Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-16 / 13. szám

SZOMBAT, 2006. JANUÁR 14. "AKTUÁLIS" 3 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet­ségének elnökét, Széles Gábort (képünkön) is de­legálja a kormány a márciusig megalakítandó egyetemi gazdasági tanácsba. Bölcsész, közgaz­dász, két szegedi egyetemi professzor, egy helyi gazdasági vezető, a hallgatók delegáltja, vala­mint a rektor és gazdasági főigazgató alkotja majd a grémiumot. Az új felsőoktatási törvény sze­rint március 1-jéig kell megala­kulni az egyetemeken a gazdasá­gi tanácsoknak. Ezeknek a - hall­gatói létszámtól függően 7-9 ta­gú - testületeknek csak dön­tés-előkészítő szerepük lesz, hi­vatalból tagjai a rektorok és a gazdasági főigazgatók. Az egyete­meket irányító szenátusnak ja­vaslatokat tehetnek az intézmé­nyi költségvetés, a fejlesztések témáiban, a vagyonhasznosítás­ban, a hitelfelvételekben, az együttműködésekben, a gazdál­kodó szervezetek alakításában, egyetemi szervezeti egységek lé­tesítésében. Évente legalább két­szer értékelik az intézményi gaz­dálkodást. A tanácsok tagjainak a kormány havi 150 ezer forint javadalmazást ajánl föl, ezen fölül az egyetemek döntik el, mennyivel díjazzák munkáju­kat. A grémium tagja nem lehet köztisztviselő, polgármester, kormánytag, párt tisztségviselő­je, alkalmazottja, képviselő. A tagok nem hívhatók vissza, öt évre szól a megbízatásuk. Magyar Bálint miniszter pénte­ken bejelentette: a kormányzat összesen 69 tagot delegált a tes­tületekbe, volt pénzügyi és gaz­dasági minisztereket, bankok és vállalatok vezetőit. Több médi­umban napvilágot látott, hogy közöttük csak elvétve van inkább a jobboldalhoz, mint a kormány­oldalhoz köthető szakember. Kö­zéjük sorolják a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet­ségének elnökét, Széles Gábort, akit a Szegedi Tudományegye­tem gazdasági tanácsába delegált a kormány. Ennek kommentálására kér­tük Szabó Gábort, az SZTE rek­torát, aki elöljáróban kijelentet­te, zavarja a politikai címkézés. A törvény egyébként is kimond­ja, hogy a testület tagjai nem uta­síthatók, vagyis a mindenkori kormánytól függetlenül dolgoz­nak. Széles Gábort kiváló gazda­sági szakembernek ismeri, aki­nek gyakorlati tapasztataira szá­mít az innovációs lendületben lévő egyetem. Mint MTESZ-el­nökkel dolgozott már együtt ve­le, hiszen a rektor által vezetett környezettudományi és nano­technológiai program tudáster­jesztője ez a szervezet. Szabó Gá­bor örömmel vette azt is, hogy a másik két kormánydelegált egyi­ke bölcsész: Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár fő­igazgatója, aki a szegedi egyete­mi könyvtárban dolgozott egy­kor. A harmadik minisztérium által delegált tag Kertes Gábor közgazdász. A szegedi héttagú gazdasági ta­nácsba az intézmény jelenlegi irányító testülete is három tagot javasol; a rektor megosztotta la­punkkal, hogy az Egyetemi Ta­nácsnak a következő személyisé­gek jelölését ajánlja majd: Rácz Béla stratégiai rektorhelyettest, Vécsei László akadémikust, a Neurológiai Klinika igazgató-pro­fesszorát és a közismert szegedi gazdasági vezetőt, Dervarics Atti­lát, aki jelenleg is tagja az egyete­met vezető egyik grémiumnak, a Társadalmi Tanács elnöke. A he­tedik tagot a hallgatók delegálják. S. E. BUSZOK Széles Gábor neve többször is szerepelt az utóbbi időben a szegedi médiu­mokban. Mint lapunkban is megírtuk, az éppen felszámolás alatt álló Ika­rusz Szegedi Alkatrészgyártó Kft., amely tetemes bérrel tartozik volt alkal­mazottainak, a Széles-cégbirodalom tagja - volt. Az Ikarusz Holdingé a milliárdos értékű, bár erősen megterhelt szegedi telek, ahol az alkatrész­gyártó cég Is működött, és amelyet Információnk szerint értékesíteni akar­nak. Ugyancsak Széles-érdekeltség a VT Transman nevű cég, amelyet al­vállalkozóként szerepeltetett a szegedi autóbuszos személyszállítást meg­célzó pályázatában a városi közlekedési társaság, az SZKT. Ahmed PANEK SÁNDOR Akkora hallgatás övezi a választások előtt az elkerülhetetlen ál­lamháztartási reform témáját, mintha kizárólag az Európai Unió­nak lenne fontos, hogy Magyarország leküzdje hiányát. Van itt szó vizsláról, doktorkendéről, két évtized múlva pénzt hozó babaköt­vényről, mindenféléről, csak arról nem, hogy milyen terheket ró­nak majd az emberekre a következő évek. Arról ugyanis nem le­het illúziónk, hogy az irdatlan államháztartási hiányt majd az uniós pénzek fogják kiegyenlíteni. Sőt ellenkezőleg, az Európai Unió kényszeríti rá a következő magyar kormányt arra, hogy tényleges intézkedésekkel, vagyis a kiadások visszafogásával te­remtsen egyensúlyt. Különben korlátozni fogja a Magyarország­nak juttatott pénzeket, és szidhatjuk Brüsszelt, amiért nincs déli Tisza-hídunk. Már az is beszédes, hogy Brüsszel a nem teljesülő vagy trükközött programok után a jelenlegi kormánytól nem vár semmit: szeptemberre viszont új anyagot akar arról, hogy az or­szág euróbevezetési vállalása hogyan teljesülhet. Az Uniónak mindegy, a hiány hogyan csökken, és a reformok mit takarnak majd - csak végrehajthatók legyenek. Mi, adófize­tők vagyunk azok, akiknek nem mindegy. Nekünk kellene tud­nunk a választások előtt, hogy melyik pohtikai erő milyen valós programmal rendelkezik az elkerülhetetlen elvonásokról. A vá­lasztó érdeke az, hogy időben tájékoztassák, mire számíthat a kö­vetkező ciklusban, és ne később derüljön ki, hogy házsártos a menyasszony, és - egy múlt heti színes hírrel szólva, de félre a faji zöngékkel - különben is Ahmednek hívják. A hiánycsökkentésről egyelőre legfeljebb csak felkészítő körül­írások beszélnek. Egyre több szó van az igazságosságról, egyre ki­sebbek a lépések, és korlátozottabbak az ígéretek. 2002-ben még volt ígérgetési mozgástér, mára már ez odalett, az ígéretek a szép jövőbe szólnak vagy az uniós pénzek áldásait álhtják be teljesít­ménynek. „Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell. melyik párt hogyan vág­na bele a régóta halogatott reformokba" - mondta a köztársasági elnök újévi beszédében. Ennél világosabb támpont nem is kell egy választópolgárnak, hogy ne negatív kampányok és pozitív szövegelések alapján döntsön, és ne kampánytanácsadók döntse­nek helyette. Nőtt a dolgozók és a munkát keresők száma is Több munkanélküli, több foglalkoztatott Folytatás az 1. oldalról A statisztikai módszertan válto­zásai miatt nem lehet olyan idő­sort készíteni, amely a foglalkoz­tatottsági mutatókat ábrázolja. A munkanélküliségről (a regiszt­rált munkanélküliekről) azon­ban a rendszerváltás óta össze­vethető statisztikát vezetnek. 1991-től két éven át jelentősen nőtt a munkanélküliek száma, megközelítette a 30 ezer főt. 1993-tól kezdett ez csökkenni, 1995-ben körülbelül 20 ezer munkanélküli szerepelt a re­gisztrációban. Egy ideig lényeges változás nem következett be, majd 1998-tól csökkenés indult. A legkisebb számot 2001 -ben je­gyezték fel: novemberben 13 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván. 2002 végétől újra nő a mun­kanélküliség a megyében, tavaly átlagosan 18 ezren szerepeltek a megyei munkaügyi központ adatbázisában. Ezekkel az adatokkal azonban óvatosan kell bánni. A foglal­koztatottság vizsgálatakor pél­dául azt veszik figyelembe, hogy az illető az elmúlt héten vég­zett-e legalább egy óráig fizetett munkát. A munkanélküliséget ezzel szemben a regisztráltak számával mérik. A „regisztációs kedv" azonban nő. - Az utóbbi időben egyre többen csak azért jönnek el a munkaügyi közpon­tokba, hogy a nyilvántartásba fölvegyék őket. Ennek egyrészt az az oka, hogy egyre kisebb az esélye, hogy önállóan munkát találjanak, másrészt egyes ön­kormányzatok csak ezzel a felté­tellel adnak segélyt - magyaráz­ta Fejes Ágnes. A Csongrád Me­gyei Munkaügyi Központ elem­ző közgazdásza hozzátette: az elmúlt év jellemzője, hogy a fog­lalkoztatottság és a munkanél­küliség is emelkedett. A statisz­tikák mindenesetre jelzik: az inaktívak száma csökken, egyre többen meg akarnak jelenni a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma szá­mos más ok miatt is nőhet: pél­dául megszűnt a sorkatonai szol­gálat. De munkanélkülinek szá­mít az is, aki alkalmi munkavál­lalói könyvet vált ki. Ennek óriá­si sikere volt a megyében, tavaly majdnem 18 ezer talált gazdára. Ráadásul a képet összezavarja, hogy aki alkalmi munkavállaló­ként dolgozik, a mérési módsze­rek miatt egyszerre lehet benne a regisztrált munkanélküliek nyil­vántartásában és a foglalkozta­tottak között is számba veszik. Az adatok azt mutatják, a nagy elbocsátások éve Csongrád me­gyében 2003 volt. Akkor csopor­tos létszámleépítés keretében 1680 főt küldtek el a megyében ­ez azonban csak a 10 főnél na­gyobb egyszeri elbocsátásokat összegző szám. A regisztrált munkanélküliek száma azonban nem mutatja egyértelműen a nagy elbocsátások hatását. Fejes Ágnes szerint a feldolgozóipar át­alakulása a megyében lassan vé­get ér. Most már inkább a szol­gáltató szektor szívja föl a mun­kaerőt, a kereskedelmi beruházá­sok nyomán például több száz új munkahely jön létre: a makói, szentesi hipermarketbe százas nagyságrendben vesznek föl dol­gozókat. MOLNÁR B. IMRE FIATALOK: ÖTEZER ÁLLÁSKERESŐ Uniós összehasonlításban ag­gasztó a fiatalokat sújtó munka­nélküliség Magyarországon. Csongrád megyében évente átla­gosan ötezer pályakezdő fordul a munkaügyi központhoz, a dip­lomások aránya tíz százalék fö­lött van - legtöbben pedagógu­sok. A közvélemény különösen odafigyel a diplomás pályakezdő munkanélküliekre, ök azonban mozgékonyak, ügyesek, általá­ban előbb-utóbb találnak állást - vélik a szakemberek. A legne­hezebb helyzetben a szakkép­zetlenek vannak, bár a hamaro­san induló szakképzési progra­mok számukra is új lehetőséget kínálnak. Egyetemi évfolyamtársak a Makó térségi községvezetők Vizsgáznak a polgármesterek A törvény nem írja elő, hogy akit polgár­mesterré választanak, annak értenie is kell ahhoz, amire vállalkozott. Mégsem mondhatja azt, ha hibázott, hogy akkor most a maga kárán tanult, hiszen az a kár gyakran egy egész településé - véli Dégi György. Pitvaros első embere Makó térségi polgármestertársaival együtt 2003 óta ta­nulja a Pázmány Péter Katolikus Egyete­men a szakmát. Kedden védik meg diplo­madolgozataikat. Előadások, szigorlatok, kisebb vizsgák sora után kedden megvédhetik nemrég elkészí­tett diplomadolgozataikat a Makó térségi polgármesterek, akik a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetemen tanulnak. A bölcsészet­tudományi karon, az önkormányzati veze­tő szakértő szakirányú továbbképzési szak hallgatói a községvezetők, akik az elmúlt években rendszeresen jártak az előadások­ra Piliscsabára. Többek között modern ve­zetői és alapvető politikatudományi isme­reteket, magyar és uniós közigazgatási jo­got, önkormányzati gazdálkodást tanultak. A keddi napra Dégi György pitvarosi, Do­mokos István ferencszállási, Farkas fános­né magyarcsanádi, Fekete József klárafalvi, Horváth Lajos királyhegyesi, Lőrincz Tibor nagyéri, Szabó Lajos csanádalberti, Szegvá­ri Ernőné kiszombori, Takács Zoltán köve­gyi, Tuska György ambrózfalvi és Vass Imre földeáki polgármester készül, ők együtt je­lentkeztek, és egy évfolyamba kerültek. Valószínű, hogy nem tudják majd nehéz helyzetbe hozni a kérdezők Szegvári Ernőnét, hiszen diplomadolgozatának címe: Kiszom­bor önkormányzatának gazdálkodása 2001-től 2004-ig a finanszírozás változásá­nak tükrében. - Természetesen előfordult, hogy olyas­miről tartottak előadást, ami már nem volt új nekünk, de én nagyon sok új ismerettel is gazdagodtam - mondja a kiszombori polgármester asszony. - Azért is jó volt ez a két év, mert a csapat még jobban összerá­zódott. Kisbusszal, együtt mentünk az elő­adásokra, vizsgákra, és meg tudtuk beszél­ni a tapasztalatainkat - nem csak a tanul­nivalót. A nagyéri Lőrincz Tibor a kis önkor­mányzatok önellátásáról írt. Ez most azért aktuális, mert ismét szóba került, hogy csökkenteni kellene az önkormányzatok számát. Akik ezt fölhozták, nyilván a kis­települések helyhatóságaira gondoltak. Ti­bor úgy látja, ha a helyi kezdeményező­készség képes arra, hogy az egyre romló fi­nanszírozási körülmények között is fej­lesszen egy települést, ezt tiszteletben kel­lene tartani. Tibor számára is élmény volt a tanulás, azt mondja, többször is arra a következtetésre jutott, jó lenne, ha ezek az oktatók vezetnék az országot a mai politi­kusok helyett. - Ez a képzés minden polgármester szá­mára hasznos lenne, bár ma bárki lehet ön­kormányzati vezető, a törvény nem írja elő a szaktudást - véli Dégi György, akinek vá­lasztott témája: az önkormányzatok és a lobbi. - Ha egy polgármester azért hibázik, mert nem tudott valamit, nem mondhatja, hogy akkor most a saját káromból tanul­tam. Hiszen ez gyakran a település kára is egyben. Dégi Györgyöt a többiek korelnöknek kérték fel. O tárgyalt az előadókkal, és többnyire ő kezdeményezte egy-egy ponton, hogy az előadás alakuljon át beszélgetéssé. Hiszen a tananyagról a hallgatóknak is van némi tapasztalata: közülük sokan már a rendszerváltás óta ebben a tisztségben dol­goznak. BAKOSANDRÁS Az SZTE gazdasági tanácsába delegálják a tagokat Széles Gábor gyakorlatias tanácsaira számít a rektor A tudomány fellegvára: József Attila Tanulmányi és Információs Központ Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents