Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

10 SZIESZTA 2005. október 1., szombat Miért jött József Attila Vásárhelyre? Az oknyomozó történetírásnak - ha föladatának meg akar felelni mindennek az okát kell földerítenie. Az köztudomású, hogy József Attila 1929 elején azért jött Vásárhelyre, hogy meglátogassa új otthonában sógorát és testvéreit. Egykori gyámja, előbb Jolán nénjének, majd Etelka nénjének férje, Makai Ödön (1889-1937) 1928. október l-jén költözött Vásárhelyre. József Attila életművének legalaposabb monográfiáját négy terjedelmes kötetben (1963-1998) Szabolcsi Miklós (1921-2000) írta meg. Ő is csak annyit ír: „Ödön és Jolán válófélben voltak - Ödön Hódmezővásárhelyen vállalt állást." (Kemény a menny. 1992. 283.) De hogy miért hagyta el Pestet, s miért éppen Vásárhelyre költözött, arra nem ad feleletet. 1 Az első kérdésre félig ad magyarázatot megromlott házassága, hiszen ez még nem okolja meg, hogy otthagyja a fővárost. Szabolcsi föltette a kérdést: „Menekülés, megfutamodás Makai részéről ez a leköltözés? Bizonyára az is, pesti sikertelensége, adósságai és házasságának válsága egyként nyomasztották." De ez magyarázatnak azért is elégtelen, mert karácsonyra Jolán is utánament, hozzáköltözött, s ekkor vagy kevéssel utóbb a család házvezetőnője, Eta is. A Lovag utca 3. szám házban megszűnt a család lakása „József Attila támaszpontja" lenni. Makai Ödönnek Vásárhelyen sem sikerült házasságát Jolánnal helyreállítania; sőt: Jolán 1930. december 21-én férjhez ment a Vásárhelyen megismert Bányai Lászlóhoz (1904-1979). Jolán pedig maga szorgalmazhatta, hogy helyette Ödön Etelkával vigasztalódjék, az való őhozzá. Ennek gyümölcse lett már 1929. december 12-én a szegedi klinikán megszületett első gyermekük, Zsuzsa. A magyar költészet pedig József Attila csodálatosan hangulatos, bájos versét, a Betlehemi királyokat köszönhette neki. Hogy neve legyen a gyereknek, Etust gyorsan férjhez adták bizonyos Sztranyovszki Ernöhöz. De hamarosan elváltak, s 1931. december 26-án Ödön elvette A fiatal József Attila Etelkát. Nevére vette Sztranyovszki Zsuzsit, és utána még két fiú következett: Makai Péter (1932-1991), az Operaház későbbi rendezője és Makai Ádám (1935). Makai Ödön és József Etelka házasságának a József lányok részéről lehetett az indítéka olyan számítás is, hogy a pénzforrást, Makait, a család akkor se engedje ki a kezéből, ha már Jolán nem akar, nem tud vele élni. Makainak is megvolt a saját szempontja: Jolánnak nem lehetett gyermeke; ő pedig gyereket akart, és Etelka erre alkalmasnak bizonyult. 2 De még mindig nem tudjuk, Makai Ödön miért éppen Vásárhelyre költözött. Azt földerítette a kutatás, miért került a diák József Attila 1920 őszén Makóra. Ebben is Makai Ödönnek volt szerepe. Az ő családja, amint magyarított neve elárulja, Makóról származott, mégpedig nagyon neves família volt, hiszen ennek sarja a névmagyarításban példa: Makai Emil (1870-1901), a jeles költő. Makai Ödön apja Löwenstein Adolf makói, majd nagyszentmiklósi (ma Sinnicolau Mare, Romániában, Bartóknak is, Espersit Jánosnak is, sőt Révai Miklósnak is szülővárosa) kereskedő; édesanyja pedig Fischer Hermina (186?-1936), Fischer Antal Énoch (1826-1896) 1852-től dunaföldvári, 1864-től makói főrabbi lánya, Makai Emil húga. A rabbinak négy fia és két lánya volt. Az idősebbik lány, Hermina ment férjhez Nagyszentmiklósra, a németül beszélő, csöndes szavú, jó humorú, ám korán, Ödön 4-5 éves korában, 1894 tájt elhunyt Löwenstein Adolfhoz. Szabolcsi Miklós kiderítette, hogy mint a család több más tagja, Hermina is írogatott: német nyelvű tárcái bécsi zsidó lapokban láttak napvilágot. 3 Löwenstein Adolfnak és Fischer Herminának három gyermeke született. A legidősebb Löwenstein, 1897-től Makai Ernő (1881-1957) vitte legtöbbre. 1891 és 1894 közt a szegedi kegyes oskola jeles diákja volt. Ekkoriban halhatott meg az édesapja, és Pozsonyban élő nagybátyja, Fischer Jakab (1861-1920) kórházi főorvos és jogakadémiai tanár vette szárnya alá, ezért ott folytatta tanulmányait, és már dolgozott, banktisztviselő volt, amikor érettségit tett. Utána egyetemi diplomát, jogi doktorátust szerzett. Pestre kerülve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, majd az Angol-Magyar Bank leányvállalatában, a Belvárosi Takarékpénztárban cégvezető. Innen fokozatosan emelkedve lett e pénzintézet vezérigazgatója, „nagy hatalmú, szigorú pénzember", ahogyan Szabolcsi jellemezte. Őt idézem tovább is: „A családban kezdettől fogva ő a szerencsés, a példakép, a hatalom s a pénz birtokosa; egyszersmind őrzője a családi méltóságnak s hagyományoknak. Művelt, képzett, szorgalmas s szívós ember volt; egy életet a magyar finánctőke szolgálatában töltött; a magyar nagyburzsoázia jellemző s talán nem is értéktelen, de osztálya s nézetei körét híven védő tagja volt." Ödön volt a legfiatalabb. Kettejük közt született lánytestvérük, Irma (188?—1934) tanítónő lett. Makai Ernő szerepel Gulyás Pál írólexikonában, mivel ő nemcsak szépíróknak, hanem szakíróknak is helyet adott. A következő önálló műveit sorolja föl: első a Magyar Tudományos Akadémia által koszorúzott pályaműve, Az államadósságok törlesztése (1906). A másodikat ő szerkesztette: Huszonöt év a magyar közgazdaság terén. Lánczy Leó munkássága, beszédei s dolgozatai (1907). A harmadikat Bokor Gyulával együtt írta: Jelzálogkölcsönök lebonyolításának kézikönyve (1907). Ő szerkesztette a Magyar takarékpénztárak és bankok évkönyvének első négy évfolyamát (1936-39). 4 Makai Ernő segített öccsén, amikor kinevezte a Belvárosi Takarékpénztár tiszántúli felügyelőjévé. így került Makai Ödön Vásárhelyre, s ezért fordult meg 1929 januárja és 1935 augusztusa közt annyiszor József Attila is Vásárhelyen. Szabolcsi monográfiája József Attila születésének idei századik évfordulójára két hatalmas kötetben, összesen több mint kétezer lap terjedelemben újra megjelent. Makai Ernő neve egyetlen egyszer fordul benne elő: ahol a családi viszonyokat tárgyalja. A vásárhelyi összefüggésre, mint már bevezetőmben idéztem, nem utal. Kőszegfalvi Ferencnek és Szigeti Jánosnak ugyancsak a költő centenáriumára kiadott dokumentumkötetében („Én, József Attila, itt vagyok...!") szintén csak egyszer olvassuk a nevét, abban a nekrológban, amelyet a helyi Népújság 1937. február 18-i száma közölt Makai Ödönről. Ez ugyan közli, hogy Makai Ernő kicsoda, de szerepét Makai Ödön Vásárhelyre költözésében és így közvetve József Attila vásárhelyi kapcsolatainak megszületésében ez sem. Ideje ezt tudatosítani, hiszen e nélkül megmagyarázatlan a végső ok. PÉTER LÁSZLÓ IRODALOMTÖRTÉNÉSZ A sliccgomb A sliccgombról nem szokás tárcát írni. Éppen ezért is teszem meg, ám rögvest előrebocsátom, hogy nem kísértett meg mások zavarba ejtésének az aljas szándéka, nem kívánok kellemetlenkedni, sem pedig becsületes, a rendszerváltás óta komolyan hívó honpolgárokat fölpukkasztani, nem, dehogyis, egyszerűen a dolog filozófiája érdekel. Az úgynevezett elvi sík, ha tetszenek érteni. A sliccgomb végeredményben éppolyan fontos találmánya világtörténelemnek, mint a föld-levegő rakéta, az internet vagy a villamosszék. Sőt! Az életünket el tudjuk képzelni ez előbbi három nagyszerű világtalálmány nélkül is, ám sliccgombok nélkül aligha. Gondoljuk meg, hogyan is téblábolnánk a hatalmas, fenyegetőén kéklő ég alatt, ha nem lenne sliccgombunk. Mennyi bajjal, kellemetlenséggel és nyűggel járna az élet! Hogy például minden egyéb más dolog lenne a világon, van, létezik, funkcionál ez is meg az is, de az ilyetén gombokat valahogy elfelejtették volna föltalálni. Lenne persze mindenféle ilyen-olyan gomb, de persze nem a sliccen. Vagy lenne slicc, de nem lenne rajta gomb. Vagy nem lenne slicc se, és nem lenne gomb se. Ezek bizony borzasztó víziók. A sliccgomb földrajzi elhelyezkedése, természete és viselkedése tágas bölcseleti fennsíkra vezetnek bennünket. Nos, nézzük, hová is. A sliccgombból általában több van, olykor hat-hét, némelykor csak egy vagy kettő. Szerintem a négy-öt sliccgomb az ideális mennyiség. A cipzár pedig a modern világfolyamatok egyik legostobább praktikuma. Modern és buta. Mondom ezt úgy, hogy közben elismerem a cipzár minden hasznát és előnyét. Hanem azonban mikor folyamodik az ember cipzár vagy a sliccgomb által elzárt terület szabaddá tételéhez? Három ilyen alkalmat ismer az idevágó szakirodalom, egy, ha leveti a nadrágját, mert lefeküdni vágyik, strandon van, injekciót kap, satöbbi, kettő, ha azért venné le a nadrágját, mert a tizennegyedik korsó után elpermetezne néhány csöppet, három, vagy azért szabadítja ki a sliccgombokat, mert eszébe jutott, hogy akár éppenséggel vadul szerelmeskedhetne is. Illetve van még egy negyedik alkalom, de ezzel nem foglalkoznék, hiszen éppúgy az ízlésemmel ellentétes, mint az egészséges lelkületű, rendes, adófizető embereknek, vagyis e negyedik, elrettentő alkalom az, amikor beteg polgártársunk mutogatja magát. Nos, ha cipzáros nadrág tartózkodik egy tetszésre kiválasztott illetőn, az ölnyflás szabaddá tételének folyamata gyors és rutinos, akár a gyári futószalagra szeletelt idő. Jóllehet láttunk már olyan filmalkotást, természetesen amerikait, mely éppen a cipzáros nadrágok veszélyére hívta föl a figyelmet, amidőn a családi vizit alkalmával az óvatlan ifjú a toaletten a heréinek kissé laza állagú, kissé gyűrött bőrredőire húzta rá a zipzár éles kis barracuda fogait, mely látványtól nemcsak a lány édesapja, de a sebtében kivezényelt tűzoltók is módfelett ámultak, mégis amondó lennék, hogy a cipzár lealacsonyítja a vetkőzés misztériumát. Egy gyors, figyelmetlen rántás, és kész. A cipzár voltaképpen a vetkőzés korai magömlése, ha élhetek ezzel a hevenyészett hasonlattal. A cipzárra nem figyel az ember, csak használja. A gombra azonban figyelünk, lázas ujjbegyünkkel kitapintjuk a kemény, recés, mégis kedves felületet, megfogjuk, bújtatjuk lassan, finoman, és jöhet a következő. S amíg gombokkal bíbelődünk, olyan sok minden történhet velünk, gondolkodhatunk, emlékezhetünk, vagy nosztalgiázhatunk, eszünkbe juthat egy-két világrengető javallat vagy felfedezés, lehet verset írni, kikövetkeztethetjük a gyilkost, vagy eszünkbe juthat, hogy mit mondunk majd otthon, ha megkérdik, hol tartózkodtunk éppen ez idő tájt. A gombolásban komótosság van, erő, olyan jellegű sok irányú aprólékosság, mely az élet módfeletti tiszteletén alapszik. A kigombolás ritmussal bír, az idő mértéket és tiszteletet kap a folyamatban. Ráadásul a sliccgombok komolyabbá teszik a férfit, és~ persze a nőt is. A sliccgombot nem lehet siettetni, aki így tesz, pórul jár, mert a gomb megszorul, leszakad, és elgurul a kerti szakadék széléig. A sliccgombolás egy kicsit hasonlít a nyakkendőkötéshez, ám annál demokratikusabb tevékenység. Sliccgombolásnál a férfiak mindig kihúzzák magukat, kicsit pipiskednek, mintha nagyobbak akarnának lenni. Száz évvel ezelőtt a Monarchiában jó néhány kávéházi úr művészi szintre emelte a slicckigombolás tevékenységét. Nem hiába írta a Pestre látogató lengyel grófnő, Rosecka Lodz 1896-ban, hogy a sliccgombok voltaképpen a magyar férfi szemei, lát velük, figyel velük, és lehunyni soha nem tudja őket. Egy férfi mindig könnyebben gombolja ki a nő sliccét, mint fordítva. A férfinak rendre a sunyi melltartócsattal gyűlik meg a baja, több szerencsétlent, pórul járt férfit ismerek, aki végül, nem lévén más megoldás, egyszerűen elharapta a melltartó pántját, egy másik közeli barátom pedig még Inkább készült, kenyérvágó kést tett a párna alá, és amikor eljött az ideje, elővette, és. Öt teljes napig ült aztán egy albán kőműves brigáddal egy zárkában, a leleményes déli fiúk azt tervezték, hogy lebontják a Parlamentet, és titokban Tiranába szállítják, hogy ott építsék fel újra. Képzeljük el mármost, a férfi áll az ágyon heverő hölgy felett, és a sliccét gombolja. Hány mondat hangozhat el? Hány finom érv, hány szenvedélyes ellenérv, hány igen és nem csaphat össze, feszülhet egymásnak?! Sliccgombolásnál bármiről lehet beszélgetni, filozófiáról, labdarúgásról, sörről. De nézzük a másik oldalt. Ha a nő áll a pihegő férfi felett, s hasonló módon cselekszik, hanyagul a sliccét gombolja, de most őszintén, van ilyen? Nyilván van. Elképzelhető. De azért ez nem annyira tetszik nekem. Nem is a sliccgombos női nadrág, hanem a helyzet maga, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a férfi jobban szereti kigombolni a női gombokat, és a nő is jobban szereti, ha a férfi gombolja ki a női gombokat. A sliccről hiányozhat egy gomb, vagy kettő, még mindig segít a többi. Ha egy zakóról, ingről, kabátról hiányzik a gomb, akkor már elveszett az illető. Szalonképtelen. Végezetül pedig a sliccgomb azért is nagy találmány, mert kapaszkodni lehet belé. Fogod, markolod, miközben lógsz a rettenetes kerti szakadék felett, de ő, ez a jó sliccgomb megtart téged. S van még a sliccét begombolni feledő ember, hát ő egy másik történet. SZÍV ERNŐ