Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-06 / 234. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. OKTÓBER 6. • K É P E S J Á R NI í) B Ö R Z E • 11 Föstik a tornyot Majdnem egy hónapig föstötték a rádió solti tornyát. Lassan halad­hattak, mert sokat esett az eső. Elhúzódhatott az az idő is, amit az első réteg száradására szántak. Már azt hittük, vége, erre megint rá­kapcsoltak. Egy szavam se lenne ellene. Addig kell fösteni minden tornyot, amíg még lehet. Nemzeti kincs, vigyáznunk kell rá. A baj csak az, hogy nálunk, a „vidéken " mindez avval jár, hogy reggel 6-tól egészen estig nem szól a rádió - ahogy egyik visszaemlékező soroza­ta címében is viseli -, csupán csak nyöszörög, serceg, recseg, köhög, krákog. Jó füle van annak, aki a panel árnyékolásában meghallja. Pesten nyilván ennyi gond nincsen, a vidék pedig, mint mindig ­bocsánat a közönségességért, de - le van tojva. Ki törődik avval, hogy „idelenn"hallják-e, amit „odafönn"beszélnek! Választások tájékán szoktak csak fölfedezni bennünket: jé, itt is élnek benn­szülött voksolók ? Én még ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik képes volt es­ténként belebújni a készülékbe, hogy valamit hallhasson. Csak azok meg ne hallják, akik följelentették volna a rádiózókat. A hábo­rú idején begyűjtötték talán valamennyit, mert az ellenség is átkia­bált rajta. Később meg - ez már a speciális saját történelmem - a de­tektoros rádió kristályát pöcögtettem fél éjszakákon át, hátha meg­szólal. Nálam tehát rossz az a kérdés, hogy szeretem-e a rádiót. Élet­formám lett, hogy reggeltől estig szól. Ha szólhat. Sokan átpártolnak azonban más csatornákra, vagy leülnek a képernyő elé. Pokoh veszteség egy közéleti rádiónak. Avval a balga nézettel évtizedek óta nem vitatkozom már, hogy Magyarország kizárólag a székesfővárosiaké, mert reménytelen eset. Azt is belátom, a lehető legtöbb baj a hallgatóval van. Mint a kórházvezetésnek a betegekkel. Mi baja lenne, ha senki nem hall­gatná: Attól ő még elbeszélgetne egymagában. Mert ha véletlenül az is megfordulna a fejében, hogy idelenn is figyelik, és sokszor szentírásnak tartják minden szavát, akkor pél­dául azt is elintézné, hogy a havi rendes karbantartásokat ne nap­pal. hanem éjjel végezzék. Amikor a népesség zöme úgyis alszik. TUdom, persze, hogyne tudnám, hogy maga a gondolat is szent­ségtörés. Hogy valaki a koszos és nyavalyás vidék kedvéért éjsza­ka dolgozzon a nappal helyett ? Kontrát tudnék mondani rá. Ha például a gatyagyártás nyersanya­gát adó szegedi textilművek éjszakai műszakjára járt be a sokezer munkásasszony között az öregátokházi, a földeáki, vagy a lecsógyár­ba úgyszintén, ide értve a többi folyton működő üzemünket is, amíg egy csapásra meg nem szűnt valamennyi, az talán más volt ? Nem szeretném, ha félreértenének, ezért még egyszer elmon­dom. A toronyfestés más. Senkit nem küldenék éjnek évadján a ceruzavékony torony mázolására, mert nem szeretném, ha nya­kát törné. A rendszeres karbantartásra gondolok most. Nehogy úgy járjon, mint a lecsógyár, vagy a textilművek. Hogy kereslet hiányában megszűnik. Bár olyan szépen kiglancolták. Hetykén váltották a hullámsávot például a Petőfinél, verje csak költségbe magát, aki hallani akarja, mert fejlődnünk muszáj, fám­bor egysejtűként azt ajánlanám, ne taszigáljuk őket tovább erőnek erejével. Lehet, hogy az antenna szolgáltató vállalatnak mindegy, mert mind az ő tejét issza, a Magyar Rádiónak viszont csak ez az egy lehetősége van a förmmaradásra. Ha hallgatják! Megérjük még' H.D. Az Uzsgyi gombnyomásra szaglik Szép, csak kicsit büdös Ammóniaszagban - egyébként kényelmesen vonatoznak Szeged és Békéscsaba között az orosz Uzsgyi utasai. A bűzt az okozza, hogy az utasok nem rendeltetésszerűen használják a mosdót ­állítja a MÁV Rt. Finisben az Európa Kulturális Fővárosa pályázat Úszó színpad is lenne a Tiszán Tágasak, tiszták, kényelmesek, csak éppen időnként büdösek a Szeged és Békéscsaba között köz­lekedő motorvonatok, az orosz államadósság fejében kapott Uzsgyik. A légkondicionáló mi­att pedig nem lehet szellőztetni. Az utasok az európai normák szerint készült vonatban sokszor úgy érzik, mintha mindannyian a mosdóban utaznának. - Egy óra alatt megszokom a szagot, így Vásárhely után már kényelmesen utazom - mondta Fazekas Tibor, aki havonta leg­alább kétszer jár ezen a vonalon. A fiatalember szerint éppen az egyik kényelmi elem, a klíma a felelős a kellemetlen útitársért. Más elméletet állított fel Ko­vács Balázs: - Nagyon örülök, hogy a régi fapados, piros vona­tokat lecserélte a MÁV. Ezeken minden sokkal komfortosabb, korszerűbb, még a mosdó is. Kár, hogy a szagát az egész vonatban érezni lehet. Biztosan azért, mert zárt rendszerű a vécé. Az Uzsgyikkal mi is utaztunk néhányszor, volt, hogy ammó­niaszagban és volt, hogy kifogás­talan kocsikban. Az utasok véle­ményét és saját tapasztalatain­kat megosztottuk a MÁV Rt. saj­tóosztályával. Az Uzsgyi vonatok műszaki meghibásodása vagy a biztonságot veszélyeztető rendszerhiba kizárt. A kellemetlen szagok áramlását sajnos a mellékhelyiségek - egyes utasok által - nem rendeltetéssze­rű használata okozza - áll a vasút­társaság válaszában. A sajtóosztály munkatársa el­mondta, a jármű zárt rendszerű vécéjének üzemszerű alkalmazá­sa esetén semmilyen körülmé­nyek között nem fordulhat elő a kellemetlen szagok visszaáram­lása. A rendszer vákuumos ürí­téssel egy zárt tartályba gyűjti a szennyanyagot, ez azonban egy viszonylag érzékeny berendezés, amelybe rendszeridegen anyag ­például nejlonzacskó, újságpapír - nem kerülhet. Az utasok - a több helyen elhelyezett figyel­meztetés ellenére - ezt nem min­dig veszik figyelembe, és több­ször okozott már kisebb meghi­básodást a tartályba dobált oda nem illő dolog. - A járművekbe egyértelmű je­lekkel és feliratokkal ellátott ke­zelőszerveket építettünk, továbbá rövid használati útmutatókat is elhelyeztünk - folytatódik a MAV Rt. válasza. - Mindezek ellenére előfordul, hogy menetközben az utasok gombnyomással úgyneve­zett „kényszeröblítés" parancsot adnak a rendszernek, melynek hatására vákuum nélkül megkez­dődik az öblítési ciklus. Ennek egyenes következménye, hogy az ammóniával szennyezett öblítő­víz a jármű padlójára folyik. A vasúttársaság válaszában hangsúlyozta, munkatársaik fo­kozottan ellenőrzik a mosdók ál­lapotát. Felmérik azt is, hogyan tudnák megakadályozni, hogy az utasok egyetlen gombnyomással szennyvízzel árasszák el a szerel­vényt. G. ZS. A pécsi pályázatban külön rész foglalkozik a partner város, Szeged programjával, amely­nek újdonsága a vízünnep ötlete. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címért induló városok versengésének első szakasza ok­tóber 23-án zárul le. Az Európa Kulturáhs Fővárosa címet megcélzó hét magyar város közül Pécs pályázatában Sze­ged „kiemelt partnerként" vesz részt. A bara­nyai megyeszékhely az egyetlen, amely régió­ban és nem egy városban gondolkozott, amikor elkészítette anyagát. A pályázat szegedi részének irányításával a város közgyűlése a McMillian & Baneth Veze­tési Tanácsadó Kft.-t bízta meg. Karikó Sándor­né a pályázati munkálatok vezetője elmondta, bíznak Pécs sikerében, hiszen a kiírás egyértel­műen a regjonalitást preferálta, de esélylatol­gatásra nem vállalkozott. - Úgy látom, ez nagyszerű és nemes verseny - mondta el Kari­kóné -, minden induló város igyekezett a leg­Lv DL jobbat nyújtani. Pécs augusztusban leadott pá­lyázati anyagában külön rész foglalkozik a sze­gedi eseményekkel. A koncepció a hagyomá­nyos, jól bevált programokra épít. A fesztiválok között a tervezet megemlíti a Szegedi Szabad­téri Játékokat, a Thealter színházi rendezvé­nyeit, a szőregi Rózsaünnepet és a Szeged-Pa­lics Nemzetközi Filmfesztivált. Külön progra­mokat szentelnének a paprikának, amelyek a szegedi fűszerpaprika napok, és a paprikamú­zeum köré csoportosítanának. Újdonságként hat a vízünnep ötlete: pontonhidat és úszó színpadot képzelnek el a Tiszán, a város különböző helyein pe­dig vízfüggönyök, szökőkutak, vízzel kap­csolatos művészeti alkotások, vízfüggönyre vetített animációk bukkannának fel. Ide kapcsolódna a régió gyógyvízturizmusá­nak, fürdőkultúrájának bemutatása is. Fontos pillére a programnak az egyetem és a tudásipar reprezentálása konferenciák­kal, előadásokkal és a Testvéregyetemek Művészeti Találkozójával, valamint a „Szá­zadelők találkozása - találkozások a szá­zadelőn" programsorozata, amely a régió aranykorának szellemiségét hivatott be­mutatni. Baneth Péter, a McMillian & Baneth Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, ha Pécs lesz a kulturális főváros 2010-ben, akkor a nyári rendezvények zöme szegedi esemény lesz. ­Az emberek nagy része azt hiszi, hogy ez a cím jelentős uniós támogatással jár - mond­ta el Baneth Péter. Október 23-án egy 14 fős zsűri előrelátha­tólag két magyar várost terjeszt majd fel Brüsszelnek, amelyek egyike várhatóan jövő év tavaszán megnyeri a versenyt. Az októberi időpontig a pályázat írói a város közvéle­ményét is szeretnék megmozgatni. Jövő hét­től már látható a televízióban az a reklám­spot, amelyben Lékó Péter és Gregor József kampányol Pécsért Szeged nevében. FAZEKAS GÁBOR Nyitva tartás: H. V.: 07.00-21.00 cY * Heti akció - érvényes: 10.06-10.12-ig. Szeged Makkosházi krt, nyitva: 07.00-21.00, Makó Szegedi út, nyitva: 07.00-20.00, Csongrád Fő u., nyitva: 07.00-20.00, Hódmezővásárhely Hódtó u., nyitva: O7.0Ö-2O.OO A hosszabbított nyitvatartási idő kizáró! " ~~£-L'—-- | nyitvatartási ideje: 07.( m a bőséges készlet ellenére már az első akciós napon elfogy üzletünkből. Kérjük megertését. Nyomtatási kapcsolatos tévedéseket is, nem vállalunk felelősseget. Araink tortolmazzák az áfát és forintban értendők. A termékek más kiszerelésben is előfordulhatnak. Az árak a dekorációt nem lartalmazzák.Kártyás fizetés áruházainkban nem lehetséges. Kiszolgálás csak háztartásban szokásos mennyiségben Tő tidl Magyorország Kereskedelmi Bt 1027 Budapest. ' u. 1-3. (székhely), el : (1) 3466510

Next

/
Thumbnails
Contents