Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-01 / 230. szám

8 •MEGYEI TÜKÖRSZOMBAT 2005. OKTÓBER 1. Azjllegális bányászkodást büntetik - Évente tízmillió forintos kár Óriási sebek a táj testén Csak Csongrád megyében évente tízmilliós kár éri az államot engedély nélküli bányászkodás miatt, s egyre-másra keletkeznek a környezetet károsító-csúfító „tájsebek". A bányahatóság a rendőrséggel összefogva nyomoz. Megtörtént, hogy vasvillával fenyegették meg a bányakapitányság emberét. - Megyénként évente mintegy tízmillió forintos kár éri az államot illegális anyagkitermelés miatt - mondja Szalai Ferenc, a Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke; a szilárdásvány-bányászati ügyek tartoznak hozzá, Csongrád megyéből is. Lopás, plusz... Az említett összeg csak az eltulajdonított ásványvagyon (a Dél-Alföldön: agyag, homok] értéke. De az illegális bányászkodás többnyire más károkkal is jár. Egy Tömörkényhez közeli területen eddig ismeretlen tettes túl azon, hogy eltulajdonított kétezer köbméter homokot - károsította a termőföldet, elpusztított harminc-negyven lakott partifecskefészket, és a jelek szerint régészeti lelőhelyet is megsértett. Emellett a területet építésitörmelék-lerakásra használta - sorolja a „járulékos" károkat Szalai Ferenc. Évente húszegynéhány illegális anyagkitermelési úgy jut a bányakapitányság tudomására a megyéből, lelenleg tizenkettőSzalai Ferenc bányakapitánysági főmérnök az illegális tömörkényi homokbányát vizsgálja FEJSZE ÉS VASVILLA Időnként messze nem veszélytelen a bányakapitányság munkatársainak napi tevékenysége - kiváltképpen illegális anyagkitermelők utáni kutatás közben. Megtörtént, kutyákat uszítottak rájuk, máskor tejszével „kalapálták meg" az autó tetejét. Szalai Ferencet egyszer vasvillával fenyegették meg. - Szerencsére százhúsz kilós vagyok, úgyhogy nem éreztem magam közvetlenül fenyegetve mondja vei foglalkozik a kapitányság e területről - mondja a szakember, aki a napokban járt Makón, két illegális agyagbányászati úgy miatt. - Az ásványi nyersanyag előfordulási helyén a magyar állam . tulajdona, következésképp az illegális anyagkinyerés: lopás. Ha az engedély nélküli kitermelés bebizonyosodik, az elkövető hárommillió forintig terjedő bányászati bírsággal is sújtható, s az államot is kártalanítania kell. Ha a bányászkodás során egyéb károk is keletkeztek, más hatóságok is kiszabhatnak bírságot - a végösszeg a tömörkényi esetben sokmillió forintra is rúghat -, a lopást pedig bűncselekményeként is vizsgálja a rendőrség. Akár hárommillió A bírság kiszabásakor a bányahatóság nagyon körültekintően jár el. Szintén Csongrád megyei eset: egy ingatlantulajdonos, aki engedély nélkül hozott Bordányból homokot, „csupán" százezer forint büntetést kapott, a kivitelezője kétszázezret. Részint azért ilyen keveset, mert nem túl nagy mennyiségről volt szó, részint pedig mert nem üzleti céllal történt az anyagkitermelés. Egyébként mindig az építtető és a beruházó feladata ellenőrizni, hogy az ingatlan legálisan beszerzett anyagból épúl-e. - Az igazán „nagy halak" a bányakapitányság szempontjából azok a nagyberuházások, amelyek létesítési körülményei nem nyilvánosak, például az építés jogát nem pályázati úton szerezte meg az adott cég - hívja föl a figyelmet a főmérnök. Példaként említi: egy Csongrád megyei város egyik hipermarketjének esetében föltételezni lehet, az alapjához szükséges töltésanyagot illegálisan termelték ki. Ahol legálisan nyerik ki az anyagot, ott a bányaművelés befejezése után a rehabilitációról is gondoskodik a kitermelő cég tájseb tehát nem keletkezik. Az 1993-as bányatörvény szerint minden üzemelő bánya eleve úgy kap működési engedélyt, hogy vállalja működési területe utólagos rendbehozását is. Számításokkal kell bizonyítania a hatóság számára, hogy a tevékenységéből származó jövedelemből tájrendezésre is futja. Persze anyagkitermelő cégek 1993 előtt is léteztek. Ezek a rendszerváltozáskor jórészt megszűntek, számonkérni nincs kitől az elmaradt tájrendezést, tevékenységük nyoma viszont ottmaradt - halljuk. Ez történt például egy hódmezővásárhelyi területen is. Kubikgödrök - horgásztavak Bányatelek létesítésekor derült ki: egy termelőszövetkezet valaha már végzett kitermelést a helyszínen. A bányászati jogot most megkapó Marosdömper Kft. azonban nagyon szépen rekultiválta ezt a régi, felhagyott területet. Másutt környezet-, természetvédelmi szempontok is indokolják az elhagyott bánya rendbetételét: tavaly Magyarcsanádon egy helybeli cég kapta meg a községhez közeli, régi kubikgödrök rekultivációjának jogát, közbeszerzési pályázaton. Szegeden az egykori agyagbányászat eredményeként keletkezett téglagyári kubikgödrök - ma a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület vízterúletei - rehabilitációja már részben megtörtént, részben folyamatban van. A cél: a tórendszer és környezete még alkalmasabb legyen szabadidőtöltésre. Az ilyen, régről elmaradt tájrendezések fedezetét a bányatörvény biztosítja, a pénzt pályázati úton lehet elnyerni. F.CS. Bal- és jobboldaliak együtt a szegedi Védegyletben Zölddel" harcolnak a civilekért // A Sólyom Lászlót jelölő Védegylet szegedi csoportja két éve szervez akciókat, terjeszti „zöld" és társadalmi szolidaritást valló nézeteit a városban. Elnöke szerint a civilek érdekvédelme gyenge, mindenhol az üzleti érdek az elsődleges. Sokan szimpatizálnak velük, a direkt politizálástól azonban tartózkodnak. „Lehet más a világ" - vallja a nemrégen az országnak köztársasági elnököt jelölt, öt éve alakult Védegylet, amelynek szegedi csoportja két éve tevékenykedik. A zöld és társadalmi szolidaritást hirdető gondolatok előadásokon történő terjesztése mellett civil akciókkal is hozzájárulnak elveik megvalósításához. így tettek akkor is, amikor nchány hónapja az újszcgedi Erzsébet-liget és a Tisza Lajos körút fáit próbálták megóvni a fűrészektől, független szakértőket igénybe véve. Az eredményes „favédő harc" során szerzett tapasztalatok alapján tájékoztató füzetet is kiadnak hamarosan - a környezetüket féltő civilek védekezési lehetőségeit akarják segíteni. Szentistványi István, a Védegylet szegedi csoportjának vezetője elmondta, hogy a polgárok sajnos nehezen mozgósíthatók annál több akcióra, mint ami közvetlen lakókörnyezetüket fenyegeti, így a helyi „kemény mag" mindössze tíz emberből - köztük egyetemi oktatókból - áll, támogatóik köre azonban jóval tágabb. - Az emberek apatikusak, kevés még bennük a civil kurázsi: elfecsérelt időnek tartják a zöldterületek megóvásáért, a szegényekért, a hajléktalanokért folyó harcot. Egyetértenek vele, de nem hisznek benne, hogy ók is változtathatnak rajta - mondja az elnök. Helyi és országos eredményeik azonban a Védegyletet igazolták, melynek gyökerei a húsz éve alapított Duna Körhöz nyúlnak vissza. A szegedi szervezet - akárcsak az országos - a közvetlen politizálástól tartózkodik, mint mondják, az általuk képviselt humánökológiai szemlélet, a természet és az emberiség egyensúlyára törekvő megközelítés - függetlenségét megtartva - nem igazán illeszkedik a jelenlegi politikai struktúrába. Nem lehet szétválasztani a „hagyományos zöld" problémákat a szociális jellegűektől, mert mindkettőnek ugyanaz a forrása: az üzleti érdekek elsődlegessége a civilek érdekeivel szemben - vallja a globalizáció-kritika alaptételét Szentistványi István. Szemléletük miatt egyforma távolságra állnak mindkét politikai oldaltól, tagjaik között azonban mind baloldali, mind konzervatív értékeket vallók vannak. Mint az elnök mondja, bizakodásra ad okot szemléletük terjedése, és tagságuk tizenévestől hetvenévesig terjedő korösszetétele. - Egyszer majd a döntéshozók is belátják, hogy a fenntartható fejlődés nem létezik. Ha mégis hiszünk benne, teljesen tönkretesszük az élővilágot és saját társadalmi kötelékeinket - teszi hozzá Szentistványi István. T. R. Folyamatosan megújul a felgyői palántagyár A hollandokkal kell megküzdeni a piacért lávaly szeptember óta mostanáig több mint 70 millió palántát neveltek a Grow Group Kft. felgyői üzemében. A cég partnereinek tábora nő, ezt a nemrég megtartott találkozón is kiderült, ahová 860-an jöttek el. A kft. elsősorban magyar piacra termel, de a környező államokba is szállít, s Ausztriában holland cégekkel kelt versenyre, eddig jó eredménnyel. - Tavaly 740-en, az idén 860-an vettek részt a szeptember utolsó előtti szombatján megrendezett partnertalálkozónkon - mondta Dobos Ferenc, a kft. vezetője. A palántaértékesítés új feltételeiről tájékozódva megtudták az ország minden részéből idesereglett kertészek, hogy a jövőben drágulnak a palánták. Tavaly nem emelt árat a kft., mivel gyengébb szezon volt. A paprikásokat kivéve a termelők többsége jó gazdasági évet zárt, de nem erre alapozódik az áremelés, hanem arra, hogy a tőzeg, a fuvar, a gáz ára nőtt, s a bérek is nagyobbak, vagyis a termelés költségei drágultak. A másik szempont: a palánta árában benne kell lennie a fejlesztés lehetőségének is. A cég zömmel paprika- illetve a káposztafélék palántáját gyártja, de nevelnek salátát és a karalábét is. Az újdonságokról és a fejlesztésekről Dobos Ferenc elmondta, a Grow Group folyamatosan fejleszt, ez nem csak a gazdálkodásra használt terület növekedését jelenti, hanem a technológiák fejlesztését is. - Kevés a területünk, emiatt sok termelőnek kell nemet mondanunk, mert a technológiai fejlesztésre, a minőség fokozására sok pénzt kellett költenünk mondja a kft. vezetője. - Megvalósítottuk az árapály-rendszerű öntözést, mely ebben az évben minden blokkban működik. Ez egyrészt víztakarékos, másrészt környezetkímélő, semmilyen szer nem mosódik be az altalajba. Ez zárt rendszerű öntözés, a vízből és műtrágyából csak annyi fogy el, amit a növények fölszívnak magukba. Ez nem olcsó, mert többe kerül, mint az üvegház vázszerkezete, de ha jól elkészül, akkor sokáig jól működik. A palántagyárban az edzőterúletet is kiépítették: a szabadföldi kiúltetésre szánt palántákat szoktatják itt az alacsonyabb páratartalomhoz és a közvetlen napfényhez. Megszűnt az üvegházakban a sár, jobbak a munkakörülmények, és a növények egészségesebbek lettek. Az edzőterülettel szembeni félhektáros területen újabb üvegház építését tervezik, ezzel az üzemrész kiépítése befejeződik, a bővítés ezután csak új üzemrészben történhet. A cég zömmel a magyar piacra termel, bár a környező országokba is szállítanak. Szlovákiába és Csehországba utazik a palánták 10 százaléka, a szerbiai kertészek is visznek innen vaiamenynyit, sőt, jönnek már Horvátországból is. A kft. Ausztriában versenyre kel a hollandokkal, s Romániát és Bulgáriát is számításba vették. - Mi kezdettől fogva úgy építettük fel üzemünket, hogy az uniós elvárásoknak megfeleljünk, bár 1997-ben az unió még „messze volt". Igazi konkurenciánk se volt, mégis úgy gondoltuk, a magyar kertész is megérdemli azt a minőséget, amit nyugaton előállítanak. Mostanra az uniós országokba bárhova tudunk szállítani olyan minőséget, mint a hollandok. BÁLINT GYULA GYÖRGY A vevőket jó minőségű palántákkal tartják meg Fotó: Bálint Gyula György KÉPEs/ár/tfifbörze