviselnünk azt. Micsoda há­borúságok dúltak például a vasúton! Kitil­tották a bagózókat a fülkéből akkor is, ha a dohányos szakaszban már nem volt ülő­hely. Ő is kifizette a jegyét, miért ne lenne joga rá?Későn bár, de kapcsolt a MAV. Nem hajlandó kereket adni azok alá, akik gyors­vonati sebességgel rohannak tulajdon vesz­tükbe. Aztán erre is született némi háborgás filo­zófia. Milyen jogon kényszeríteném én öt arra, hogy mások füstjét szívja ? Mert a saját különbejáratú füst valóban élvezet, tüdőre szíva, de az áporodott másé bírósági ítélet­tel se kell. Szerintem a fejlődés stációjához tartozott - mások szerint éppen a romlásé­hoz hogy kiírták például a kórházak-klini­kák falára, hogy az épületben tilos a do­hányzás. Kivéve a gyevi bírót! Mert a nővér­szobákban továbbra is kojtoltak. Hajdanán a borbélyok szokása volt, hogy kiálltak a műhely ajtajába, ha nem volt kuncsaftjuk, most már a hajstúdiók Gede­on bácsija is kiáll, sőt a női változat is - füs­tölni. Adatik tudtára a járókelőknek, meny­nyire döcög az üzlet. Antireklámnak mon­danám. Kirojtolódzott már a szám, annyit herge­lem bagós barátaimat, az lenne a legjobb, ha meggyújtás előtt eldobnák már. Úton-út­félen fejemhez vagdossák, ha soha nem szívtam, minek prédikálom ? Ha legjobb ba­rátom a vízbe esik, kötelességem kimente­ni. Tízesével tudom előszámlálni azokat, akik időnap előtt mentek el a föld alá, mert idefönn nem tudtak uralkodni magukon. Azt mondták, nincsen nekik akkora akarat­erejük, hogy azt a legegyszerűbb mozdula­tot véghez vigyék. Örömmel jelentem, kedves barátaim kö­zött is sokasodnak azok, akik már múlt idő­be tették a füstölőt. Erőt vett rajtam a pofát­lan kíváncsiság, és megkérdeztem őket: ne­héz volt?Netán patikai vagy orvosi segítsé­get vettek igénybe ? Köpcösödésük göcögé­sével mondják sorba: dehogy! De hiszen ed­dig azt mondtad...! Ja, addig mondtam, amíg meg nem próbáltam. Volt, aki kórházi betegként volt kénytelen abbahagyni. Ágy­hoz volt kötve, lehet, hogy éppen a bagófüst juttatta oda, és nem tudott kimenni az ut­cára. Egyéb keservek mellett eltörpült az a kicsi, amivel a leszokás járt. A legtöbbjének ugyan szabóhoz kellett vinnie nadrágját, mert a köpcösödés szinte vele jár, de ahhoz képest, hogy előtte szinte rásült a bőre a csontjára, ezt is elviselik. Hit­térítő lelkületemet már leginkább az isko­lákból kitóduló füstös sereglet aggasztja. Vi­hogó kislányok, hahotázó legények bizony­gatják a világ előtt, Aranyszájú Szent János is inthetné őket, akkor se dobnák el. Még nem tudják, de majd megtudják, nevetve bár, de későbbi kínoknak vetik meg az ágyát. A legkönnyebb leszokásnál is egysze­rűbb: el se kezdeni. H. D. Az államot, egymást és a vevőt is károsítják Olcsó ciginek zsebkendő a neve Egyre kevesebben vásárolnak a boltokban ciga­rettát, helyette a jóval olcsóbb csempészárut ve­szik. Az újabb áremelés után még inkább vi­rágozhat a cigibiznisz, hiszen az eddig becsületes vásárlók sem képesek már finanszírozni szen­vedélyüket. - Az utóbbi tíz évben nem nőtt a cigarettaeladási for­galmunk - mondja Vida János, a Mars téri csarnok egyik vegyesboltjának üzemeltetője. Ennek a tény­nek akár örülhetnénk is. Ezek szerint az emberek ke­vesebb dohányárut vásárolnak. Ez azonban téves kö­vetkeztetés. Megrendelésre dolgoznak Januártól ismét emelkedett a cigaretta jövedéki adója - átlagosan harminc forinttal kell többet fizet­nie a dohányosnak dobozonként. Ezzel együtt tovább nőtt a feketekereskedelem is. A Mars téri piacon, a mázsaháznál egyszerre négyfelől halljuk a jól ismert rigmust: cigit, cigit? Kiszúrunk egy kapucnis fiatal­embert - dobozonként 230-ért ajánlja a Marble fan­tázianévre hallgató csempészárut. A cigi Romániából származik, akárcsak az a Marlboro, amit kizárólag megrendelésre szállít, legtöbbször családi házakhoz. Kartonja a boltinál jóval olcsóbb, 3500 forint. Viszik is, mint a cukrot. - Csak akkor jövök a piacra árulni, ha visszamondanak egy tételt, és már áthoztam a ha­táron. Most így jártam, legalább tíz karton maradt rajtam, ezeken szeretnék túladni - mondja. Hozzáteszi: fél a vámosoktól, akik sűrűn megje­lennek a piacon, és átmotozzák a gyanús árusokat, de neki jó taktikája van. Mindössze két dobozzal tart magánál az útlevelével együtt. Ennyi pedig bárkinél lehet, ha igazolja, hogy nemrégen jött vissza a határ túloldaláról. A férbnak kialakult vendégköre van, ami egyre csak növekszik az áremelések miatt. A konkurenciára azonban haragszik. Nem azért, mert jobb minőségű árut kínál. Becsapja a vásárlót, ront­va ezzel az ő hitelét is. Meglepetés a kartonban Ottjártunkkor éppen egy nagy átrázás szemtanúi lehettünk. Illés [ózsefné egy karton Marlboro Lights-ot vásárolt fiának egy idősebb „árustól". - Én nem dohányzom, de az eladó addig beszélt, hogy ilyen meg olyan jó az ár, és biztosan cigizik valaki a családban, amíg vásároltam egy kartonnal - mondja. A vásárlás után azonban a „lights-ot" meglepően könnyűnek érezte, és kibontotta a csomagot. Két­száz szál cigaretta helyett kétszáz darab papírzseb­kendőt látott. A mozgóárust persze nem találta a helyén, így te­hetetlen dühében kapucnis fiatalemberünkhöz vág­ta a Mariborónak látszó tárgyat. Az illegális cigiüzlet ettől függetlenül tovább virágzik, aminek leginkább a Mars téri vegyesboltok üzemeltetői látják kárát. - Nem a cigieladás miatt megy a bolt, pedig tíz év­vel ezelőtt még tőlünk is kartonszámra vitték a So­phit - meséli Vida János. A nagy dohánygyártó cégek persze próbálnak reagálni a csempészárura: legális cigihez már 325 forintért hozzá lehet jutni. A nép­szerű márkák azonban egyre kevésbé fogynak. Vidá­éknál a Sopianae-ból és a Pali Mailből már csak az új áras kapható: előbbi doboza 440-ről 470-re, utóbbi 460-ról 490 forintra emelkedett a napokban. Ibvatűnik a becsületesség Vida úr szerint a jövőben remény sincsen arra, hogy fellendüljön a dohányforgalma. - A vevők inkább a csempészekhez mennek, amiért nem hibáztatom őket. Mindenki pénzből él, és egy kis kockázat is bele­fér az illegális vásárlásba - utal a póml járt asszony ese­tére. A boltos megjegyezte: ha nem lennének illegális cigiárusok, nagyon sokan letennék a füstölnivalót. Szívnivaló helyett fújnivalót rejtett a marlborós karton, amit Illés Józsefné vásárolt Fotó: Schmidt Andrea Vannak azonban (még) becsületes vásárlók is. Ilyen Mária, aki tizenöt éve cigizik, de egyre kevésbé tudja fi­nanszírozni szenvedélyét. - Eddig becsületes voltam, a mostani áremelés után azonban komolyan elgondol­kodtam: inkább csempésztől veszem a füstölnivalót. Ha a fizetésemet is úgy emelnék, mint a dohányét, ez meg sem fordult volna a fejemben - mondja. Arra, hogy leszokjon, nem is gondol, így nikotinrágó és -ta­pasz szóba sem jöhet nála. - Leszokni akaraterő kérdé­se, az én munkahelyemen pedig mindenki füstöl körü­löttem. Az orvos sem ijesztett még meg semmivel - ad magyarázatot arra, hogy a magas árak miatt csak át­szokik: az illegális árura. K.G. G. EGYRE T0BB CSEMPESZARU Némedi Varga Éva százados, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense elmondta: tavaly a röszkei határátkelőn 2538 esetben 75 ezer 297 karton, míg Nagylakon 5280 esetben 85 ezer 967 karton cigarettát foglaltak le. A csempészett cigaretta mennyisége nő. Míg 2005 januárjában 11 ezer 808 karton cigit koboztak el, addig 2006. január 15-éig már 7757 kartonnál járnak. Az intenzív vámellenőrzés mellett a határőrség a belterületi ellenőrzéseket is el­végzi. Mobil ellenőrzési csoportok járják a város különösen fertőzött pontjait, ahol előre elkészített, szigorúan titkos terv alap­ján bukkannak fel, naponta többször is. Ha valakit csempészáruval való üzletelésen érnek, jövedéki bírságot fizettetnek vele. Ennek legkisebb összege gyorsított eljárás esetén ezer, a legmagasabb húszezer forint lehet. Tegnapi hír: több mint tízmillió torint értékű cigarettát és gázolajat foglaltak le a vámosok egy orosházi és két Csongrád megyei ingatlanon. Az ingatlanok tu­lajdonosát - egy Csongrád megyei férfit - őrizetbe vették, és orgazdaság miatt büntetőeljárást indítottak ellene. Nem a legkisebb keresetek magasak, hanem a bérre rakódó terhek Minimálbérből manapság nem lehet megélni A MINIMÁLBÉR ÖSSZEGE MAGYARORSZÁGON, 2000-2008 Az adott év január 1 -jén érvényes minimálbér 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 25 500 40 000 50 000 50 000 Forrás: KSH, OÉT DM-grafika A minimálbéremelés hírére általában fel­szisszennek a munkáltatók, mivel az ez­zel járó pluszkiadásokat ki is kell termel­ni valahogyan. Nem az összeget sokallják, hanem a kifizetendő közterheket. Ugyan­akkor egyre inkább az a cégvezetők véle­ménye, hogy szakképzett munkaerőt csak tisztességes fizetésért lehet találni. Január elsejétől a legkisebb kereset összege a korábbi 57 ezer forintról 62 ezer 500-ra emel­kedett. Ez a pénz nagyon kevés, ha megpró­báljuk beosztani úgy, hogy lakásrezsire, élel­miszerre, öltözködésre egyaránt fussa. A cé­gek, vállalkozások egy része mégis azt szá­molja rögtön, mennyivel terheli meg a kasz­szát a magasabb minimálbér, hiszen nem­csak a dolgozók bruttóját, de az arra rakódó közterheket is ki kell termelniük. Minden minimálbéremeléssel azok a válla­latok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek a feldolgozó- és könnyűipart képvi­selik: ezeken a területeken alkalmazzák ugyanis a legtöbb betanított munkást, és ezeknek lehet a legkönnyebberi konkurenciát teremteni a Romániában, Ukrajnában és a Távol-Keleten. Nacsa Rita, a szemüveg- és telefontokokat előállító Italo-Trade Kft. jogi képviselője elmondta, igyekeznek dolgozóik­nak többet fizetni, mint a minimálbér, ennek ellenére a 120 dolgozó egyharmada csak a legkisebb keresetnek megfelelő összeget visz haza: ők csomagolnak, rakodnak, kisegítő munkát végeznek. A minimálbéremelés az energiaárak növekedésével együtt ró olyan terheket a cégre, amelyeket ki kell gazdálkod­niuk, hiszen nem szeretnének dolgozókat el­küldeni. Nincs könnyű helyzetben a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. sem, ahol a közel 1400 dolgozó - közülük 900 megváltozott munka­képességű - több mint fele minimálbéres. Kiss Sándor vezérigazgató tájékoztatása sze­rint 102 millió forintos többletköltséget okoz a cégnek a legkisebb keresetek megemelése az előzetes számítások szerint, ami a vevői­ket nem hatja meg. Egy lehetősége van a cég­nek: még többet, még hatékonyabban ter­melni. Kiss Sándor tudja, a minimálbérből nem lehet megélni, ezért a többletköltségek kigazdálkodása mellett még az is célja, hogy a Szefo Rt.-től, ettől az exportpiacon helytál­ló cégtől se a legkisebb keresetet vigyék haza az emberek. A magasan képzett szakembereket foglal­koztató cégek azok, amelyek nem vették észre a minimálbér emelkedését. Börcsök Gábor, a Szeplast Nyílászárógyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk csak ket­ten viszik haza a legkisebb bért az 54-ből. Kőkuti Attila, a Tornádó International Kft. ügyvezető igazgatója pedig egyenesen azt mondta ki, a jelenleginél nagyobb ütemben kellene emelni a minimálbért, hogy a feke­tegazdaságot kifehérítsék. Meggyőződése, hogy egyes vállalkozások csak azért nem fi­zetnek többet alkalmazottaiknak, mert más úton-módon pótolják ki dolgozóik fi­zetését. Ezek azok a cégek, amelyek ala­csony költségszintet produkálnak, és emi­att alacsonyabb árakkal nyerik el a megbí­zatásokat a közbeszerzési pályázatokon. „Aki nem tudja a legkisebb bért odaadni az embereinek, az ne vállalkozzon" - tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy vannak még ágazatok, amelyekben a minimálbér kifizetése is gondot okoz. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents