Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-23 / 274. szám

SZERDA, 2005. NOVEMBER 23. Víz, víz és a szabad gondolatok Ok nélkül semmi sem történik. Tudósok megmagyarázták, hogy a globális felmelegedés intenzívebb párolgást okoz, és élénkebb csapadék-tevékenységet. Az is régóta tudott, hogy a hegyvidéki rablógazdálkodás (erdőirtás) csökkenti a csapadékmegkötő képességet. Létrejön egy sajátos munkamegosztás: a szomszéd országok bezsebelik az erdőirtás jövedelmeit (ott fenn) mi, medence-lakók pedig megisszuk a levét (itt lent). A rendkívüli időjárást másképpen is magyarázzák: haragszik ránk a jó Isten, mert bűnösek (egyre bűnösebbek!) vagyunk. Én azt mondom, ne szóljuk le a másképp gondolkodókat! Tiszteljünk minden másságot, hiszen vészhelyzetben a hívők is hordozzák a homokzsákot. A jövőben szükségessé válik a vízelvezető árokrendszer felújítása, ennek országos összehangolása, az anyagi eszközök radikális átcsoportosítása. Ez nem képzelhető el „maszek", üzleti alapon, profitszempontok szerint. Egyértelműen állami feladat. Kormányváltás után két évig tartottak a személycserék, „tisztogatások". Túl „tiszta" lett a kulcspozíciók világa. Emiatt bizonyos szakmai vészjelzéseket pártérdekből „riogatásnak" minősítenek. Csak késve reagálnak rá, amikor már nagy a baj. Normális működéshez arányos társadalmi egyensúlyra van szükség. (Minden területen!) Az egyensúlytalanság veszélyes. Ha a szabad gondotokat túlságosan „megdolgozzuk", végül az agyi szférára is jellemző lehet a mondás: „víz, víz!" KÖVÉR KÁROLY, SZEGED Nagyobb alázatot a „műk is vagyunk" vitában! Érdeklődéssel figyelem a „műk is vagyunk" vitát, ami ugyan már egy kicsit kezd elfajulni. Legutóbb, a november 11 -i lapszámukban Kovács Attila úr szigorú hangon védte meg a dogmát. Igen is mindenki vegye végre tudomásul, majomtól származunk, s az őseink finnugor népek voltak. Aki itten a Nap fiairól, a fényról, vagy a sumérekről álmodozik, az nagyon sötét ember és még azt sem érdemli meg, hogy egyáltalán ősei legyenek. Evolúció és punktum! Ha nagyon egyszerűen, vagy ambivalens módon közelítjük meg ezeket a kérdéseket, akkor az a következtetés adódik, hogy ma már jó nagy demokrácia és szabadság van, amelyben az ember tetszése szerint választhatja meg őseit, elődeit, etnikai hovatartozását és minden ilyen kötődését. Kovács Attila úr például egy aranyos majmot és a jámbor vogulokat választotta, remélem, jól ellesznek. Persze tévedhetünk is és akkor újra meg újra a választás nehézségeivel kell megküzdenünk, de hát elég széles a skála és akár a kacsacsőrű emlősig is eljuthatunk. Az evolúció elmélete, a marxizmus-leninizmushoz és más anarchista tanokhoz hasonlóan, nem egy megalapozott tudományos tan, megalkotásának homályos céljait és körülményeit ezúttal nem is célszerű részletezni. Az evolúció tételei szerint, arról van szó, hogy a magasabb rendű élőlények az alacsonyabb rendűekből fejlődtek ki. Egy ügyes majomcsapat például addig-addig civilizálódott és kulturálódott, míg teljes egészében emberré nem lett. Más majmok viszont ellazsálták az időt és elmulasztották gyarapítani az emberiséget. Az élőlények környezethez való alkalmazkodása is szédületes, ha nedves az időjárás, uszonyokat növesztenek és vízi életre térnek át, aszály idején viszont könnyedén visszaváltoznak. Az evolúció elméletének minden megállapítása a megválaszolatlan kérdések tömegét veti fel. Vegyük például azt a problémát, hogy az emberi faj maga is igen változatos, vajon az ős emberszabású majmok is ennek megfelelően tagolódtak, vagy a differenciálódás csak a nagy átalakulás után történt meg? Meddig kell még arra várni, hogy egy majom ismét megszólaljon „hoppá én is ember vagyok és politológus akarok lenni". A környezethez való korlátlan alkalmazkodás is kétségesnek tűnik, mivel az élőlények életkora legfeljebb száz év körül alakulhat, ennyi idő alatt azonban a legkisebb jele sincs az uszonyok növekedésének, még ha állandóan nyakig is ér a víz, a halak sem röpködnek, amikor kiszárad a tenger. A végeredmény sokkal prózaibb, minden esetben a pusztulás. A földi élővilág kialakulásának a valóságos folyamatát a következők szerint írhatjuk le. A Nap által megszült Földgolyó minden részecskéje - atom, molekula, molekulacsoport, stb - részben még a Nap testében, részben pedig a születés során végbement mérhetetlen anyag- és energiaátalakulások hatására spontán módon kialakult működési programmal rendelkezik és óriási energiát tárol. A részecskék a földi feltételek változásától függően és a konkrét körülményeknek megfelelően aktivizálódnak, folytatják, vagy beszüntetik működésüket, amelynek eredménye a földi természet - benne az élővilág - hihetetlen változatossága és egyedisége. A dolog sajátosságából következik, hogy a földi világ alapvetően és döntően strukturális jellegű, vagyis a természet egyedei - ideértve a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet is - az eredeti program szerint determináltak, minőségük és lényegük nem módosul. A változások, amit gyakran fejlődésnek nevezünk, nem más, mint a struktúrák pusztulása és új formációk létrejötte. Természetesen az elmondottak az emberre is vonatkoznak, amelynek térben és időben eltérő, különböző feltételek között történő létrejötte a más-más „ember"-programok alapján következett be. Teljesen kizárt dolog, hogy egy „majom"-program az ember kialakulását eredményezze. Az összehasonlításról csak annyit, hogy alkotórészeit tekintve, a patkány is nagyon hasonlít az emberhez, de a struktúra és a program egészen más. Az elmúl évben Zalaegerszegen tartottak finnugor találkozót. A finnek azt üzenték, hogy nagyon aranyosak vagyunk és igazán szeretnek bennünket, de ők nem jönnek el, mert nincsenek velünk rokonságban. Persze, ők már tudják, hogy a magyarok ősei is a sumérek, illetve egészen pontosan az eurázsiai és részben az afrikai kultúra alapjait létrehozó keleti népek, akik már legalább tízezer évvel ezelőtt szervezett és kiegyensúlyozott társadalmakban éltek és mintegy négyezer éve a Kárpát-medencében is megjelentek. A magyar nyelv és beszéd alapja a sumér nyelv, amit mind a mai napig nem sikerült kiirtani, bár a próbálkozások igen intenzívek voltak és most is azok. Ha azt mondom, hogy marha, vagy csillag, akkor a jelentős sumér szókincsünkből merítek. Lehet ezzel gorombáskodni, amint Kovács Attila is teszi, lehet azt mondani, hogy a Föld lekváros palacsinta alakú, szeretni kell a vogul és osztják komákat, de a tisztesség útjáról soha nem szabad letérni, mert az emberi gondolkodás amúgy is erősen korlátozott volta miatt hamar elborít bennünket a hamisság. SISÁK ISTVÁN, SZEGED Makón,- 1922 februárjában találkozott a magyar szegénység két hű költője: Juhász Gyula és [ózsef Attila. Espersit János mutatta be őket egymásnak. József Attila ott volt gimnazista, ahol korábban, 1913-tól 1917-ig betegsége miatt sűrű hiányzással, Juhász Gyula Makón a gimnázium katedráján állt. A nemzetközi és országos József Attila-emlékév keretében - még április 11-én - a makói lózsef Attila Gimnáziumban A költői rejtelmek értelmezése címmel rendhagyó irodalomórát tartottam. Az irodalomtörténetben a makói gimnáziumhoz kötődő lírikusok közül Juhász Gyula és József Attila költői világképében, gondolkodásmódjában kerestem a kapcsolatokat. A két költőnél a munka világa iránti szolidaritást képviselő versbeszédben és a létértelmező versalkotásban is megtalálhatók a közös karaktervonások. Makó főterén nemrég megszólított valaki. így mondta, neki örökre megmarad az idei tavaszból valami. Közölte, a makói gimnáziumban, költészet napján, az előadásomat ó is hallgatta. Elmondta, a Mátrix című film világa foglalkoztatta, a megértés taván félvakon lebegett. Tavasz óta viszont az általam idézett egyik luhász Gyula-vers kapcsán saját élő kérdése lett. Honnan jön e két szó: „Nincs búcsúzás"? Ott, ahol egykor József Attila az iskolapadban ült, a hely szelleme kérdezett. A sok ünneplő diák, tanár és érdeklődő ember közt egyTe több nyitott kérdés is összegyűlt. A katedrán, ahol jóval korábban Juhász Gyula állt, huszadik századi költők szellemét idéztem. Kinéztem az ablakon a tavaszi fénybe. A gimnázium elé áthelyezett régi József Attila-szobor határozott anyagszerűséget sugárzott. Vállára szállt egy galamb. A régi képzetek őszülő emléke, lózsef Attila verseinek kódja a költői képekben és az olvasóban rejlik. Előadásomban a jelentésbővítő metafora szerepéről is szóltam. Valahol mindig ég a mező. Az égett tarló maradék kalászán még himbálózik egy madár. Csőrében egy cédulán ez áll: „Nincs búcsúzás." Ezután József Attila Eszmélet című versciklusának egyik vázlatából idéztem e fontos mondatot: „Annyit feledni nem tudsz, hogy ember ne maradj." Majd Juhász Gyula versét kérdező hangsúllyal vontam új párbeszédbe: „Nincs búcsúzás"? (ózsef Attilánál: Csend. Erőének. Vontatott némaság, „(...) egy tehervonat a síkságra ér." Az ember a nagy ismeretlenbe tér? Mi az ember? Több darabból álló talált tárgy az Eszmélet című vers mélyén? Juhász Gyulánál: egy melankóliára hangolt vándorének? Magyar táj, magyar ecsettel. József Attilánál: A Téli éjszaka című versben rejtőző nézőpontváltó hordozható emlékezet? Juhász Gyula és József Attila is írt létértelmező, istenkereső verseket. A Szabolcsi Miklós által 1972-ben kiadott kötetből József Attila Négykézláb másztam... kezdetű, 1937-benkeletkezett verséből az első négy sort idéztem. „Négykézláb másztam. Álló Istenem / lenézett rám és nem emelt föl engem. / Ez a szabadság adta értenem, / hogy lesz még erő lábraállni bennem." Van egy pont, ahol a modern ember megtorpan a lét végső kérdései előtt. Van egy időpont, ahol a rugóra járó mechanikus óraszerkezet megáll. Az elektromos óra is megszűnik járni, ha áramforrása lemerül. Vannak és lesznek még újabb technológiák, mátrixfilozófiák. Van terv a világ felett? Létezik a véletlen, a bizonytalanság, az ismeretelméleti határoltság és a tényleges értelmi korlát is. A költői műalkotás egy járatlan útválasztást jelent, alkotójától képzelőerőt és megnevezési szóművészetet igényel. Az érző, gondolkodó, az örömre és szenvedésre nyitott, folyton születő és elmúlásba merülő embert létrehozó, életünket biztosító „áramforrásunk" mibenlétét nem könnyű feltárnunk. Juhász Gyula verse szerint van egy mindennél tágasabb haza és ott egy mindennél otthonosabb ház, messze túl? Az ember élete valamit körbejár, megközelít? Múló életünk percei a kör vonalán, haladványán? Mi az, hogy nincs búcsúzás? Az Élet című folyóirat 1911. július 23-i számában közölt Nincs búcsúzás című versben adott választ a költő. Az első versszak így szól: „Nem búcsúzom, mert nincsen búcsúzás./ Életfolyóim mind tengerre szállnak / S az örök égbe tér minden múlás / S végtelen minden partja a halálnak./ Nem búcsúzom, mert nincsen búcsúzás / És mindenhol csak multam tája várhat." A harmadik, befejező strófa következtetése ez: „A régi én talál rám szomorúan / És kérdezi: hol voltál, jó fiú? / S én felelem: a multakon búsultam / S beláttam, hogy minden távozás hiú / S nincsen bolyongás, csupán körbe-körbe / S megtérünk minden vándorok, örökre!" Szeged nagy költőfia szerint ősi búját elhagyja a lélek: hazatalál. Juhász Gyula verse az örök visszatérésre utal. Eszerint van egy pont, ahol már nincs búcsúzás? A nyitott mű nagy kérdező. Üzen a mai világnak. BOGOLY JÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Emberocsú Védekezni kell a mezei pockok és a hörcsögök ellen Az ősz folyamán a mezei pocok felszaporodása volt megfigyelhető. Lucernába, repcébe, ruderális területekre megkezdődött a betelepedése, de várható az őszi kalászosokba is. Mivc) e rágcsáló nem alszik téli álmot, így egész télen (akár a hótakaró alatt is) folyamatosan károsít. Amennyiben 100 négyzetméteren 2-3 db lakott járatot találunk már indokolt a védekezés. Aki nem védekezik ellene igen magas gazdasági károkkal kell hogy számoljon az idei, és az elkövetkező évben is. A hörcsög felszaporodása is megkezdődött. A populáció figyelése ennél a kártevőnél is nagyon fontos, mert felszaporodása esetén súlyos károkat okozhat a vetésekben. Felhívjuk a növényvédő szert felhasználók figyelmét, hogy a 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet értelmében az 1 kilót, illetve 1 litert meghaladó növényvédőszer-meny nyiséget tartalmazó tisztított csomagolóeszköz-hulladékot, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak eleget téve, illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni, és ott legfeljebb 1 évig szabad ideiglenesen tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról a vásárláskor kiállított számla alapján folyamatos nyilvántartást kell vezetni. > (Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kilónál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők.) Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételére irányuló pályázatok integrált növényvédelmi részének ellenőrzése során egyik kiemelt szempont a kiürült növényvédő szeres göngyölegek tárolásának, kezelésének módja. A fentiekre való tekintettel a Móraagro Kft., Mórahalom V. kerület 85. szám alatt, november 30-áig meghoszszabbítja az 1 liternél nagyobb mennyiségű növényvédő szert tartalmazó kiürült és tisztított műanyag növényvédő szeres csomagolóeszközök begyűjtését, melyről a felhasználó átvételi elismervényt kap. Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely Az otthoni terror ügye című íráshoz szeretnék hozzászólni. Egyetértek a polgármester-feleségekkel, akik elítélik a családon belüli terror és agresszivitás minden formáját, mert ez szerintem a terrornak és az agresszivitásnak egy rendkívül cinikus és alattomos formája. Az elkövetők rendszerint gerinctelen, gátlástalan, egoista és alapjában véve nagyon gyáva személyek. Mivel viselkedésük nem függ a társadalmi törvényektől, az iskolai végzettségtől, és „színváltoztató" képességük túltesz valamennyi kaméleonon, rendkívül nehéz észrevenni jelenlétüket. Az pedig, aki a nála gyengébbeket bántalmazza, megalázza, aki a saját családját is terrorizálja, az nem ember! Legfeljebb „homocs" (emberocsú). Az ilyen személy bármilyen gonoszságra képes, a szándékos gonosztevők pedig soha nem változnak meg! Ezért nemcsak a családokra, hanem az egész társadalomra állandóan, veszélyt jelentenek, tehát mindig és mindenütt számolni kell velük! ASZTALOS FERENC OLAJIPARI NYUGDÍJAS, SZEGED Nincs búcsúzás ? Üzenet a modernitás előtti korból Mintha a létből ballagna haza" - József Attila újraavatott makói szobra a nevét viselő gimnázium előtt Fotó: Bogoly József Ágoston