Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-23 / 274. szám

SZERDA, 2005. NOVEMBER 23. • MEGYEI TŰKOR« 11 Sárkány a gyakorlótéren Tudják, mi az a matracsárkány' Hajszálra olyan, mint a matracejtőernyő, csak szelídebb. Őseim sírjához mentem, amikor Kiskőrösön láttam a még mindig romló laktanyákat. Rosszul jövendölgettem a foltos nadrágú tábornoki viziten. Iskolarendszert álmodtam oda a teljes leszerelés utánra, meg is kérdezte a főkatona: ön, hallgató elvtárs, kinek a kémje ? Meg is csapogatott a hadra vágás szelével. Most pedig a gyakorlótéren egy kisfiú a sárkányt eregette. Fontos, hogy Kiskőrösön történt, mert negyvenkilenc évvel ezelőtt is ott történtek a fontos dolgok. Volt egy őrnagyunk, állítólag összesen két osztállyal, azt is katonaként megszerezve, hogy a nagyját mondjam csak. Első találkozásunkon így köszöntött bennünket: Önök, hallgató elvtársak, a műveltség igen alacsony fokán állnak. Lapátot röviden vállra! Minket csak délutáni kulturális foglalkozás keretében vitt ki a gyakorlótérre, lövészárkot ásni. Útközben a három szakasznak egyszerre vezényelt vigyázzmenetet. Tapintatosan hátramaradt, és az árokba is lehúzódott, fó messziről egyenkint szedte ki a rajokból a második, a harmadik, meg az Isten tudja, hányadik katonát, mert látta, hogy a csizmájuk nem kopogott. Őket ebből a tantárgyból korrepetálta egész délután. Az egyik éjszakai riadónkon nem jelent meg minden tiszt, ezért belehajtotta őket a konyha melletti büdös pocsolya kellős közepébe, és kiadta a vezényszót: „ülj le"! Szájuk széléig ért a lé, a mosogatóvíz is, meg az ételmaradék is, és ott okította őket. Tavaszi áradások idején meg a nyakig megtelt út menti csatornába vezényelte bele a szakaszokat, „három lépést hátra lépj!", mert valamit nem úgy csináltak. Utolsó estünkön jutott eszébe, hogy még nem voltunk éjszakai gyakorlaton. Hajnahg csúsztunk-másztunk a gyakorlótéren, közben Berta Miska sapkája elveszett. Egyetlen sapka HTK-ban számolva elvitte volna a fele zsoldot, megkértük Kocsis tartalékos hadnagyot, aki civilben a soroksári papírgyár egészen normális diszpécsere volt, hadd keressük meg testületileg. Dühöngött akkor már bennünk a leszerelési jókedv, megrohamoztuk a sapkát, szuronyhegyre tűztük, és győzelmi indulót énekelve jelentettük a fényes győzelmet. Én viszont azt voltam kénytelen jelenteni, hogy az őrült roham közben elveszett a gázharisnyám. Ha azért is fizetnem kell, még három nyaram rámegy. Azt mondta a hadnagy, megkereshetem, de egyedül. Mégis találtam. roham nélkül is, és leltem egy be nem gyulladt füstgyertyát is. Mi dobtuk el éjszaka. Semmi kedvem nem volt a sereg után futni, kiültem az árokpartra, és sznronyheggyel szétpiszkáltam. Ott, ahol most a sárkányt eregette a kis kölök. Azokban az időkben, ha enyhe leszerelésvágy dolgozni mert egyik-másik karikaturistában - a teljes leszerelésre gondolok az egyik azt rajzolta, hogy a tank ágyúcsövén apró gyerek hajtja a hintáját, a másik meg azt, hogy emlékeztetőül csomót kötöttek nem a zsebkendőre, hanem az ágyú csövére. Ötven év nagy idő - az idő hogy elszáll, cserebogár, sárga cserebogár -, és lám, valami azért közben mégis történt. Sárkányt ereget a kisfiú ott, ahol mi éjnek évadján hurrá kiáltással rohamoztunk. Kedvem lenne énekelni Gülbaba rózsáiból, hogy „a legelső kívánságom, halljátok meg, emberek": Kiskőrösön rendezzetek sárkányröptető versenyeket. Isten bizony elmegyek. Ha még járni tudok. Nem eregetónek. csak veterán tapsolónak. H. D. Hallottad-e hírét Attila királynak? Az Ötágú Síp Kulturális Egyesület, a Rákóczi Szövetség, a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtára és a Csongrád Megyei Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet nemzetközi történelmi vetélkedőt hirdetett V-VII. osztályosok számára a magyar nyelvterületen. Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című történelmi regénye alapján Hallottad-e hírét Attila királynak? - egy 1500 éves legenda nyomán címmel hirdették meg a versenyt. A vetélkedőre háromfős csapatok nevezhettek. Az ünnepélyes megnyitót november 11 -én tartották. Végül 39 gyermek (13 csapat) versenyez majd az alábbi földrajzi elosztásban: 10 csapat Szegedről, 1 csapat Sepsiszentgyörgyről (Erdély), míg Bácsföldvárról és Szabadkáról (Vajdaság) szintén l-l csapat vesz részt. A vetélkedőre - amelyre minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak - november 25-én 14 órakor kerül sor a Somogyi-könyvtár Gyermekkönyvtárában (Szeged, Dóm tér 1-4., telefon: 62/425-525). Hadihajók Császári és királyi hadihajók címmel kiállítás nyílt a Szegeden a tanulmányi és információs központ kiállítótermében. A hajómaketteket, korabeli fényképeket és szakirodalmat bemutató tárlat december 2-áig lesz látható. Kisjövedelműek a megye szinte egész területén hozzájuthatnak ágfához. Egy pótkocsira való, ipari célra nem használható ágakból, gallyakból álló mennyiség alig néhány ezer forintba kerül. Télről télre több százan jutnak így fűtési lehetőséghez. Napról napra több ember jelenik meg az erdőn ősz végén, tél elején: kalákába szerveződve gyűjtik-viszik a Dalerd Rt. végezte fakitermelések helyszínéről az ipari célra föl nem használható ágakat, gallyakat. - leiképes összegért adjuk a fát a rászorulóknak, pótkocsinként alig néhány ezer forintért. Az erdészet a lehetőséget biztosítja, a gyűjtők a munkaerőt. Gyűjtésre mindenütt nyílik lehetőség, a megye Tiszán inneni és Tiszán túli területein egyaránt, ahol fakitermelés történik. Általában nem kell messzire menniük a gyűjtőknek: ha az egyik község határában épp nincs fakitermelés, a szomszédos település mellett bizonyára van mondja Fazekas József, a Dél-alföldi Erdészeti Rt. vezérigazgató-helyettese. Az rt.-nek is jó, hogy eltűnik a használhatatlan fa az erdőről. Az ágfagyűjtési lehetőség egész évben fönnáll - kivéve az erdőgazdaság természetvédelem alatt álló területeit, ahol csak vegetációs időszak végétől lehet fakitermelést végezni -, de az igénylők legtöbbje ilyenkor jelenik meg az erdőn. Jelentkezni a helyileg illetékes kerületvezető erdésznél lehet, ott kapja meg a gyűjtést kérelmező a balesetvédelmi tájékoztatást is. S akik meg tudják fizetni a jobb minőségű tüzelőanyagot? Ők is vihetnek fát a kitermelések helyszínéről, de piaci áron; az ár függ a fafajtól - a puhafák olcsóbbak, a keményfák drágábbak -, és attól is, hogy a terület menynyire könnyen közelíthető meg. F.CS. A vásárhelyi Kríván Lajos 72 évesen is neveli az újoncokat Repülőmodelleket is épített a cserkész Ágfagyűjtés az erdőkben, megyeszerte Jelképes áron, rászorulóknak A rászorulóknak az is nagy segítség, ha fát gyűjthetnek télire Fotó: Tésik Attila A 72 esztendős vásárhelyi Kríván Lajos mind a mai napig aktív cserkész. Igaz ugyan, hogy a nyugalmazott közgazdász tavaly lemondott a Kiss Lajosról elnevezett csapat vezetéséről, de most kiveszi a részét mindenből. Ha kell, az újoncoknak megmutatja, hogyan kell életet menteni, táborozásnál pedig ő veri le a sátorcölöpöket. Majd negyven évnyi tilalom után 1990-ben hazánkban újraéledt a cserkészmozgalom. Éltkor alakult meg a 291 -es Kiss Lajos vásárhelyi cserkészcsapat is, melynek parancsnolci tisztjét tavaly szeptemberig Kríván Lajos töltötte be. A most 72 esztendős nyugalmazott közgazdász úgy döntött, hogy korára való tekintettel a parancsnokságot átadja egy fiatalnak. Utódját, Tóth Anikót a bácsi maga képezte ki. - Egykoron a bátyám a polgári fiú iskolába, a mai Kodályban tanult, s itt is cserkészkedett. Rajta keresztül ismerkedtem, s szerettem meg ezt az életet - árulta el Kríván Lajos, vagy ahogy a csapatban mindenki hívja, Lajos bá. A Csergő István vezette 112-es Hunok csapatban a fiatal Lajos az őrsvezetői rangig vitte. A második világháború után, pontosabban 1948-ban az akkori kormány beszüntette a cserkészkedést, s helyette elindította az úttörőmozgalmat. Az úttörők a technikai eszközök nagy részét is átvették, vagy lemásolták a cserkészektől. - A rézből készült cserkészöv csatja például arra is alkalmas volt, hogy több szíjat összekötve akár egy 80 kilós embert is kihúzhattunk így egy mély gödörből. Az úttörők csak a formát másolták le, de a csat alumínium volt, tehát csak díszként szolgált - folytatta az idős férfi. A cserkészeten belül szinte minden gyermek megtalálja a saját hobbijának, érdeklődési körének megfelelő ágat. Többek Kríván Lajos (balról) cserkészek között. A mai napig aktív Fotó: Tésik Attila között vannak vízi, repülős, kerékpáros, gyalogos, modellezős vagy regős cserkészek. Regősként, vagyis énekesként kezdte néhány színész is, mint Sinkovits Imre vagy Szabó Gyula. Kriván Lajos a repülőmodellezést választotta. Legjobb barátjának édesapja asztalos volt, így a fa és a szerszám beszerzése nem okozott gondot. Tizenegy évesen élte át egyik legnagyobb kudarcát. Százórányi munka után elkészült egy két méter szárnytávolságú gép, az Uborka. Mikor kipróbálták, a masina hatvan méter magasan hirtelen összecsapta a szárnyát, s lezuhanva ripityára tört. A fiúk azonban nem adták föl. Egy év múlva megépítettek egy kétszer nagyobbat, s ez már jóval mozgékonyabb, s pontosabb volt elődjénél. A két kis cserkész nem sokáig örülhetett a gépnek, mert miután felengedték, egy áramlat elkapta. Elsodorta az akkori Jugoszlávia felé, s eltűnt. - A cserkészet öntevékenységre, önfeláldozásra, s udvarias magatartásra nevel. Az újoncok tapasztaltabbaktól elleshetnek minden olyan dolgot, ami később a hasznukra válhat - magyarázta Kriván Lajos, akinek az életét mentette meg még 17 évesen az, hogy tudta, mit kell csinálni akkor, ha az embernek egy folyó közepén hirtelen görcsbe rándul a lába, s képtelen úszni. K.T.