Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-16 / 13. szám

SZOMBAT, 2006. JANUÁR 14. "AKTUÁLIS" 3 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, Széles Gábort (képünkön) is delegálja a kormány a márciusig megalakítandó egyetemi gazdasági tanácsba. Bölcsész, közgazdász, két szegedi egyetemi professzor, egy helyi gazdasági vezető, a hallgatók delegáltja, valamint a rektor és gazdasági főigazgató alkotja majd a grémiumot. Az új felsőoktatási törvény szerint március 1-jéig kell megalakulni az egyetemeken a gazdasági tanácsoknak. Ezeknek a - hallgatói létszámtól függően 7-9 tagú - testületeknek csak döntés-előkészítő szerepük lesz, hivatalból tagjai a rektorok és a gazdasági főigazgatók. Az egyetemeket irányító szenátusnak javaslatokat tehetnek az intézményi költségvetés, a fejlesztések témáiban, a vagyonhasznosításban, a hitelfelvételekben, az együttműködésekben, a gazdálkodó szervezetek alakításában, egyetemi szervezeti egységek létesítésében. Évente legalább kétszer értékelik az intézményi gazdálkodást. A tanácsok tagjainak a kormány havi 150 ezer forint javadalmazást ajánl föl, ezen fölül az egyetemek döntik el, mennyivel díjazzák munkájukat. A grémium tagja nem lehet köztisztviselő, polgármester, kormánytag, párt tisztségviselője, alkalmazottja, képviselő. A tagok nem hívhatók vissza, öt évre szól a megbízatásuk. Magyar Bálint miniszter pénteken bejelentette: a kormányzat összesen 69 tagot delegált a testületekbe, volt pénzügyi és gazdasági minisztereket, bankok és vállalatok vezetőit. Több médiumban napvilágot látott, hogy közöttük csak elvétve van inkább a jobboldalhoz, mint a kormányoldalhoz köthető szakember. Közéjük sorolják a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökét, Széles Gábort, akit a Szegedi Tudományegyetem gazdasági tanácsába delegált a kormány. Ennek kommentálására kértük Szabó Gábort, az SZTE rektorát, aki elöljáróban kijelentette, zavarja a politikai címkézés. A törvény egyébként is kimondja, hogy a testület tagjai nem utasíthatók, vagyis a mindenkori kormánytól függetlenül dolgoznak. Széles Gábort kiváló gazdasági szakembernek ismeri, akinek gyakorlati tapasztataira számít az innovációs lendületben lévő egyetem. Mint MTESZ-elnökkel dolgozott már együtt vele, hiszen a rektor által vezetett környezettudományi és nanotechnológiai program tudásterjesztője ez a szervezet. Szabó Gábor örömmel vette azt is, hogy a másik két kormánydelegált egyike bölcsész: Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, aki a szegedi egyetemi könyvtárban dolgozott egykor. A harmadik minisztérium által delegált tag Kertes Gábor közgazdász. A szegedi héttagú gazdasági tanácsba az intézmény jelenlegi irányító testülete is három tagot javasol; a rektor megosztotta lapunkkal, hogy az Egyetemi Tanácsnak a következő személyiségek jelölését ajánlja majd: Rácz Béla stratégiai rektorhelyettest, Vécsei László akadémikust, a Neurológiai Klinika igazgató-professzorát és a közismert szegedi gazdasági vezetőt, Dervarics Attilát, aki jelenleg is tagja az egyetemet vezető egyik grémiumnak, a Társadalmi Tanács elnöke. A hetedik tagot a hallgatók delegálják. S. E. BUSZOK Széles Gábor neve többször is szerepelt az utóbbi időben a szegedi médiumokban. Mint lapunkban is megírtuk, az éppen felszámolás alatt álló Ikarusz Szegedi Alkatrészgyártó Kft., amely tetemes bérrel tartozik volt alkalmazottainak, a Széles-cégbirodalom tagja - volt. Az Ikarusz Holdingé a milliárdos értékű, bár erősen megterhelt szegedi telek, ahol az alkatrészgyártó cég Is működött, és amelyet Információnk szerint értékesíteni akarnak. Ugyancsak Széles-érdekeltség a VT Transman nevű cég, amelyet alvállalkozóként szerepeltetett a szegedi autóbuszos személyszállítást megcélzó pályázatában a városi közlekedési társaság, az SZKT. Ahmed PANEK SÁNDOR Akkora hallgatás övezi a választások előtt az elkerülhetetlen államháztartási reform témáját, mintha kizárólag az Európai Uniónak lenne fontos, hogy Magyarország leküzdje hiányát. Van itt szó vizsláról, doktorkendéről, két évtized múlva pénzt hozó babakötvényről, mindenféléről, csak arról nem, hogy milyen terheket rónak majd az emberekre a következő évek. Arról ugyanis nem lehet illúziónk, hogy az irdatlan államháztartási hiányt majd az uniós pénzek fogják kiegyenlíteni. Sőt ellenkezőleg, az Európai Unió kényszeríti rá a következő magyar kormányt arra, hogy tényleges intézkedésekkel, vagyis a kiadások visszafogásával teremtsen egyensúlyt. Különben korlátozni fogja a Magyarországnak juttatott pénzeket, és szidhatjuk Brüsszelt, amiért nincs déli Tisza-hídunk. Már az is beszédes, hogy Brüsszel a nem teljesülő vagy trükközött programok után a jelenlegi kormánytól nem vár semmit: szeptemberre viszont új anyagot akar arról, hogy az ország euróbevezetési vállalása hogyan teljesülhet. Az Uniónak mindegy, a hiány hogyan csökken, és a reformok mit takarnak majd - csak végrehajthatók legyenek. Mi, adófizetők vagyunk azok, akiknek nem mindegy. Nekünk kellene tudnunk a választások előtt, hogy melyik pohtikai erő milyen valós programmal rendelkezik az elkerülhetetlen elvonásokról. A választó érdeke az, hogy időben tájékoztassák, mire számíthat a következő ciklusban, és ne később derüljön ki, hogy házsártos a menyasszony, és - egy múlt heti színes hírrel szólva, de félre a faji zöngékkel - különben is Ahmednek hívják. A hiánycsökkentésről egyelőre legfeljebb csak felkészítő körülírások beszélnek. Egyre több szó van az igazságosságról, egyre kisebbek a lépések, és korlátozottabbak az ígéretek. 2002-ben még volt ígérgetési mozgástér, mára már ez odalett, az ígéretek a szép jövőbe szólnak vagy az uniós pénzek áldásait álhtják be teljesítménynek. „Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell. melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba" - mondta a köztársasági elnök újévi beszédében. Ennél világosabb támpont nem is kell egy választópolgárnak, hogy ne negatív kampányok és pozitív szövegelések alapján döntsön, és ne kampánytanácsadók döntsenek helyette. Nőtt a dolgozók és a munkát keresők száma is Több munkanélküli, több foglalkoztatott Folytatás az 1. oldalról A statisztikai módszertan változásai miatt nem lehet olyan idősort készíteni, amely a foglalkoztatottsági mutatókat ábrázolja. A munkanélküliségről (a regisztrált munkanélküliekről) azonban a rendszerváltás óta összevethető statisztikát vezetnek. 1991-től két éven át jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, megközelítette a 30 ezer főt. 1993-tól kezdett ez csökkenni, 1995-ben körülbelül 20 ezer munkanélküli szerepelt a regisztrációban. Egy ideig lényeges változás nem következett be, majd 1998-tól csökkenés indult. A legkisebb számot 2001 -ben jegyezték fel: novemberben 13 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. 2002 végétől újra nő a munkanélküliség a megyében, tavaly átlagosan 18 ezren szerepeltek a megyei munkaügyi központ adatbázisában. Ezekkel az adatokkal azonban óvatosan kell bánni. A foglalkoztatottság vizsgálatakor például azt veszik figyelembe, hogy az illető az elmúlt héten végzett-e legalább egy óráig fizetett munkát. A munkanélküliséget ezzel szemben a regisztráltak számával mérik. A „regisztációs kedv" azonban nő. - Az utóbbi időben egyre többen csak azért jönnek el a munkaügyi központokba, hogy a nyilvántartásba fölvegyék őket. Ennek egyrészt az az oka, hogy egyre kisebb az esélye, hogy önállóan munkát találjanak, másrészt egyes önkormányzatok csak ezzel a feltétellel adnak segélyt - magyarázta Fejes Ágnes. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ elemző közgazdásza hozzátette: az elmúlt év jellemzője, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség is emelkedett. A statisztikák mindenesetre jelzik: az inaktívak száma csökken, egyre többen meg akarnak jelenni a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma számos más ok miatt is nőhet: például megszűnt a sorkatonai szolgálat. De munkanélkülinek számít az is, aki alkalmi munkavállalói könyvet vált ki. Ennek óriási sikere volt a megyében, tavaly majdnem 18 ezer talált gazdára. Ráadásul a képet összezavarja, hogy aki alkalmi munkavállalóként dolgozik, a mérési módszerek miatt egyszerre lehet benne a regisztrált munkanélküliek nyilvántartásában és a foglalkoztatottak között is számba veszik. Az adatok azt mutatják, a nagy elbocsátások éve Csongrád megyében 2003 volt. Akkor csoportos létszámleépítés keretében 1680 főt küldtek el a megyében ez azonban csak a 10 főnél nagyobb egyszeri elbocsátásokat összegző szám. A regisztrált munkanélküliek száma azonban nem mutatja egyértelműen a nagy elbocsátások hatását. Fejes Ágnes szerint a feldolgozóipar átalakulása a megyében lassan véget ér. Most már inkább a szolgáltató szektor szívja föl a munkaerőt, a kereskedelmi beruházások nyomán például több száz új munkahely jön létre: a makói, szentesi hipermarketbe százas nagyságrendben vesznek föl dolgozókat. MOLNÁR B. IMRE FIATALOK: ÖTEZER ÁLLÁSKERESŐ Uniós összehasonlításban aggasztó a fiatalokat sújtó munkanélküliség Magyarországon. Csongrád megyében évente átlagosan ötezer pályakezdő fordul a munkaügyi központhoz, a diplomások aránya tíz százalék fölött van - legtöbben pedagógusok. A közvélemény különösen odafigyel a diplomás pályakezdő munkanélküliekre, ök azonban mozgékonyak, ügyesek, általában előbb-utóbb találnak állást - vélik a szakemberek. A legnehezebb helyzetben a szakképzetlenek vannak, bár a hamarosan induló szakképzési programok számukra is új lehetőséget kínálnak. Egyetemi évfolyamtársak a Makó térségi községvezetők Vizsgáznak a polgármesterek A törvény nem írja elő, hogy akit polgármesterré választanak, annak értenie is kell ahhoz, amire vállalkozott. Mégsem mondhatja azt, ha hibázott, hogy akkor most a maga kárán tanult, hiszen az a kár gyakran egy egész településé - véli Dégi György. Pitvaros első embere Makó térségi polgármestertársaival együtt 2003 óta tanulja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a szakmát. Kedden védik meg diplomadolgozataikat. Előadások, szigorlatok, kisebb vizsgák sora után kedden megvédhetik nemrég elkészített diplomadolgozataikat a Makó térségi polgármesterek, akik a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanulnak. A bölcsészettudományi karon, az önkormányzati vezető szakértő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a községvezetők, akik az elmúlt években rendszeresen jártak az előadásokra Piliscsabára. Többek között modern vezetői és alapvető politikatudományi ismereteket, magyar és uniós közigazgatási jogot, önkormányzati gazdálkodást tanultak. A keddi napra Dégi György pitvarosi, Domokos István ferencszállási, Farkas fánosné magyarcsanádi, Fekete József klárafalvi, Horváth Lajos királyhegyesi, Lőrincz Tibor nagyéri, Szabó Lajos csanádalberti, Szegvári Ernőné kiszombori, Takács Zoltán kövegyi, Tuska György ambrózfalvi és Vass Imre földeáki polgármester készül, ők együtt jelentkeztek, és egy évfolyamba kerültek. Valószínű, hogy nem tudják majd nehéz helyzetbe hozni a kérdezők Szegvári Ernőnét, hiszen diplomadolgozatának címe: Kiszombor önkormányzatának gazdálkodása 2001-től 2004-ig a finanszírozás változásának tükrében. - Természetesen előfordult, hogy olyasmiről tartottak előadást, ami már nem volt új nekünk, de én nagyon sok új ismerettel is gazdagodtam - mondja a kiszombori polgármester asszony. - Azért is jó volt ez a két év, mert a csapat még jobban összerázódott. Kisbusszal, együtt mentünk az előadásokra, vizsgákra, és meg tudtuk beszélni a tapasztalatainkat - nem csak a tanulnivalót. A nagyéri Lőrincz Tibor a kis önkormányzatok önellátásáról írt. Ez most azért aktuális, mert ismét szóba került, hogy csökkenteni kellene az önkormányzatok számát. Akik ezt fölhozták, nyilván a kistelepülések helyhatóságaira gondoltak. Tibor úgy látja, ha a helyi kezdeményezőkészség képes arra, hogy az egyre romló finanszírozási körülmények között is fejlesszen egy települést, ezt tiszteletben kellene tartani. Tibor számára is élmény volt a tanulás, azt mondja, többször is arra a következtetésre jutott, jó lenne, ha ezek az oktatók vezetnék az országot a mai politikusok helyett. - Ez a képzés minden polgármester számára hasznos lenne, bár ma bárki lehet önkormányzati vezető, a törvény nem írja elő a szaktudást - véli Dégi György, akinek választott témája: az önkormányzatok és a lobbi. - Ha egy polgármester azért hibázik, mert nem tudott valamit, nem mondhatja, hogy akkor most a saját káromból tanultam. Hiszen ez gyakran a település kára is egyben. Dégi Györgyöt a többiek korelnöknek kérték fel. O tárgyalt az előadókkal, és többnyire ő kezdeményezte egy-egy ponton, hogy az előadás alakuljon át beszélgetéssé. Hiszen a tananyagról a hallgatóknak is van némi tapasztalata: közülük sokan már a rendszerváltás óta ebben a tisztségben dolgoznak. BAKOSANDRÁS Az SZTE gazdasági tanácsába delegálják a tagokat Széles Gábor gyakorlatias tanácsaira számít a rektor A tudomány fellegvára: József Attila Tanulmányi és Információs Központ Fotó: Karnok Csaba