Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-16 / 13. szám

KÖRKÉP BORDÁNY. Nemzetközi ifjúsági csereprogramot szerveznek lengyel és svéd fiatalok 2006 nyarán az Európai Bizottság támogatásával. A program középpontjában a vidéken élő fiatalok mindennapjai, a falusi élet áll. A szervezők szeretnék, ha magyar fiatalok is részt vennének a programban, ezért a bordányi Kulturális és Szabadidós Egyesületet is megkeresték. A tervek szerint az idén nyáron Lengyelországban találkoznának a fiatalok, minden részt vevő szervezetből heten-heten kapcsolódhatnak be a programba. A Bordányi Ifjúsági Információs Pontban megkezdődtek az ezzel kapcsolatos előkészületek, és várják azon bordányi, és Bordány környéki fiatalok jelentkezését, akik szívesen bekapcsolódnának a nemzetközi cserébe. DOMASZÉK. Tüdőszűrésre várják a domaszékieket a polgármesteri hivatal előtt parkoló tüdőszűrő gépkocsiban. Csütörtökön, pénteken, illetve január 23-án hétfőn és kedden végzik a vizsgálatot 10.30 és 15.00 óra között. Kérik a lakosokat, hogy a taj-kártyájukat vigyék magukkal. A tüdőszűrésről értesítőt nem küldenek. MÓRAHALOM. A város képviselő-testülete január 19-én 14 órakor tartja soros ülését a polgármesteri hivatal tanácskozótermében. Beszámoló hangzik el a két ülés közti tevékenységről, a fontosabb tárgyalásokról, az önkormányzatot és a lakosságot érintő fontosabb eseményekről, a lejárt határidejű határozatokról. - Szombaton 14 órától rendezik a mórahalmi Ki-mit-tudot? az Aranyszöm Rendezvényházban. Az eseményen az általános iskola felső tagozatos diákjai mérik össze tudásukat az irodalom, és a muzsika területén, több kategóriában. A rendezvény nyitott, a program ingyenesen látogatható. SZpGED. Nyílt napot tartanak vakoknak és gyengén látóknak kedden délelőtt 9 órától Szegeden, a Teleki utca 18. szám alatt, a Bácsváry-házban. Az érdeklődők munkalehetőségekről kaphatnak tájékoztatást. - Fiatalok és a helyi sajtó címmel ifjúsági fónimot rendez a szegedi Kárász Közhasznú Egyesület, a Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda és a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. A rendezvény alkalmat teremt a régióban élő, az újságírás és a közéleti szerepvállalás iránt érdeklődő, közép- és felsőfokú oktatásban tanuló fiataloknak arra, hogy találkozzanak a régió újságíróival, és bekapcsolódjanak a helyi médiumok munkájába. A fórumot február 1 -jén rendezik meg a Szegedi Ifjúsági Házban. Jelentkezni január 25-éig lehet a 30/423-638-as telefonszámon vagya karaszcgycsulet@vipmail. hu e-mail címen. SZÓREG. A Kossuth Lajos Általános Iskola január 21-én 19 órától rendezi jótékonysági bálját az új szőregi művelódési házban. A rendezvényen a Zsomboys együttes zenél. Jegyek az iskolában kaphatók, az alapítványi bál bevételét egy tanterem teljes bútorzatának cseréjére fordítják. ÜLLÉS. A földtulajdonnal vagy földhasználattal rendelkezők a törvény értelmében külterületi ingatlanaik után-vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulást kötelesek fizetni az illetékes vízgazdálkodási társulatnak. Az üllési önkormányzat ennek megfizetését - 495 ezer 263 forintot - ebben az évben is átvállalta. • A K T U A L I S " HETFO, 2006. JANUAR 16. Utcára kerülhet a könyvtár és a táncegyüttes? Szakszervezeti kálvária a Kálvárián Közel tíz éve húzódik már az a tu­lajdonjogi per, amelyet a Kálvária su­gárúti - egykor szakszervezeti - könyv­tárt és a Szeged Táncegyüttest képviselő országos egyesület indított a szakszer­vezet jogutódjai ellen. Az intézmények attól tartanak, hogy utcára kerülnek, ha az utódszervezetek megszerzik a telket. Erre utal az is, hogy a telek egy részét már eladták. A régi szakszervezeti vagyon tulajdonjoga a mai napig vitákat szül országosan - így Szegeden is. Az egykor a SZOT birtokában lévő Kálvária sugárút 12-14. számú ingat­lanban a nyolcvanas évek eleje óta mű­ködik a Szeged Táncegyüttes - amely­nek egykor az ÉDOSZ, azaz az Élelmi­szer-ipari Dolgozók Szakszervezete volt a fönntartója -, és a TEMI Dél-alföldi Bibliotéka Könyvtár. A TEMI, azaz 3 Területi Művelődési Intézmények Egye­sülete - amely ma már a táncegyüttest is képviseli - a tisztázatlan tulajdonjogi viszonyok miatt még 1997-ben indított pert a SZOT jogutódjai ellen, amelyek szintén magukénak tartják a belvárosi ingatlant. A pereskedés legfőbb oka az volt, hogy szerették volna megszüntet­ni a működési helyet körülvevő bizony­talanságot - miközben abban bíznak, / hogy ha nekik ítélik az ingatlan leg­alább egy részét, maradhatnak az épü­letben. Az utcára kerüléstől való félelemre ugyanis jó oka van a két kulturális intéz­ménynek. Urbán Gyulától, a TEMI ­amely a könyvtár és a táncegyüttes fenn­tartója is - elnökétől megtudtuk: az álta­luk tapasztalt utód-szakszervezeti gya­korlat az, hogy az érdekvédelmi tömörü­lések túlnyomó részben eladják a hozzá­juk kerülő ingatlanokat. Az egykor egy­séges telek is így járt: a vita nélkül szak­szervezeti tulajdonba kerülő féltelket a hat szakszervezetből álló szövetség, a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szövetség (VIKSZ) információink szerint két éve Az egykori szakszervezeti könyvtárt „utcára tehetik" az utódszervezetek Fotó: Schmidt Andrea eladta egy befektetői csoportnak - a megosztott telken azóta drótkerítést húztak ki. A telek másik részéért így ért­hetően küzd a TEMI. Az elnök elmondta: kaptak ugyan elővá­sárlási jogot az így kialakuló fél telekre, de nem tudtak élni vele, minthogy anyagi helyzetük ezt nem teszik lehetővé. Hozzá­tette: arra sincs pénzük, hogy egy szá­mukra kedvezőtlen bírósági döntés esetén másik ingatlanban helyezzék el a nagy múltú intézményeket. A közel tíz éve hú­zódó per még mindig csak első fokon ros­tokol, de ennek ellenére Urbán Gyula bí­zik abban, hogy nyárra pont kerül a végé­re. Megkerestük a VIKSZ-ből a Kálvária su­gárúti ingatlanban egyik legnagyobb tulaj­donrészre igényt tartó szakszervezet, a Munkástanácsok Országos Szövetségé­nek (MOSZ| gazdasági ügyvivőjét, Baum­gartner Lajost is - aki a 20 százalék körüli birtokrésszel együtt a döntésekre az egyik legnagyobb befolyással rendelkező szerve­zetet is képviseli. A majd tízéves pereske­dés dacára az ügyvivő szerint a MOSZ-nak még nincs terve arra az esetre, ha megnyernék az ügyet, de mint mondta, lehetséges, hogy valóban eladják a telek másik részét is. Ugyanakkor a jól működő intézményeket nem szeretnék az utcára tenni - helyette bérleti díj fizetését tudnák felajánlani. Mindez persze csak akkor le­hetséges, ha a többi nyolcvan százalékra tulajdoni igényt formáló öt szakszervezet is ezt akarja. A MOSZ a szakszervezeti pénzből beszerzett egykori könyvállo­mányt és az ötvenéves táncegyüttes pati­nás ruhatárát azonban nem akarja meg­szerezni - Baumgartner szerint ugyanis nem tudnának mit kezdeni vele. TOMBÁCZ RÓBERT Németországban tesztelik a cukorcirkot Amatőr táncversenyt rendeztek a Kossuth téri korcsolyapályán Egyperces produkciók a hódmezővásárhelyi jégen Németországban tesztelik a sze­gedi gabonakutatóban kineme­sített cukorcirkot abból a szem­pontból, hogy mennyire felel meg biocncrgia-clőállításra. Az eddigi eredmények nagyon biz­tatóak. A növény szárazságot, belvizet egyaránt kitűnően tűr. A cukorcirok az egyik legkiemel­kedőbben alkalmas növény pél­dául biogáz, bioetanol előállítá­sára, így bioenergia-nyerésre. A Róna-1 nevű, nagy cukortartal­mú silócirokfajtát takarmány­ként való hasznosításra nemesí­tette ki Siklósiné Rajki Erzsébet. Biogáztermelés szempontjából jelenleg tesztelik Németország­ban - tudtuk meg Pál Mihálytól, a Gabonatermesztési Kutató Kht. takarmánycirok-hasznosí­tási csoportjának munkatársá­tól. A Róna-1 kipréselt leve ti­zennégy-tizenhét százalék cuk­rot tartalmaz, s a cukor a biogáz­termelő mikroorganizmusok leg­kitűnőbb tápláléka. Meglepő, de a nagyon magas cukortartalom­nak nemcsak előnyei vannak: az aprítógép olykor egyszerűen be­A cukorcirok és kinemesítője, Rajki Erzsébet ragad tőle. Hogy milyen irány­ban folytatódik tovább nemesíté­se, még több cukrot tartalmaz­zon-e, s ez esetben a cukorkinye­résen kell némileg módosítani, vagy például a termésátlaga le­gyen még magasabb - a jelenlegi termésátlag 80-85 tonna hektá­ronként -, a tesztelések döntik el. De az eddigi teszteredmények szerint jelenlegi formájában is kitűnően hasznosítható. Miért Németországban teszte­lik a szegedi cukorcirkot? Mert Németországban a biogáz-előál­lítás már elterjedt, sok telep mű­ködik, más növényekkel. Egyéb, energiatermelés szempontjából szintén szóba jöhető növényeket is vizsgálnak. Minden növényfaj esetében a vele legnagyobb ered­ményeket elért kutatóműhelyt keresték meg - a cirok esetében a szegedi kht. volt ez. Magyaror­szágon is következik nemsokára tesztelés: vagy a Corax-Bioner Kft. vezette bioenergia-előállítás­ra létrejött, egymilliárd forint pá­lyázati pénzt nyert konzorcium keretében, vagy Gödöllőn. A cukorcirok a Dél-Alföldön nagyon jól érzi ma­gát; termesztéstech­nológiája nagymér­tékben megegyezik a kukoricáéval, 1 csak, mert nem annyira tápanyagigényes, ke­vesebb műtrágyát igényel, és soványabb talajon is megterem. Kiváló szárazságtűrő, de kimagasló a bel­víztűrése is; ahol a kukorica nagy foltok­ban kipusztul a bel­víz miatt, ott a cukor­cirok még vígan él ­így akkor is jó ered­ménnyel termeszt­hető, ha száraz évek jönnek, s akkor is, ha Siklósiné csapadékosak. Fotó: DM/DV F. CS. Ötvenen jelentkeztek szom­baton a vásárhelyi amatőr jég­táncversenyre, a közönség azonban jóval nagyobb volt. A jelentkezők egyperces produk­ciókkal versengtek, volt kore­ográfia és 'zsűri, anyuka tán­colt másfél éves kislányával, volt nagylány, aki bohócjel­mezben forgatta a barátnőjét. Mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs jégpálya a Kos­suth téren. MUNKATÁRSUNKTÓL Először az ovisok léphettek föl szombaton délután a vásárhelyi jégpályán. Az amatőrök verse­nyét - melyre mintegy 50-en ne­veztek be - a Rádió 7 és a városi televízió szervezte, és Rárósi Emese produkciója nyitotta meg. A kislány óvatosan körözött a jé­gen, csak nemrég tanult meg ko­rizni. A Kossuth téri jégpálya kö­rül annyian gyűltek össze, hogy ha a szülők, érdeklődők látni akarták a produkciókat, sokszor furakodniuk kellett. Akadtak, akik a padokra állva figyelték a pályán zajló eseményeket. Az egyéni köröket korosztá­lyonként a páros formációk kö­vették. Mózes Miklós és Köles Kata már magabiztosabban moz­gott a jégen. Előadásukat zsűri pontozta. Igaz, az ítészek közül most nem volt dolga a megyei rendőr-főkapitányság sajtórefe­rensének, Toronykőy Mártának, miután Miklós a gyermeke, s „elfogultság miatt" nem értékel­hetett. A kisfiú a műsorvezető faggatózására azt is elárulta: csak most találták ki a koreográfiát. Őket ugyancsak egy páros követ­te, mégpedig a verseny legfiata­labbja, a másfél éves Bánfi Anna és édesanyja, Bánfi Andrásné. A A Sinka Balázs és Lévai Renáta páros magabiztosan táncolt a zsűri előtt Fotó: Tésik Attila mama Télapó-sapkában tolta a „szarvasagancsos" csöppséget. Mint később elárulta: karácsony óta járnak le rendszeresen a jég­pályára, miután lánya nagyon él­vezi a korizást. Sinka Regina ikertestvérével, Boglárkával lépett a jégre. Lévai Renáta és párja Sinka Balázs pe­dig cowboy-jelmezbe bújt. Maga­biztosan siklottak a jégen, annak ellenére, hogy csupán néhány nappal ezelőtt döntötték el: in­dulnak a versenyen, s a gyakor­lásra sem szántak sok időt. Nem úgy az általános iskolá­sok között induló Szabó Kamilla és Koczka Panna páros. A lányok ugyanis még tervet is készítet­tek, hogy koreográfiájuk tökéle­tes legyen. Sőt még „száraz­edzést" is tartottak otthon, a szo­bában. Színes bohócsapkában s festett arccal léptek fel. Feltűnő­ek szerettek volna lenni - kom­mentálta jelmezüket Kamilla. Szerintük egyébként nagyon jól sikerült az előadásuk, pedig ­mint megjegyezték - még soha nem indultak ilyen versenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents