Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-27 / 252. szám

Az oldal az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium támogatásával készült A krízishelyzetbe került asszon nak kislányával osztozik a krízisszobán. A férjes asszony negyedik gyerekét várja, a többi kicsivel nevelőszülők törődnek, de rendszeres látogatójuk a bajba jutott anyjuk. - Föl kell építeni újra a rokoni és családi a kapcsolatokat, aztán munkahelyre van szükség, később lakásra, mert ez ránthatja ki a bajból a saját otthonukból elüldözött, vagy megoldhatatlannak látszó anyagi gondokkal küszködő asszonyokat - összegzi a cselekvéstervet a szociológiából doktoráló, magyar-orosz szakos középiskolai tanárból lett intézményvezető. Eredmény az is, hogy kilenc volt lakónak sikerült lakást szerezni. Csak ügynevezett „közcélú" feladatot, vagy takarítást, esetleg a helyi csirkevágóhídon vagy a savanyítóvállaikozásnál találnak munkát és pénzkeresetet a Szentmihályig menekülő asszonyok. Szerencsésnek mondhatja magát Rozika, mert az egyik szegedi oviban konyhás. A talpraesett nő dolgozik, mégis az anyaszállón lakik, mert gyűjti a pénzt: a fiával olyan albérletet keres, ahova betérhetne a most hajléktalan férje Jt lakhatnak az anyaotthonban Kapcsolat Az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény írja elő, hogy egy Szeged méretű városban léteznie kell a családok átmenti otthonának. A krízishelyzetbe került nők talpra állását a szegedi anyaszállón három szociális munkás, két gyermekgondozó, továbbá pszichológus, jogász segíti. Azok, akik egy gyermeket nevelnek, a fizetésük huszonöt százaiékát, a két- vagy többgyerekesek a jövedelmük felét fizetik térítésként. Ezért teljes ellátást nyújtanak számukra: a felnőttek naponta háromszor, a gyerekek ötször kapnak enni. Az átmeneti otthon telefonszáma: 475-809. is. Csak ha lakást szereznek, akkor változhat a mostani napirend. Hajnalban az asszony munkába, reggel fia, Nándi a közeli iskolába indul, délután pedig találkoznak: a férjjel-apával valamelyik parkban töltik a szabadidőt, aztán az asszony és a fia visszatér a szállóbeli kétágyas szobácskába, a férfi pedig valamelyik lépcsőházban tölti az éjszakát. Nem családi élet ez! FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Látogatni a rokonok, ismerősök heti két alkalommal jöhetnek a CSÁO-ba. Hétköznap és hétvégén a magát itt meghúzó tizenhárom csonka család beosztja: ki és mikor főz és takarít. - Ma tarhonyaleves és rakott zöldbab lesz az ebéd kavargatja a rizst a hatalmas kondérban Zsuzsa, aki szívesen főz harminc személyre. Takarítani is szeretek, ilyen munkát is vállalnék. Azt mondják itt, végezzek el valamilyen tanfolyamot, mire a börtönből kiszabadul a párom. „Leütéses rablás" miatt ül, de közben kitanulta a kőművességet. Most lesz 26 éves, a születésnapjára piros tulipánt rajzoltam neki ajándékként, meg annak jeleként, hogy kibékültünk megint. Azt mondja, többet nem bánt, meg azt is, hogy még egy gyereket szeretne - bizonytalankodik Zsuzsa, mintha nem tudná, ő mit akar kezdeni az életével. - Ha lenne munkám, pénz és lakás is lenne, a gyerek apjának se kéne ügyeskednie, s végre úgy élhetnénk, mint egy igazi család... ÚJSZÁSZI ILONA ZSUZSA KISLÁNYÁVAL A CSÁO-BAN, ÉLETTÁRSA A CSILLAGBAN Menedék - csonka családoknak Polgármesternek az erőszakról Egyenlő esélyt! A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik alapelve. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium által támogatott újságoldalakon helyet adunk az ön történetének Is - mondván: ha nem mondhatja el senkinek, mondja el mindenkinek a saját embermeséjét a testi-lelki terrorról! Történeteiket, kérdéseiket, véleményüket várjuk a 30/218-22-22 számú mobiltelefonon, a gyengeden@delmagyar.hu e-mail címen, illetve szerkesztőségünk 6720 Szeged, Stefánia 10. postacímén. Lassan őrölnek isten malmai, nehezen akar úgy elrendeződni a világ, hogy abban valahol otthon érezze magát minden anya és feleség - a párjával és a gyerekeivel. A Szegedhez tartozó szentmihálytelki volt malomból 2000-ben alakították ki a családok (pontosabban az otthonukból elmenekült vagy elüldözött anyák és gyermekeik) átmeneti otthonát. A minden évszakban telt házas CSÁO-ban a bizonytalan jövő miatt nap mint nap harmincan őrlődnek. - Most és itt jó, csak ezzel foglalkozom, nem nézek a jövőbe - mosolyog bizonytalanul Margit Zsuzsa, aki „Puszigépnek" becézett kislányával már több hónapja elmenekült a saját anyjától. - Amikor kiderült, hogy terhes vagyok, az élettársam pedig bekerült a Csillagba, nem tűrtek meg otthon, én lettem a fekete bárány. A szüleim elváltak, az anyám feje fölül a lakásmaffia elvitte a panelt, ezért az utóbbi években albérletről albérletre vándoroltunk. Hiába tanultam ki a cipőfelsőrész-készítő szakmát, elhelyezkedni nem tudok. Pénz nincs, ezért az anyámmal folyton veszekedtünk. Az apám ki nem állhat engem és a kicsit, hozzá nem mehettem. A gyámügyön mondták: vagy eljövök ide, Szentmihályra, vagy elveszik tőlem agyereket... A CSÁO-t anyaszállónak is nevezik a segítségre szorulók. Itt egy évet tölthetnek, S ez a tartózkodás hat hónappal meghosszabbítható. E támasz kétszer vehető igénybe - tudjuk meg dr. Sipka Rózsától, az intézmény vezetőjétől. Idén krízishelyzetbe került asszonyok is érkeznek ide a dél-alföldi régióból, de maximum egy hónapra. Nagy pocakkal valamelyik szomszédos megyéből futott Szegedig az asszonynevet viselő Ági, aki Zsuzsával és anCsak a jéghegy csúcsa, ami látszik: a becslések szerint tíz esetből talán ha egy válik nyilvánossá, s a családon belüli erőszak áldozatainak kilencvenöt százaléka nő. Csongrád megye négy polgármesternéjét, vagyis a politikával sajátos viszonyban álló asszonyokat kérdeztük arról, mit tudnak a családon belüli erőszakról, milyen kiutat mutatnának az ilyen csapdába esett nőknek. - Orvosként sokféle élethelyzettel találkozom, s azt tapasztalom, a szűk család problémájának tekintik az emberek a lakás falain belüli erőszakoskodást - vázolja kiindulópontját Botkáné dr. Lugosi Andrea, Szeged polgármesterének neje. - A házastársak közötti fizikai agreszsziónál is aggasztóbbnak tartom a kisgyerek bántalmazását. A külsődleges jelek nem mutatják, de a lelki terrorizálás sokkal gyakoribb, mint a tettlegesség. E problémák megoldásához szemléletváltás kell, de a jogi következményeket is ki kell dolgozni. - Nincs saját tapasztalatom a családon belüli erőszakról jelenti ki a pedagógusként dolgozó Lázárné Megyeri Zita, Hódmezővásárhely első emberének felesége. - De talán a gyerek a legveszélyeztetettebb, a legkiszolgáltatottabb a munkahelyi stressz, vagy a létbizonytalanság miatt feszült szülei esetleges indulatainak. Nem tudom elképzelni, hogy két értelmes ember, aki öszszekötötte az életét, problémái megoldására ne tudná elkerülni a legegyszerűbb és leggyávább formát, a fizikai agressziót. Két felnőtt ember a köztük lévő konfliktust megoldhatja, ha beszélget, de ha ez kevés, akkor a barátok és családtagok, esetleg szakember segítségét kéri. Mert kényszerrel nem tartható fönn egy párkapcsolat. Ennek tudatosításában a médiának nagy szerepe van. -A kórházban tapasztaltam, hogy létezik a házastársak között fizikai és lelki hadviselés mondja a higiénikusként dolgozó Szirbik Imréné, a szentesi polgármester házastársa. - Ha a nő dolgozik és saját keresettel rendelkezik, akkor nem annyira kiszolgáltatott az erőszakoskodó férfinak. A toleranciának kellene erősödnie a házastársak között. Nem szabad szó nélkül hagyni egyetlen olyan esetet sem, mely a családon belüli erőszakra utal, de a jogalkotásnak is követnie kellene azt, ami az otthonok falain belül történik. - A tettlegesség, a lelki terror sajnos a mai magyar otthonok egyharmadában jelen van véli a családi vállalkozást irányító dr. Nagy Anna, Búzás Péter makói polgármester felesége. - Jórészt az italozó életmód vezet addig, hogy a nőt bántja a férfi - talán azért, hogy így is mutassa, ki az űr a háznál. De nem ritka, hogy az asszony is erőszakoskodik a nála gyengébbel, a gyerekével. Ha elcsattan az otthon falai között egy pofon, az nem biztos, hogy „nyolcosztályos kategória". Jól szituált és értelmiségi családokról is kiderülhet, hogy például a túlhajszolt életmód miatt keveset beszélgetnek, a feszültség halmozódik, s a végén valamiféle tettlegesség zárja le a vitát. Pedig nincs olyan indok, amivel igazolni lehet egy másik ember bántalmazását. Éppen ezért a fizikai és a lelki terrort nem lenne szabad tűrni. Fel kéne oldani az ahhoz vezető konfliktust, például azzal, hogy beszélünk, beszélünk, beszélünk. ú. i. Segítség a bajbajutottaknak A családban bántalmazott nőket a budapesti központú NANE segíti, ez az egyetlen hazai szervezet, amelyhez a lelki és fizikai erőszakot elszenvedő nők segítségért fordulhatnak. A bűncselekmények áldozatai az áldozatvédelmi irodákat is felkereshetik. Ezek feladata a segítségnyújtás a sértetteknek és hozzátartozóknak, és mindenkinek, mindazoknak, akik valamely bűncselekmény következtében anyagi, személyi, pszichikai, vagy jogi sérelmet szenvedtek. A munkatársak felvilágosítást nyújtanak a hozzájuk fordulók jogairól és kötelezettségeiről, igyekeznek megoldani a bűncselekménnyel kapcsolatos nehézségeket, problémákat. A Megyei Áldozatvédelmi és Ügyfélszolgálati Iroda címe: Szeged, Rákóczi tér 2. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület Áldozatvédelmi Irodájának címe: 6722 Szeged, Berzsenyi u. 3., telefonszám: 62/424-454. Az önkormányzatok által működtetett családsegítő központokhoz is fordulhatnak az érintettek. Szegeden a Humán Szolgáltató Központ címe: 6723 Szeged, Sás utca 2., telefonszám: 62/464-345. A többgyermekeseknek a Nagycsaládosok Országos Szövetsége nyújt jogi segítséget, ellátja érdekvédelmüket. Csongrád megyében számos tagszervezetük működik, ezek listája megtalálható a www.noe.hu internetes portálon.