Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-17 / 243. szám

HÉTFŐ, 2005. OKTÓBER 17. • AKTUÁLIS» 3 Napról napra kevesebb baromfit veszünk Nem zárják be a csirkéket A múlt hét közepétől folyamatosan csök­kent a baromfi kereslete a szegedi Mars téri piacon - párhuzamosan megnőtt a tőkehúst áruló boltok forgalma. A kertes házakban csirkét nevelők meg sem rezzentek. - Egyetlen egyet sem adtam el - panaszkodik az élő baromfit kínáló soron egy idős asz­szony. A földön kétségbeesetten vergődik négy egymáshoz kötözött, termetes tyúkja. Konyhakészen a földről Az asszony is hevesen gesztikulál. - Ezek­nek a városi kisasszonyoknak büdös az élő állat, hozzá nem nyúlnának! Itt árult mellet­tem egy asszony, fölpucolva hozta a baromfit, valósággal elkapkodták tőle! Nem a baromfi­vésszel van itt a baj, hanem a városiak kénye­sek meg lusták - dohog tovább. Megmosolyogják. A béketelepi házaspár ­szép, színes tollazatú, kistermetű csirkéket árulnak, azt mondják, „törpe magyar" a fajta neve - ezen a hét végén megérzi a forgalmon a sok rossz hírt, ami Romániából jön. - Édes­VÁSÁRHELYEN VESZIK A SZÁRNYAST Eddig nem vették észre, hogy kevesebb szárnyast vásárolnának a vevők a ma­dárinfluenzával kapcsolatos hírek miatt, mondta el érdeklődésünkre az egyik vá­sárhelyi belvárosi üzlet vezetője, Horváth László. Kifejtette: a szokásos mennyisé­get, azaz egy mázsa friss csirkét adtak el. A fagyasztott áruból is a szokott adagot vitték el a vevők. Hasonló a helyzet a ka­csával, a libával, a pulykával is. Az üzlet­vezető azt Is elmondta.- hazai nagykeres­kedőtől szerzik be a friss szárnyasokat, s nem hiszi, hogy gond lenne a jószágokkal. anyám kezdett csirkéket tartani a ház körül, ezt a törpe fajtát, fó tojók. Amikor 7-8-nál többen lesznek, kihozzuk ide a fölösleget ­meséli az asszony. Nem kellene elzárva tartani az otthoni ál­lományt? Hiszen most vándorolnak a vad­madarak. Néznek rám. Miféle vadmadarak? Nem gondolom talán, hogy az ő béketelepi udvarukat nézik ki maguknak, és ott száll­nak le - fertőzni? Nem, nem zárják be a törpe magyarokat. Egyelőre. Dacolva a szörnyű képekkel Törzsvevő vagyok a mihálytelkieknél a csarnokban, most pulykacombfiiét kínálnak, mellé receptet is mond Sztankovics Éva - na ezért szeretek én itt vásárolni. Meg mert biz­tosan tudom, hogy saját vágóüzemükben a környékbeliektől fölvásárolt baromfit dol­gozzák fel, az áru mindennap friss, szép, gusztusos. Éva eltűnik a hátsó helyiségben, amikor megkérdem, szerepelne-e az újság­ban. - A főnökasszony szeret tudni az ilyes­miről, fölhívtam - mondja, amikor előkerül. Tóth Imréné Joli, az ügyvezető igazgató enge­délyt adott a „nyilatkozatra". - Jolinak presz­tízskérdés ez a bolt, évtizedek óta itt árulunk a Mars téren - magyarázza Éva. - Legalább 15 százalékkal visszaesett a forgalmunk, úgy csütörtök óta egyenletesen csökken. - Mert félnek! Látta azokat a szörnyű képe­ket a tévében? Az embernek egy életre elmegy kedve a csibehústól - mondja Szélpál Istvánné. A kosarában több kiló farhát, szerinte a szent­mihályi Új Élet Kft. abszolút megbízható. Gyarapodik a disznóhúspárt - Harminc százalékkal biztosan többet ad­tunk el, mint máskor, ha nem a dupláját ­saccol Bognár Zsolt a tőkehúsos pult mögött. A fiatalember Kotroczó József boltjában kere­si a vevők kedvét, szigorúan magyar árut kí­nál, szigorú higiénés feltételek között. - Vol­NYILVANOS A VÁLSÁGTERV Felkerült a világhálóra az Egészségügyi Minisztéri­um madárinfluenza esetére kidolgozott válságter­ve, a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv. Ebből egyebek között kiderül, hogy súlyos járványhelyzet esetén egészségügyi katasztrófahelyzetet, illetve járványügyi veszélyhelyzetet hirdethetnek ki. Kor­látozhatják az oktatási intézmények és a tömeges szórakozóhelyek látogatását. Szükség esetén a kórházakban pótágyakat állíthatnak be, és akár nyugdíjas orvosokat is behívhatnak munkára, mi­ként önkéntes betegápolókat is alkalmaznának. tunk a nyáron Nyugat-Európában, megnéz­tünk egy-két kisboltot, ilyet, mint a miénk ­kapcsolódik a beszélgetésbe a főnök, Kotroc­zó úr. - Nem dicsekvésből mondom, de ott is megállnánk a helyünket - bizonyítja a szín­vonalat. - Volt, hogy két hétig ki se nyitot­tunk, amikor a kergemarhakór ütötte föl a fe­jét. Nem kívántam ilyet, de most nekünk kedvez a csirkevész. Vajon megemelik a sertéshús árát? - Ezen gazdagodjunk? Nem. - jelenti ki Kortocző úr, s hozzáteszi, a baromfiboltok sem csökken­tik látványosan az áraikat, inkább csak akci­óznak. Egyelőre. - Ötszázötven helyett négyszázkilencvenért adom a combot, de ilyen akció máskor is elő­fordul - magyarázza Vincze László üzletvezető. - Olyan vevőm is volt, aki tíz kilót kért. Elteszi a mélyhűtőbe, mondván, nem lehet tudni, mi lesz itt később. Máskülönben lanyhább a forga­lom - ismeri el. Adók Istvánné kacsát kér tőle. - Kacsa- vagy libazsírral főzök, mindent. A fi­nom töpörtyű is elfogy, hatan vagyunk rá. Tyú­kot tartok az udvarban, saját tojást használunk - avat be háztartása rendjébe. Dehogyis zárja el a baromfit. - Nem lehet örökké rettegni vala­mitől! Jobb optimistának lenni - jelenti ki, és viszi a kacsát. S. E. Hírjárvány PANEK SÁNDOR A madárinfluenza romániai megjelenése óta rémisztőbhnél ré­misztőbb előrejelzések jelennek meg a médiában, részben fel­készítve az embereket arra, hogy óvatosabbak legyenek a Ma­gyarországon még madárbetegségként sem megjelent kórral szemben, részben viszont olyan károkat okozva, amelyek ta­lán elkerülhetők lennének. A betegséggel kapcsolatban eddig annyi a tény, hogy a HSNl-es vírustípus okozza, amely állatról állatra terjed ugyan, de emberre is terjedő változata még csak Délkelet-Ázsiában alakult ki, s ott 2003 óta 65 áldozatot sze­dett. Bizonyos mértékig megnyugtató, hogy a madárinfluenza vírusai az 1990-es évek során már többször megjelentek Euró­pában, anélkül, hogy emberre terjedtek volna. Aggasztó vi­szont, hogy ennek a típusnak az Nl-es fehérjéje a pusztító spa­nyolnátha vírusának is alkotórésze volt, bár egy neves ameri­kai immunológus szerint a világ népességének nagy része ép­pen ezért szerzett védettséget ellene. Egyelőre azonban fölösleges ijesztgetés ekkora emberi járvány­ról beszélni. A szakemberek szerint a magyar felkészülés megfe­lelő, itthon kifejlesztett, elegendő mennyiségű védőoltással ren­delkezünk, az Európai Unió és a környező országok életbe léptet­ték azokat a rendelkezéseket, amelyek lefékezhetik az állati jár­ványt. Pillanatnyilag a félelem több bajt okoz, mint a vírus. Aho­gyan a járványok hírére lenni szokott, a félelemhez vírus sem kell, elég a híre: lapunk szegedi piaci tájékozódása is arra ju­tott, hogy az emberek már a járvány gondolata miatt 30 szá­zalékkal kevesebb baromfihúst vásárolnak. Ennek lélektana amúgy teljesen érthető, hiába vizsgáltak meg Magyarorszá­gon 11 ezer madarat, nem találva madárinfluenzát bennük, ha a tévé azokat a,romániai csirkéket mutatja, amelyek fertő­zöttek. Mindez a szárnyastenyésztéssel foglalkozó gazdálkodóknak előre nem látható veszteséget okoz, s bár hasonló riadalmon át­esett már a szarvasmarha-ágazat is a nyugat-európai kergemar­hakór idején, a felkészüléssel kapcsolatos hírek miatt úgy tűnik, ez a mostani hosszabb időre megmarad. Ilyenkor a legnagyobb segítség a józan óvatosság, a megszigorított ellenőrzés, és az, hogy az egészségügyi hatóságok rendszeres tájékoztatással lássák el az embereket. Most 500 000 Ft használtautó beszámítás ^^^^ + extra ajándék SUZUKI 5 év garancia! SUZUKI I SZENTGYORGYL Szentgyörgyi Kft. Szeged. Dorozsmai út. 17-19. Telefon: 62/554-300 www. suzukiszentgyorgy I. hu A nagylakiak nem félnek a betegségtől Nem volt ellendemonstráció a szabadkai megmozduláson Tiltakozás a magyarokkal szembeni jogsértések ellen biztos, hogy nem engednek be olyan szállítmányokat, amikkel a vírus itt is elterjedhetne ­mondta Ambrus Ferencné. A déli határátkelőknél az álla­potok inkább balkániak, mint európaiak: a Kiszombornál nem­rég átadott terminál rendezett épületei közt szemetet fúj a szél. Nemcsak a befelé igyekvők, ha­nem a Romániába átlépni szán­dékozók sem törődnek a tiszta­sággal, a „hagyományos" szemét mellett bizony gyanús rongyok, papírok és egyéb hulladékok is eltakarításra várnak, csakúgy igaz ez a 43-as tranzitút mentén majdnem mindenütt. Elméleti­leg büntetés járna a szemetelé­sért, de egyetlen illetékes ható­ságnak sem áll rendelkezésére megfelelő számú munkaerő, hogy figyelje az átutazókat. A hulladékok eltakarítását vál­laló Csongrád megyei közútkeze­lő egyelőre nem kapott külön utasítást azzal kapcsolatban, hogy fokozottan kellene figyelnie a határzárat követően kidobott szemétre. Kárász Józseftől, a kht. üzemeltetési főosztályvezetőjé­től megtudtuk: utasítás vagy fi­gyelmeztetés híján bíznak ben­ne, hogy a határőrizeti szervek és a vámosok kiszűrik a fertőzés­gyanús tárgyakat az átkelőknél, így az út mellé dobott szeméttel nem kerül be hazánk területére a rettegett vírus. I.SZ. H5N1 - ROMÁNIÁI KACSÁBÓL A hét végén mutatta Ki a madárinf­luenza-vírus emberre is halálos változatát, a H5N1 törzset egy ro­mániai mintában a brit mezőgaz­dasági tárca felügyelete alatt mű­ködő laboratórium. Az agrárkér­désekben is felelős brit környezet­védelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) állatvírus­tani laboratóriumába a múlt héten érkezett egy szövetminta, amelyet a Duna-delta vidékén vettek egy kacsatetemből. Az előzetes félelmekkel ellentét­ben incidens nélkül, gyér érdek­lődés mellett zajlott a magyarel­lenes jogsértések miatt szomba­ton Szabadkán rendezett első til­takozó demonstráció. A tiltakozás kezdete előtt néhány perccel még jóval több az újságíró és a civil biztonsági ember, mint a demonstráló Szabadkán, a nép­színház és a városháza közötti té­ren. A szervező Civil Mozgalom aktivistái egy megvert vajdasági magyar fiúról készített fotókat ra­gasztanak a pódium falára. - El­terjedt, hogy a szerbek ellende­monstrációra készülnek, az em­berek félelmükben maradtak ott­hon - mondja a szervezet képvise­letében különböző tévé- és rádió­társaságoknak nyilatkozó Zsoldos Sándor,aki megjegyzi: ellentünte­téstől talán nem kell tartani, de provokációtól igen. Megérkeznek a rendőrök is, mintegy húszan. Már jóval elmúlt a kezdésre meghirdetett három óra, amikor az új áruház felől pi­ros-fehér-zöld zászlókat lobogtat­va megérkezik egy tízfős csoport. Négy-öt fekete pólós „hatvan­négyvármegyés" csatlakozik hoz­zájuk, ők fekete leplet emelnek a magasba, jól olvasható a rajta lévő felirat: „Ne bántsátok a magyart!" Az anyaország küldötte a Győri Polgári Kör polgári lapját, az Ösz­szefogást osztogatja. Húszperces csúszással, alig két­száz ember előtt megkezdődik a tiltakozó demonstráció. A vajdasá­gi magyarok a félelemmel, a szerb újságírók a közömbösséggel ma­gyarázzák, hogy alig kétszázan vesznek részt a rendezvényen. Egymás után kapnak szót a vajda­sági magyar pártok és civil szerve­zetek vezetői, a felvidéki és erdélyi szervezetek képviselői. Felolvas­sák a Civil Mozgalom követelését, amely szerint nemzetközi megfi­gyelők állandó jelenléte szükséges a tartományban, a hatóságoknak A nagylakiak nem félnek, hogy a határon átjut a madárinfluenza. A Romániából érkezők egyébként naponta több köbméternyi el­lenőrizhetetlen hulladékot szórnak szét a 43-as főút mentén - a takarítás a közútkezelő munkatársaira vár. nem szabad bagatellizálniuk a jog­sértéseket, példásan megkell bün­tetniük a támadások elkövetőit. Magyarország hivatalosan nem képviselteti magát, de felolvasták Becsey Zsoltnak, a Fidesz-MPSZ szegedi európai parlamenti képvi­selőjének üzenetét: a szabadkai tüntetés azt fejezi ki, hogy a Vajda­ság soknemzetiségű voltát veszé­lyeztető eddigi politika nem foly­tatható. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője, Kasza József csak közleményben tudatja, hogy támogatja a tiltakozást, de a kérdés rendezése nem a civil szervezetek­re, hanem a politikusokra tartozik. A Vajdasági Magyarok Demokrati­kus Közösségének képviseletében Ágoston András arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy az Euró­pai Unióval ne csak figyeljen a vaj­dasági magyarokra, hanem tegyen is valamit érdekükben. Autonómi­át és arányos parlamenti mandá­tumot követel számukra. A szabadkaiak a környező kávé­házak teraszairól közömbösen né­zik, hogy mi zajlik tőlük alig né­hány méterre. A második óra kö­zepén mozgás támad a pódium közelében: felbukkan egy gyerek­kocsit toló fiatal nő, kislánya kezé­ben piros-fehér-zöld mintákkal dí­szített táblán TOLERANCIA fel­irat. A tévések és fotóriporterek megrohanják őket. A mintegy két­órás demonstráció végén a tiltako­zók elénekelték a magyar Him­nuszt, majd szétszéledtek. OLÁH ZOLTÁN A nagylaki Németh Lajosné ud­varában kéttucatnyi tyúk és há­rom kakas is kapirgál, mindösz­sze száz méterre a román határ­tól. A háziasszony nem félti szár­nyasait a szomszédos országban pusztító madárinfluenzától, bí­zik a hatóságok szigorúságában. - Beszéltünk az ismerőseim­mel a madárinfluenzáról, de egyikük sem tart tőle. Én sem hi­szem, hogy közvetlen veszélyben lennének a tyúkjaim. Csak azt eszik, amit én adok nekik, ettől a darától és kukoricától biztos, hogy nem kapnak semmilyen fertőzést. A baromfikat egyéb­ként csak a családnak vágom le és pucolom meg, a tojást is mi használjuk fel, nem viszem be egyik piacra sem, és úgy tudom, hogy így van ez a legtöbb nagyla­ki portán. Nem hiszem, hogy a közeljövőben megjelenne itt egy ilyen pusztító vírus - foglalta össze az asszony. A szomszédos utcában is ha­sonlóképpen vélekednek, Amb­rus Ferencné mindössze nyolc tyúkot tart, és ő is nagyon vigyáz rá, hogy tiszta takarmányt adjon az állatoknak. Nem tart tőle, hogy itt bajt okozna a más orszá­gokban emberre is veszélyes kór­okozó. - Én le sem vágom a tyúkjai­mat, csak a tojást gyűjtöm be, azt adom a gyermekeimnek is, amikor ellátogatnak hozzánk Nagylakra. Ismerőseink, rokona­ink dolgoznak a határátkelőnél, nagyon bízunk a munkájukban, Ambrus Ferencné vigyáz rá, hogy tiszta takarmányt adjon az álla­toknak Fotó: Karnok Csaba A rendőrök lecövekeltek a tér kivezető utcáinál Fotó: SchmiJt Andrea

Next

/
Thumbnails
Contents