Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-27 / 252. szám

* r NOITAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2005. OKTÓBER 27. NAPI MELLEKLETEK Péntek DÉL MADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU Hospice, a támasz Az otthon melege, a kórház szakértelme. Leegyszerűsítve ezt jelenti a gyógyíthatatlan betegek számára a Hospice - ma­gyarázta a vásárhelyi Kenéz iózsefné, aki szakápolóként egy éve gondoz nap mint nap daganatos betegeket. A gyomor-, illetve bélrákos, tü­dődaganatos férfiak, emlőda­ganatos nők küzdelmét a ször­nyű betegséggel ismeri Kenéz iózsefné Julianna szakápoló, aki igyekszik megkönnyíteni a gyógyíthatatlan betegek éle­tét, s végső búcsúját. Annál is inkább szükség van e szolgá­latra, mert - a Szegedi Hospice Alapítvány kuratóriumi elnö­ke, dr. Mari Albertné szerint ­gond, hogy a végstádiumba került betegek intézeti ellátása nem megoldott Csongrád me­gyében. Ha a rákos beteg.aktív kezelése befejeződött, azonnal hazaadják, holott egy ilyen sú­lyos állapotú hozzátartozó ott­honi ápolása meghaladhatja egy család fölkészültségét és erejét. Százötven napig ingyenes a Hospice. Julianna nem hiszi el, hogy például Vásárhelyen csupán négy-öt, Szegeden is csak néhány család igényel­né azt a segítséget, hogy a beteg otthonába jár a szakor­vos, a gyógytornász, a diabe­tikus, a pszichológus. Nemcsak a páciens testét, lelkét ápolja, hanem a csa­ládtagoknak is erőt ad a nehéz időkben a Hospice. Julianna szerint nagyon fontos, hogy a Családtagok is segítsék a hoz­zátartozójuk gondozását. Éreznie kell a betegnek a sze­retetet, hogy küzdeni tudjon. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a hozzátartozók fel­ismerjék: otthon, a megszo­kott környezetben lehet csak megszépíteni az eltávozást. Egy idős páciense hetekig készült elmenni - meséli Ju­lianna. Ám addig nem akart meghalni, míg nem beszélt tá­vol élő unokájával. A fájdal­mas búcsút követően néhány óra múlva a nagybeteg férfi örökre elaludt. T. A. SZEMBESZÁLLT A BETEGSEGGEL Vigasztalja frissen műtött nőtársait Pölös Katalin bízott az orvosokban és önmagában FOTÓ: TÉSIK ATTILA Radikális mellműtéten esett át 33 éves korában a szentesi Pölös Katalin, aki le akarta győzni a rettegett kórt, hogy felnevelje két kisgyermekét. Ennek éppen tizenkilenc esz­tendeje, s azóta is aktívan dolgozik első munkahelyén. Még 1975-ben, a szülés után vette észre a szentesi Pölös Katalin, hogy valamilyen probléma van a mellével. Nemsokára kioperáltak abból egy jóindulatú daganatot. Ám tizenegy évvel később kiderült: ugyanott egy rosszindulatú tumor fejlődött ki. Radikális műtéten is átesett mindössze harminchárom esz­tendősen. De nem omlott össze, mert mindig arra gondolt: neki fel kell nevelnie a lányát és a fiát. Ezért is vette a sugár- és kemoterápia okozta megpróbáltatásokat könnyebben, meg persze azért, mivel bízott az orvosaiban és önmagában. A szentesi kórház onkológiai osztályvezetőjének, dr. Kispál Mihály főorvosnak nagyon sokat köszönhet. Ő mindig arra biztatta Katit, hogy akarjon élni, és higgyen a gyógyulásban. Az ő tanácsára ment vissza dolgozni a lottózóba, amely első munkahelye, s annak az üzletvezetője tíz éve. Teljes életet él Pölös Katalin, és semmivel sem tartja ke­vesebbnek magát bármelyik nőnél. Azt Is elárulja, hogy egy évvel ezelőtt összehozta a sors a lánykori szerelmével, akivel most tervezgetik közös jövőjüket. De arra is jut ideje, hogy a kórház sebészeti osztályán meglátogassa a frissen műtött, elkeseredett asszonyokat. Pölös Kati azt tanácsolja nőtársainak, hogy menjenek el a szűrésekre, bízzanak az orvosaikban, s nem utolsósorban: akarjanak élni. B. I. anyagi és lelki válságot okoz, de legyőzhető a pusztító kór Nyolc nőből egy mellrákos Minden magyar család szű­kebb vagy tágabb rokonságá­ban pusztít a rák. A daga­natok miatti halál második leggyakoribb oka - a tüdőrák után - az emlőben burjánzó rosszindulatú sejtcsomó. A pusztító kór megjelenése anyagi és lelki válságot okoz­hat egy családban, de szűrő­programokkal, életmódváltás­sal működésbe hozható a „ráktérítő". - Méhrákban halt meg az anyai nagyanyám. Azóta édesanyám és mi, a lányai is rettegünk a daganattól - ma­gyarázza szomszédjának a középkorú nő, miért kért be­utalót, s nem várta, hogy be­idézzék a mammográfiai vizsgálatra. Nyolc nőből egynek mell­rákja lesz élete so rán - ez a leggyakoribb rosszindulatú daganatos elváltozás a gyen­gébbik nem testében. E szem­pontból a második helyezett a méhnyakrák: Magyarorszá­gon évente 500-550 asszony hal meg, pedig egészségne­veléssel, szűrővizsgálatokkal e szám minimálisra csökken­hetne. - A kiszűrt esetek száma nőtt - ad magyarázatot a dagana­tos betegségek burjánzására dr. Pál Attila, a szegedi egye­tem szülészeti és nőgyó­gyászati klinikáját vezető egyetemi tanár. - A tünet- és panaszmentes daganatos be­tegek megtalálása a szűrő­program fő előnye. Márpedig harmincéves praxisom ta­pasztalata alapján mondha­tom: a korai stádiumban föl­ismert rosszindulatú daganat gyógyítható. A professzor által sokszor is­mételt recept egyszerű: a mell önvizsgálatát a nők havonta egyszer, a ciklus azonos idő­szakában végezzék el, illetve évente egy alkalommal vegye­nek részt nőgyógyászati szű­rővizsgálaton! - Még a korai diagnózisnál is fontosabb lenne a megelőzés - véli dr. Kahán Zsuzsanna, a szegedi egyetem onkoterápiás klinikájának docense. A túl­zott kalóriabevitel és csökkent kalórialeadás rossz egyenlegé­vel, a szenvedélyek és az él­vezeti szerek habzsolásával jellemzi a civilizációs beteg­ségeket, melyek 90 százalék­ban felelősek azért, hogy im­A betegségről, a kezelésről mindenkit egyéni igényei szerint tájékoztatnak FOTÓ: FRANK YVETTE máron magyar népbetegség a test különböző pontjain fel­bukkanó rákos daganat. Hormonális okok elsősor­ban a mellben, a prosztatában és a méhben okoznak rossz­indulatú daganatot. Ezek las­san növekednek, legnagyobb részük csak 50 éves kor után válik észlelhető méretűvé. - Visszahívtak! - suttogja ré­mülten a fiatalasszony, aki azt is elmeséli: tusolás közben vette észre a mellében növe­kedő csomót, és - bár nem tartozik az ötvenévesek rizi­kócsoportjába - néhány nap múlva már a mammográf előtt állt félmeztelenül. Az okos gép és a szövettan pedig azt mu­tatta, testéből azonnal el kell távolítani azt a halálos sejt­burjánzást. Miért pont én?! - ez a leg­gyakoribb reakció, amit az on­kológus segítségére szoruló beteg mond. Vagy azért, mert eddig nem volt semmiféle pa­nasza, vagy azért, mert amúgy is sok a baja. - A betegségéről, annak ki­meneteléről, a kezelésről, a te­rápia megtervezéséről min­denkit egyéni igényei szerint tájékoztatunk - mondja az on­koterápiás klinika docense, ahol évente 250 új emlőrákos beteg gyógyulásáért küzde­nek. A kezelőben egy kényelmes vizsgálószéken ül a jól öltözött asszony, mellette könyv, mint­ha csak ebédidőben sziesz­tázna. A kezéből az infúzióig kígyózó csövek sejtetik, hogy épp kemoterápiás kezelést kap. Az arca nyugodt, hisz VÁRJUK Közelről nem olyan félelmetes Talán a ki nem mondott félelmek miatt is kerüljük a csomókat keresgélő önvizsgálatot, és távol tartjuk magunkat a szűrő­vizsgálatoktól. Pedig régi tapasztalat: amitől félünk, azt nem kerülni kell, hanem közel kell mennünk hozzá, hogy minél jobban megismerjük, mert a dolgok közelről nem olyan félelmetesek. A szegedi onkoterápiás klinika nemcsak a betegek reménysége, hanem az IBIS-2 prevenciós program révén azon nők számára is nyitott, akik egészségesnek érzik magukat, de a fokozottan veszélyeztetettek csoportjába tartoznak. Ha például családjukban halmozottan előfordult daganatos megbetegedés, illetve ha nem vagy későn szültek, továbbá ha a mellükből már eltávolítottak jóindulatú csomót, akkor az a megelőzés szükségességére, vészhelyzetre utal. nem érez közvetlen fájdalmat, tudja, hogy a daganatot sejt­mérgek bejuttatásával bom­bázzák, s ezek következtében kialakul a rossz közérzet, amely aztán a gyógyszer ki­ürülésével elmúlik. Ezért ké­pes munka mellett, szinte ti­tokban járni a kezelésre. - A pozitív gondolkodás ve­zethet a gyógyuláshoz, vagyis az, hogy a beteg betegségében fölismerje a „Változtasd meg az életed!" katarzisát - ösz­szegzi tapasztalatait a szegedi Támasz Egyesület elnöke, Ka­kujáné Söszler Gertúd szociális munkás. - Segítünk a daganatos betegtársaknak például a Simonton-tréning­gel, vagy a kéthetente szer­dánként tartott, pszichológus vezette foglalkozásokkal. Az életminőséget javítja gyógy­ászati boltunk, ahol paróká­kat, emlőprotéziseket áru­lunk, beszerzési áron. Mert ­bár a gyógyszer ingyenes ­sokba kerül ám a daganat le­győzése: egy emlőprotézis kö­zel háromezer, egy ahhoz szükséges melltartó több mint kétezer forint, a táplálékkie­gészítőkre havi tízezer forintot kell költeni. Az újrakezdésben jelent támaszt a számítógépes tanfolyamunk, vagy az „Újra dolgozom!" programunk, mert szociális krízisbe sodor­hat egy ilyen betegség egy egész családot. Ugyanakkor látni kell: nem mindenki akar meggyógyulni. Például azért, mert nem lát kiutat gondjai közül, nem érzi, hogy feladata van e világon. Vagy azért, mert helyzeti előnynek érzi a be­tegséget, mellyel kivívhatja és fenntarthatja maga számára a figyelmet. A rákot a szeretet­hiány betegségének tartom, mint ahogy gyógyító erőnek a szeretetenergiát. ÚJSZÁSZI ILONA MMJM^JM'WK* IMT N 06-30/30-30-443 -"1 . ., mms fi delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < k^mm , , Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Ked«s Ohasé! í lütgjelentshs! a btMdS tgyeiértéséfl Múl i képen íétbató siemsl* (kiskorúaknál a torién»«! képviselő) hoüéjánilésa üskséges. DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a '¡'-Mobile Rt. T - -Mobile1 Partner

Next

/
Thumbnails
Contents