Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. DECEMBER 10. Bartók-hősnő és Fruma Sára holt szelleme Szonda Éva alakítja a Kékszakállú Juditját Díszdoboz, falióra, pohárszekrény - házilag Ügyes kezűek karácsonya A Printkcr üzleteben tág lehetősége nyílik az ajándékozói fantáziának Fotó: Gyenes Kálmán Az egyedi, saját kezűleg elkészített ajándékokkal sokszor nagyobb örömet szerezhetünk karácsonykor, mint a ba­zársoron megvásárolt tucatáruval. Az alapanyagokat ma már nem nehéz be­szerezni, és sokszor olcsóbban is ki­jövünk, ha magunk gyártjuk a fa alá valót. Ha nem tudunk sokat költeni a karácso­nyi ajándékokra, de van egy kis szabad­időnk és kézügyességünk, érdemes saját készítésű meglepetéseket gyártani az ünnepekre. DVD-lejátszó és plazmatévé ugyan még nem dobható össze házilag, de örömet okozhatunk szeretteinknek kisebb használati és szép dísztárgyakkal is. A garantáltan egyedi darabok elkészí­téséhez az úgynevezett kreatív boltok­ban viszonylag elérhető áron vásárolhat­juk meg a hozzávalókat. Császár Beáta, egy ilyen üzlet eladója szerint ebben az évben is sláger a deeoupage. A jól hang­zó, francia eredetű szó kivágást jelent, és a szalvétatechnikát rejti. Ezzel elsősor­ban fa- és papírdobozokat, tárgyakat le­het díszíteni némi szalvéta és speciális ragasztó segítségével. Ragasztóból már akár 700-ért is kapunk egy adaggal, egy szalvéta pedig körülbelül 40 forint. A boltokban különféle natúr fa tárgyak kö­zül válogathatunk alapnak valót. Faládi­kók, pohárszekrények, képkeretek vár­ják, hogy egyedivé varázsoljuk őket. Ké­tesebb ízlésű vásárlók kis fa aktatáskát is választhatnak. Attól függően, hogy mekkora és mi az alapunk, 1000-tól 3500 forintig kell költenünk egy aján­dékra. Ha pedig papírtárgyat akarunk így díszíteni, 1500-ból biztos kijövünk. Az alapokat nemcsak decoupage-zsal munkálhatjuk meg, egyszerűen festhe­tünk is rájuk. Papírra akrillal, fára fafes­tékkel pingálhatunk. Ez a mulatság már drágább, főleg, ha több színben gondol­kodunk. Ha nincs kedvünk festeni, pa­pírdobozunkat ragasztózzuk be, majd hintsük be szórógyönggyel. Ebből egy csomag 300 forint, bár nem túl nagy mennyiség. Natúr, különleges formájú üvegekhez már 400 forintért hozzájut­hatunk, az üvegfesték viszont elég drá­ga, egy színből negyed deci 400 körül van, a kontúrból pedig 500-600-ért vá­sárolhatunk hasonló adagot. A gyerekek kedvencei a különféle üvegmatrica-festékek és -készletek. Ezekből akár egy egyszerű papírlefűző tasak segítségével kiváló ablakdíszt ké­szíthetnek az ügyes csemeték, amit sö­tétben világító vagy puffadó festékkel dobhatnak föl. Puhább dolgok kedvelői vehetnek biankó vászonszatyrot 1000 forintért, erre saját reklámjukat textil­festékkel vihetik fel. Akinek nem ez a vágya, az nemezeléshez jó adag natúr gyapjúhoz juthat 800-ért, színeshez 1700-ért. A gyöngy a tinilányok örök hobbija. Ezt nemcsak fűzni, szőni is lehet. Utób­bihoz egy-két ezerért vehetünk keretet, gyöngyből pedig 10 dekányi színeset már 400 forintért kaphatunk. F.G. ÓRARECEPT gH Akik szeretnék, hogy ajándékuk ne csak szép, hasznos is legyen, próbálkozhatnak falióra gyártásával. Könnyítésként a hozzá tartozó szerkezetet készen megvehetjük 500 forintért, csak az óralapot kell dekorál­nunk. Két-háromszáz forintért kaphatunk formára vágott, lyukasztott falemezt, erre szalvétatechnikával vagy festékkel dolgoz­hatunk. Száradás után összeszereljük az óraszerkezettel, aztán rémüldözhetnek családtagjaink, hogy ml ketyeg a fa alá he­lyezett gazdátlan csomagban. A Kékszakállú Juditját, a Hegedűs a háztetőnben pedig Fruma Sára holt szellemét játssza nagy sikerrel a sze­gedi operatagozat népszerű mezzója, Szonda Éva, akit kollégáival együtt ha­marosan Artisjus-díjjal tüntetnek ki Huszár Lajos A csend című operájának bemutatásáért. Szonda Évának régi álma volt, hogy A kékszakállú herceg vára Juditját színpa­don is eljátszhassa. Koncerten már si­kerrel énekelte Gregor Józseffel és mos­tani partnerével, Altorjay Tamással is. - A szerepet tökéletesen kibontani csak színpadon, a színészi alakítással együtt lehet. Öröm volt létrehozni ezt a pro­dukciót, mert a rendező, furonics Tamás elképzelése tökéletesen találkozott az­zal, amit én is gondolok a szerepről. Rá­adásul a szövegből és a zenéből kiindul­va sok segítséget kaptam Tamástól a színpadi játékhoz, a szituációk megol­dásához. Ez talán látszik is a végeredmé­nyen - mondja az énekesnő. Szerint mindenkinek megvan a maga Juditja vagy Kékszakállúja. - Ez egy átél­hető opera, mert a szerelmet, a boldogság­keresést mindannyian megéljük. Csak sokszor nem tudjuk, hogy tetteink, szava­ink, milyen veszélyeket rejtenek. Mindig hihetetlen borzongással és gyönyörűség­gel tölt el Bartók zenéje. Emlékszem, ami­kor fiatalon először hallottam az operát, idegesített, hogy miért nem adja már oda Kékszakállú a kulcsokat Juditnak. Ké­sőbb, amikor megfelelő lélektani pillanat­ban űjra leültem meghallgatni a lemezt, hirtelen megéreztem a darab fantasztikus mélységét, megszerettem Bartók csodála­tos harmóniáit. Juditként a mindent oda­adni akaró, kitárulkozó nőt próbálom megmutatni, akinek végül rá kell döbben­nie, hogy az ő sorsa is megváltoztathatat­lanul azonos lesz a többi asszonyéval. Az ilyen előadásokat szeretem: nem kell rejt­vénykalauzt mellékelnünk a nézőknek, hogy kitalálják, vajon a rendező mit szere­tett volna mondani. Szonda Éva és kollégái örömmel hall­ják a reakciókat: a közönség elementáris színházi élménynek tartja Juronics Ta­más Bartók-produkcióját. A népszerű mezzo egy tőle szokatlan szerepben is feltűnik mostanában: a Hegedűs a ház­tetőn Fruma Sárájaként. Néhány percbe sűrítve kell megjelenítenie a kiszemelt vő, Lázár Wolf elhunyt feleségének őr­jöngő szellemét - látható élvezettel játssza a különös figurát. Következő fel­Szonda Éva ma és holnap este újra ma­gára ölti Judit jelmezét DM/DV-fotó adata Vántus István Aranykoporsójában Priszka szerepe lesz, az olasz operagálán többek közt Eboli hercegnő áriáját ének­li, a Filharmónia gyermekeknek készülő Háry János-koncertsorozatában pedig Örzsét szólaltatja meg. 99 Sokszor nem tudjuk, hogy tetteink, szavaink, milyen veszélyeket rejtenek. Kedves kolléganőjével, Vajda Júliával együtt tyúkanyóként próbálnak őrködni az operatársulat felett, időnként finom süteményekkel lepik meg a csapatot. - Jó lenne, ha ugyanúgy, mint régen, egy nagy család lehetnénk, amiben az emberek boldogok, és kicsit odafigyelnek egymás­ra. Ez a mentalitás a mai színházakból ki­halóban van, persze lehet, hogy egy mun­kahellyel kapcsolatban ma már ez anak­ronisztikus elvárás.. Mindenesetre már készülünk a közös karácsonyra, hiszen december 25-ét is a színházban töltjük: két ünnepi Hegedűs a háztetőn-előadásra várjuk a közönséget. H.ZS. Rendhagyó könyvbemutató az Anna fürdőben A félszárnyú madarak felrepülnek Árkádiává - ókori görög, az idill, a harmónia színhelyeként is­mert tartománnyá - vált a sze­gedi Anna fürdő. Wciner Seny­nyey Tibor A természettel való kapcsolat újragondolása című, különleges verseskötetét mu­tatták be itt tegnap. Mik a pihik? Félszárnyú mada­rak a kínai mitológiából, melyek csak minimum kettesével tud­nak repülni - hiszen így lesz két szárnyuk. Vagy, még inkább: töb­besével. - Nemzedéktársaim kö­zött rengeteg a „pihi". Tudják, re­pülni kellene, egyesével azonban erre képtelenek. Pedig azt is tud­ják, el kellene szállni ebből a mai valóságból egy másikba, mond­juk, görögösen Árkádiába, lati­nosan Arcadiába, ahol természet és költészet egybeesik. Ezt az Ar­cadiát idézem meg a verseskötet­ben - mondja Weiner Sennyey Tibor. A természettel való kap­csolat újragondolása című, Gé­recz Attila-díjjal jutalmazott mű szerzője. A tegnap bemutatott könyv az első kiadás bővített vál­tozata; a szerző, túl azon, hogy költő, az SZTE magyar-összeha­sonlító irodalomtudomány-latin szakos hallgatója. Kifejezett új idilligény mutatkozik meg a könyvbe foglalt, háromszor ti­zenegy versben - plusz a további szövegekben, melyekkel a máso­dik kiadás bővült -, így a kötet eléggé különbözik az antiidillre építő kortárs irodalom nagy há­nyadától. Új hangvétel, új - azaz klasszikushoz visszatérő - for­ma, új, környezettudatos világlá­tás. Az egyik, legelsők közti rea­gálás a megváltozott viszonyok­ra. S miért épp az Anna fürdőben volt a könyvbemutató? - Mert a víz meghatározó környezeti elem, s mert az Anna fürdő Sze­geden nagyon erősen szakrális helyszín - válaszol a kérdésre a szerző. Több új kötete is készül, emellett eredeti „hazája", a Vas megyei Zsennye első költője, a fiatalon elhunyt Békássy Ferenc - akire Czeizel Endre is fölhívja egyik könyvében a figyelmet, mint be nem teljesedett, nagy te­hetségre - szövegeit gondozza. Egyébként, mondja Weiner, vár­ható, hogy a ma még a nagykö­zönség előtt ismeretlenül csengő nevű szerzőnek éppoly reneszán­sza lesz, mint a hozzá hasonlító Csáth Gézának. Kik olvasnak Weiner Sennyey Tibort? Az első kiadás korábbi, szegedig Grand Café-beli bemu­tatójának sikere is igazolja: so­kan vevők erre az irodalomra. Fiatalok, nem fiatalok egyaránt. Fogadjunk, mindegyiküknek fél szárnya van. F.CS. Füzes Lajos fő ihletője kedvenc városa: Szeged A vagyonőr poéta sajátos terápiája Az egykori főtörzsőrmester különös, tra­gikus módon került kapcsolatba a költé­szettel, s az írást később terápiaként al­kalmazta. Ma már száz verse van, írna regényt és forgatókönyvet is. A biztonsági őrként dolgozó költő, Füzes Lajos kedvenc témája: Szeged. Volt főtörzsőrmester és kőműves, dolgozott Indiában és Moszkvában. Most vagyonőr Szegeden. Közel száz versben örökítette meg családját, munkáját és szerelmét: a Ti­sza-parti várost. Regényt is szívesen írna, és hever asztalfiókjában egy-két filmötlet is. Füzes Lajos nem mindennapi módon került kapcsolatba a költészettel hét évvel ezelőtt: az egykori rendőr főtörzsőrmester súlyos de­presszióval küzdött, melyből egyetlen kiutat látott: az öngyilkosságot. Megölnie szerencsé­re nem sikerült magát, de akkori érzéseit pa­pírra vetette Bújik a fény címmel. - Kötéllel a nyakamon írtam azt a verset - fogalmazott. Orvosa azt tanácsolta neki, használja ki irodalomhoz való vonzódását és írja ki magá­ból az érzelmeket. A terápia használt, ma már az ötszörös nagypapa úgy gondolja: hat­van év fölött minden nap ajándék. Költésze­tével elsősorban Szegednek kívánja megkö­szönni, hogy befogadta őt, a bácsalmási kő­művestanoncot 1961-ben. - A tanárunk az első Szegeden töltött na­pon felvitt a dóm tornyába, lemutatott, és így szólt: ha nem szédülsz, kőműves leszel. Nem szédültem, és amikor leértem, a templom harangjai megkondultak. Ekkor azt éreztem: a város befogadott. Lajos a kőművességet 1976-ban átmeneti­leg - 6 és fél évre - rendőrségi munkára cse­rélte. 1983-ban azonban „hibázott": egy fe­lettese rokonát jogosan előállította - állítja Füzes Lajos orvosi tanácsra kiírja magából az érzelmeket ő. Kőműves lett újra, dolgozott külföldön is, majd depressziója miatt leszázalékolták. Ekkor - egy sikeres terápia után - vagyonőr­ként helyezkedett el, és ma is ezt a „kettős életet" éli: költő és biztonsági őr. Előbbinek felesége nem örül, Lajos szerint azért, mert kevés vers szól az asszonyról. Annál több Szegedről, melyet gyöngyszemnek, kacér városnak, a lüktetés, a kacagás színhely­ének nevez. Megörökítette szakmáját is, a vagyonőrt, a „szükséges rosszat", legutóbb Fotó: Gyenes Kálmán pedig az ünnepet: az örömöt, könnyet és ölelést. írt a tavaszról, a hajléktalanokról, a szőke nőkről és Morc Tiborc címmel a XX. század visszásságairól is. Verseit - ahogy megszületnek a fejében -, akárhol legyen is, rögtön papírra veti, külön­ben elillannak - mondta. Van, hogy naponta több, van, hogy kéthavonta csak egy alkotás születik. Egyelőre csupán azt asztalfióknak és a családnak. G. ZS.

Next

/
Thumbnails
Contents