Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-17 / 14. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 17. • AKTUÁLIS« 3 A közeli benzinkút megúszta, ezért nem történt még nagyobb katasztrófa Felrobbant a festőüzem A lángoló üzemről készült felvételt Masa Károly olvasónk bocsátotta rendelkezésünkre Lotharámítás SÜLI RÓBERT Hittem neki. Sokáig. Bíztam benne, mert szerettem a játékát. Kedveltem a Bayern Münchenben. Az ő idejében a bajor sztáregyüttes volt a kedvencem. Figyeltem az eredményeiket, boldog voltam, ha nyertek, szomorú, ha kikaptak. Es Magyarországra jött edzőnek. Lothar Matthäus nálunk vállalt munkát. Igaz, előtte trénerként sehol sem alkotott nagyot, mégis sok magyar focibarát helyeselve bólogatott: bölcs döntés volt szerződtetni. Közéjük tartoztam én is. ígért nekünk mindent. Felemelkedést. Világbajnokságot. Már azon járt az agyam, hogy Németországból küldöm a tudósításokat; a magyarok meccseiről. Mert ott leszünk! - nyilatkozta a nagy német mágus. Nem leszünk ott. Lemaradtunk. Egy tapodtat se léptünk előre, sőt még hátrébb csúsztunk a világranglistán. De még ekkor is nagy volt a tábora, mert szónokolni nagyon tudott. Ámított, papolt. Beszélt mindenről. Szeretett nyilatkozni, okoskodni. Rendesen megvezetett mindenkit. A napokban nyilvánvalóvá vált, miért is ragaszkodott annyira a magyar válogatott kispadjához. A pénz miatt. Egyes források szerint két év alatt 250 millió forint fizetést plusz reklámjuttatást kasszírozott. Kockázatot nem sokat kellett vállalnia, néha még nyert is az általa irányított válogatott. Mert kerestünk egy olyan ellenfelet, amelyről azelőtt még sohasem hallott magyar ember. Antigua és Barbudát napokig kereshetnénk a térképen, nem találnánk. És még most is sokan hisznek az egykori világklasszis futballistának. Én már régóta nem! Nem, mert Matthäus üzleti fogásnak használt fel bennünket. Lehet, hogy nagyobb lett itthon a médiafigyelem, de miatta nem kezdett el több gyerek focizni. Legalábbis még egyik kisgyereket sem hallottam arról beszélni, hogy ő is szeretne Matthäus csapatában játszani. Ők inkább még mindig Ronaldinhót, Tottit, Zidane-t és Beckhamet utánozzák. Nem itthonról választanak példaképet. Matthäus csak zsebelt, jól élt. Tovább gazdagodott. Majd lépett. Le. El. Brazíliába. Ez már meleg hely. Nem csak a napsütés miatt. Jegyzett a focijuk. Világbajnokok. Az ámítás, a szónoklás ott keveset ér. Január végén próbapert indít a HÖOK A tandíj a vádlottak padjára kerül Próbaperrel igyekszik tisztázni a jogtalanul szedett tandíjak körüli helyzetet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége. A várhatóan január végére elkészülő kereset célja, hogy tisztázza, a Szegedi lüdományegyetem Budapest Média Intézete jogosan, vagy jogtalanul szedett tandíjat az államilag finanszírozott képzésre járó levelező tagozatos hallgatóitól. Felrobbant a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet festőüzeme tegnap délelőtt a Vásárhelyi Pál utcában. Az épület alsó szintje kiégett és mellette a raktár majdnem teljesen megsemmisült. A lángok az úttest fölött is átcsaptak. Szerencsére az épületben senki sem dolgozott, heten azonban könnyebben megsérültek az udvaron. Üvegszilánkok, paladarabok és korom borította tegnap délelőtt a szegedi Vásárhelyi Pál utca százméteres szakaszát. Tizenegy órakor felrobbant a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet festőüzeme - száz méterre az egyik benzinkúttól. A detonáció hatására az üzem területén heten könynyebben megsérültek. Minden beleremegett A tankoláshoz készülő Pipicz fózsef kezéből kiesett a benzines tömlő: - Még szerencse, hogy nem történt nagyobb katasztrófa, a környéken a levegőbe repülhetett volna minden - sopánkodott a férfi a feketére kormozódott, teljesen kiégett épület előtt, ahol órákig terjengett a bűz. Az üzemrész melletti raktárban tárolt készáru szinte teljesen megsemmisült, a helyiség tetejét a robbanás szétzúzta, de a néhány méterre lévő Alföld Bútorház megúszta. - Az ablakok berezonáltak, de a falak nem repedtek meg. Szerencsére a tűz nem terjedt át - nyugtázza Galamb Sándor áruházvezető. A szemközti Tisza Volán második emeletének egyik irodájában viszont kitört az ablak. - Akkora volt a robaj, hogy KÖNNYŰ SÉRÜLTEK ggj A robbanás helyszínére azonnal öt mentőautó érkezett és továbbiak is készenlétben álltak. A sérültek ellátása után - akiket a Szegedi Városi Oktató Kórházba szállítottak - Horváth Róbert, a dél-alföldi mentőszervezet vezető mentőtisztje elmondta: égési sérülést senki sem szenvedett, általában a kitört ablaküveg szilánkok hagytak nyomot a testrészeken. A detonációban heten sérültek meg, illetve a mentés és a tűzoltás után egy tűzoltót is el kellett látni. minden beleremegett - emlékezett a történtekre Kránitz Ágnes pénzügyi asszisztens, aki éppen az ablak előtt dolgozott. A másik szobában Virágh István szakszervezeti elnök már reggel nyolc órakor megfigyelte, hogy füstölög a szellőztető berendezés. Először úgy gondolta, az alacsony légköri nyomás miatt nem tud a kiáramló anyag felszállni. A balástyai tűzoltó egyesület parancsnoka néhány órával később már sötéten gomolygó füstöt észlelt. Senki nem égett benn - Pár perc múlva hatalmas lángcsóva süvített ki a szemközti ablakokon, az üvegszilánkok mindenfelé repültek. A négy-öt méter magas lángoszlop átcsapott az úttesten, az éppen arra haladó kamion szerencsére megúszta, de a zebrán áthaladó két járókelő közül az egyiknek megperzselődött a sapkája és a haja magyarázza a szakszervezet elnöke, aki az elsők között riasztotta a tűzoltóságot. A négy kocsival kivonuló tűzoltók negyedóra alatt megfékezték és elfojtották a lángokat, de a füst tovább terjengett, ezért a feltételezett tűzfészkek és áldozatok után gázálarcban kutattak. A tűzoltást vezető Árendás Péter hamarosan megnyugtató hírekkel érkezett. - Nem találtunk senkit bent mondta a hadnagy. Ennek természetesen örült Frányó Antal, a Szevafém elnöke, de csodálkozott is: hol voltak a munkások? - Két embernek bent kellett volna lenni, karbantartási, takarítási feladataik voltak - jelentette ki az elnök, aki 1959 óta dolgozik az ötvenkét éves cégnél. Ez egy veszélyes üzem, de ilyen robbanást még nem élt át. - Emberi mulasztásra gyanakszom - mondta a vizes kabátban az épület előtt álló elnök. Azt viszont ő sem tudta, hogy mi okozhatta a robbanást, és mekkora a kár a tűzvédelmileg fokozottan veszélyes munkahelyen, ahol rendkívül gyúlékony festékkel gépeket festenek. A nitrohígító robbant Feltételezni lehetett, hogy az égéssel mérgező anyagok is kerültek a levegőbe, ezért a katasztrófavédelem veszélyhelyzeti felderítő csoportja is méréseket végzett. Végül Kószó Sándor azt nyugtázta, hogy veszélyes, a lakosságra ártalmas anyagok nem kerültek a légtérbe. Közben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának munkatársai is megjelentek a Szevafém udvarán: a nyomozók is kérdezgették az embereket, hiszen ilyenkor felmerülhet a szándékosság. 7bczakov Szilvána sajtóreferens elmondta: a helyiségben lévő nitrohígító robbant fel. Az ügyet államigazgatási eljárás keretében vizsgálják. Információink szerint a kár több mint 20 millió forint. CS. GÁT LÁSZLÓ Lavinát indított el az a három diák, aki tavaly az oktatási jogok biztosához fordult a kérdéssel: miért is kell tanulmányaiért félévente 80-90 ezer forintot fizetnie a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Budapesti Média Intézetnek (BMI) annak ellenére, hogy államilag finanszírozott képzésre jár. A tízéves gyakorlatot addig egyetlen hallgatónak sem jutott eszébe megkérdőjelezni. Az ombudsman vizsgálata azonban nem csupán az SZTE budapesti intézetében alkalmazott módszert kérdőjelezte meg, hanem föltárta: néhol csak néhány ezres, másutt a százezret is meghaladó összegeket szednek be az államilag finanszírozott hallgatóktól különböző jogcímeken. A helyzet magyarázataként a felsőoktatási intézmények a pénzhiányra hivatkoznak. Ezek a díjak az intézmények saját bevételeit növelik. E forrás bővítésének szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a minisztérium is elismeri: a magyar felsőoktatás támogatása 1992-es szinten vegetál, az állami támogatás a költségeknek nagyjából a hetven százalékát fedezi, a többit saját bevételből kell kigazdálkodniuk az intézményeknek. Ezzel a ténnyel a diákok is tisztában vannak, azt viszont elvi kérdésnek tartják, hogy a felsőoktatási intézmények tandíjat jogtalanul ne szedhessenek a hallgatóktól - fogalmazott kérdésünkre válaszolva Schőberl Márton, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) elnökségi tagja. Az eddigi helyzet tisztázását is szolgálhatja az a próbaper, aminek indítását elkezdték. Megtudtuk: a HÖOK „előrehaladott tárgyalásokat folytat" egy olyan diáklánnyal, aki már végzett az SZTE BMI-ben, de jelenleg egy másik budapesti intézményben bölcsész tanulmányokat folytat. A HÖOK és a szervezet által megbízott ügyvéd jelenleg gyűjti az SZTE BMI-vel kapcsolatos dokumentumokat ahhoz, hogy várhatóan január végén benyújthassa a keresetet, s elindulhasson a próbaper, melyben a tandíj kerül a vádlottak padjára. Ú. I. Regionális légimentő-bázisok alakulnak Szeged vagy Félegyháza a központ Most szervezik az Országos Mentőszolgálat regionális légimentő-bázisainak rendszerét - lehet, hogy a dél-alföldi nem Szegeden lesz. MUNKATÁRSUNKTÓL Az országban 6-7 regionális légimentő-bázist alakítanak ki. Mindegyik 80 kilométeres sugarú körben látja el a légi mentés feladatait. A Dél-Alföldön még nem dőlt el, hol lesz az állami bázis. Információnk szerint több érv szól amellett, hogy ezt Kiskunfélegyházán hozzák létre, de legalább ugyanilyen erősen lehet érvelni Szeged mellett is. Könnyű belátni, hogy az egészségügyi szakmai érvek a szegedi bázist támogatják: a legsúlyosabb-legbonyolultabb eseteket - amelyekhez a leggyakrabban veszik igényije a légi mentést is - az egész régióból a szegedi, elsősorMASFEL EVE MÁSODLAGOS Szegeden korábban egy alapítvány segítségével oldották meg a légi mentést, ám ez - mint korábban megírtuk - 2004 augusztusában megszűnt. Az 0EP mindig csak negyedévekre, maximum fél évre szerződött az alapítvánnyal, a fönti időpontban pedig nem újította meg a szerződést. Ázóta nem, vagy csak úgynevezett szekunder légi mentés valósulhatott meg a régióban, hiszen a helikoptereknek távoli városokból kellett volna indulniuk. Helikopter az új klinika mellett. 2004 augusztusában megszűnt a mentés Fotó: nM/DV ban az egyetemi intézményekbe szállítják. Dr. Simon Mariannától, a dél-alföldi régió vezető mentőorvosától is kértünk érveket. - Mindkét elképzelésnek van érvrendszere, mellettük és ellenük szólók. A létesítendő légibázisnak nagyjából azonos földrajzi távolságra kellene lennie a régió bármely pontjától, ez biztosítaná az esélyegyenlőséget. Mivel a szegedi egyetem a Dél-Alföld speciáhs sürgősségi központja, nagy valószínűséggel ide száüítják a légi mentők a betegeket. Ha Kiskunfélegyházán lesz a bázis, a gépnek oda kell visszarepülnie, ami megdrágítja a légi mentést - mondta a vezető mentőorvos. Az új klinika mellett tervezett leszállóhely ügye, amelyről nemrégiben lapunkban is beszámoltunk, független az állami légimentő-bázisok ügyétől. A sürgősségi betegellátó osztályok minimum feltétele ugyanis a heliport, az ideiglenes leszállóhely létesítése.