Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. DECEMBER 10. Bartók-hősnő és Fruma Sára holt szelleme Szonda Éva alakítja a Kékszakállú Juditját Díszdoboz, falióra, pohárszekrény - házilag Ügyes kezűek karácsonya A Printkcr üzleteben tág lehetősége nyílik az ajándékozói fantáziának Fotó: Gyenes Kálmán Az egyedi, saját kezűleg elkészített ajándékokkal sokszor nagyobb örömet szerezhetünk karácsonykor, mint a bazársoron megvásárolt tucatáruval. Az alapanyagokat ma már nem nehéz beszerezni, és sokszor olcsóbban is kijövünk, ha magunk gyártjuk a fa alá valót. Ha nem tudunk sokat költeni a karácsonyi ajándékokra, de van egy kis szabadidőnk és kézügyességünk, érdemes saját készítésű meglepetéseket gyártani az ünnepekre. DVD-lejátszó és plazmatévé ugyan még nem dobható össze házilag, de örömet okozhatunk szeretteinknek kisebb használati és szép dísztárgyakkal is. A garantáltan egyedi darabok elkészítéséhez az úgynevezett kreatív boltokban viszonylag elérhető áron vásárolhatjuk meg a hozzávalókat. Császár Beáta, egy ilyen üzlet eladója szerint ebben az évben is sláger a deeoupage. A jól hangzó, francia eredetű szó kivágást jelent, és a szalvétatechnikát rejti. Ezzel elsősorban fa- és papírdobozokat, tárgyakat lehet díszíteni némi szalvéta és speciális ragasztó segítségével. Ragasztóból már akár 700-ért is kapunk egy adaggal, egy szalvéta pedig körülbelül 40 forint. A boltokban különféle natúr fa tárgyak közül válogathatunk alapnak valót. Faládikók, pohárszekrények, képkeretek várják, hogy egyedivé varázsoljuk őket. Kétesebb ízlésű vásárlók kis fa aktatáskát is választhatnak. Attól függően, hogy mekkora és mi az alapunk, 1000-tól 3500 forintig kell költenünk egy ajándékra. Ha pedig papírtárgyat akarunk így díszíteni, 1500-ból biztos kijövünk. Az alapokat nemcsak decoupage-zsal munkálhatjuk meg, egyszerűen festhetünk is rájuk. Papírra akrillal, fára fafestékkel pingálhatunk. Ez a mulatság már drágább, főleg, ha több színben gondolkodunk. Ha nincs kedvünk festeni, papírdobozunkat ragasztózzuk be, majd hintsük be szórógyönggyel. Ebből egy csomag 300 forint, bár nem túl nagy mennyiség. Natúr, különleges formájú üvegekhez már 400 forintért hozzájuthatunk, az üvegfesték viszont elég drága, egy színből negyed deci 400 körül van, a kontúrból pedig 500-600-ért vásárolhatunk hasonló adagot. A gyerekek kedvencei a különféle üvegmatrica-festékek és -készletek. Ezekből akár egy egyszerű papírlefűző tasak segítségével kiváló ablakdíszt készíthetnek az ügyes csemeték, amit sötétben világító vagy puffadó festékkel dobhatnak föl. Puhább dolgok kedvelői vehetnek biankó vászonszatyrot 1000 forintért, erre saját reklámjukat textilfestékkel vihetik fel. Akinek nem ez a vágya, az nemezeléshez jó adag natúr gyapjúhoz juthat 800-ért, színeshez 1700-ért. A gyöngy a tinilányok örök hobbija. Ezt nemcsak fűzni, szőni is lehet. Utóbbihoz egy-két ezerért vehetünk keretet, gyöngyből pedig 10 dekányi színeset már 400 forintért kaphatunk. F.G. ÓRARECEPT gH Akik szeretnék, hogy ajándékuk ne csak szép, hasznos is legyen, próbálkozhatnak falióra gyártásával. Könnyítésként a hozzá tartozó szerkezetet készen megvehetjük 500 forintért, csak az óralapot kell dekorálnunk. Két-háromszáz forintért kaphatunk formára vágott, lyukasztott falemezt, erre szalvétatechnikával vagy festékkel dolgozhatunk. Száradás után összeszereljük az óraszerkezettel, aztán rémüldözhetnek családtagjaink, hogy ml ketyeg a fa alá helyezett gazdátlan csomagban. A Kékszakállú Juditját, a Hegedűs a háztetőnben pedig Fruma Sára holt szellemét játssza nagy sikerrel a szegedi operatagozat népszerű mezzója, Szonda Éva, akit kollégáival együtt hamarosan Artisjus-díjjal tüntetnek ki Huszár Lajos A csend című operájának bemutatásáért. Szonda Évának régi álma volt, hogy A kékszakállú herceg vára Juditját színpadon is eljátszhassa. Koncerten már sikerrel énekelte Gregor Józseffel és mostani partnerével, Altorjay Tamással is. - A szerepet tökéletesen kibontani csak színpadon, a színészi alakítással együtt lehet. Öröm volt létrehozni ezt a produkciót, mert a rendező, furonics Tamás elképzelése tökéletesen találkozott azzal, amit én is gondolok a szerepről. Ráadásul a szövegből és a zenéből kiindulva sok segítséget kaptam Tamástól a színpadi játékhoz, a szituációk megoldásához. Ez talán látszik is a végeredményen - mondja az énekesnő. Szerint mindenkinek megvan a maga Juditja vagy Kékszakállúja. - Ez egy átélhető opera, mert a szerelmet, a boldogságkeresést mindannyian megéljük. Csak sokszor nem tudjuk, hogy tetteink, szavaink, milyen veszélyeket rejtenek. Mindig hihetetlen borzongással és gyönyörűséggel tölt el Bartók zenéje. Emlékszem, amikor fiatalon először hallottam az operát, idegesített, hogy miért nem adja már oda Kékszakállú a kulcsokat Juditnak. Később, amikor megfelelő lélektani pillanatban űjra leültem meghallgatni a lemezt, hirtelen megéreztem a darab fantasztikus mélységét, megszerettem Bartók csodálatos harmóniáit. Juditként a mindent odaadni akaró, kitárulkozó nőt próbálom megmutatni, akinek végül rá kell döbbennie, hogy az ő sorsa is megváltoztathatatlanul azonos lesz a többi asszonyéval. Az ilyen előadásokat szeretem: nem kell rejtvénykalauzt mellékelnünk a nézőknek, hogy kitalálják, vajon a rendező mit szeretett volna mondani. Szonda Éva és kollégái örömmel hallják a reakciókat: a közönség elementáris színházi élménynek tartja Juronics Tamás Bartók-produkcióját. A népszerű mezzo egy tőle szokatlan szerepben is feltűnik mostanában: a Hegedűs a háztetőn Fruma Sárájaként. Néhány percbe sűrítve kell megjelenítenie a kiszemelt vő, Lázár Wolf elhunyt feleségének őrjöngő szellemét - látható élvezettel játssza a különös figurát. Következő felSzonda Éva ma és holnap este újra magára ölti Judit jelmezét DM/DV-fotó adata Vántus István Aranykoporsójában Priszka szerepe lesz, az olasz operagálán többek közt Eboli hercegnő áriáját énekli, a Filharmónia gyermekeknek készülő Háry János-koncertsorozatában pedig Örzsét szólaltatja meg. 99 Sokszor nem tudjuk, hogy tetteink, szavaink, milyen veszélyeket rejtenek. Kedves kolléganőjével, Vajda Júliával együtt tyúkanyóként próbálnak őrködni az operatársulat felett, időnként finom süteményekkel lepik meg a csapatot. - Jó lenne, ha ugyanúgy, mint régen, egy nagy család lehetnénk, amiben az emberek boldogok, és kicsit odafigyelnek egymásra. Ez a mentalitás a mai színházakból kihalóban van, persze lehet, hogy egy munkahellyel kapcsolatban ma már ez anakronisztikus elvárás.. Mindenesetre már készülünk a közös karácsonyra, hiszen december 25-ét is a színházban töltjük: két ünnepi Hegedűs a háztetőn-előadásra várjuk a közönséget. H.ZS. Rendhagyó könyvbemutató az Anna fürdőben A félszárnyú madarak felrepülnek Árkádiává - ókori görög, az idill, a harmónia színhelyeként ismert tartománnyá - vált a szegedi Anna fürdő. Wciner Senynyey Tibor A természettel való kapcsolat újragondolása című, különleges verseskötetét mutatták be itt tegnap. Mik a pihik? Félszárnyú madarak a kínai mitológiából, melyek csak minimum kettesével tudnak repülni - hiszen így lesz két szárnyuk. Vagy, még inkább: többesével. - Nemzedéktársaim között rengeteg a „pihi". Tudják, repülni kellene, egyesével azonban erre képtelenek. Pedig azt is tudják, el kellene szállni ebből a mai valóságból egy másikba, mondjuk, görögösen Árkádiába, latinosan Arcadiába, ahol természet és költészet egybeesik. Ezt az Arcadiát idézem meg a verseskötetben - mondja Weiner Sennyey Tibor. A természettel való kapcsolat újragondolása című, Gérecz Attila-díjjal jutalmazott mű szerzője. A tegnap bemutatott könyv az első kiadás bővített változata; a szerző, túl azon, hogy költő, az SZTE magyar-összehasonlító irodalomtudomány-latin szakos hallgatója. Kifejezett új idilligény mutatkozik meg a könyvbe foglalt, háromszor tizenegy versben - plusz a további szövegekben, melyekkel a második kiadás bővült -, így a kötet eléggé különbözik az antiidillre építő kortárs irodalom nagy hányadától. Új hangvétel, új - azaz klasszikushoz visszatérő - forma, új, környezettudatos világlátás. Az egyik, legelsők közti reagálás a megváltozott viszonyokra. S miért épp az Anna fürdőben volt a könyvbemutató? - Mert a víz meghatározó környezeti elem, s mert az Anna fürdő Szegeden nagyon erősen szakrális helyszín - válaszol a kérdésre a szerző. Több új kötete is készül, emellett eredeti „hazája", a Vas megyei Zsennye első költője, a fiatalon elhunyt Békássy Ferenc - akire Czeizel Endre is fölhívja egyik könyvében a figyelmet, mint be nem teljesedett, nagy tehetségre - szövegeit gondozza. Egyébként, mondja Weiner, várható, hogy a ma még a nagyközönség előtt ismeretlenül csengő nevű szerzőnek éppoly reneszánsza lesz, mint a hozzá hasonlító Csáth Gézának. Kik olvasnak Weiner Sennyey Tibort? Az első kiadás korábbi, szegedig Grand Café-beli bemutatójának sikere is igazolja: sokan vevők erre az irodalomra. Fiatalok, nem fiatalok egyaránt. Fogadjunk, mindegyiküknek fél szárnya van. F.CS. Füzes Lajos fő ihletője kedvenc városa: Szeged A vagyonőr poéta sajátos terápiája Az egykori főtörzsőrmester különös, tragikus módon került kapcsolatba a költészettel, s az írást később terápiaként alkalmazta. Ma már száz verse van, írna regényt és forgatókönyvet is. A biztonsági őrként dolgozó költő, Füzes Lajos kedvenc témája: Szeged. Volt főtörzsőrmester és kőműves, dolgozott Indiában és Moszkvában. Most vagyonőr Szegeden. Közel száz versben örökítette meg családját, munkáját és szerelmét: a Tisza-parti várost. Regényt is szívesen írna, és hever asztalfiókjában egy-két filmötlet is. Füzes Lajos nem mindennapi módon került kapcsolatba a költészettel hét évvel ezelőtt: az egykori rendőr főtörzsőrmester súlyos depresszióval küzdött, melyből egyetlen kiutat látott: az öngyilkosságot. Megölnie szerencsére nem sikerült magát, de akkori érzéseit papírra vetette Bújik a fény címmel. - Kötéllel a nyakamon írtam azt a verset - fogalmazott. Orvosa azt tanácsolta neki, használja ki irodalomhoz való vonzódását és írja ki magából az érzelmeket. A terápia használt, ma már az ötszörös nagypapa úgy gondolja: hatvan év fölött minden nap ajándék. Költészetével elsősorban Szegednek kívánja megköszönni, hogy befogadta őt, a bácsalmási kőművestanoncot 1961-ben. - A tanárunk az első Szegeden töltött napon felvitt a dóm tornyába, lemutatott, és így szólt: ha nem szédülsz, kőműves leszel. Nem szédültem, és amikor leértem, a templom harangjai megkondultak. Ekkor azt éreztem: a város befogadott. Lajos a kőművességet 1976-ban átmenetileg - 6 és fél évre - rendőrségi munkára cserélte. 1983-ban azonban „hibázott": egy felettese rokonát jogosan előállította - állítja Füzes Lajos orvosi tanácsra kiírja magából az érzelmeket ő. Kőműves lett újra, dolgozott külföldön is, majd depressziója miatt leszázalékolták. Ekkor - egy sikeres terápia után - vagyonőrként helyezkedett el, és ma is ezt a „kettős életet" éli: költő és biztonsági őr. Előbbinek felesége nem örül, Lajos szerint azért, mert kevés vers szól az asszonyról. Annál több Szegedről, melyet gyöngyszemnek, kacér városnak, a lüktetés, a kacagás színhelyének nevez. Megörökítette szakmáját is, a vagyonőrt, a „szükséges rosszat", legutóbb Fotó: Gyenes Kálmán pedig az ünnepet: az örömöt, könnyet és ölelést. írt a tavaszról, a hajléktalanokról, a szőke nőkről és Morc Tiborc címmel a XX. század visszásságairól is. Verseit - ahogy megszületnek a fejében -, akárhol legyen is, rögtön papírra veti, különben elillannak - mondta. Van, hogy naponta több, van, hogy kéthavonta csak egy alkotás születik. Egyelőre csupán azt asztalfióknak és a családnak. G. ZS.