Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA • 2005. OKTÓBER 1. A MEGYEI POLGÁRMESTEREK HARMADÁT 1990 ÓTA MINDIG ÚJRAVÁLASZTJÁK Kis pénzből működő Szavazókör a baksi italboltban, 2002-ben. Nem volt nehéz dönteni Egy városi sincs az 1990 óta megszakítás nélkül hivatalban lévő tizennyolc Csongrád megyei polgármester között. Egyikük szerint ennek az az oka, hogy falun az emberek közelebbről ismerik azt, akire szavaznak. Most, az önkormányzatok létrejöttének 15. évfordulóján a szépre emlékezik az is, aki két hete kényszerült bezárni a falu óvodáját és idősotthonát. Egyikük önkormányzata ötvenmilliós forráshiánnyal küzd, a másiknak azért fő a feje, mert százhúsz kilométer dűlőút karbantartását testálta falujára az állam, aztán rögtön meg is büntette, mert parlagfű nőtt az útpadkán. Ők tizennyolcan megtanulták, hogyan lehet kis pénzből működtetni a demokráciát. Azt nem mondták a társadalomtudósok a rendszerváltás idején, hogy a politikai váltógazdálkodást a föllángolás, a csalódás, az óvatos szimpátia és az ellenszenv élteti. 1990 óta négyszer változott a parlament összetétele, a mostani kormányfő a hatodik a sorban. Az ország egyik elmaradottnak számító megyéjében, ahol nemigen szokott csökkenni a munkanélküliségi ráta, nincs olyan országgyűlési képviselő, aki tizenöt éve ugyanabban a kerületben dolgozna. Az, hogy ez így történt, a falusi választók lelkesedésén és csalódásán is múlt mindig. Épp ezért elgondolkodtató, hogy a megyénkbeli polgármestereknek majdnem egyharmada a rendszerváltozás óta megszakítás nélkül dolgozhat, és sokuk számára már nem volt új ez a munka. Demokratizálódás A megye legkisebb településén, a 485 lelkes Kövegyen a Ábel István (Felgyő) Balogh Ferenc (Bordány) Balogh Lajosné (Baks) Bata Ferenc (Öttömös) Belovai Pál (Dóc) Dégl György (Pitvaros) Faragó N. Vilmos (Zsombó) FarkasJánosné (Magyarcsanád) Fekete József (Klárafalva) Froman Róbert (Árpádhalom) Kertész László (Pusztaszer) Magyari László (Röszke) Nyáriné Tajti Anna (Üllés) Papp János (Rúzsa) Szőnyi Erzsébet (Maroslele) Takács Zoltán (Kövegy) Talpai János (Újszentiván) Tuska György (Ambrózfalva) közelmúltban arra kényszerült az önkormányzat, hogy bezárja az idősek otthonát és az óvodát. Mégis, amikor arról kérdezem Takács Zoltánt október elseje alkalmából, mi az, amire rossz szájízzel gondol vissza, azt mondja, inkább a szépre emlékezik. - Nincs okom panaszra, mert nagyon jó testület segíti a munkámat, működtettük, kicsi pénzből, sok kompromiszszummal a demokráciát, azt viszont utólag már látom, hogy talán jobb lett volna, ha annak idején a központi konyha helyett is inkább utat építünk. De hát '90 és '94 táján arra számítottunk, nőni fog a falu lakossága - mondja. Az, hogy nincs sáros utca, nagyon fontos fegyverténynek számít Pitvaros polgármestere szerint is, ám most már az infósztráda köti le a figyelmét. Dégi György számára az volt igazán nagy élmény, hogy részt vehetett a demokratizálódás folyamatában. Maroslele polgármesterének, Szőnyi Erzsébetnek kihívást jelentett a rendszerváltozást követő időszak, de azért is, mert 1980 óta tanácselnöke volt a falunak. Ma is Makóról jár dolgozni, ahogyan akkor, és örül annak, hogy a lelei választók bizalmát folyamatosan bírja azóta is. Most a csatornázás, Makó térségének legnagyobb beruházása köti le minden figyelmét. - Igen, az MSZP tagja vagyok, és ezt büszkén vállalom mondja Erzsébet. Amikor a legutóbbi hagymafesztiválon FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT magyarcsanádi kollégájával, Farkas Jánosnéval együtt nézte végig a kiállítást, valaki meg is jegyezte csöndesen: ott megy a nemzeti egység. Mert Farkasné Katalin - 1987-től tanácselnöke is volt Magyarcsanádnak 1990 óta mindig a Fidesz színeiben indul, és mindig megtalálta az örömét a munkájában. Ami bántja: a munkanélküliségi arány Magyarcsanádon 34 százalékos, és folyamatosan romlik az önkormányzat pénzügyi helyzete: míg '94-ben hárommillió volt a forráshiány, ma ötvenmillió. Szűkül a mozgástér „Az iskola mégis működik." Arról, hogy ez a mégis mekkora erőfeszítést takarhat, a felgyői Ábel István is sokat tudna mesélni. A falu gyerekei ugyanis csak 1980 óta járhatnak itthon iskolába, akkor épült fel az intézmény. Az 1988-tól MSZMP-s, sőt PB-tag tanácselnökként, azóta polgármesterként dolgozó Ábel akkor fordult el a baloldaltól, amikor 1996-ban az MSZP-s országgyűlési képviselő arról megmutatjuk mindenkinek! VÁRJUK 06-30/30-30-443 mms@delmaHyar.hu M Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I leujoblmknt megjelentetjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜ 1» • Keim Olvasó! i megjeWski a bekiildó egyetértésén kivid a kójiaa líthelé siemély íkiskotéaknal a ¡érvényes képviselő! kauéjMa siékségei DÉLMAGYARORSZAG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. •T • -Mobile» r Más,pint azujsag m www.dnlmagyar.hu Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU akarta meggyőzni, hogy zárassa be az iskolát - Most is érezzük a nyomást, szűkül a mozgástér. Kapjuk az állami feladatokat, forrás nélkül. Legutóbb százhúsz kilométer dűlőút gondozásának, karbantartásának, tisztításának feladatát mérte ránk az állam egyik kezével, a másikkal rögtön megbüntetett, mert az útpadkán parlagfüvet találtak az ellenőrök. Az iskolánk viszont működik: és csak mi tudjuk, hogy ez mekkora érték - mondja Ábel. - Mindig van valami, aminek lehet örülni; most például annak, hogy sikeres volt a pályázat, építhetjük a bölcsődét az iskola mellé - újságolja Üllés első asszonya, Nyáriné Tajti Anna, akit 1974. április 19-én választottak tanácselnökké. Elgondolkodtatja a kérdés, hogy miért nincs a tizennyolcak között városi politikus. Azt mondja végül: falun mindenki mindenkit ismer. A polgármester hitele - A velünk szemben lévő házat nemrég egy városi vette meg - meséli a röszkei Magyari László. - Amikor kigyulladt az épülete, a fél falu itt volt, segített neki oltani, és én láttam, őt ez döbbentette meg inkább, nem a tűz. Nekünk épp a betelepülő városiak távolságtartása szokatlan. Magyari 1985-tól '90-ig szintén tanácselnök volt. - Meg tíz éven át MSZMP-tag is voltam, de aztán nem léptem át az MSZP-be. Megkeresett az FKGP, az MDF, én viszont nem akartam egyiket se. De nem ezen múlott, hogy az itteniek többsége azóta is engem választott. Inkább azon, hogy ismernek, és a szemükben nem romlott a hitelem. A hitel kényes jószág. A polgármester közel van, meg lehet kérdezni tőle az utcán is, miért kellett bezárni az óvodát. A miniszterelnökön azonban ritkán lehet számonkérni a magyar vidéknek tett ígéreteket. Ezt az egyenletet tizenöt év alatt nemcsak a választók tanulták meg, hanem a polgármesterek, képviselők is. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb helyi politikusnak a településén nagyobb hitele van, mint a mindenkori miniszterelnöknek. Ez pedig nagy dolog. De azért az lenne a jó, ha az „olló" nem nyílna tovább. BAKOS ANDRÁS L Friss hírek folyamatosan Ingyenes on-line apróhirdetés Szegedi ki kicsoda? Moziműsor Virtuális városnézés Repülőjegy-adatbázis Cégregiszter Műveltségi tesztek Szépírói történetek Fórumok Eseménykereső