Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-22 / 299. szám

12 •MEGYEI TÜKÖR« CSÜTÖRTÖK, 2005. DECEMBER 22. Juhász Lajos többé nem megy a makói menedékhelyre Eltűntek a hajléktalan ruhái Juhász Lajos azt állítja: ruháit, személyes használati tárgyait, melyeket Makón, az Ardics ut­cai hajléktalanszállón hagyott, szétosztották társai között ­emiatt feljelentést is tesz. Az intézmény vezetője nem tartja kizártnak, hogy a férfi holmija közül esetleg eltűnt valami, ám a menedékhelyen hagyott tár­gyakért nem tudnak felelőssé­get vállalni, zárható szekrényük Juhász Lajos februárban költö­zött az Ardics utcai hajléktalan­szállóra - az ötvenéves makói férfinak januárban kellett el­hagynia a vasúttársaságtól ka­pott bérlakását. A fedél nélkül maradtak városszéli menedék­házában egészen a közelmúltig élt. Akkor - mint mesélte - egy időre mennie kellett a szállóról, személyes ügyeit intézte. A szál­lón jelezte, hogy hamarosan visszatér, holmiját is otthagyta. Mi több - állítása szerint -, sze­mélyes használati tárgyait és ru­háit az ottani portás közreműkö­désével helyezte el egy zárható szekrényben. Juhász Lajos akkor döbbent meg, amikor visszatért az Ardics utcára. Mint elmondta, az ágyát közben másnak adták, holmija pedig már nem voltak meg. A tulajdonát képező, meg­őrzésre elhelyezett dolgokat tu­domása szerint a többi hajlékta­lan között osztották szét. A férfi, aki személyesen jelent meg makói szerkesztőségünk­ben, hogy panaszát elmondja, az eljárást felháborítónak talál­ja. - A rajtam lévő ruhán kívül már nincs mit felvennem ­méltatlankodott. Hozzátette: a szállón ugyan felajánlották, hogy válogasson az oda ado­mányként bevitt ruhák közül, ám mivel ruhái újak voltak, a felajánlottak pedig, mint fogal­mazott, inkább szemétnek mi­nősíthetők, nem élt a lehetőség­gel. Kérdésünkre, hogy miért nem próbálta meg visszakérni a sajátját hajléktalan társaitól, csak legyintett lemondóan. Juhász Lajosnak annyi ruhája maradt, amennyi rajta van Fotó: Szabó Imre Szétosztani nem kellett volna ­bosszankodott. Rózsa Istvánná, a hajléktalan­szállót üzemeltető Egyesített Népjóléti Intézmény vezetője másként látja a történteket. Mint elmondta, a huszonkét fé­rőhelyes szálló éjjeli menedék­helyként működik, ezért a fekhe­lyeket hivatalosan azok között osztják ki minden este, akik ép­pen jelentkeztek, senkinek sincs lefoglalt ágya. Am, mivel Makón szerencsére nincs sok hajlékta­lan, afféle szokásjog alapján van­nak, akik tartósan ugyanott al­hatnak. Juhász Lajos azonban el­ment, így természetesen nem tartották fenn, nem hagyhatták üresen az ágyát. Ami az eltűnt ruhákat, más személyes holmikat illeti, a szál­lón nincs zárható szekrény, és fe­lelősséget sem vállalnak az eset­leg otthagyott dolgokért. Ez a há­zirendben is benne van. A portás egyébként úgy tájékoztatta az in­tézményvezetőt, hogy a férfi mindössze két nejlonszatyornyi ruhát hagyott ott. Ezek most is megvannak. Rózsa Istvánná hangsúlyozta, hogy az elmúlt ki­lenc év alatt még senkinek sem volt hasonló problémája, ennek ellenére nem tartja kizártnak, hogy Juhász Lajos ott felejtett holmija közül valami mégis hi­ányzik. Az intézményvezető erre az esetre azt tanácsolta panaszo­sunknak, tegyen feljelentést a rendőrségen. Juhász Lajos szerkesztősé­günkben azt mondta: a feljelen­tést természetesen megteszi. Ez azonban csak az egyik problémá­ja. Mint mondja, most már sehol sem tudja meghúzni magát, mert a történtek után az Ardics utcai menedékhelyre nem haj­landó visszamenni. SZABÓ IMRE Évtizedeken át tolmácsolt Kádár Bálintné Szüleitől tanulta a jelnyelvet Jeltolmács munka közben. Kádár Bálintné negyven éve segíti a siketek és a hallók közötti kommunikációt Fotó: Schmidt Andrea A nagyothallók és a siketek kézi jelekkel, illetve szájról olvasással kommunikálnak. Vannak azonban olyan helyzetek - bírósági, rendőrségi ügyek, keresztelő, esküvő-, ami­kor jclnyelvi tolmácsra van szükség. A Göncz Kinga miniszter által is kitüntetett Kádár Bálintné negyven éven át tolmá­csolt. - A siketek sokkal kevesebb szót ismernek és használnak, mint halló társaik - magyarázza Kádár Bálintné jelnyelvi tolmács. - Olyan egyszerű fogalmakkal nincsenek sokszor tisztában, mint például a rezsi, a retúr, a bruttó, a nettó. Ennek az az oka, hogy keve­sebbet olvasnak, ráadásul nagyon sok új szó jelenik meg a nyelvben. Ezért a jeltolmács gyakran egyszerűsíteni kényszerül, vagy kör­beírja az adott kifejezést. Hiszen még egy halló számára is nehezen érthető az a kifeje­zést például, hogy környezetvédelmi infrast­ruktúrafejlesztés. Marika beleszületett a szakmájába: szülei siketek voltak, így már gyermekkorában megtanulta, melyik szót hogyan kell kézje­lekkel mutatni. Sok időt töltött a siketek és nagyothallók klubjában - második otthona­ként említi -, s 14 éves korától már tolmács­ként is tevékenykedett. Az első nagy munkát 16 évesen kapta, akkor egy orvoskongresszu­son jeltolmácsolt. - Az elmúlt évtizedekben rengeteget tolmácsoltam siketeknek és na­gyothallóknak. Bírósági tárgyalásokon, rend­őrségi ügyekben kérték a segítségemet. Dol­goztam keresztelőn, esküvőn, segítettem te­metést intézni. Nemrégen a makói kórház­ban egy idős nénivel töltöttem a műtét előtti órákat, elmondtam neki a jelnyelv segítségé­vel, mi történik vele, hogyan zajlik az operá­ció - ecseteli szakmájának színességét Mari­ka, aki 1993-tól idei nyugdíjba vonulásáig a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsé­ge megyei szervezetének elnöke volt. Hallóknak talán furcsa: a siketek szívesen használják a mobiltelefont. Ehhez a témához érve Marika egy kis technikatörténettel kez­di. A nyolcvanas évek derekán megjelent Ma­gyarországon is az írógéptelefon, a készülék a hallott szöveget papírra írta. Ez azonban na­gyon drága volt, így nem terjedt el. A faxgép már több siketnek nyújtott segítséget, a mo­biltelefonokat - főként elérhető áruk miatt ­pedig egyre több hallássérült használja, fő­ként SMS-küldésre. - A technika legújabb vívmánya a videó-mobiltelefon, már itthon is kapható, igaz az ára borsos: 100 ezer forint körül van. Ennek a képernyőjén megjelenik a hívó képe, így szájról olvasva tudnak kom­munikálni a hallássérültek, vagy úgy, hogy egyik kezükkel maguk elé tartják a készülé­ket, a másik kezükkel pedig jelelnek. Marika ma már nyugdíjas, de aktívan tölti napjait. Most első a család: hetente három­szor megy az unokáiért az óvodába, de ha hívják, és ideje engedi, ma is szívesen tolmá­csol. NYEMCSOKÉVA MINISZTER! ES MEGYEI KITÍINTETES Az elmúlt időszakban két kitüntetéssel is elis­merték Kádár Bálintné munkáját: a Csongrád Megyei Közgyűlés a siketek és nagyothallók ér­dekvédelmében kifejtett tevékenységéért ítélte neki oda a Csongrád Megyéért Emlékérmet, de­cember elején pedig Göncz Kinga esélyegyenlő­ségi minisztertől vette át a Pro Caritate-díjat, ki­emelkedő szakmai tevékenységének elismerése­képpen. Ne vegyünk az utcán magnót, nyomtatót, mobilt Gyakran ellenőrzik a kirakodóvásárokat Folyamatosan ellenőrzi a karácsonyi kirakodásokat a fogyasz­tóvédelmi felügyelőség. Már eddig is számos esetben találtak kifogásolt árucikkeket, a próbavásárlások pedig egészen az ün­nepek végéig tartanak. Nagyszabású ellenőrzést tart a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége a karácsonyi bevásár­lások idején. Az akcióban, mely az ünnepekig folyamatosan tart, a termékek vásárlási tájékoztató­it, a használati útmutatókat, a jótállási jegyek meglétét, vala­mint az árusított termékek biz­tonságát ellenőrzik. Csongrád megyében már eddig is több sza­bálytalanságra derült fény. - Elsősorban a karácsonyi vá­sárokon végeztünk próbavásárlá­sokat, főleg a játékokat és a villa­mossági termékeket ellenőriz­zük - mondta el lapunknak Ko­valcsik Andrea főosztályveze­tő-helyettes. - Például az ilyen­kor szezonális fényfüzér és égő­sor forgalmazásához szükséges jelölések és használati-kezelési útmutatók meglétét vizsgáljuk. Találtunk már áramütés- és tűz­veszélyes termékeket is. Ezek forgalmazását megtiltjuk és a készletet elkobozzuk. Az elvégzett próbavásárláso­kon elsősorban a távol-keleti, ol­csó termékeknél akadtak hiá­nyosságok. A főosztályveze­tő-helyettes elmondta: előfor­dult, hogy már betiltott terméke­ket is kipakoltak az árusok. Hoz­zátette: veszélyes játékot egyelő­re még nem találtak. - A bevásárlások során min­denki figyeljen arra, hogy a ter­mékhez adnak-e magyar nyelvű tájékoztatót, illetve minden vá­sárlás alkalmával ragaszkodjunk a nyugta átadásához - tanácsolta Kovalcsik Andrea. Ezenkívül ér­demes még tudni, hogy hálózat­ról működő terméket utcán és piacon tilos vásárolni. Ide tarto­zik például a magnó, a nyomta­tó, a mobiltelefon és az ilyenkor népszerű karácsonyfaizzó is. Ezeket csak működési engedély­lyel rendelkező üzletekben, vagy azok szezonális rendezvényekre kitelepült egységeiben lehet érté­kesíteni. Ilyen például a szegedi Széchenyi téri karácsonyi vásár is, ám ott is tanácsos minden al­kalommal kipróbálni az árut fi­zetés előtt. TÍMÁR KRISZTA Év végén égnek a vonalak a lelkisegély-szolgálatnál Kiirtani a fájdalmat A lelkisegély-szolgálatokat karácsony táján nem csak magányos, idős emberek hívják fel. Egyre több fiatal keres ilyen módon segítséget. A szegedi szolgálat megerősített ügyelettel készül az ünnepekre. Az év vége nem csak a kereske­dők számára nagyüzem, ilyenkor többen keresik fel a lelkise­gély-szolgálatokat is. - Kará­csonykor mindannyian telítő­dünk érzelmileg, a pozitív és a negatív érzések fölerősödnek ­mondta Hevesiné Kratochwill Katalin a szegedi S. O. S. telefo­nos lelkisegély-szolgálat vezető­je. - Azok tárcsáznak minket, akiknek nincs hova lerakni a ne­gatív érzelmek terheit. A telefonos segítők ilyenkor rö­videbb időszakban dolgoznak, többször váltják egymást, hogy még jobban tudjanak figyelni a telefonálókra. Ezek legtöbbje nem tudja elviselni a magányt, vagy egy családtagja elvesztését, de vannak visszatérő hívóik is, akikkel egész évben tartják a kapcsolatot. Sok ember úgy gon­dolja, hogy csak nagy bajban hív­hatja a szolgálatot, de az ügyele­tesek számára nincs csip-csup eset. Probléma az, amit a hívó annak érez. Időnként olyanok is telefonál­nak, akik öngyilkosságot ter­veznek. A szolgálat vezetője szerint számukra legfontosabb az emberi szó. - Hiszünk ab­ban, hogy aki ilyenkor felveszi a kagylót, nem igazán szeretne meghalni, csak a fájdalmat sze­retné kiirtani magából - mond­ta Hevesiné Kratochwill Kata­lin. A szolgálat vezetője kiemel­te, karácsony körül jellemzően sok a fiatal hívó. Közülük nem mindenki van krízishelyzetben, a bizonytalanságot szeretnék megosztani, amellyel az új év elébe néznek. Sok egyetemista, vagy dolgozó, de még egyedül élő fiatal számára nagy terhet jelent az is, hogy nem lehetnek szeretteikkel a munkájuk vagy vizsgáik miatt. Az S. O. S. a jövőben személyes találkozáson alapuló szolgálatot is indítana, ahol szemtől szem­ben beszélgethetnének a segítők és a segítséget igénylők. A mo­dern kor adta lehetőséggel is él­nek: e-mailben fogadnak üzene­teket, bár ezekre nem tudnak mindig azonnal válaszolni, hi­szen ehhez még mindig kevés a segítő. F.G. 06-80-820-111 Ezen a számon várja az S. 0. S. lelkisegély-szolgálat azok hívását, akik szeretnék valakivel megosz­tani gondjaikat, problémáikat. A zöld szám vonalas készülékről in­gyenesen hívható a nap 24 órájá­ban. Szegedi orvos újító stílusú könyve az allergiáról Ihat kecsketejet? Gyermekkori allergiák címmel könyvet készített a Szegedi Tudomány­egyetem gyermekklinikájának egyetemi docense, Nóvák Zoltán. A ki­advány, melyet Nagy Adriennel közösen szerkesztett, úttörő jellegűnek számít az orvosi szakirodalmak között, hiszen a hagyományos betegség­leírások helyett a leggyakrabban előforduló kérdésekre ad választ. A könyv egyes fejezeteit a Magyar Allcrgológiai és Klinikai Immunológiai Társaság vezetőségi tagjai írták, akik elismert szaktekintélyek. Külön fe­jezetekben foglalkoznak a táplálékallergiával, az asztmával, a bőrallergi­ával, az allergiás náthával, az életveszélyes allergiával, a rovarméreg al­lergiával, valamint az immunterápiával. - Sokan kérdezgetnek a rendeléseken betegségükről, de legtöbbször nincs idő a részletes válaszra. Ezért gondoltuk, hogy összegyűjtjük a leg­tipikusabb kérdéseket - mondta Nóvák Zoltán. A szakember hozzátet­te: ő maga is sokat tanult kollégái válaszaiból azokról a betegségekről, melyek nem az ő szakterületéhez tartoznak. A könyvben 250 kérdésre kap választ az olvasó, többek között olyanokra, hogy kinőhető-e az aszt­ma, vagy ihatnak-e kecsketejet a tejallergiások. A könyv olyan nagy si­kert aratott, hogy valószínűleg sorozat készül Kérdezz! Felelek! címmel. T. K.

Next

/
Thumbnails
Contents