Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 17. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Leszokni a bagóról Mintha oldódna az az átok is már, amit a hagózók szórtak a nem füstölőkre, az emberi jogokra és a demokráciára hivatkozva. Azt vagdosták fejünkhöz, hogy mindnyájan meztelenül jöttünk a világra, nekik joguk van telefüstölni szobáinkat, nekünk meg kötelességünk elviselnünk azt. Micsoda háborúságok dúltak például a vasúton! Kitiltották a bagózókat a fülkéből akkor is, ha a dohányos szakaszban már nem volt ülőhely. Ő is kifizette a jegyét, miért ne lenne joga rá?Későn bár, de kapcsolt a MAV. Nem hajlandó kereket adni azok alá, akik gyorsvonati sebességgel rohannak tulajdon vesztükbe. Aztán erre is született némi háborgás filozófia. Milyen jogon kényszeríteném én öt arra, hogy mások füstjét szívja ? Mert a saját különbejáratú füst valóban élvezet, tüdőre szíva, de az áporodott másé bírósági ítélettel se kell. Szerintem a fejlődés stációjához tartozott - mások szerint éppen a romláséhoz hogy kiírták például a kórházak-klinikák falára, hogy az épületben tilos a dohányzás. Kivéve a gyevi bírót! Mert a nővérszobákban továbbra is kojtoltak. Hajdanán a borbélyok szokása volt, hogy kiálltak a műhely ajtajába, ha nem volt kuncsaftjuk, most már a hajstúdiók Gedeon bácsija is kiáll, sőt a női változat is - füstölni. Adatik tudtára a járókelőknek, menynyire döcög az üzlet. Antireklámnak mondanám. Kirojtolódzott már a szám, annyit hergelem bagós barátaimat, az lenne a legjobb, ha meggyújtás előtt eldobnák már. Úton-útfélen fejemhez vagdossák, ha soha nem szívtam, minek prédikálom ? Ha legjobb barátom a vízbe esik, kötelességem kimenteni. Tízesével tudom előszámlálni azokat, akik időnap előtt mentek el a föld alá, mert idefönn nem tudtak uralkodni magukon. Azt mondták, nincsen nekik akkora akaraterejük, hogy azt a legegyszerűbb mozdulatot véghez vigyék. Örömmel jelentem, kedves barátaim között is sokasodnak azok, akik már múlt időbe tették a füstölőt. Erőt vett rajtam a pofátlan kíváncsiság, és megkérdeztem őket: nehéz volt?Netán patikai vagy orvosi segítséget vettek igénybe ? Köpcösödésük göcögésével mondják sorba: dehogy! De hiszen eddig azt mondtad...! Ja, addig mondtam, amíg meg nem próbáltam. Volt, aki kórházi betegként volt kénytelen abbahagyni. Ágyhoz volt kötve, lehet, hogy éppen a bagófüst juttatta oda, és nem tudott kimenni az utcára. Egyéb keservek mellett eltörpült az a kicsi, amivel a leszokás járt. A legtöbbjének ugyan szabóhoz kellett vinnie nadrágját, mert a köpcösödés szinte vele jár, de ahhoz képest, hogy előtte szinte rásült a bőre a csontjára, ezt is elviselik. Hittérítő lelkületemet már leginkább az iskolákból kitóduló füstös sereglet aggasztja. Vihogó kislányok, hahotázó legények bizonygatják a világ előtt, Aranyszájú Szent János is inthetné őket, akkor se dobnák el. Még nem tudják, de majd megtudják, nevetve bár, de későbbi kínoknak vetik meg az ágyát. A legkönnyebb leszokásnál is egyszerűbb: el se kezdeni. H. D. Az államot, egymást és a vevőt is károsítják Olcsó ciginek zsebkendő a neve Egyre kevesebben vásárolnak a boltokban cigarettát, helyette a jóval olcsóbb csempészárut veszik. Az újabb áremelés után még inkább virágozhat a cigibiznisz, hiszen az eddig becsületes vásárlók sem képesek már finanszírozni szenvedélyüket. - Az utóbbi tíz évben nem nőtt a cigarettaeladási forgalmunk - mondja Vida János, a Mars téri csarnok egyik vegyesboltjának üzemeltetője. Ennek a ténynek akár örülhetnénk is. Ezek szerint az emberek kevesebb dohányárut vásárolnak. Ez azonban téves következtetés. Megrendelésre dolgoznak Januártól ismét emelkedett a cigaretta jövedéki adója - átlagosan harminc forinttal kell többet fizetnie a dohányosnak dobozonként. Ezzel együtt tovább nőtt a feketekereskedelem is. A Mars téri piacon, a mázsaháznál egyszerre négyfelől halljuk a jól ismert rigmust: cigit, cigit? Kiszúrunk egy kapucnis fiatalembert - dobozonként 230-ért ajánlja a Marble fantázianévre hallgató csempészárut. A cigi Romániából származik, akárcsak az a Marlboro, amit kizárólag megrendelésre szállít, legtöbbször családi házakhoz. Kartonja a boltinál jóval olcsóbb, 3500 forint. Viszik is, mint a cukrot. - Csak akkor jövök a piacra árulni, ha visszamondanak egy tételt, és már áthoztam a határon. Most így jártam, legalább tíz karton maradt rajtam, ezeken szeretnék túladni - mondja. Hozzáteszi: fél a vámosoktól, akik sűrűn megjelennek a piacon, és átmotozzák a gyanús árusokat, de neki jó taktikája van. Mindössze két dobozzal tart magánál az útlevelével együtt. Ennyi pedig bárkinél lehet, ha igazolja, hogy nemrégen jött vissza a határ túloldaláról. A férbnak kialakult vendégköre van, ami egyre csak növekszik az áremelések miatt. A konkurenciára azonban haragszik. Nem azért, mert jobb minőségű árut kínál. Becsapja a vásárlót, rontva ezzel az ő hitelét is. Meglepetés a kartonban Ottjártunkkor éppen egy nagy átrázás szemtanúi lehettünk. Illés [ózsefné egy karton Marlboro Lights-ot vásárolt fiának egy idősebb „árustól". - Én nem dohányzom, de az eladó addig beszélt, hogy ilyen meg olyan jó az ár, és biztosan cigizik valaki a családban, amíg vásároltam egy kartonnal - mondja. A vásárlás után azonban a „lights-ot" meglepően könnyűnek érezte, és kibontotta a csomagot. Kétszáz szál cigaretta helyett kétszáz darab papírzsebkendőt látott. A mozgóárust persze nem találta a helyén, így tehetetlen dühében kapucnis fiatalemberünkhöz vágta a Mariborónak látszó tárgyat. Az illegális cigiüzlet ettől függetlenül tovább virágzik, aminek leginkább a Mars téri vegyesboltok üzemeltetői látják kárát. - Nem a cigieladás miatt megy a bolt, pedig tíz évvel ezelőtt még tőlünk is kartonszámra vitték a Sophit - meséli Vida János. A nagy dohánygyártó cégek persze próbálnak reagálni a csempészárura: legális cigihez már 325 forintért hozzá lehet jutni. A népszerű márkák azonban egyre kevésbé fogynak. Vidáéknál a Sopianae-ból és a Pali Mailből már csak az új áras kapható: előbbi doboza 440-ről 470-re, utóbbi 460-ról 490 forintra emelkedett a napokban. Ibvatűnik a becsületesség Vida úr szerint a jövőben remény sincsen arra, hogy fellendüljön a dohányforgalma. - A vevők inkább a csempészekhez mennek, amiért nem hibáztatom őket. Mindenki pénzből él, és egy kis kockázat is belefér az illegális vásárlásba - utal a póml járt asszony esetére. A boltos megjegyezte: ha nem lennének illegális cigiárusok, nagyon sokan letennék a füstölnivalót. Szívnivaló helyett fújnivalót rejtett a marlborós karton, amit Illés Józsefné vásárolt Fotó: Schmidt Andrea Vannak azonban (még) becsületes vásárlók is. Ilyen Mária, aki tizenöt éve cigizik, de egyre kevésbé tudja finanszírozni szenvedélyét. - Eddig becsületes voltam, a mostani áremelés után azonban komolyan elgondolkodtam: inkább csempésztől veszem a füstölnivalót. Ha a fizetésemet is úgy emelnék, mint a dohányét, ez meg sem fordult volna a fejemben - mondja. Arra, hogy leszokjon, nem is gondol, így nikotinrágó és -tapasz szóba sem jöhet nála. - Leszokni akaraterő kérdése, az én munkahelyemen pedig mindenki füstöl körülöttem. Az orvos sem ijesztett még meg semmivel - ad magyarázatot arra, hogy a magas árak miatt csak átszokik: az illegális árura. K.G. G. EGYRE T0BB CSEMPESZARU Némedi Varga Éva százados, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense elmondta: tavaly a röszkei határátkelőn 2538 esetben 75 ezer 297 karton, míg Nagylakon 5280 esetben 85 ezer 967 karton cigarettát foglaltak le. A csempészett cigaretta mennyisége nő. Míg 2005 januárjában 11 ezer 808 karton cigit koboztak el, addig 2006. január 15-éig már 7757 kartonnál járnak. Az intenzív vámellenőrzés mellett a határőrség a belterületi ellenőrzéseket is elvégzi. Mobil ellenőrzési csoportok járják a város különösen fertőzött pontjait, ahol előre elkészített, szigorúan titkos terv alapján bukkannak fel, naponta többször is. Ha valakit csempészáruval való üzletelésen érnek, jövedéki bírságot fizettetnek vele. Ennek legkisebb összege gyorsított eljárás esetén ezer, a legmagasabb húszezer forint lehet. Tegnapi hír: több mint tízmillió torint értékű cigarettát és gázolajat foglaltak le a vámosok egy orosházi és két Csongrád megyei ingatlanon. Az ingatlanok tulajdonosát - egy Csongrád megyei férfit - őrizetbe vették, és orgazdaság miatt büntetőeljárást indítottak ellene. Nem a legkisebb keresetek magasak, hanem a bérre rakódó terhek Minimálbérből manapság nem lehet megélni A MINIMÁLBÉR ÖSSZEGE MAGYARORSZÁGON, 2000-2008 Az adott év január 1 -jén érvényes minimálbér 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 25 500 40 000 50 000 50 000 Forrás: KSH, OÉT DM-grafika A minimálbéremelés hírére általában felszisszennek a munkáltatók, mivel az ezzel járó pluszkiadásokat ki is kell termelni valahogyan. Nem az összeget sokallják, hanem a kifizetendő közterheket. Ugyanakkor egyre inkább az a cégvezetők véleménye, hogy szakképzett munkaerőt csak tisztességes fizetésért lehet találni. Január elsejétől a legkisebb kereset összege a korábbi 57 ezer forintról 62 ezer 500-ra emelkedett. Ez a pénz nagyon kevés, ha megpróbáljuk beosztani úgy, hogy lakásrezsire, élelmiszerre, öltözködésre egyaránt fussa. A cégek, vállalkozások egy része mégis azt számolja rögtön, mennyivel terheli meg a kaszszát a magasabb minimálbér, hiszen nemcsak a dolgozók bruttóját, de az arra rakódó közterheket is ki kell termelniük. Minden minimálbéremeléssel azok a vállalatok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek a feldolgozó- és könnyűipart képviselik: ezeken a területeken alkalmazzák ugyanis a legtöbb betanított munkást, és ezeknek lehet a legkönnyebberi konkurenciát teremteni a Romániában, Ukrajnában és a Távol-Keleten. Nacsa Rita, a szemüveg- és telefontokokat előállító Italo-Trade Kft. jogi képviselője elmondta, igyekeznek dolgozóiknak többet fizetni, mint a minimálbér, ennek ellenére a 120 dolgozó egyharmada csak a legkisebb keresetnek megfelelő összeget visz haza: ők csomagolnak, rakodnak, kisegítő munkát végeznek. A minimálbéremelés az energiaárak növekedésével együtt ró olyan terheket a cégre, amelyeket ki kell gazdálkodniuk, hiszen nem szeretnének dolgozókat elküldeni. Nincs könnyű helyzetben a Szegedi Szefo Fonalfeldolgozó Rt. sem, ahol a közel 1400 dolgozó - közülük 900 megváltozott munkaképességű - több mint fele minimálbéres. Kiss Sándor vezérigazgató tájékoztatása szerint 102 millió forintos többletköltséget okoz a cégnek a legkisebb keresetek megemelése az előzetes számítások szerint, ami a vevőiket nem hatja meg. Egy lehetősége van a cégnek: még többet, még hatékonyabban termelni. Kiss Sándor tudja, a minimálbérből nem lehet megélni, ezért a többletköltségek kigazdálkodása mellett még az is célja, hogy a Szefo Rt.-től, ettől az exportpiacon helytálló cégtől se a legkisebb keresetet vigyék haza az emberek. A magasan képzett szakembereket foglalkoztató cégek azok, amelyek nem vették észre a minimálbér emelkedését. Börcsök Gábor, a Szeplast Nyílászárógyártó Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk csak ketten viszik haza a legkisebb bért az 54-ből. Kőkuti Attila, a Tornádó International Kft. ügyvezető igazgatója pedig egyenesen azt mondta ki, a jelenleginél nagyobb ütemben kellene emelni a minimálbért, hogy a feketegazdaságot kifehérítsék. Meggyőződése, hogy egyes vállalkozások csak azért nem fizetnek többet alkalmazottaiknak, mert más úton-módon pótolják ki dolgozóik fizetését. Ezek azok a cégek, amelyek alacsony költségszintet produkálnak, és emiatt alacsonyabb árakkal nyerik el a megbízatásokat a közbeszerzési pályázatokon. „Aki nem tudja a legkisebb bért odaadni az embereinek, az ne vállalkozzon" - tette hozzá, elismerve ugyanakkor, hogy vannak még ágazatok, amelyekben a minimálbér kifizetése is gondot okoz. FEKETE KLÁRA