Délmagyarország, 2006. január (96. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-09 / 7. szám

HÉTFŐ, 2006. JANUÁR 9. »MEGYEI TÜKÖR» 7 Alkalmi könyvecske, örökbe Az alkalmi munkavállalói könyvecskék új fajtái tavaly augusztustól kérhetők a munkaügyi kirendeltségeken. Minden év januárjában be kell mutatni az ügyfélszolgálaton, hogy a bejegyzéseket összesítsék. Kivéve, ha a könyvecske üres. - Évekig egyéni vállalkozó voltam, ezért amikor munkanélküli lettem, semmiféle ellátást nem kaptam. Mindenesetre regisztráltattam magam a munkaügyi központban - kezdte mesélni történetét Kovács Józsefné Marika. A negyvenhat éves szegedi asszony tavaly élt az új lehetőséggel, és alkalmi munkavállalói kiskönyvet (AM-könyv) kért a munkaügyi központban. - Úgy gondoltam, növelem az esélyeimet, hátha találok olyan munkát, amit legálisan fizetnének. Sajnos azonban a kiskönyv érintetlen maradt. Két hónappal ezelőtt az állami szférában találtam állást: három műszakban, bejelentve foglalkoztatnak. Egyértelműnek tűnt, hogy mivel negyedik műszakot nem fogok vállalni, visszaadom a kék könyvet. Kiderült, hogy nem lehet. Sőt nyugdíjas koromig minden év januárjában be kell mutatnom a munkaügyi kirendeltségen. Csodálkoztam, miért kellene tizennégy éven keresztül sétáltatnom az üres igazolványt. Megkérdeztem, mi történne, ha elveszteném, mire az ügyfélszolgálaton csak annyit mondtak: az a maga baja. - Az AM-könyv az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony nyilvántartására és igazolására szolgáló közokirat tájékoztatott a megyei munkaügyi központ jogi osztálya, -, amelyet a kiállító munkaügyi központ kirendeltsége az igazolások kiadása után köteles visszaadni a munkavállalónak. A jogszabály rendelkezése miatt nincs lehetőség az AM-könyv „visszaadására". Természetesen az már a munkavállaló döntésén múlik, hogy a kiváltott kiskönyvvel kíván dolgozni vagy sem. A bemutatási kötelezettsége független az alkalmi munkavégzéstől. Ha nem végez alkalmi munkát és elmulasztja bemutatni a kis könyvet, semmilyen szankciót nem alkalmazunk. DOMBAI TÜNDE KEK ÉS ZÖLD A megyei munkaügyi központ adatai szerint Csongrád megyében tavaly november végéig 17 ezer 876 AM-könyvet váltottak ki, ebből 5630-atSzegeden. A kék könyvnek háromféle lapja van: fehér, kék és zöld a munka jellege és hossza szerint. Zöld kiskönyvekből, amely Külföldiek mezőgazdasági foglalkoztatására szolgál, 366 fogyott. A polgármester szerint 200 milliárdos fejlesztési forrás juthat Szegednek Botka ma Gyurcsánnyal tárgyal Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tárgyal ma Botka László polgármester három, Szeged és a dél-alföldi régió számára rendkívül fontos projektről: az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építéséről. A polgármester számítása szerint 150-200 milliárd forint fejlesztési támogatás juthat a 2007 és 2013 közötti időszakban Szegednek. - Az uniós költségvetés elfogadásával Magyarországon is felgyorsul a második Nemzeti fejlesztési terv (NFT) megalkotása. Ez rögzíti majd, hogy 2007 és 2013 között mire használjuk fel a megháromszorozódott uniós forrást. Az öt vidéki régióközpont köztük Szeged városa - fejlesztési pólusként kiemelt támogatást fog kapni - magyarázta Botka László. Versenyképes a tudás A szegedi polgármester szerint az elkövetkező néhány hónapban dől el, mi valósul majd meg 2017-ig Szegeden és a régióban. - A Szeged fejlesztési pólus programot - amit nevezhetünk A mesterképzésről Ft'ákokat is bevonnak a képzési struktúra kialakításába, ponsabban a mesterképzés részleteinek kidolgozásába a Szegedi dományegyetemen - jelentette be Szabó Gábor rektor. J^digi történetének legnagyobb léptékű átalakulását éli a hazai felsőatás. Megváltozik a képzés szerkezete, azaz jelentkezni alapképt s'elehet, hat (esetenként nyolc) szemeszter után a négyszer (esekent kétszer) fél év mesterképzés következik, a harmadik fokozat d'8 a doktori képzés. A korábbi 214 főiskolai és 199 egyetemi szak helyett mindössze 101 a aPszak és körülbelül 200 mesterszak indul. Ugyanakkor megfordul ePzés sorrendje: ezentúl a gyakorlati tudás elméleti megkoronázása k' u alapszak elvégzése után - a tervek szerint - a diákok közel 'harmada elhagyja a felsőoktatást és elhelyezkedik a munkaerőpian- A Szegedi Tudományegyetem is igazodni kíván a munkaadók kíanaliriaihoz, a munkaerőpiac igényeihez - jelentette ki az új évet in. hó sajtóbeszélgetésen Szabó Gábor rektor. Éppen ezért az eddigieknél gyakorlatorientáltabb lesz a képzés a szegedi egyetemen. fz állam által finanszírozott mesterképzési szakaszra jelentkezni 'hatóan az egyetemisták egyharmadának nyílik lehetősége. UgyanT7°r tanári képesítést csak a mesterképzésben lehet szerezni. E má,, ik fázis, vagyis az elitképzés részleteinek kidolgozása már elkezodött. E munkába az egyetemi-főiskolai hallgatókat is bevonják a 2egedi Tudományegyetemen - jelentette be a rektor. Ú.I. Botka László: Szeged legfontosabb versenyképes adottsága a tudás Fotó: Karnok Csaba Biopolisz vagy Szeged 2015 programnak is - közel egy éve írja az önkormányzat, az egyetem, a gazdasági kamara, a kutatóintézetek és pártok képvelőiből álló tanács. A program - amely elsődlegesen az egészség- és bioiparra, valamint a környezetvédelmi technológiára épít - azt fogalmazza meg, milyen fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy Szeged versenyképes adottságait jobban ki tudjuk használni. A legfontosabb cél a gazdaság erősítése és a munkahelyteremtés. A város legfontosabb versenyképes adottsága a tudás. Néhány tudáscentrum már létre is jött a városban - mondta Botka László. Kiemelt beruházások - Ma tárgyalok személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a három legfontosabb projektről. Azt szeretném, ha az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építése országosan kiemelt nagyprojektként beépülne a Nemzeti fejlesztési tervbe. Az M43-as útnál néhány héten belül szükség van a kormány azon szándékának megerősítésére, hogy az elsők között kívánja ezt az útépítést a 2007 és 2013 közötti ciklusban megvalósítani. Pozitív döntés esetén az unió már tavasszal jóvá tudja hagyni a programot, akkor pedig ki lehet írni a közbeszerzési pályázatot a beruházásra. Ebben az esetben már idén végezhetnek az előkészületi munkálatokkal, útfeltárással és régészkedéssel, jövő tavasszal pedig az útépítés is elkezdődhet. Ez azt jelenti, hogy az autópálya csomóponttól négysávos út négysávos északi Tisza-híddal épülne Marosleiéig, onnan pedig kétsávos út a magyar-román határig. A déli vegyes - közúti és vasúti - Tisza-híd megépítése nem csupán javítaná Szeged közlekedésbiztonsági helyzetét, de a város vasúti közlekedésének zsákutcás szerepét is megváltoztatná. Az egyetemmel közösen tervezett kétezer ágyas, egységes klinikai tömbbel meg lehetne szüntetni a széttagoltságot. A mostani klinikai épületekben a tudásipar - kutatóintézetek és gyógyszercégek - kapna helyet. Azt fogom kérni a miniszterelnöktől, hogy a fentiek kidolgozásában a kormány nyújtson segítséget, és a Szeged számára rendkívül fontos programok nevesítve, országos nagyprojektként kerüljenek be az NFT-be. Föld alatti parkolók Az évvégén elfogadott EU-költségvetés több változást is hozott például a projektek uniós támogatásának mértékében, amely 50-ről 85 százalékra nőtt. Botka László szerint a változások óriási lehetőséget jelentenek Szeged számára. - Uniós forrásokból olyan városrehabilitációs célok panelrekonstrukciós program folytatása, lakásállomány felújítása, városi utak rendbetétele - is megvalósulhatnak, amelyekhez korábban nem lehetett EU-támogatásokat nyerni. Szegednek szüksége lenne egy 3-4 ezer férőhelyes kongresszusi és konferencia-központra. A régióközpontok szeretnék elérni, hogy az NFT-ben kapjanak ilyenre lehetőséget - mondta Botka László. A polgármester számítása szerint a fejlesztési pólus program keretében 150-200 milliárd forintos támogatás juthat a 2007 és 2013 közötti időszakban Szegednek. Egy uniós projektet előzetesen már megnyert a város - árulta el Botka László. Az elektromos tömegközlekedés fejlesztése 32 milliárd forintba kerül, a tervek kidolgozására már megérkezett a pénz. A program szerint felújítják és bővítik majd a villamossín-hálózatot, megújul a járműpark és föld alatti parkolókat építenek. sz. c. sz. Nem Trabant, Audi A szegedi egyetemisták - ellentétben az ország más intézményeiben tanuló társaikkal használják a hétköznapokban a „csippel" ellátott diákigazolványukat. MUNKATÁRSUNKTÓL' A szakminiszter elhíresült mondása szerint azért kell az új diákigazolvány, „mert az Audi lesz és nem Trabant". A politikai folklórban szokás szerint elkezdett burjánzani a kép. Pokorni Zoltán így fejezte ki, hogy azért nem kell új kártya, mert a régi, 1998-ast sem használta egyetlen diák sem: „a Trabantot sem tolták ki soha a garázsból". Kivéve Szegeden. Itt kísérleti rendszer működik a diákigazolványba épített csippel kapcsolatban: a diák befizet egy összeget a megfelelő ügyfélszolgálatnál és a kártyájára írják az egységet. Már automaták is működnek, amelyekkel a kártyára vihető a bedobott összeg. Többmilliós forgalom bonyolódik: nemcsak az italautomaták, a beléptetőkapuk, fénymásolók használatához alkalmazzák a kártyát, de ezen rögzítik a jegyzettámogatás öszszegét is. Sőt kísérleti jelleggel jegyet vehetnek a kártyával bizonyos távolsági Volán-járatokra. A TIK-be csak kártyával lehet belépni, a számítógépekhez itt kártyaolvasó csatlakozik. «ssswsas. •• • . S A 80 éves csongrádi helytörténész negyedszázados kutatómunkáját ismerik el Licsicsányi Istvánt lovaggá ütik A magyar kultúra lovagjává ütik Licsicsányi István nyugalmazott honvéd alezredest, csongrádi helytörténészt. A negyedszázados kutatómunkájáért megítélt elismerést január 21-én veheti át a nyolcvanesztendős katonatiszt, aki nagyapjának köszönheti a történelem iránti elnyűhetetlen érdeklődését. Habár az irodalmat is kedvelte, verset is szavalt gyermekkorában, a kamasz Licsicsányi Istvánt valójában a történelem ejtette rabul. A múlt rejtelmeinek megismerése vonzotta, főleg azután, hogy nagyapja rengeteget mesélt a család történetéről, a Hevesből származó kézműves jobbágy ősök csongrádi megtelepedéséről, no meg az első világháborúról. Keresztapja, Pozsár István emlegette neki először az egykor a belvárosban álló Feketevár legendáját, ami annyira megragadta, hogy elhatározta, egyszer kifaragja az erődítményt. Álma beteljesüléséig emberöltők teltek el. Fiatalon behívták katonának, ott ragadt a seregben, közben társait minduntalan csongrádi történeteivel szórakoztatta. Az orosházi évek alatt, amelyekre most is a legszívesebben emlékszik, a bevonuló bakák közül kiválasztotta a tehetségesebbeket, és alkotómunkára fogta őket. A laktanya békés zugában született művek sok dicsőséget hoztak az alakulatnak. Nyugállományba vonulása előtt felkérték, hogy gyűjtse össze a még élő, 1919-es vörös katonákat, mert a hadvezetés kitüntetné őket. A parancsot teljesítette, de ezután már csak a Feketevár legendájának szánta minden idejét. - Kegyes volt hozzám az élet, hiszen a csongrádi helytörténészek befogadtak és segítették is a munkámat - mondja a tizenkét esztendőnyi kutatásról. A vizsgálódás során felgöngyölítette az évezredes történetet, amely szerint a honfoglalók találtak rá a Tisza-parti erődítményre, amit Ond vezér fia, Ete újított fel, és az itt élő szlávok „Surungrádnak", azaz Feketevárnak neveztek el. A felhalmozott ismeretanyag bátorságot adott ahhoz, hogy 1996-ban egy óra alatt lerajzolja a legendás építményt, később pedig elkészítse a ma már a Tari László Múzeumban őrzött fametszetet. A mű kapcsán televíziós tudósítások, újságcikkek készültek, de a siker nemhogy elkényelmesítette volna, inkább új feladat vállalására ösztökélte. Előbb a Rákóczi-szabadságharc csongrádi eseményei kerültek látóterébe. Kutakodása révén felfedezte, hogy a csongrádi csataként elhíresült összecsapás valójában három ütközetet foglalt magába, és a császári seregek visszavonulása valójában a karcagi haramiának, Pap Istóknak és bandájának volt köszönhető. Az újabb témát a csongrádi vízimalmok szolgáltatták, majd az egykori csongrádi fahíd, később a tiszai Licsicsányi István nyugalmazott honvéd alezredesnek évtizedekbe telt, hogy valóra válthassa gyermekkori álmát Fotó: Bíró Dániel vasúti híd, illetve az átkelőhely körüli második világháborús harcok története következett. Utóbbi kapcsán óriási elismerést jelentett számára, hogy egy szemtanú bevallotta, a tanulmány elolvasása óta tudja, miért volt fontos, amit egykor főhadnagya mondott neki. Azt a pillanatot sem felejti, amikor közölték vele, hogy lovagi cím várományosa. - Nem kaptam levegőt, olyan könnyű lettem. Talán az űrhajósok éreznek ilyesmit - emlékszik vissza boldogan. Azonban ez sem teszi elégedetté: most az orosházi alakulat történetének kutatása van soron. B. D.