Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-10 / 8. szám

KEDD, 2006. JANUÁR 10. • MEGYEI TŰKOR' 7 Minimálisra kell csökkenteni a hulladéklerakást - Indul a kármentesítés Felszámolják a bűzölgő szeméttelepeket Szegeden és harminckét településen a megyében az év végéig közel hárommilliárd forintból felszámolják a bűzölgő szeméttelepeket. A nemzeti parkok közelében jól szigetelő réteggel kell letakarni a szemetet, máshol elegendő az egy méter vastagságú föld is. Balástyán a lakók még mindig maguk szállítják a telepre a hulladékot. Utánfutónyi szemetét Kordás Sándor ötszáz forintért önthette le a balástyai hagyományos lerakóban. Az önkormányzat évente egymillió forintért egyengetted el a szeméthegyet - tudtuk meg Berta József telepőrtől, aki örül, hogy még nem zárt be a telep, mert így legalább van munkája. Feldolgozzák, komposztálják Nemcsak Balástyán, de a legtöbb Csongrád megyei településen még mindig a régi, elavult szeméttelepekre hordják a lakók a feleslegessé vált tárgyakat, szerves hulladékokat. A bűz elárasztja a határt, a veszélyes anyagok a talajba szivárognak, s ha a talajvízzel is érintkeznek nagy károkat okoznak. Az effajta környezetszennyezésnek azonban vége: az uniós előírások szerint minimálisra kell csökkenteni a lerakást, a szelektíven gyűjtött hulladék döntő hányadát hasznosítani kell a jövőben. Ehhez térségi kezelőrendszerek kiépítése szükséges. - Konténerekben kell tárolni a válogatva gyűjtött hulladékokat, korszerű szállító járművekre, váBalástyán hegyekben áll a szemét. Berta József telepőr (jobbról) számlát állít ki Kordás Sándornak, aki ötszáz forintot fizetett az utánfutónyi szemét elhelyezéséért Fotó: KarnokCsaba lógató- és feldolgozóüzemekre van szükség, komposztálókat kell kialakítani a szerves hulladékoknak - mondta Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatója. A megmaradt, hasznosíthatatlan hulladékok befogadására megfelelő védelemmel ellátott korszerű depóniákat kell létrehozni. 3 milliárd, 32 település Szeged regionális hulladékgazdálkodási programjához harminckét település csatlakozott: többek között közel hárommilliárd forintból valósítják meg a szeméttelepek környezeti állapotának helyreállítását, rekultivációját az év végéig. Vizek, tájvédelmi körzetek, nemzeti parkok közelében teljes szigetelésre van szükség és nem fogadják el az agyagot, mint a talajt jól szigetelő réteget. Ha a szigetelés nem oldható meg, akár a hulladék elszállítását is elrendelhetik - hallottuk Hornyák Margittól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hulladékgazdálkodási és technológiai főosztály vezetőjétől. Kevésbé érzékeny helyeken elegendő a lerakó tájba illesztése: a szeméttelepet egy méter vastag földdel letakarják és beültetik fűvel, fával. Erre várnak többek között Balástyán is, de az őrzött telepre veszélyes hulladék nem kerülhet be - jelentette ki Újvári László polgármester. Elismerte: a felszámolásnál nagy gondot okoz majd a rengeteg fólia, egyelőre nem tudni, mi lesz majd ezekkel az anyagokkal. A régi telepeket is ellenőrzik Makón viszont a Földeáki úton már hat éve megépült egy korszerű regionális hulladéklerakó, a régi telepet bezárták, de a rekultivációt ezután kezdik el. Huszárik Helga önkormányzati környezetvédelmi referens elmondta: előkészítés alatt van a kármentesítés, előrehaladott tárgyalást folytatnak a délkelet-alföldi hulladékgazdálkodási projekt orosházi központjával. Elvileg sokkal jobb helyzetben van Újszentiván és Sándorfalva: mindkét helyen tíz évvel ezelőtt megszüntették az illegális szemétlerakót, hulladékudvart létesítettek, majd elkezdték a szelektív hulladékgyűjtést is. Újszentivánon ingatlanokat jelöltek ki, míg Sándorfalván Tüzép működik a szemétlerakó helyén. CS. GÁT LÁSZLÓ Erős szellemi háttérre támaszkodhatnak, ezért is versenyképesek a vállalkozások Sikerágazat a könyvkiadás Szegeden A felelőtlenül meghozott jogszabályok ellen tiltakoznak Fizetett hirdetést adtak fel az orvosok „Szeretne ön a fizetése negyedéért, esetleg feléért dolgozni?" Ezt a kérdést tették fel fizetett hirdetésben az orvosok az ország vezetőinek, így terelve a figyelmüket arra: közel két éve törvénytelen módon nem kapják meg az elvégzett munkáért nekik járó ügyeleti díj teljes összegét. Fizetett hirdetésben tettek közzé nyílt levelet az orvosok az egyik országos napilapban, melyet a köztársasági elnöknek, az országgyűlés elnökének, a miniszterelnöknek, a legfőbb ügyésznek, valamint az országgyűlés tagjainak címeztek. Ebben azt kérik, hogy szüntessék meg azt a lassan két éve tartó jogellenes állapotot, miszerint - bár a törvény alapján az ügyeletben eltöltött idő munkaidőnek számít - nem kapják meg az ügyeletért járó illetményüket. Mivel ez a jogsértés a számítások szerint közel 30 ezer orvost és azok családtagjait sújtja, a hirdetés megjelenésével egy időben hivatalos beadványnyal is fordultak a fent felsoroltakhoz. Ebben a személyre szóló levélben azt kérik, hogy az érintettek feladat- és hatáskörükön belül minden szükséges intézkedést tegyenek meg, hogy ez a jogsértés a lehető legrövidebb időn belül maradéktalanul orvoslást nyerjen. Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését kérik a köztársasági elnöktől, valamint az Európai Bizottság vizsgálatát is szorgalmazzák, hiszen az állani nem tett eleget jogharmonizációs kötelezettségének. A felhívás megjelentetését 216 orvos anyagilag is támogatta, köztük a Magyar Orvosi Kamara Csongrád megyei háziorvosi szekciójának elnöke. - Alapvetően a jogállamisággal van a probléma - mondta Borsi Éva. - Van egy 2003-ban született törvényünk, aminek a bevezetőjében a jogalkotó úgy fogalmaz: tekintettel a betegek jogára a pihent egészségügyi dolgozó által nyújtott ellátáshoz, egy orvos napi 12 óránál többet nem dolgozhat. Ennek ellenére még mindig vannak kórházak, ahol 48 órán keresztül folyamatosan készenlétben kell állniuk és gyakran pihenés nélkül kell dolgozniuk az orvosoknak. A nyílt levélben idézett törvény figyelmen kívül hagyása tehát elsősorban a betegek jogait sérti. Bírósági végzés született arról is, hogy az ügyeletben töltött idő munkaidőnek számít, mégis csak az ezért járó pénz töredékét kapják meg az orvosok. - Kiszámoltuk: egy 40 éves munkaviszony alatt az ügyeletes szakmák képviselői 10-20 évet dolgoznak fizetség nélkül - mondta a szekcióelnök. - Az egészségügyi miniszter is elismerte: vannak törvénytelenségek az országban. Vagyis tudnak minderről, mégsem tesznek semmit. Borsi Éva úgy fogalmazott: az ellen tiltakoznak, hogy az ország vezetői felelőtlenül hoznak jogszabályokat, melyeket ráadásul ők szegnek meg először. - Ez maradt az egyetlen eszközünk, amivel élhetünk, hiszen a hivatalos utakat már végigjártuk, de eredménytelenül. Reméljük, hogy a nyílt levél hatására végre megoldódik a hosszú ideje tartó törvénytelen helyzet és lezárul a (félre)magyarázások ideje. T.K. Az egyszemélyes vállalkozástól a milliárdos éves forgalmat lebonyolító társaságig több mint harminc sikeres könyvkiadó működik Szegeden. Többnyire nem versenytársai egymásnak, mert szinte mindegyiknek más a profilja. Sikerágazatnak számít a könyvkiadás Szegeden, mert az egyetemnek, az itt élő jelentős értelmiségi rétegnek köszönhetően erős szellemi háttérre támaszkodhatnak a cégek. Bár több mint harminc kisebb-nagyobb vállalkozás él könyvek megjelentetéséből, egymásnak nem konkurensei, mert eltérő, markáns profilt alakítottak ki. Valamennyien az országos könyvpiacra termelnek, ahol az utóbbi években egyre élesebbé, kíméletlenebbé vált a verseny. Hogy mégis talpon tudnak maradni, sőt többen dinamikus növekedésre is képesek - hozzáértésüket bizonyítja. A Grimm és a Bába Szakmai és kereskedelmi szempontból is egyértelműen sikeres évet zárt tavaly az 1996-ban alapított szegedi Grimm Kiadó, amely elsősorban szótárakkal és nyelvkönyvekkel foglalkozik. Borbás László ügyvezető igazgató elmondta: a 13 állandó munkatárssal működő cég forgalma az elmúlt évben 110 millió forint volt. A Grimm három és fél éves kemény munka eredményeként idén adja ki az új magyar-spanyol kéziszótárt, amely iránt máris nem várt, óriási érdeklődést tapasztalnak. Hamarosan németül és angolul is megjelentetik Apró Ferenc és Péter László Szeged útikönyvét. - Hosszú évek után először tavaly már nem fizettünk rá a könyvkiadásra. Nullszaldósak vagyunk, nem kellett a nyomdánk nyereségét is beforgatnunk mondja Majzik István, az elsősorban helyi szerzőket, helytörténeti köteteket felvállaló Bába Kiadó és Nyomda vezetője. A nagy előrelépés persze annak is köszönhető, hogy az évente 40-50 kötetet megjelentető kiadó kétmillió forintot nyert különböző önkormányzati pályázatokon. Az idei tervek közül Tóth Béla Tisza-járását és Veszelka Attila Pipás Pistáról írt dokumentumregényét emeli ki az ügyvezető. A Tiszatáj és az Agapé Kicsi, de annál sikeresebb kiadó a Tiszatáj. Tavaly kilenc kötet jelent meg a folyóirat nevét viselő sorozatban. Többségük már elfogyott, és komoly országos visszhangjuk volt. Nem véletlen, hiszen a legnemesebb szépirodalom körébe tartoznak. Például Nemes Nagy Ágnes ismeretlen kisregényének kiadása valóságos irodalmi szenzációnak számított. Az idei tervek közül érdekesnek ígérkezik Németh László naplója, /uhász Ferenc verseskötete, Fried István újabb Márai-tanulmánykötete, vagy Péter László Népköltészet és irodalom című könyve, amely a jeles irodalomtörténész közelgő 80. születésnapjára jelenik meg. Az 1991-ben alapított Agapé Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft. négy állandó munkatárssal dolgozik, tavaly 21 kötetet adtak ki összesen 32 ezer példányban. Elsősorban a római katolikus valláshoz kötődő hitéleti, pszichológiai, tudományos és életrajzi köteteket, gyermekkönyveket, naptárakat jelentetnek meg. A kiadó munkatársa, Balogh Eva elmondta: jó évet zártak. Bevált ötletük a saját terjesztés megszervezésére: egy gépjárműre telepített könyvesbolttal járják az országot. A Mozaik tankönyvei Mostanra a harmadik legnagyobb hazai tankönyvkiadóvá vált a közel negyven főt foglalkoztató, évente 450-500 kötetet megjelentető Mozaik, amelynek ügyvezetője, Reményfy Tamás büszkén mondja: kategóriájukban rendre ők nyerik el a Szép Magyar Könyv-díjat. Szegeden nincs igazi konkurenciájuk, a budapesti nagy versenytársakkal kell tartaniuk a lépést. A saját hálózattal nem rendelkező kiadók számára a terjesztés jelenti a legnagyobb gondot: a kereskedők jutaléka lassan eléri a könyvek árának 45-50 százalékát. A kiadványok sikere ma már elsősorban a reklámtól függ. Jó marketingmunkával jelentéktelen íróból is sikeres szerzőt lehet csinálni, sok igazi érték pedig azért nem jut el az olvasóhoz, mert nincs pénz a népszerűsítésére. H.ZS. TÁMOGATÁSOK A szegedi önkormányzat 2003 óta minden évben kiadja az Év könyve-díjat, amit tavaly kollégánk, Darvasi László Trapiti és a borzasztó nyúl cimű kötete nyert el. Évente egymillió forintos keretöszszeget oszthat szét könyvkiadásra a Péter László elnökletével működő irodalmi tanács, amely az öszszeg megduplázását kérte a várostól. Az alkotói támogatások révén és a kulturális alapból is évente több millió forint jut szegedi szerzők munkáinak megjelentetésére.