Délmagyarország, 2005. december (95. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-10 / 289. szám

KULTURÁLIS MELLEKLET MINDEN SZOMBATON SZIESZTA SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA • 2005. DECEMBER 10. DEMJÉN-AJÁNDÉKKONCERT SZEGEDEN, DECEMBER 18-ÁN Negyven éve fújja a dalt Kiadónk idei karácsonyi koncertjére Demjén Ferencet hívtuk meg az újszegedi sportcsarnokba. Kettős ünnep lesz ez: nemcsak olvasóinkat szeretnénk megajándékozni, hanem Demjént is köszöntjük. Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott muzsikusa ugyanis december 21-én ünnepli 59. születésnapját Majd negyveneves pályáján mintegy 150 album elkészítésében közreműködött, s a legtöbbet játszott magyar dalok listáján az ő szerzeményei állnak az első helyen. Kis magyar „demjénológiánkat" életrajzi adatokkal kezdjük. Demjén Ferenc Diósgyőrben született, családjával 1951-ben költözött a fővárosba, miután édesapját a helyi vasgyárból politikai okok miatt elbocsátották. Demjén egy ideig testvérével, Istvánnal zenélt. Eleinte basszusgitározott és énekelt több zenekarban, ilyen volt a Dogs, a Meteor, a Sakk-Matt, a Tűzkerék. A Moulin Rouge-ban találkozott Bergendy Istvánnal, aki saját zenekarához hívta. Szövegíróként a Jöjj vissza, vándor című dallal debütált. Bergendyvel az élre A sikerszéria 1970 őszén kezdődött, akkoriban a Bergendyvel a fővárosi E-klubban több ezer ember előtt játszottak hétvégenként. Az országos ismertséget ugyanebben az esztendőben a szilveszteri televízió-műsor hozta meg a Bergendynek - s így Demjénnek is. Egy évvel később a táncdalfesztiválon második helyezést értek el az Úgy szeretném című dallal. Érdekesség, hogy a Darabokra törted a szívem című, azóta már generációk slágerévé vált dalt az akkori hatalom letiltotta. A váltás esztendeje: 1977. Demjén kilépett a Bergendyből, és kiadta első szólólemezét, Fújom a dalt címmel. Az album egyik száma, a Ha elindul a vonat című mára klasszikussá vált. A muzsikus Katona Klári bemutatkozó lemezére is több dalt írt. A rövid szólóidőszakot követően Demjén az akkori Volán-válDemjén Ferenc nevéhez mintegy négyszáz dal, számos sláger kötődik lalat által támogatott V'Moto-rock-hoz szerződött, s egészen 1989-ig játszott a bandával. A rendszerváltás után Demjén ismét szólókarrierbe kezdett, s azóta szinte minden évben új nagylemezzel jelentkezik. Tizenkétezren váltottak jegyek 1991-ben a Budapest Sportcsarnokban megtartott koncertjére. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével 1996-ban ismerték el munkásságát. Ugyanebben az esztendőben a Honfoglalás című film egyik betétdalát írta, majd 2001-ben a Sacra Corona című alkotásban is hallhattuk szerzeményeit. A hajótulajdonos farmer Demjén Ferenc manapság Fricska a politikának Polgár- és szocializmuspukkasztó, renitens rendezvénynek számított a Bergendy zenekar első nagy koncertje 1971-ben, a Kisstadionban. Az egyik zenész szamurájnak öltözött, egy szál fürdőnadrágban játszott, ketten pedig levágatták a hajukat kopaszra, így tüntettek az akkoriban tiltott hosszú haj viselése mellett. 1974-ben Demjén megírta Eszményi Viktóriának a Szellemvasút című slágert, aminek eredeti szövegét cenzúrázták. A dalnak ugyanis az volt a slusszpoénja, hogy minek vegyen bárki is jegyet a szel lem vasútra, hiszen az utcán sokkal vadabb dolgokat lát, mint a vidámparkban. Végül a dal utolsó strófája így szólt: Nem utazom többé a szellemvasúton / Biztos, hogy sosem válik hobbimmá / A szellemeket látni én ingyen sem akarom / Főleg nem, hogy jegyet is én vegyek rá. Peti A Bergendy 1973-ban adta ki Hétfő című nagylemezét. A kis Peti története akkora sláger lett, hogy még a mai gyerekek is ismerik az Iskolatáska című dalt. A nagymamák és nagypapák ezt a nótát még mindig szívesen küldik a rádiós kívánságműsorokban iskolát kezdő unokáiknak. Megtudtuk, a dalban szereplő Peti, akinek „De nehéz az iskolatáska!", létező személy: Bergendy István öccsének fia. Baranya megyei farmján éli a gazdák életét. Az utóbbi hetekben például téliesítettek a farmot, és élvezték a kora téli napsütést. Demjén nagyon szereti a természet közeli életet, rengeteg időt tölt a farmon az állatok között, és csak akkor mozdul ki birtokáról, ha fellép, vagy ha hoszszabb időre elutazik. Mint például most. Beszélgetésünkkor éppen Horvátországba készült. Legkedvesebb partszakaszára, Dalmáciába évtizedek óta visszajár, s most valóra válik az álma: végre hajótulajdonos lesz. A december első napjait ügyintézéssel tölti tehát az Adria partján, nyáron pedig már űj hajójával szeretné szelni a hullámokat. Megtudtuk, a zenész kedvenc városa Makarska, és szívesen tölti akár a téli időszakot is a tenger mellett. Ezekben a hónapokban ugyanis nagyon kevés a turista, nincs nagy nyüzsgés a tengerparti városokban, tehát jobban ki lehet kapcsolódni. Aki telelni jár Dalmáciába, nagy sétákat tehet az üres parton, a kihalt házak között. Jólesik Demjénnek ez a pihenés, hiszen sokat dolgozik, rengeteg koncertet ad. Koncert és album Legutóbb nyáron járt Szegeden - koncertet adott a sörfesztiválon -, s ügy tapasztalta: az utóbbi években megszépült a város. Mindig szívesen tér vissza, hiszen négy évtized alatt FOTÓ: GYENES KÁLMÁN rengetegszer énekelt a szegedi közönségnek. A december 18-i koncertre pályafutásának legkedveltebb dalaival készül. A repertoárt összeválogatni persze sosem könnyű, hiszen mintegy négyszáz dal kötődik a nevéhez. Ha ezek közül a slágereket sorolnánk csak fel, akkor talán több napig kellene énekelnie, hogy minden kedvelt, slágerlistás dalát hallhassa a közönség. Azt is megtudtuk, hogy a koncertezésen, a farmon és a hajózáson kívül is van élet: készül a legújabb lemeze. Az albumot a szokásos szerzőtrió jegyzi: a szöveget ő írja, a dalokat pedig Závodi Gábor és Menyhárt János. Az új album várhatóan májusban kerül az üzletekbe. NY. É. Szerelem első vérig Szegeden vették föl 1986-ban a Szerelem első vérig című film több jelenetét is. A nyitókép: a fiatalok a régi hídon futnak át kora reggel, aztán láthattunk szerelmi jelenetet a Móra Ferenc Múzeum oroszlánjai mellett is. E film zenéjéhez Demjén Ferenc írta a szöveget, s a dalt el is énekelhette, mert az LGT-s Karácsony János nem vállalta a felkérést. A filmet egyébként egymillió-kettőszázezer néző látta, a címadó sláger pedig nyolc hónapig vezette a honi slágerlistát. Demjén azonban másban is toplistás: az egyik legfoglalkoztatottabb magyar muzsikus: ez idáig mintegy 150 albumon közreműködött, s a felmérések szerint a legtöbbet játszott magyar dalok listáján szintén az ő szerzeményei állnak az első helyen. NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA. A PÉNZ BESZÉL Kedd GYOGY-tR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek WWW.DELMAGYAR.HU Az emberi kultúra marad Sokan élik meg a kultúrák világszerte tapasztalható változását egyfajta végként, apokaliptikus hangulatban. Holott kultúra nem hal meg, csak átalakul. A formakultúrát épp most váltja föl a sebesség kultúrája. Rekviem Indiáért, ezt az alcímet adta Popper Péter egyetemi tanár, pszichológus, író, a Távol-Keletről mindent tudó, közismert guru az egyik, most megjelent kötetének. - Az az India ugyanis, az a Távol-Kelet, amely engem vonzott, legalábbis hagyományos kultúrája, nyugativá alakul. Az emberek ott most jönnek rá, mit jelent a civilizáció minden kényelmét élvezni mondja Popper Péter. Nem tanácsolja, hogy a Távol-Keletre menjünk boldogságot keresni, bedőlve az ottani vallási tanításoknak. Mert olyan ez, mintha egy indiai elolvasná az evangéliumot, és azt mondaná: neki Európában a helye, hisz az a szeretet birodalma. Aztán eljön Európába, és miután fél óra alatt tizenháromszor vágják állba, rájön: az olvasottak és a valóság közt szakadék tátong. Különben pedig a nyugati európai és észak-amerikai kultúra is épp átalakul. Ezt itt sokan egyfajta apokalipszisnek élik meg. A buddhizmus viszont azt mondja: az európai kultúra eddig formakultúra volt, s ami most zajlik, a dinamika, a sebesség kultúrájává való átalakulás. - Ha autót veszek, most már nem az az első kérdésem, milyen a kocsi formája, hanem az, hogy hány másodperc alatt gyorsul fel százra. Ha fontos is a forma, már nem önmagáért való, mint régen, hanem a dinamikát szolgálja. Az szép, ami gyorsulni tud. Ki levelez ma hathetenkénti levélváltással Amerikával, mint én, diákkoromban? Most chatelés van, és ha a másik nem válaszol négy percen belül az óceán túlpartjáról, azt kérdezem, mi az ördögvan vele? Az új kultúra persze nem rosszabb, mint az addigi, csak más - mutat rá Popper Péter. Annyira más, hogy nagyon sokan nem tudnak hozzá alkalmazkodni, a rengeteg ember tapasztalta „krónikus fáradtság"-szindróma nem véletlenül népbetegség. Ugyanakkor az is igaz: az új kultúrába beleszületettek számára az eddigi formakultűra az elviselhetetlen. Ki bajlódik betűk megformálásával? Az ember lenyom egy billentyűt, és ott a betű. Változik a tartalom is. Amerikában például nagyon elterjedt a vallásosság, csakhogy ez ott hitélet helyett sokkal inkább klubéletet jelent. Az új kultúra - így az ismert gondolkodó -, ha más is, mint az eddigi, akkor is emberi kultúra marad. S az ember számára továbbra is az emberség megőrzése a legfontosabb feladat. F.CS.