Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-31 / 306. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR» SZOMBAT 2005. DECEMBER 31. Miért a malac és a visítás? A szilveszter ünnepeink közüi a legvidámabb, „őrültségeiben" máig élnek ősrégi babonák, az új esztendőbeli szerencsét, jólétet, egészséget befolyásoló „varázscselekményck", megférve újabb idők alakította szokásokkal. Az esztendő legvidámabb napján és éjszakáján a mai emberek ugyanúgy elbúcsúznak az óévtől és köszöntik, a maguk számára a lehető legjobbá igyekeznek „babonázni" az új esztendőt, mint azt valaha a szaturnáliákon, pogány évfordító vigalmakon tették eleink. Manapság persze egy kissé másként csináljuk. Nem kergetjük például az ártatlan kismalacokat utca hosszat, hogy meghúzzuk a farkukat, mondván, az szerencsét hoz az új esztendőre. Legfeljebb jót falatozunk az ünnepre sült malachúsból, úgy vélvén, az is megfelel a régi babonának, miszerint „a disznó befelé túrja házunkba a szerencsét" (a baromfifélék meg kikaparják, úgyhogy hess nekik az ünnepi menüből). - Hogy a'röfiből valaha azért lett szerencsemalac, mert a középkori vadászatokon az kapott „fájdalomdíjként" malackát, akinek nem sikerült vadat ejtenie, s ily módon lett szerencsés, megajándékozott, arra ugyan ki emlékszik már... Patkó és négylevelű lóhere A másik szerencsehozó, a kéményseprő után sem szaladunk, hogy e jeles napon a kormolóját megérinthessük a szerencsés új évet praktikázandó, de kabalafiguraként azért előszeretettel ajándékozzuk. Akárcsak a patkót, ami a jó élet reményét közvetíti - lévén valaha is jóléte annak, akinek lova volt, hiszen az már érték, vagyon, családfenntartó alap. A néphitben az élt, hogy a patkónál is nagyobb szerencsejel a négylevelű lóhere, hiszen az elsőt Éva anyánk hozta ki az édenkertből, azaz aki ilyet lel, annak a Paradicsom egy darabja jut. Aki az új évi jólétben nagyon biztos akar lenni, az a malac mellé még lencsét - vagy egyéb „szemeseket", babot, kölest, rizst, mákot - tesz az asztalra a lakomához, mert a népi vélekedés szerint ezek a bőséget hívatottak biztosítani. Miként a halpikkely is: azt már a karácsonyi kötelező halfogyasztáskor ajánlatos volt a bugyellárisba tenni „szerencsepénznek", a többi garast, forintot odavonzónak. Akik nagyon akarták pénzügyi sikereiket, azok régen az éwáltó minutában az asztal vagy egy szék tetejéről pénzdarabbal a kezükben ugrottak át az új esztendőbe. Mert hát „akinek már az első percben pénz van a kezében, annak lesz az az egész évben". Ehhez az „omen principi"-hez, azaz kezdetvarázsláshoz hasonlót még számosat gyakoroltak. S hitték, hogy a mágiázás nem hiábavaló. A férjhez kívánkozó leányok például szilveszter éjjelén tükröt tettek a párnájuk alá, mutasson nekik párt. Kora reggel friss vízben mosakodtak, hogy egész évben egészségesek legyenek majd. Akinek a hajnali órán elsőnek sikerült a kútból vizet mernie, aki elvitte az aranyvizet, az számított arra, hogy egész évben szerencsés lesz. Azok viszont, akik szépek meg egészségesek akartak lenni, a mosdóvizükbe a nevezetes reggelen egy szép, hibátlan, piros almát tettek. Éjféli zajongás A betegséget, a rosszat, a gonosz szellemeket ősidők óta éktelen zajkeltéssel igyekeztek távol tartani - éjfélkor szörnyű lármát csaptak. Ki kolompokkal, ki összevert fedőkkel, csengettyűkkel, tülkökkel, trombitákkal, ordítozással, visítozással, puskadurrogtatással, ostorpattogtatással, harangkongatással próbálta az ártókat, a rontó erőket elijeszteni. Volt, ahol a zajongás közepette egy tűzkereket gurítottak le valami dombról, hogy összekösse az óévet az újjal, s űzze a gonoszt, a sötétséget. Tüdják vajon a petárdákat, tűzpukkancsokat éjféltájt a belvárosi utcákon hajigáló, őrülten trombitáló késői utódok, hogy ősrégi praktikákat folytatnak? - S vajh' ha tudná az ünnep „névgazdája", a 4. századi Szent Szilveszter pápa, hogy a napján, az új év előestéjén, azaz vigíliáján mennyi „pogányság" él, gyakoroltatik, mit szólna? Lehet, hogy egyszerűen csak venne a jeles ünnepen egy négylevelű lóherével vagy valamely szenttársa képével díszített szerencsepénzt, mert ismeri a néphitet, hogy akinek ilyen talizmánja van, annak nem kell aggódnia a jövő miatt? Vagy inkább beállna azok közé, akik e nevezetes éjszakán hideg vízbe ólmot öntenek, hogy megtudakolják a jövő várható eseményeit? A termés is megjósolható A szilveszteri-újévi varázslatos, őrült éjszakán bármi lehetséges. Még az idő és a termés is megjósolható: ha szilveszter éjszakáján esik az eső, újévnap meg süt a nap, rossz termés várható. Ellenben ha estétől reggelig ugyanolyan az idő, bő termést, jó új esztendőt jelez. - A nagy mulatozás közepette a bővedestén - ahogyan a népnyelvben a szilvesztert nevezik - kémleljük hát kicsit az eget. Ha nem hiszünk a jóslatban, akkor azért, hogy kiszellőztessük kicsit a fejünket... SZABÓ MAGDOLNA Ünnepi válogatás a 4D-ben MUNKATÁRSUNKTÓL A legjobb, legérdekesebb riportokból készített év végi összeállítást a Negyedik Dimenzió stábja. A műsor foglalkozott az egészséges életmóddal, és megkereste rendelőjében Balogh Larissza természetgyógyászt. Ezt követően egy csodálatos ember-állat közötti kapcsolattal ismerkedhetnek meg a nézők, miközben a vezetőkutyával élő vakok mindennapjaiba kaphatnak betekintést. Egely György mondja el véleményét egy fotóról, amelynek különlegessége, hogy egy nagyon ritka jelenséget, a gömbvillámot örökíti meg. Megismerkedhetnek a műsor nézői a szegedi vízhelyzettel, majd egy eltűnt idős hölgy családjának kálváriáját követhetik végig. Végezetül az ufós történetek kedvelői számára jelenthet kuriózumot az a néhány perc, amelyben a 2005-ös év szenzációjának számító egri ufófotók egyik készítője számol be az eseményekről egy helyszíni interjúban. A válogatásműsor vasárnap 19 órakor látható a Telin TV csatornáján. A hagyomány szerint azért kell malacot enni újévkor, hogy az befelé túrja a szerencsénket. Persze erre a célra nem csak az egészben kisütött kisdisznő felel meg, a vásárlók körében népszerűbb az olcsóbb, finomabb, darabolt süldő. A malac hagyományosan a szilveszterhez, újévhez kötődő szerencsehozó állat. Neki viszont gyakran nincs szerencséje ilyenkor: sok fiatal disznó fejezi be a sütőben az évet és rövid életét. Csengeri József, a Mars téri húsáruház üzletvezetője szerint fontos, hogy különválasszuk a szilveszteri és az újévi malacot. - A klasszikus szilveszteri pecsenyemalacot egészben sütik ki, és citrommal a szájában tálalják, de ez kuriózumnak számít, inkább éttermek vásárolják - mondta a szakember. - Sokkal kelendőbb ilyenkor az újévi ebédhez való süldő malac, amit darabolva árulunk - tette hozzá. A kettő között a legfontosabb különbség persze az, hogy míg a pecsenyemalac még „tejes", alig 3-4 hetes és mindössze 8-10 kilót nyom, addig a süldő körülbelül négy hónapos korában kerül a böllér kezei közé, amikor már akár 50-60 kilogrammos is lehet. Az egész kismalacot Szegeden szinte mindenhol előre kell megrendelni, ezek nincsenek kitéve a hűtőkbe. A pecsenyemalac kilója legkevesebb 1000 forint, így a teljes állat minimum tízezret kóstál. - Az egészben sütött malac inkább látványosság - mondta Csengeri József. - Annyira kicsi a húsfelülete, hogy egész más az íze, mint a hízott disznónak. Sokszor nem is olyan könnyű beszerezni a hentesüzleteknek a szilveszterre való kismalacot, hiszen a tenyésztőknek sem éri meg néhány ezer forintért túladni a párhetes állaton, amikor a hízóért szép árat kérhetnének. Míg az egész pecsenyemalacot az éttermek és a tehetősebbek vásárolják, a süldőből vágott bőrös comb, karaj, oldalas és a kocsonyába való apróságok: a fül, a fej, a farok és a csülök a szezon igazi slágere. F.G. KELENDŐ A MALAC COMBJA VÁSÁRHELYEN Leginkább a malaccombot keresték a szilveszteri menühöz a vásárhelyi vásárlók. Választék pedig volt bőven, hiszen ilyenkor a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben rendelnek a malachúsból tudtuk meg az egyik vásárhelyi üzletben. Az óévbúcsúztatók ilyenkor akciós áron szerezhetik be a szilveszteri mulatságra szánt étkeket. A pecsenyemalac inkább látványosság, mint vacsora A röfik szilvesztere Az egész malacot főként éttermek vásárolják Fotó: Karnok Csaba Szilveszteri jóslatot kértünk egy szegedi jósnőtől. Számítógépével és kártyáiból úgy látja, az ország és a város nagy akarattal, de ingatagon törekszik előre. Az ország új éve harcos lesz, Szegedé óvatos. A valósággal összevetve bárminemű hasonlóság - hallottunk Sybillától - nem a véletlen műve. Magyarországot és benne Szegedet Sybilla keménynek tartja, hiszen csillagjegye a Bak. A többórányi számítógépes pontosítás után Apolló szegedi papnője először alaptípust elemez. Bak és Mérleg az alaptípusunk - A bak állandóan kapaszkodik, előtte nincsen akadály, csak a célt látja. Ez egyben a hibája is, hiszen elsiklik fontos ügyek mellett, nem vesz észre apróságokat, amelyek pedig segítenének elérni a nagy célokat - mondja közös magyar és szegedi tulajdonságainkról. Aszcendensünk a mérleg, amely mindig billeg. A kettő együtt azt eredményezi, hogy az igazság bajnokát nagyon kis változások is kibillentik egyensúlyából. .Akarata viszont addig-addig hajtja előre, amíg el nem éri a célját. Ezért jellemzi az országot és a várost két erő ellentéte: az egyik felfelé és előre visz, a másik igyekszik kibillenteni. A jósnő vesékbe látó zöld macskaszeme csillan, huszonnégy lapos'nagy árkánum kártyából nagy titkokat kezd jósolni Magyarország jövő évére. A hónapoknak egy-egy lapot húzunk. TAVALYI JÓSLAT • Tavaly Ilyenkor ezt látta Szeged 2005-ös évét illetően Sybilla: az első negyedévben változások várhatók, van, aminek vége lesz, és van, ami kezdődik. A második negyedévben az országnak nagy kitartásra lesz szüksége, hogy „központban tudjon maradni". A harmadik negyedév sok jót hoz, ám ez áldozatokat igényel. Végül, az utolsó negyedévben olyan útra térünk, amely ingatag, mint a holdösvény. Az ország sorsa harcos - Harcos évre számíthatunk. Januárban sorsfordító események várhatók, túlon túl sok felelősséget veszünk magunkra, nem bírjuk sokáig. Februárban döntéseket hozunk, rajtunk áll, hogyan alakítjuk utunkat - követi egyik lap a másikat. - A március figyelmeztet, nehéz terhet vállalunk, de nem biztos, hogy megéri az ára. Április változást sejtet, májusban elfogadjuk a döntésünket. Ha rájövünk, hogy hibáztunk, mondjuk ki hangosan! Június se az erőfitogtatásé Jósnőtől kértünk ország- és Szeged-elemzést 2006-ra Harcos évre számíthatunk a jövő esztendőben A macska tudja, mit mutatnak a lapok Fotó: Karnok Csaba legyen, hanem az észé! Ha vicsorgunk, eredményt, érdemes kivárni vagy átértémég nem jelenti azt, hogy győzünk is. kelni a dolgainkat. Nyár vége az igazi Júliusban okos előrelátással érhetünk el nagy titkoké. Szeptemberben kockázatos döntés elé nézünk. Októberre pedig betelik a közös poharunk, a változás szelei fújnak, iránya nem bizonyos. Novemberben sok megpróbáltatás után végre előrelépünk, javíthatunk a sorsunkon, és elérhetjük álmaink vágyát. Decemberben elkerülhetetlen változást élünk át, sok mindent elvesztünk, de számos dolgot kapunk helyette. Szeged jó, ha óvatos - Arattunk is, gabonánk is van, de ott a kasza mellette - fejti meg Sybilla a város jelenéből az új évét. - Kockázatos döntések születtek, további nagy ívű terveket szövünk. Tavasszal gondtalanok leszünk és napfényes, szerencsés nyárba lépünk. Problémánk akad, de nem veszünk róla tudomást. Látok viszont embereket, akik, mint a pockok, a gyönyörűen aranyló gabonatáblából szívesen tömik meg a maguk bendőjét. A következő igazmondó lapon medve lép a jégre, ez figyelmeztet: aki jól megtömte a hasát a termés színe-javából, ne merészkedjen a befagyott tóra, mert beszakadhat alatta! A következő kártya azt mutatja, egy értelmes „főnökféle" túléli az év megrázkódtatásait és ésszel-értelemmel halad tovább. Év végére felderül a napfény, ám ez csalóka, mert elvakíthat. Legyünk inkább óvatosak, mert a hibákra is rávilágít. DOMBAI TÜNDE