Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-02 / 205. szám

PÉNTEK, 2005. SZEPTEMBER 2. • KAPCSOLATOK" 3 A litográfiákból egyelőre csak ennyit látni Fegyveres őrök nem, de a Móra Ferenc Múzeum munkatársai, a sajtó képviselői és néhány szege­di is izgatottan várakozott teg­nap délben a tűző napon, hogy szemtanúi legyenek az értékes Chagall-litográfiák és -festmé­nyek érkezésének. A kamion Pá­rizsból indult, de hogy milyen útvonalon jutott el Szegedre, azt a múzeum munkatársai sem tudták. A jármű hűtött gyomrából hat fadobozban kerültek elő a műal­kotások, de ennél többet nem láthattunk: a dobozokat csak ma délután bontják ki. A japán gyöngyházfényű papírra nyomta­tott litográfiákat és a képeket ugyanis nem tehetik ki hirtelen hőmérséklet változásnak, és a bontással a francia partner kép­viselőit -RolandSchaffhausert, a Chagall-képek magyarországi bemutatását szervező Alliance Française főképviselőjét és Cé­cile Ranise-t, a Francia Intézet munkatársát - is megvárják a ki­állítás szervezői. A képek néhány napig a múzeumban maradnak, majd folyamatosan kerülnek át a várba, a kiállítás helyszínére. Emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy kiállítás Szegeden ­mondta Vörös Gabriella, a mú­zeum igazgatója. Hozzátette: az előkészületek rendben zajlottak, ennek ellenére a szervezők na­gyon izgatottak a tárlat miatt. Pászti Ágnes kulturális tanács­nok a képek megérkezése után úgy fogalmazott: szinte szóhoz sem jut az örömtől. A tárlatot rendező Nagy Imre elmondta: a kiállítás ötlete feb­ruárban született, áprilisban vált biztossá és azóta szinte naponta merülnek fel új körülmények, technikai kérdések. A kiállítás díszletéről, a képek elhelyezésé­ről a művészettörténész sokat nem akart elárulni. Részben IGÉNYES MŰFAJ Nagy Imre a litográfiáról elmondta, a grafikai műfajok egyik legigényesebb és legnagyobb szakmai kihívást jelentő válfaja. Súlyos mészkőlapokra ké­szül, melynek zsírmentesítik a felületét, erre fest a művész. Ahány színből áll egy litográfia, annyi lapot kell elkészítenie, megfestenie az alkotónak. Legkésőbb jövő év végére, közel 1 milliárd forintos beruházással el­készül a szegedi logisztikai köz­pont első üteme. Erről tegnap írt alá szerződést az önkormányzat nevében a polgármester és a részt vevő cégek. Ennek értelmé­ben a központ fejlesztésére létre­hozott Praelog Kft.-ben 51 száza­lékos tulajdonrészt szerez a Mas­ped Rt., 26 százalékos részt a szegedi székhelyű Zoll-Platz Kft., az önkormányzat részesedé­se 15,2 százalék lesz, és kisebb tulajdonnal rendelkezik még a Duna-Tisza Regionális Fejlesz­tési Rt. és a MÁV Rt. - A már megkezdett, illetve a közeljövőben induló fejleszté­seknek köszönhetően a szegedi logisztikai központ az ország egyik legjobb infrastruktúrával ellátott és legnagyobb ipari park­ja lesz: az M5-ös és az M43-as autópálya mellett fekvő területet a nyugati elkerülő út köti össze a Ro-La terminállal és a repülőtér­rel és várhatóan a tiszai kikötő­KRÓNIKA A szegedi logisztikai központ területét Medgyessy Péter mi­niszterelnök adta át a szegedi önkormányzatnak 2003. má­jus 19-én. A terület közműve­sítését a Prealog Kft. pályáza­ton nyert 9 millió forintból ol­dotta meg. A sztrádaépítés miatt a logisztikai központból az állam kisajátított egy da­rabkát, emiatt 2004-ben szél­jegy került a telekre a Nemzeti Földalap javára. Ez a befekte­tőket zavarta, és csak a telkek megosztása után jutott el odá­ig az ügy, hogy alá lehetett írni az adásvételi szerződést. A szegedi önkormányzat terveit módosítani kellett, mivel az uniós csatlakozás miatt az im­port tételek vámkezelése drasztikusan csökkent, így az első ütemben kisebb raktárt építenek. A FIDESZ TÁMOGATJA jgj Szöllósi Béla közgyűlési Fi­desz-frakcióvezető: - Furcsák voltak a bizottsági előkészítés kö­rülményei. A múlt héten összehív­ták a pénzügyi bizottságot, majd ­mondván, a szerződés nem telje­sen kiforrott nem tárgyalták a logisztikai központ ügyét. Tegnap két órával, illetve másfél órával a szerződéskötés előttre hívták ösz­sze a szakbizottságokat, észrevé­teleket nem vettek figyelembe. Mindazonáltal a logisztikai köz­pont támogatandó dolog, de sem­mi garancia nincs a szerződésben arra, hogy a teljes logisztikai köz­pont el fog készülni. vei - mondta Botka László. A polgármester szerint a hatósági engedélyek megszerzése után, az M5-ös autópálya bevezető szaka­szánál elterülő 45 hektáros terü­let első ütemén még idén elkez­dődnek a munkálatok. A polgármester a többi résztve­vőt olyan stratégiai szövetséges­ként mutatta be, „akik már bizo­nyítottak". A Masped Rt. a leg­nagyobb hazai és magyar tulaj­donban lévő szállítmányozási és logisztikai cég. A 42 társaságot összefogó csoport árbevétele ta­valy 55 milliárd forint volt. Ka­utz István elnök-vezérigazgató elmondta: a szegedi logisztikai központ számukra a nagy kihí­vás, mert az általuk működtetett logisztikai központok közül ez a legnagyobb területű. Elsőként 5 ezer négyzetméteren építenek raktárat, és egy bővíthető irodát. Csonka István a 26 százalékos tulajdonrészt szerzett Zoll-Platz Kft. tulajdonosai nevében el­mondta: 140 fős cégük a leszálló ágban lévő vámügynöki tevé­kenység után egy hasonló ágazat­ba fektet be. Az eddigi működé­sük során megszerzett vagyont Szegeden kívánták befektetni, már régóta vártak a logisztikai központ beruházás indulására. M. B. I. Jövőre már áll az első raktár és irodaépület Épülhet a központ Aláírták a szerződést a szegedi logisztikai központ létrehozásáról. A Masped Rt. a Praelog Kft. 51 százalékos tulajdonosa lett, és 26 százaléknyi tulajdont szerzett a szegedi Zoll-Platz Kft. is. Az első ötezer négyzetméteres csarnok jövő év végére készülhet el az M5-ös autópálya mellett. A dobozokat csak ma délután nyitják fel Megjöttek a Chagall-képek Kevesebb lesz a termés, ártott a fagy és a nyári eső A nap még megcukrozhatja a szőlőt Logisztika - politika MOLNÁR B. IMRE . Végre megvan az első. Valljuk be őszintén: a helyi politikai veze­tők és a polgárok is erre várnak már évek óta. Hogy Szegeden a magántőke jelentős szerepvállalásával olyan beruházás kezdőd­jön, amelynek révén új munkahelyek jöhetnek létre, nagy mére­tű, új telephely épülhet ki. Arra, hogy azt a gazdasági fejlődést, amelyet Észak-Nyugat- és Közép-Magyarország jó egy évtizede él­vez, a Dél-Alföld is megtapasztalhassa. Mert munkahelyet eddig is teremtettek a kicsik és a közepesek. Fejlesztettek is. De egy új átadott autószalon vagy elektronikai berendezések tervezésével, építésével foglalkozó cég nem azt testesítette meg, amire az em­berek rettenetesen ki vannak éhezve. Mondjuk ki: Szegeden választást nem városszépítéssel (dísz­burkolattal, virággal), csodálatos rendezvényekkel (cirkusszal, tűzijátékkal) lehet nyerni, hanem nagyobb léptékű munkahely­teremtéssel (kenyérrel). Ezt a városvezetők is tudják jól, és nem véletlen a nagy igyekezet, a próbálkozás. Legenda vagy részben talán igaz is, hogy repülőtérért és M43-asért cserébe nem szállt Szeged ringbe a kulturális főváros címért - Pécs riválisaként. Éve­kig röhögött minden utazó a repceföldön álló logisztikai központ tábla láttán•, ha minden jól megy, ott hamarosan építkezni kezde­nek. Szeged a rendszerváltás óta először élhet igazán a fekvéséből adódó lehetőségekkel. Azzal, hogy két nagy transzeurópai tengely ágazik el a városban: egyelőre az anyatejgyűjtő meg a bezárt kis­posta sarkán, hamarosan a logisztikai központnál. Sőt menjünk még messzebbre!: Szeged először profitál a trianoni határok köze­lébe szorított helyzetéből. Hiszen a logisztikai központ egy másik éltető adottsága az, hogy itt húzódnak az unió határai. A Dél-Alföld központjává váló város számára a legnagyobb koc­kázatot is ez jelenti egyben. Románia uniós csatlakozása kész tény, és a befektetők is ennek tudatában döntenek. A nagy bi­zonytalansági tényezőt azonban Szerbia és Montenegró jelenti. Szeged hamarosan épülő logisztikai központjának, gazdaságának sikere attól függ, mit akar kezdeni az unió a fugoszlávia romjain így-úgy működő szomszédos állammal. Megérkezett tegnap délben Szegedre az a kamion, amely a szeptember 16-án nyíló Cha­gall-kiállítás anyagát - 43 li­tográfiát és 3 festményt - szál­lította Párizsból a Móra Fe­renc Múzeumba. Az értékes műalkotásokat fuvarozó jár­mű útvonalát a múzeum mun­katársai sem ismerték. A ké­peket tartalmazó ládákat ma nyitják fel. ta az általános helyzetet a borvidék hegyköz­ségi tanácsának elnöke, Géczi Lajos. - A ko­rai fajták nem bírták a nagy esőzéseket. A za­lagyöngyét, az ottonel muskotályt már rövi­desen szüretelhetnénk, de a szemek kirepe­deztek, nem érdemes leszedni. A később érő fajtáknak van még esélyük, ha az időjárás napsütéses marad. A cserszegi fűszerest már szüretelhetik a jövő héten Bordányban, a hó­nap második felére pedig beérik a csongrádi és az ásotthalmi kékfrankos és rajnai rizling. Az olaszrizlinget már a tavalyi fagy elvitte. A kései szőlők várhatóan a hűvös-esős idő elle­nére is meghozzák a minőséget. A nagyobb szőlőtermelők nyáron megvédték tőkéiket permetezéssel, de a kevés termés náluk is problémát jelent. Sőt, ha újra esni kezd az eső, szüretelni mar nem nagyon kell. Mosta­ni számításaim szerint két-két hetet csúszik a szüret. A csongrádi borvidék 2300 hektáron mű­vel szőlőt - tette hozzá Géczi Lajos. A téli fagy viszont 70-80 százalékos pusztítást vég­zett. A meglévő kis és közepes borászati üze­mek közül még nem adta fel senki: hordós bort értékesítenek, palackoznak - mindent elkövetnek a fennmaradásért. A tavalyi mi­nőségi borkészletek ugyancsak jelentősek, abból még folyamatosan értékesíteni lehet. A hegyközségi elnök hozzátette, a korábbi években megtermett szőlőnek csak felét dol­gozták fel a megyénkben, a többit eladták. Mivel azonban idén jó termés várható az or­szág más borvidékein és nagyok az óborkész­letek - ez lenyomja a szőlő felvásárlási árait. A kunsági és csongrádi felvásárlók közül egy­előre senki nem nyilatkozik az idei árakról. A rémhírek 28-40 forintot emlegetnek a szőlő kilójáért. Harminc forintért pedig már nem érdemes leszüretelni a termést, sőt egyes körzetekben elodázhatatlanná válik a tőkék kivágása. DOMBAI TÜNDE KÉNEZÉS Babarczi János üllési kádármester szerint az sem mellékes, mibe kerül bele a must. A gon­dos gazda egész éven át kezeli a pincéjét és hordóit, ám így szüret előtt kénezéssel tisztít­ják a tárolóedényeket, a pincéjüket pedig me­szeléssel készítik elő. A nyolcvankilenc éves mester javaslata szerint a borosok alul bedu­gaszolják a hordót, aztán a felső dugóról U szöggel lógatják a kénszalagot az edénybe ­egészen a szüret előtti napig. Akkor hideg víz­zel öblítenek és jöhet a must. Fotó: Karnok Csaba mert meglepetésnek szánja, részben mert csak a műalkotá­sok kibontása után válik végle­gessé a díszlet is. Annyit azon­ban elárult, hogy - megfogalma­zása szerint - lesznek kísérletek az Odüsszeia hangulatának fel­idézésére, a litográfiákat ugyanis Odüsszeusz kalandjai ihlették. A kőnyomatok mellett három festményt is láthatnak majd a ki­állítás nézői, egyik egy tórateker­cset tartó rabbit, másik egy nő­alakot ábrázol hegedűvel, a har­madik festmény egy virágcsend­élet. A képek francia címét a szervezők egyelőre nem fordítot­ták le. G. ZS. Két hetet késik minden szőlőfajta beérése a megyében, a termés pedig csak harmada a tavalyinak. A szakemberek a szeptember jótékony hatásában bíznak. Ha esőt hoz, nem lesz mit szüretelni. - Okosabb nálunk a természet. Néhány nap­ja még alig színeződött a kékfrankos, most, úgy tűnik, a fajta behozza az esős napokat. Másfél hónap és lehet szüretelni - adott hely­zetképet Somodi Sándor borász az ásotthal­mi szőlőkről. Hozzátette: fontos, hogy na­pos, száraz őszünk legyen. Akkor az elegáns fajták szépen beérnek: a rajnai rizling egyelő­re megfelelő mennyiségűnek tűnik, chardon­nay viszont jóval kevesebb kerül hordóba az idén. - Háromtonnás átlagtermés várható a csongrádi borvidéken; a szokásos mennyi­ségnek egyharmadára számítunk - fogalmaz­Somodi Sándor ásotthalmi borász bízik benne, hogy a hamarosan beérő szőlőből is jó bor lesz Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents