Délmagyarország, 2005. november (95. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-15 / 267. szám

HÉTFŐ, 2005. NOVEMBER 14. • MEGYEI TÜKÖR« 7 A társaságokat is nehéz helyzetbe hozták a hírek-Az őzeket, nyulakat viszik, de... A madárinfluenza és a vadászok kára Indul a hóügyelet, felkészített gépek Nyugdíjas bírók látogatása az ítélőtáblán -A törvénnyel nem vitáznak Régi perekre emlékeztek a bírák A Makó környéki vadásztársaságokat is érzékenyen érintik a madárinfluenzáról szóló híradások: Pitvaros környékén a külföldi vadászok például lelövik a fácánt és a vadkacsát, de elvinni már nem akarják. Az egész térségben egyre nehezebb eladni a vadat. Idén még több mint háromezer fácánt és kétezer-négyszáz vadkacsát engedett ki erdőre-mezőre a pitvarosi Petőfi Vadásztársaság, de lehet, hogy jövőre már egyetlen vaddal sem gazdagítják a természetes szaporulatot, mert egyszerűen nem éri meg. Szabó Mihály elnök szerint nagyon érzékenyen érintette társaságukat a madárinfluenza körüli hírverés. - Szerencsére még mindig jönnek térségünkbe külföldi vadászok, például nemrég egy olasz csapat érkezett, és meg is lőtték a vadmadarakat, de a húsukat végül is nem vitték el, pedig szigorú állatorvosi felügyelet alatt neveljük a fácánokat, kacsákat. Nagy volt a bizonytalanság, telefonálgattak haza, végül mind úgy döntöttek, hogy nem nyúlnak a madarakhoz. A nyulat és az özet még elviszik, de kimondhatjuk, hogy leáldozóban van a vadászat piaca. Ha jövőre is annyira kicsi lesz a kereslet a vad iránt, mint azt az idén tapasztaltuk, rjiérlegelnünk kell, hogy egyáltalán neAz olasz vadászok gyakran csak a lövés öröméért pufogtatnak HlusztTáció: Gyenes Kálmán veljünk-e szárnyasokat - foglalta össze az elnök. A vadásztól azt is megtudtuk: a helyzetet tovább rontja, hogy egyre nagyobb mértékben zsugorodik az élőhely, és nagyon kevesen áldoznak rá, hogy a természetes környezetet helyreál, iítsák. Kevés vad jön át a román-magyar határon is, hiszen az utóbbi években már Romániában is engedélyezett a határ menti vadászat, csupán a róka, a kutya és a vadmacska gyakori a határsávban, ezek pedig gyakran okoznak károkat a magyar területeken. A vadászat visszaesése egyébként más jelenségeket is magával vonz. Hiszen ha kevesebb fácánt, kacsát lőnek a vadászatok alkalmával, vadnyúlból is kevesebb kerül terítékre, ennek következtében nő a szaporulat, ami jelentős károkat okozhat a növénykultúrákban. A makói térség nyugati részein gazdálkodó Marosszögi Egyetértés Vadásztársaság idén még nem érezte meg a madárinfluenzával kapcsolatos félelem hatásait. Vadgazdaságukban ezer fácánt neveltek, mindet szabadon is engedték, és az igényeknek megfelelően jövőre is hasonló tenyészetet terveznek - mondta el lapunknak Bacsa György elnök. Mindemellett megtudtuk: egyre nehezebb a vadat eladni, hiszen trófeát is évről évre mind kevesebben szeretnének, a vadhús ára pedig egyre alacsonyabb, bár a takarmányozás és a befogás költségei egyáltalán nem csökkennek. A társasághoz tartozó Maros-határon egyébként rendre nagyobb vadak is átmerészkednek. Szinte minden esztendőben rábukkannak gímszarvas vagy vaddisznó nyomaira, két-három évente puskavégre is kapnak egy-egy agyarast - szarvas kilövésére nincs engedélyük. A vadászok nem tartanak attól, hogy a madárinfluenza komolyan veszélyeztetné a fácán- és a vadkacsaállomány egészségét. I. sz. A következő napokban beköszönthet a tél. Az előrejelzés szerint nagy havazástól nem kell tartani, de az utak rendkívül csúszóssá válhatnak. A közútkezelő kht. és a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. felkészült: elrendelték a hóügyeletet, járőröznek és a gépek bevetésre készen állnak. A meteorológiai előrejelzések szerint havazás várható szerdától. Csongrád megyében nagy mennyiségre ugyan nem számítanak, de a néhány milliméteres hó alattomosabb és balesetveszélyesebb lehet, mint akár a 15-20 centis lepel. Mivel a levegő is lehűl, a csapadék filmszerű réteget képezhet az úton, melyen könynyen megcsúszhatnak a téli gumik nélkül közlekedő autók és a körömcipőben sétáló nők. A megye útjait tisztító közútkezelő kht. és a szegedieket karbantartó környezetgazdálkodási kht. a zord télre is felkészült. Egyik cég sem kívánja vissza a három évvel ezelőtti állapotokat, amikor majdnem egy hónapig folyamatosan esett a hó. A környezetgazdálkodási kht. ekkor közel 100 millió forintot költött a szegedi utak hómentesítésére, míg az elmúlt télen ennek a felét. A közútkezelő kht. a megye útjain tavaly decembertől március elejéig négyezer-ötszáz tonna sót a múlt télen H| Az elmúlt télen november közepétől március elejéig 51 alkalommal volt csapadék. Mindöszsze 17 nap szállingózott vagy hullott a hó, viszont 29 napon esett az eső. Fagypont alatti hőmérséklet miatt két és fél hónapig kellett dideregnünk. szórt ki - mondta Kárász József üzemeltetési és fenntartási főosztályvezető, akitől megtudtuk: a tavalyihoz hasonlóan az idén is negyvennyolc munkagéppel végzik majd a téli a feladatokat, pedig az M5-ÖS autópálya átadása után a kisteleki és a balástyai csomópont valamint az 5-ös számú főút közötti részt a várható forgalom növekedés miatt nemcsak szakaszosan, hanem teljesen sózniuk kell. Szegeden szerdától a környezetgazdálkodási kht. elrendelte a hóügyeletet, az utakon téli járőrözést tartanak: kiemelten figyelemmel kísérik a hidakat és a töltésen az átjárókat. Huszonkét hóekés-sószórós, hat köbméteres tartállyal felszerelt munkagép vár bevetésre, míg tizennégy kisgép áll rendelkezésre a járdák és kerékpárutak takarítására. Bakacsi Zoltán szállítási és logisztikai részlegvezető elmondta, 2000 köbméter homokot, 600 köbméter só-homok keveréket és 1000 tonna sót vásároltak. - Környezetvédelmi szabályok miatt a Kárász utcát csak speciális fugatöltő zúzottkővel szórhatjuk fel. Felfagyáskor a parkok járdáit és a kerékpárutakat jól rücskösödé, talajjavítónak is használatos zeolit ásványi anyaggal hintjük meg - magyarázta a részlegvezető. CS. GÁT LÁSZLÓ A biztonságról Elrabolnak egy pénzszállító autót a bűnözők, akiket üldözni fognak a kommandósok, a pénzszállító azután ütközik egy veszélyes anyagot szállító járművel, s akkor együtt dolgoznak majd a rendőrök, a mentők, a tűzoltók, a katasztrófavédelmisek. Ez a forgatókönyve annak a bemutatónak, amely a legérdekesebb látványossága lesz a DKMT által rendezett biztonságtechnikai, biztonságpolitikai konferenciának. A kiállítással egybekötött tanácskozás november 17-én, csütörtökön kezdődik a Hangár Expóban, a Duna-Körös-Ma ros-Tisza Euroregionális Együttműködés az uniótól, illetve a Külügyminisztériumtól kapott támogatást a megrendezésére. Feledésbe merült jogeseteket is felidéztek a Szegedi ítélőtáblára ellátogató bírók Az egykori közös élmények felidézése mellett a halálbüntetés, szomszédvitákat felidéző perek is szóba kerültek azon a találkozón, amelyen a Szegedi ítélőtábla vezetése több, immár nyugdíjas Csongrád megyei bírót látott vendégül. - Egy bíró soha ne bánja meg az ítéletét. A kihirdetés előtt minden körülményt mérlegelve kell alaposan megfontolni, milyen döntést hoz, utána már nincs min rágódni. Amíg az ítélet megszületik Ezt a véleményt Szabó Lóránt fogalmazta meg a minap a Szegedi ítélőtáblán rendezett nyugdíjas bírók találkozóján. A Csongrád Megyei Bíróságról nyugdíjba vonult bíró egyébként az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb figyelemmel kísért perében hozott döntést - ő mondta ki első fokon a halálos ítéletet Richter Richárd ügyében, aki még a 80-as években három művezetőt is meggyilkolt ámokfutása közben a szegedi Csillag börtönben. - Bírói munkám során még egy embert ítéltem halálra, ő néhány, italra szánt forintért anyját is, nővérét is baltával verte agyon, és esetében sem születhetett más ítélet, mint halál. Az elmondottak mellett számos ügyben hoztam szigorú ítéletet, de összesen egy alkalommal fenyegettek meg. A hallgatóság soraiból küldtem ki egy embert, mert zavarta a tárgyalás rendjét. Mielőtt kilépett az ajtón, így szólt vissza: meglátja, találkozunk mi még. így is lett. Pár héttel később már bilinccsel a kezén jött vissza a bíróságra, ugyanis időközben egy bűncselekmény miatt fogták el - idézte emlékeit Szabó Lóránt. A kérdésre - miként foglalna állást a halálbüntetés visszaállítása körül kialakult vitában - így válaszolt: egy bíró soha ne vitassa a törvényhozás döntését. A bíróság a törvény alkalmazója, nem megalkotója, az éppen érvényben lévő jogszabály szerint kell ítélkeznie. Kisebb-nagyobb ügyek A találkozón - ahol Heidrich Gábor, a táblabíróság elnöke az igazságszolgáltatásban bekövetkezett változásokról, az ítélőtáblák eddigi munkájának tapasztalatairól beszélt a vendégeknek - gyorsan kiderült az emlékekből: Csongrád megyében korábban sem a brutális bűncselekmények voltak jellemzők. A bíróságoknak jóval több munkát adtak a kisebb perek. Fohsz Béla nyugalmazott megyei bíró ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon nagy volt a szegénység, az emberek néhány forintos tétel miatt is bíróság elé vonultak. Akkoriban is akadt, aki abban lelte örömét, hogy boldog-boldogtaFotó: Balogh Gábor lant a törvény elé citáljon, leginkább vélt sérelmek miatt. Ma viszont - vélekedett más - éppen a nagyobb vagyonok csábítanak pereskedésre családi, baráti, üzlettársi körben egyaránt. Fontos a felek békítése Séra István, aki 85 évesen látogatott el az ítélőtáblára, aktív bíró korában mindig arra törekedett, ha csak lehet, szülessen megegyezés a felek között. - Ma is úgy látom, egy bírónak sokkal nehezebb a felek kibékítése, mint egy ítélet meghozatala. Polgári ügyekben mégis a konszenzusra kell törekedni, mert akkor mindkét fél győztesnek érzi magát, s a későbbiekben talán már a hétköznapjaikban is jobban hajlanak a békés megoldásokra. Könnyebb dolga van-e a napjainkban ítélkező bírónak, mint annak volt, aki húsz-huszonöt éve mondta ki az ítéletet? - Nem könnyebb a ma bírójának sem. Jó bíró mostanság is csak az lehet, aki kiválóan ismeri a jogot, nyugodt, kerüli a részrehajlást. Viszont a magyar bírói kar presztízse sokat nőtt az elmúlt években. Jobbak a fizetések, javultak a munkakörülmények, a Szegedi ítélőtábla már kifejezetten a XXI. század követelményeinek megfelelő létesítmény - mondtak többen is véleményt. BÁTYI ZOLTÁN