Délmagyarország, 2005. október (95. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

SZERDA, 2005. OKTÓBER 12. • MEGYEI TÜKÖR« 7 A rókusi iskola avatóján: Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó és Szabó János, az iskola igazgatója Fotó: Török jnzsef gyűjteményéből ALAPOS ALAPOK A klebelsbergi népiskolai program hetvenöt éves iskolái ma a városházán emléküléssel, a Rókusi általános Iskolában kiállítással és emlékkötettel ünnepelnek. Kókai Gyula, a rókusi iskola igazgatója, Balogh Imre, a deszki Zoltánfy István-iskola vezetője és Márkiné Bóka Zita, a mórahalmi Móra Ferenc-iskola tanára elmondta, a bajdani régi épületeket átalakították, kibővítették és többjüket már más feladatokra használják. A klebelsbergi elgondolás azonban a mostani iskolák falai között is élő hagyomány; az oktatás és a nevelés szerves egységet alkot és diákjaikat használható alapműveltséggel bocsátják útjukra. nak a gyerekek. A folyamat a mai központosítással tehát éppen ellenkezőleg zajlott - hangsúlyozta gróf Klebelsberg Éva történész, a kultuszminiszter unokahúga. A tanító intézmény Megépült ötezer „népiskolai objektum", vagyis tanterem, tornaterem, tanítói lakás, könyvtár, kultúrház. Csongrád megyében megközelítőleg negyven intézmény készült el kivételes gyorsasággal - négy év alatt. Létrejött Ásotthalom, Mórahalom, Szatymaz, Röszke, Deszk, Mindszent és az összes falu iskolája. Klebelsberg álma megvalósult, a népiskola nemcsak a gyerekeket tanította, hanem egész környezetének kulturális központjává vált. Még rádiót is szereltetett fel a minisztérium. A tanító pedig valóságos intézmény lett: levelet segített fogalmazni, eljárt a tanyaiak nevében. Egységben a szellemi erő Az oktatási rendszer egységes egészként fejlődött. Azokban az esztendőkben létrejött a pécsi egyetem, a szegedi egyetem épületegyüttese, befejezték a debreceni felsőoktatási intézményt. Szegedre került a főiskolai tanárképzés, a csillagvizsgáló, és olyan tudományos kutatóhelyek létesültek, mint a gabonakutató és a tihanyi biológiai kutató. Óvodák és sportpályák épültek, megnyílt a szegedi SZUE, a margitszigeti sportuszoda. 1930 októberében zárult le a népiskola-építési akció, és ezt Klebelsberg Kunó többnapos eseménysorozattal ünnepelte Szegeden. Nem véletlenül itt, hiszen a szegedi rókusi iskola épült ötezredikként. Klebelsberg a város országgyűlési képviselőjeként indult politikai pályáján és kitűnő kapcsolatokat ápolt Somogyi Szilveszter polgármesterrel. DOMBAI TÜNDE „Ferenc Jóska" mellszobra helyén a turulmadár csodálja a Csodarétet Fotó: Frank Yvette darét szélére költözött. Az épületet eredeti szépségében helyreállították, s azóta ott például iskolai kirándulókat fogadnak, környezetvédők tanácskozását tartják. Az udvart és a környéket ékesíti a tanyai lakosok közadakozásából emelt szobor, melyet Ferenc József itteni látogatásának emlékére állítottak, ám a világháborút követő években eltűnt róla a császár mellszobra, s helyére a turulmadár került. - Élettel telik meg ismét a tanyai iskola, ha azok visszakerülnek önkormányzati tulajdonba, pályázati támogatással megújulnak, és új feladatot kapnak - véli Nógrádi Zoltán. Mórahalom polgármestere a kisvároshoz tartozó hét tanyai iskolába szeretne életet lehelni. A szomszédság számára is új lehetőséget nyit a megújult tanyai iskola. Királyhalmon például az iskola új lakója, „tanyai tanítója", Rácz Attila, továbbá szomszédjai, Brunner fános és Papp Imre, no meg a családtagok megalapították azt a turisztikai és kulturális egyesületet, mely - többek között - működteti az iskolai oktató- és konferencia-központot. De az itteni, Rácz Attila által alapított Királyhalom Tanyai Népfőiskolát is, valamint az azóta az önkormányzat segítségével kialakított telekunyhót, ahol a környező tanyákon élő gyerekek számítógépeznek, interneteznek, újságot írnak - maguknak. - Cudar hely, de gyönyörű a hóba fulladt tanya - idézi az első telet Rácz AttiNAGYSZEKSOSI ROMANTIKA Mintaértékűnek nevezi Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere a kisvároshoz tartozó nagyszéksósi tanyai iskola rehabilitációját. A Homokhát természeti értékeit fölvonultató környéken többféle és többszintű szállásés programlehetőséget rejtő turisztikai komplexum jött létre, jórészt pályázati segítséggel, körülbelül 80 millió forintból. A múltra utaló harangláb árnyékában, a most fölújított nagyszéksósi, úgynevezett öreg, mert 1853-ban épült tanyai iskola, illetve közelében a kisvasútállomás és bakterház, no meg az itt fölépített ökoház minden igényt kielégít. Itt olcsó diákszállásokkal kiránduló osztályokat, de különböző (akár 50 fős) szaktáborokat is fogarfhatnak, miközben a tanyai romantikát és természetet kedvelő vendégek ugyancsak megtalálhatják a nyugalmat. Az erdei Iskolai, szabadtéri programok mellett az épületkomplexum a legkorszerűbb eszközökkel is a vendégeket szolgálja: a három számítógép és az internet megteremti a kapcsolatot a világgal. la. - A szomszédjaimnak köszönhetem, hogy átvészeltem azt a nehéz időszakot, és megszerettem a tanyát. Szűcs Sándor bácsihoz jártam tejért, Brunner fani segített összevágni a fát. Két évig egyedül éltem ott. /Azóta megnősültem, s ezen a karácsonyon már velünk lesz újszülött gyermekünk is. ÚJSZÁSZI ILONA Animációs Az ötezredik népiskolát a kultuszminiszter személyesen adta át filmsorozat Szegeden Ahol iskola van, ott gyerek is lesz A magyar animáció hőskorának filmjeiből vetít összeállításokat a Budapesti Animációs Filmklub a szegedi Grand Caféban. A fővárosban már négy éve működő Budapesti Animációs Filmklub (BAF) az ősszel vidéki városokban is bemutatkozik tematikus animációs filmösszeállításaival. A Budapesten eddig már jelentős sikerrel vetített alkotásokat Szegeden, Egerben, Pécsen, Szombathelyen és Szolnokon közel egy időben vetítik. A rendezvénysorozat célja, hogy a kulturális életben méltatlanul háttérbe szorított animációs filmművészetet bemutassa és megszerettesse a szélesebb közönséggel. A szegedi Grand Caféban kéthetente szerdánként, este 7-től megrendezett esteken a magyar animáció hőskorával ismerkedhetnek meg a nézők. Holnap a 30-astól a 70-es évekig tartó időszak animációs reklámfilmjeiből válogatnak a szervezők. A későbbiekben a hatvanas évek egyedi filmjeitől a kisemberek problémáit feldolgozó alkotásokon át a legendás mesesorozatokig terjed majd a tematikus estek választéka. A vetítések mellett a BAF szervezői tartanak előadásokat a témáról. A programokon való részvétel ingyenes. T. R. Konferencia a dohányzásról Az Európai Rákellenes Héthez kapcsolódva konferenciát tart ma az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete A dohányzás és rák kapcsolata címmel. A rendezvényen a leszokást segítő program tapasztalatairól, a dohányzás óvodai megelőzési programjáról, valamint a dohányzásról mint magatartási rizikótényezőről hallgathatnak meg előadásokat az érdeklődők. Királyhalom a Csodarét közepén Élettel telik meg a mórahalmi tanyai iskola A nép művelését tartotta elsődlegesnek az első világháború után Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az elszigetelt országban rengeteg pénzt tudott előteremteni a közművelődésre. Hetvenöt éve Szegeden ünnepelték a népiskolai program lezárását. A lakosságnak még fele sem tudott írni és olvasni százötven évvel ezelőtt. Az első általános oktatási reformot és a tankötelezettséget báró Eötvös József vezette be 1868-ban. A századfordulón különösen sok népiskola épült, a trianoni döntéssel azonban jó néhány a határokon kívül rekedt. Noha kötelező volt, a gyerekeknek - főként a tanyás alföldi területeken - tíz-tizenöt kilométert kellett megtenniük. Télen a hóban cipő híján, nyáron a munkák miatt nem jutottak el az iskolapadig. Pénz is jutott a tervekre - Gróf Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, látva a nagymértékű lemaradást, megértette: az ország elszigeteltségéből az egyetlen kiutat a néptömegek művelése jelentheti. Ehhez 1922-től átfogó oktatási csomagot dolgozott ki: megreformálta a tantervet, megfogalmazta a társadalmi elvárásokat és mindehhez megteremtette a feltételeket - mondja T. Molnár Gizella, a szegedi tanárképző főiskola docense, a közművelődés tanszék vezetője. Az első világháború után 1926 körül konszolidálódott annyira a pénzügyi-gazdasági helyzet, hogy állami költségen elindulhatott az iskolaépítés. Mivel a hadügyre eleve nem költhetett a kormány, olyan addig háttérbe szorított tervek kaphattak teret, mint az oktatás és a tudomány. Klebelsberg Kunó öt kilométer sugarú köröket rajzoltatott az Alföld térképén. A körök középpontjába helyeztette a népiskolákat. - Klebelsberg közelebb vitte az intézményeket, hogy bejárhassaA szabadságot jelenti a mórahalmi tanyavilág, a Csodarét környékének tágassága Rácz Attila, a Szegedi Tudományegyetem szociológusa számára. Az ifjú kutató Szolnok és Szeged után ma már igazi tanyai lakosnak érzi magát úgy is, mint a Királyhalom lányai Turisztikai és Kulturális Egyesület alapítója és elnöke, a megújult Klebelsberg-iskola működtetője. - Véletlenül fedeztem föl a királyhalmi iskolát: csak a szobor látszott ki a gazból, de épp e turulmadárra figyeltem föl - emlékszik Rácz Attila szociológus, aki 2000-ben a mórahalmi önkormányzat vidékfejlesztési szakembereként elkísérte a tanyagondnokot ebédszállító körútjára. - Akkoriban a tanyáról mint településformáról idealisztikus elképzelés élt bennem. Például a homokháti kistérségi iroda tanyafelmérésének adatait elemezve az infrastruktúra hiányát láttuk a legnagyobb gondnak. Azóta tanyai lakosként azt tapasztalom, hogy hiába a szabadság és az önellátás lehetősége, ha nincs valódi önállósága az itt élőknek. A királyhalmi tanyai iskola újjászületését a vidék tárgyi és szellemi örökségének megmentésére kiírt pályázati fölhívásnak, a Rácz Attila által megírt és a mórahalmi önkormányzat támogatását élvező projektnek köszönheti. Oktatási és konferencia-központot álmodtak a turulos szoborral ékesített Klebelsberg-féle iskolába. - Azt csináljuk a tanyai iskolában, amire épült! - fogalmazta meg programja lényegét Rácz Attila, aki a nyertes pályázat megvalósulása után, 2002 szeptemberében Királyhalomra, a természetvédelmi területté nyilvánított Cso-