Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-21 / 272. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. NOVEMBER 17. «AKTUÁLIS« 3 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika Rendületlenül PANEK SÁNDOR Nézegetem Vörösmarty Mihály 1836-os kéziratát, amelyre a teljes Szózatot vetette papírra. Régiesen összefutó tinta, csaknem hallani a tollsercegést és látni a kalamárist. Gondos költői javítások, itt-ott áthúzva, föléírva egy szó, szép kanyargós H betű az elején, az utolsó lapon pedig a gondolataiba mélyedt költő szórakozott ábrái, az eltűnődés rajzai, közöttük számadások, egy-egy összeadott, kivont számoszlop. Pontosan olyan a lap, amilyenek a feljegyzéseink ma is: hétköznapi és ismerős. Ifjú koromtól úgy vagyok ezzel az ismerős firkákkal övezett Szózattal, mintha az tényleg, valóban fentről jönne. Ahogyan Kölcsey Himnusza fölfelé tartó fohász, úgy a Szózatnak a szívet azonnal megfogó felhívása válasz erre. Egy rendkívüli költői tehetségű, harminchat éves fiatalember hallotta meg először szívében ezt a választ. Nem volt szatirikus és nyughatatlan, mint Csokonai, és nem lett radikális és forradalmár, mint Petőfi. Elmélyülő költő volt, a haza és az emberiség hangja együtt szólalt meg benne. Szózatának mégis olyan ereje volt, hogy amikor egy naptár révén néhány év után a népi közönséghez is eljutott, a verset rövidesen szerte az országban szavalták és idézték. Százötven év telt el Vörösmarty Mihály halála óta és sem arra nem volt példa, hogy egy művét is ki tudta volna kezdeni az egymásra kontrázó politikai kurzusok időszerűsítése, sem arra, hogy hozzá hasonló mély bölcseletü költő verse ilyen spontán módon ismertté vált volna a legegyszerűbb emberek körében is. Kossuth 1842-ben írta a Pesti Hírlapban, hogy a Szózat „máris nemzeti himnusszá vált", s azon túl, hogy a Nemzeti Színház pályázatán Egressy Béni zenét írt hozzá, az emberek éppúgy énekelték a szabadságharc csatáiban, mint Széchenyi István nyolcvanezres tömegtüntetéssé vált temetésén. Még ma is, amikor szinte minden viszonylagos lett, amiért Vörösmarty kora lelkesedett, ez a hétköznapi jegyzetekkel teleírt lap a hazaszeretet kifejezője. A harminchat éves fiatalember nem tagadta meg versét. Pedig töprengő alkata miatt nem volt forradalmár, s Kossuth helyett inkább Széchenyi híve volt, 1849-ben képviselőként mégis követte a visszavonuló kormányt egészen Aradig, mert a hazát „rendületlenül" szolgálnia kellett. Végül a száműzetésben, majd az itthoni tragédiát átélve elméje szétzilálódott, akár Széchenyié vagy Bajzáé. Nehezen érthető ez ma, amikor tele a világ reálpolitikusokkal. Eltelt százötven év, a nép csak énekelte, hogy „még jőni fog egy jobb kor", de akik miatt nem jött, azok közül az elméje egynek sem borult el. Még nincs árstabilitás Az elmúlt öt évben a magyaror- portverseny erősödése okozza, szági infláció jelentősen csök- amiben szerepe van a viszonylag kent, közeledett a maastrichti stabil forintárfolyamnak, az imkritériumhoz, de a dezinflációs portált cikkek alacsony árnövefolyamat, a pénzromlás mértéke kedésének, illetve az Európai még törékeny, nem lehet elmon- Unióhoz történt csatlakozás verdani, hogy a magyar gazdaságot senyélénkítő hatásának is. Ezzel már az árstabilitás jellemzi - ösz- együtt napjainkban a fogyasztás szegzik a Magyar Nemzeti Bank dinamikája is mérsékeltebb az elszakértői a jegybank legutóbbi, múlt években tapasztalt szintnél. Jelentés a konvergencia-folyama- Az elmúlt egy évben a külföldi tokról című kiadványban. Az termékekkel versenyző hazai cikMNB szakértői szerint a legna- kek ára stabilizálódott, sok esetgyobb dezinflációs hatást az im- ben csökkent is. Magyarságról - Szabadkán A vajdasági magyarellenes jogsértések és a Kárpát-medence ifjúsági szervezeteinek támogatását szolgáló pályáztatási nehézségek álltak a középpontban a szombaton Szabadkán tartott Magyar Ifjúsági Konferencián (MIK|. Többen fölvetették, hogy a határon túli magyar fiatalokat egyre inkább sújtja a drogfogyasztás. Gémesi Róbert, a felvidéki régió képviselője arról beszélt, hogy a kisebb településeken egymás után szűnnek meg a magyar általános iskolák. Kérték a kormány támogatását ahhoz, hogy magyar oktatási intézmény létesüljön Csángóföldön. Nem zavarta a hideg a piacra látogató vásárlókat Tél előtti csúcsforgalom a Cserepes soron Csúcsforgalom volt szombaton a szegedi Cserepes sori piacon. A téli ruhaneműdömpingben mindent kínáltak - a fityegős sapkától a pufi kabáton át az ujjatlan kesztyűig. A hideg nem zavarta a vásárlókat. Gáspár Alice szomszédasszonyával villamosozott ki szombat délelőtt a Cserepes sorra. A baráti nők sűrűn megfordulnak a piacon. Szerintük még mindig sokkal olcsóbban lehet megkapni a sátrak alatt a téli ruhákat, mint a városban. - Más a hangulata a piacnak, mint a butikoknak vagy a plázának. Nem szeretjük a puccos dolgokat. Itt is ugyanúgy megkapjuk a gyerekeknek a téli holmit, mint az üzletekben - magyarázza Barta Amália, aki nagyot nevet, amikor arról kérdezem, nem szokta-e elkísérni a férje. - Ffa kijönnének, biztosan nem kísérnének bennünket a büfénél tovább. Utálnak vásárolni. Inkább maradjanak otthon a gyerekekkel, ne morogjanak itt a fülünkbe, hogy mikor megyünk már haza - mondják az asszonyok, Majd az egyik kínai árusnál alkudoznak egy kantáros, bélelt bársonynadrágra, amit 2600 forintért kínál a kereskedő. Aki állítja, hogy ilyen minőséget sehol nem kap a piacon, de még a városban sem. - Pici lányod szeretni fogja. Nekem hinni. Több százat eladni a héten. Akarod macival? Vagy nyuszis mintával? Nem gond, neked azt is megoldom kacsint a kínai fiatalember. Hiába a győzködés, az asszonyok sarkon fordulnak, de érezhetően várják az árleszállítást. Nem csalódnak, 2300-ért vihetik a nadrágot. Kicsit odébb Feketéék pulóvert válogatnak a dobozrengetegből. Sokan a Cserepesről öltöztetik a családot. Próbafülke nélkül is Az anyuka talál egy megfelelőt, de szeretné, ha második osztályos lánya felpróbálná. Kicsit muris a helyzet, hiszen a pufi kabátra kerül a pulcsi. - Szerinted is jól áll a lányodon? - fordul a férje felé a hölgy. - Nagyon - nevet a férfi -, biztosan jó lesz tíz év múlva is - válaszolja a feleségének, aki becsomagoltatja a norvégmintás kötött kelmét. Sokan éppen azt kifogásolják a piacon, hogy nem lehet normálisan felpróbálni a ruhaneműket, mert a legtöbb helyen nincs próbafülke. Akik ezt hiányolják, általában nem a Cserepesen vásárolnak. Az egykori lengyel piac varázsa persze még mindig megvan, hiszen gátlástalanul lehet alkudni, és olyanokkal találkozhat a látogató, akit már régen látott. Sokan sportot űznek a piacozásból, és a szombat délelőttjüket nem is tudják máshol elFotó: Frank Yvette képzelni. Menő vállalkozók, orvosok, ügyvédek, cégvezetők vásárolnak a sorokon. Azt mondják, mindig ki lehet fogni valami jó cuccot. A szegényebb réteg viszont legtöbbször nem a minőséget nézi, hanem az árat: a gyerek úgyis hamar kinövi a cipőt, a nadrágot, a pulóvert. - A lényeg mondják az anyukák -, hogy ne csak egy mosást bírjon ki a ruhanemű. CS. GÁT LÁSZLÓ Belváros Dzseki Bakancs Hótaposó csizma Hipermarket Szabadkai piac Nadrág Pulóver Néhány jellemző ár Cserepes sori piac Régen politikai, most üzletpolitikai kérdést csinálnak az árból A multik vevőt csalogatnak az olcsó kenyérrel Novembertől szerettek volna árat emelni a pékek, de még mindig egyezkednek a kereskedőkkel. Hiába „várják" már a vevők is a mindössze 10-15 forinttal drágább kenyeret, a boltosok hajthatatlanok: a mindennapit vevőcsalogató cikknek tartják. Még mindig nem lett drágább a kenyér, noha már november második felében járunk. E hónaptól emelte volna meg a mindennapi árát a pékszakma, persze nem egységesen, hiszen a kartellbe csoportosulást törvény tiltja. Mindenkinek egyénenként kellett volna megvívnia a maga csatáját a kereskedőjével, ám információink szerint ezek az egyezkedések még nem értek véget. Sőt ott tartanak, hogy a multik nemhogy emelésről nem akarnak hallani, hanem még inkább lejjebb szeretnék szorítani az árat. A létező legextrémebb példa erre, hogy a nemrégiben megnyitott újabb szegedi Lidiben 59 forintért adtak egykilós félbarna kenyeret, holott annak reális eladási ára 160-180 forint lett volna. Ugyanott egy zsömle 5 forintba került. Varga László, a szegedi Bajor pékség tulajdonosa, a pékszövetség Békés és Csongrád megyei régióelnöke is hallott a „hihetetlen" árról. Azt fejtegette kérdésünkre válaszolva, hogy ebből a példából is látszik, a multik még mindig vevőcsalogatónak használják a kenyeret. „Régen politikai, most üzletpolitikai kérdés, mennyiért adják a mindennapit" - mondta. Holott a vevők - mivel a médiában szinte kéthavonta visszatérő téma a pékszakma növekvő költségeket figyelembe vevő igénye - szinte „várják" a kenyéráremelést. Magam egy multinál vásárolva faggatóztam, vajon tudják-e az emberek, mennyiért vették meg a kenyeret. Barna Szilveszter, aki egy teli bevásárlókocsival manőverezett a zsúfolt áruházban, azt mondta, sosem nézi, mibe kerül a kenyér, csak leemeli azt, amelyik számára a legszimpatikusabb. Szerencsére jól keres - tette hozzá a 30-as éveiben járó férfi -, emiatt nem kell figyelnie az árakra. Nem is érti, miért van ekkora vita a 10-15 forintos áremelés körül. Megkérdeztem egy hölgyet is. Kocsis Boldizsárné elmondta, fogalma sincs, mennyibe kerül ma egy kiló fehér kenyér, holott takarékosan él. Szerinte azért, mert sosem vesz egy nap negyed vagy fél kilónál többet. F. K. FORINTOK A péksütemények ára darabonként 1-1,30 forinttal emelkedhetne a 10-13 forintos jelenlegihez képest és így kerülnének 14-15 forintba. A fehér kenyér pedig mindössze 15-20 forinttal drágulna kilónként vagyis 160-200 forintot fizetnénk érte, fajtátél függően. Bajban vannak a kis pékek. A multik inkább lefelé akarják szorítani a kenyér árát Fotó: Schmidt Andrea