Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-06 / 234. szám

10 BIZALMASAN 2005. október 6., csütörtök BELADI ILONA, AZ ELSŐ TANSZEKVEZETONO ES FELTALALO A SZEGEDI ORVOSKARON „Amit csináltam: jó mulatság, férfimunka volt" A laudáció az egyetem orvoskari ve­zetése részéről elmaradt, ellenben az első ott kinevezet tanszékvezető­nőt, az orvostudományi kar mikrobi­ológiai intézetét két évtizeden át ve­zénylő Béládi Ilonát volt kollégái tu­dományos üléssel köszöntötték. A öt szabadalmat jegyző feltalálóval, a hazai interferon gyártásban el­évülhetetlen érdemeket szerző, a mai napig publikáló víruskutatóval arról is beszélgettünk, milyen öröm és bánat érint egy asszonyt a csa­ládjában, milyen a hivatását gyako­rolva. - Életem egyik legjobb nyolc éve volt, amit a szegedi Arpádházi Szent Er­zsébet, a mai Tömörkény gimná­ziumban töltöttem - kezdi Béládi Ilona az iskolaévekkel annak ma­gyarázatát, miként lett bölcsész, majd mégis inkább orvostanhallga­tó, később víruskutató, s az orvos­tudományi egyetem mikrobiológiai intézete vezetőjeként az első tan­székvezetőnő. Szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert - köszönhetően az édes­anyámnak, a férjemnek - nekem si­került összeegyeztetnem az otthoni és a munkahelyi feladatokat, s anya­gilag rendezett körülmények között éltünk. Most, hogy drága férjem, Oláh Ferenc belgyógyász főorvos el­hunyt, és 54 év házasság után egye­dül maradtam, talán még a fiaimnál is nagyobb figyelmet szentelek uno­káimnak. Eredmény: csapattal Árulkodnak a munkahelyi íróasz­talra tett és a falon függő fotók: a kíváncsiskodó idegenre is mosolyog az öt unoka portréja, visszarepít a hetvenes évekbe a fehérköpenyes Boldogság „A cirkuláris elmebajhoz hason­lítható a kutatási aktivitás - mo­solyodik el Béládi Ilona, aki 1949-től 1994-ig naponta, most emeritus professzorként hetente többször Is bejár a Dóm téri in­tézetbe. - Hétfőn mindig úgy lép­tem be a kapun, mint egy óriás: nagy tervekkel. Szombaton viszont sokszor tör­peként távoztam, mert a kísérletek nem mindig zárulnak nagyszerűen. De vártam az új hétfőt, amikorra ismét óriásként szőhettem terve­ket. Ez adott békét a lelkemnek, ez a ritmikusság hozott nekem ki­egyensúlyozottságot, boldogsá­got: Munkahelyi és családi fotók társaságában - Béládi Ilona nőket és férfiakat ábrázoló csoport­kép, majd az ötvenes-hatvanas éve­ket idézi a két férfiportré. - Sabin professzor, az orosz szár­mazású amerikai mikrobiológus, a gyermekbénulás elleni védekezés, a Sabin-cseppek atyja kétszer is el­látogatott Szegedre, annyira tisztelte intézetünk alapítóját, Ivanovics pro­fesszort. Ivanovics György 1929-től vállalt állást a Horthy Miklós Tu­dományegyetem közegészségtani in­tézetében, mely 1952-ben kapta a mikrobiológiai intézet nevet - mutat a férfielődjének fotójára a profesz­szorasszony. - A másik fölvétel egy intézeti összejövetelen készült: a ku­tatókoHégák mellett fölsorakoztak az asszisztensek, de a kémcsöveket és Petri-csészéket mosogató asszonyok is. Mert így együtt, csapatmunkával értük el az eredményeket. Csodálatos anyag az interferon, amelyet a vérben keringő fehérvér­sejtek termelnek a szervezet immun­rendszerének működésbe lépésekor úgyszólván minden vírusfertőzés ha­tására. Ezért fontos ez az először felismert citokin, amely szakmai si­kereket hozott a Béládi Ilona vezette csoportnak. Csodagyógyszer... - Laboratóriumi módszerként ki­dolgoztuk azt a technológiát, amit alkalmazva az ÉGIS gyógyszergyár nagyobb volumenben gyárthatott interferont humán fehérvérsejtek felhasználásával. így született há­rom szabadalom. Aztán meg Pusz­tai Rozália munkatársammal egé­Örökség Béládi Ilona intézetvezetőségé­nek húsz éve alatt 9 kandidátusi értekezés íródott interferon, 2 bak­teriológiai témában; 4 nagydoktori anyaga készült el (2 interferon témában), s mindegyik dolgozat tartalmazott új elemet - világvi­szonylatban is. Ezért is minősíti életét tartalmasnak Béládi Ilona, aki - ha úgy adódna - ugyanezt még egyszer végigfutná. szen véletlenül feltaláltuk, hogy csirkesejtekben nem szaporodik a humán adenovirus, de hatására in­terferon termelődik. Ezután több laboratórium­ban is minket követtek. Nem lett ma­gyar gyógyszer az interferon­ból, mert hiány­zott a szegedi módszer mene­dzselése. Pedig sokféle kórkép ­például csontve­lő- és nyirokszö­vet-daganat, a fehérvérűség, de leghatásosab­ban a hepatitis C-vel fertőzött betegek - keze­lésére alkalmas. Ugyanakkor túl sok folyamatot elin­dít a szervezetben. Ezért az interfe­„Aktív koromban nem foglalkoztam azzal, amikor valahol azt éreztették velem, hogy én „csak" nő vagyok, mert az intézeten belüli mikroklíma csodálatos volt." FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT ron nem lehet specifikusan jó egyetlen betegség gyógyítására. Nem csalódott - írásom is van róla, hogy én voltam az első női tanszékvezető - a szegedi egyetemen, de az orvoskaron biztosan - mutatja a dékáni hivatal levelét Bélá­di professzor. - Aktív koromban nem foglalkoztam azzal, amikor valahol azt éreztették velem, hogy én „csak" nő vagyok, mert az intézeten belüli mik­roklíma csodálatos volt, ott a férfiak tá­mogatását is élveztem. Ugyanakkor az egyetemi makroklímát jellemzi, hogy most, mikor munkatársaim a 80. szü­letési évfordulómra értékes előadá­sokkal rukkoltak ki, e tudományos ülé­sen az egyetem vezetősége nem képvi­seltette magát, így aztán megál­lapíthatom, nemcsak az első tan székvezetőnő vagyok, hanem első vagyok azok között is, akit nem illet meg a laudáció az or­voskar vezetősé­gétől. Tehát nem sikerült teljes egyenjogúságot kivívnom. De ez nem tesz csaló­dottá, nem veszi el tőlem azt a jó érzést, hogy amit­csináltam, „jó mulatság, férfimunka volt". ÚJSZÁSZl ILONA Szép kezek őrzői Ősszel a változékony időben a kéz ápolására jobban kell figyelni. Eh­hez is adottak természetes szerek, házi receptek - sokszor nem is gondoljuk, mennyire kézközeiben vannak. A hűvösebb idő, a házimunka so­kak kezét megviseli, ha nem táplálják megfelelően a bőrt, az nemcsak kivörösödik, érdes lesz, de be is repedezhet. Rendbe hozni nehezebb, mint megelőzni a bajt. A közkeletű krémek mellett jó ismerni a régi, bevált házi kencéket is - alapanya­gaik minden konyhában kéznél van­nak. A bőr táplálására, puhítására az olívaolajat a kezünkre is lehet hasz­nálni: a meglangyosított olajjal be­kent kezet tekerjük be vékonyan géz­pólyával, tegyünk rá negyedórára egy kisebb frottírtörülközőt, majd ala­posan masszírozzuk bele a bőrbe az olajat. Az olívaolaj már heti egy-két bebugyolálás esetén is „csodatévő". Ha pedig langyosan összedolgozunk fél teáskanálnyi olívaolajat egy evő­kanál mézzel, egy-két csepp rózsa­olajat is teszünk bele, meg egy kevéske méhviaszt, nagyon sokol­dalú pakolást készíthetünk. Az olajokban lévő glicerin, a bé­ta-karotin a lestrapált, száraz kezet is képes selymes bőrűvé tenni, ha mi­xelünk: egy evőkanál lenolaj, hat evőkanálnyi napraforgóolaj, két-há­rom csepp zsályaolaj keverékét kell alaposan belemasszírozni a kezünk­be. A dió olaja „elsősegély", ha a daráját kevéske tejjel pépesítve ken­jük a kézre, és 15-20 percre rá­pólyáljuk. A törülközős pólyában a melegben a bőr pórusai kitágulnak, és a felszívódás hatékonyabb. (Akkor is az, ha a pakolás vagy a krémezés után a kezünkre cérnakesztyűt hú­zunk egy időre.) A melegítő pakolás a szeles időben lehűlt kéznek is jót tesz. A vér­keringést nemcsak a meleg vizes fürdőztetéssel lehet élénkíteni zor­don őszi estéken, de úgy is, hogy a kézbe vaníliaillatú krémet masszí­rozunk. (A krémeknél egyébként ajánlott ügyelni arra, hogy az ujjak közé is bőven kerüljön, s a kö­römágyba is behatolhasson.) A megviselt kéz kiváló természetes ápolója a citromlé. A narancshéj, meg a körte és az alma héja Is bőrtápláló, érdemes velük átkenni a kezet. Akárcsak zöldségtisztítás köz­ben a sárgarépa, a burgonya vagy az uborka héjával. A burgonya megfőzve is kiváló kézápoló szer, ha joghurttal összepépesítve felkenik pár percre. SZABÓ MAGDOLNA Rólunk mondták „Az agglegénységnek az az előnye, hogy amikor szép nővel találkozunk, nem kell keseregnünk azon, hogy csúnya a feleségünk." PAUL LEAUTAUD, FRANCIA ÍRÓ „Minden házasságtörő asszony­nak megbocsájtunk - a miénket ki­véve." ALEXANDRE DUMAS Az ősz divatja és színei Elegancia és csillogás, az évszakra jellemző hangulatot árasztó színekkel. Tömören ez az őszi divat trendje, némi retro beütéssel. MTI Szoknya és nadrág, kosztümkabát és blézer - az ősz legfontosabb női viseletei. Természetesen egészen másképp, mint volt tavaly, vagy az­előtt. Mintha a nyolcvanas évek vonalai kö­szönnének vissza. Ami a legfontosabb: kosz­tümben, nadrágkosztümben lehetünk sporto­sak és elegánsak is. Minden a kiegészítőkön múlik! A blúzon, a trikón, a mellényen. Ezeknek ugyanis kulcsszerepük van az őszi divatban. A blézer vagy kosztümkabát alá kötelező a csil­logó-villogó, habos, csipkés, arannyal hímzett, strasszal díszített blúz. És nemcsak alkalomra, sőt! Hétköznap is aranyfeliratos póló, arany vagy fémmel kivert öv dukál. Nem beszélve a feltűnő, ugyancsak gyöngyös, aranyosan csillogó, nagy méretű táskáról. Ha hűvösebbre fordul az idő, jó szolgálatot tehet az egyenes vonalú rövid mel­lény, amelynek zárt - tehát kötött férfimellényre emlékeztető - változata is kedvelt. Ezeknek is csillogni, fényleni kell. Ha másképp nem, arany vagy színes gyöngygombokkal, sok csattal, ki­tűzővel. De nagyon trendi lehet egy arany-ezüst szálból kötött mellényke is. A szoknyák hosszan takarják a térdet, olykor egészen bokáig érnek. Szabásuk az enyhén bő­vülőtől a húzottig, rakottig minden variációt magukba foglal. A nadrágok ellenben derékban spórolják meg az anyagot, csípőtől indulnak, és szorosan lábra feszülnek. Miközben persze egy-két modell még hirdeti a bőszárú, mindent eltakaró pantalló diadalát. A blézerek, kosztüm­kabátok testre szabottak és rövidek Színben a csokoládébarna a favorit. Mély, meleg sugárzása jól harmonizál az ősz divatszíneivel, a bézs, a ró­zsaszín és a törtfehér árnyalatokkal. Mindemel­lett a palettán ott vannak a földszínek, a drap­pok, a szürkék, a mustársárgák, ezek átmenetei és a mogyoró, a méz és a fáradt falevelek színei is.

Next

/
Thumbnails
Contents