Délmagyarország, 2005. szeptember (95. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-12 / 213. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. SZEPTEMBER 12. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU ÖREGSZIK AZ ORSZÁG, A SZÁZAD KÖZEPÉN MINDEN HARMADIK MAGYAR 60 ÉVNÉL IDŐSEBB LESZ A nyugdíj jár, mégis adomány? Most minden ötödik, e század közepén minden harmadik magyar 60 évnél idősebb lesz. A megyék öregségi sorrendjében 7-8. helyével Csongrád a középmezőnybe tartozik, ugyanakkor az átlagnyugdíj itt és most közel 4 ezer forinttal alacsonyabb az országosnál. Nagy kérdés, hogy öregedő társadalmunkban miért nem érvényesül az alapelv: aki többet dolgozik, több járulékot fizet, több nyugdíjat kap - s nem adományt. Méltánytalanságokat emleget az egyén, de az érdekvédő is, ha nyugdíjról esik szó. Az egyik legszembetűnőbb igazságtalanság, hogy az azonos végzettségű, beosztású, szolgálati idejű nyugdíjas járandóságának összege különbözik, attól függően, hogy az illető mikor hagyta abba a munkát, így lehetséges, hogy az 1980 óta nyugdíjasok átlagosan 53 ezer (Csongrád megyében 51 ezer) forintot, az 1990-ben szép korba lépők 65 ezret (nálunk 61 ezret), az 1990-es évek közepén munkahelyükről táSereghajtó Csongrád Ha a nyugdíjban és „ilyenszerű" ellátásban részesülők havi járandóságát összehasonlítjuk az ország 19 megyéjében és Budapesten, akkor látható: 2005 januárjában a fővárosinak 66 ezer 367, a Csongrád megyében élőnek 47 ezer 607 forintot vitt a postás. A miénknél kisebb összegből csak Békésben és Szabolcsban kényszerül gazdálkodni a nyugdíjas. Most, a járandóság emelését követően az országos 56 ezer 798 forinthoz képest megyénkben közel 4 ezer forinttal kevesebb, 52 ezer 828 forint az átlagnyugdíj összege. Sovány vigasz, hogy a mi nagyvárosunkban, Szegeden átlagosan 60 ezer 550 forintból kell kijönnie egy hónapban a nyugdíjasnak. vozók 55 ezer (itt 52 ezer) forint járandóságot kapnak, míg 2004-ben a kezdő nyugdíj őszszege átlagosan 78 ezer (térségünkben 75 ezer) forint. E különbségek egyik oka, hogy a nyugdíjszámítási szabályok az elmúlt negyed században többször is változtak - magyarázta Dudás Józsefné, a Csongrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatója. A legnagyobb értékvesztést az 1988 előtt, valamint az 1991 és 1996 között megállapított nyugdíjak szenvedték. E méltánytalanságtól az 1990-es években nyugdíjba vonuló országosan 760 ezer, Csongrád megyében 31 ezer idős ma is szenved. A korrekcióhoz kormányzati akarat kell. A régi, értéküket vesztett nyugdíjak rendezését szolgáló intézkedések kidolgozása elkezdődött - nyilatkozta a minap Barát Gábor, a Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság vezetője. Információink szerint több lépcsőben, várhatóan 2010-ig, az euróövezethez való csatlakozásunkig, s a nyugdíjba menetel időpontjához igazodóan történhet meg a korrekció. A nyugdíjak rendszeres fizetése a szükségesnél nagyobb társadalmi tehernek is nevezhető. Az 1 millió 645 ezer (Csongrádban közel 69 ezer) öregségi nyugdíjban részesülő közül nagyjából 100 ezer polgár még nem szépkorú, de előrehozott, illetve korkedvezményes, vagy özvegyi nyugdíjban részesül. Elsősorban a rendOn szerint ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyen valaki, szükséges a magas iskolai végzettség? alkotó SMS-rovata kérdésünkre válaszát SMS-ben 2444-es telefonszámra! A hét kérdése: Ön szerint családi vállalkozásokra szüksége van a magyar gazdaságnak? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? PANNON GSM Nyugdíjasklub Mindszenten szerváltozással járó gazdasági átalakulás idején, „foglalkoztatáspolitikai céllal" sokan menekültek nyugdíjba. Ez a szám 1991-ben 43 ezer 654, 2004-ben 4120 volt. A nyugdíjban részesülők közül 60 ezren dolgoznak is. Rokkantnyugdíjban 808 ezer polgár részesül. A rokkantságot megállapító szabályozás kiskapui miatt e járandóság megszerzése még mindig a gazdasági kényszerek elöli menekülés egyik módja. Rokkantság vagy baleset miatt 1991-ben több mint 66 ezer, 2004-ben közel 46 ezer dolgozóból lett nyugdíjas. Csongrádban idén az új nyugdíjak háromnegyede ilyen. Az is igazságtalan, hogy a két nem járandósága közötti, az aktív időszakot is jellemző különbség idős korra megkövesedik: az átlagnyugdíj most több mint 60 ezer forint, ugyanakkor a férfiaké közel 72 ezer, a nőké több mint 53 ezer forint. Az államra háruló teher nagySTRATÉGIA ES TAKTIKA Ma két feltételnek - 62. életév és minimum 20 év szolgálati idő egyidejűleg kell teljesülnie az öregségi nyugdíj elnyeréséhez. Kedvezmények persze léteznek, de e kör szűkül. A nyugdíjba vonulás tervezésekor többféle stratégiát alkalmaznak a már nem középkorúak. Például most egy 1945-ben született férfi, hosszú szolgálati idejének köszönhetően, akár nyugdíjba is vonulhat, de ha teheti, a munkahelyén tovább dolgozik. Ez jogszerű, hiszen a munkára alkalmas magyar 62 éves koráig kötelezően foglalkoztatandó. Mások viszont amint elérik a szükséges korhatárt, rögzfttetik a lehetséges járandóságuk összegét, ám aktívként továbbra is dolgoznak, aztán mikor ténylegesen nyugdíjaztatják magukat, összevettetik a korábban és a legutóbb megállapított nyugdíj összegét, s a számukra kedvezőbbet igénylik. Egyre többen kérnek tanácsot, ezért lenne jó, ha bővülhetne a megyei nyugdíj-igazgatóság jogköre, mondjuk a nyugdíj próbaszámításának ügyfélbarát szolgáltatásával. ságrendjét érzékelteti, hogy az időskori, korhatár alatti, illetve a hozzátartozói nyugellátáson túl a nyugdíjszerű ellátásokat (például a baleseti, vagy a megváltozott munkaképességűek járadékait) is ebből a zsebből kell fizetni. A különböző járadékok és pótlékok átlagos, közel 24 ezer forintos összegét Magyarországon 315 ezren, megyénkben közel 16 ezren próbálják havonta beosztani. Egy olyan demográfiailag öregedő társadalomban, mint a magyar, kulcskérdés: az egyre olvadó létszámú aktív dolgozói kör miként képes garanFOTÓ: TÉSIK ATTILA tálni a növekvő létszámú szépkorúak anyagi biztonságát. Az ellátás stabilitását a Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság vezetője szerint a foglalkoztatottság növelése és a járulékfizetés, illetve a munkavállaló mögötti biztosítási jogviszony jelenti. Szerinte a nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen. Dudásné úgy fogalmazott, a nyugdíjrendszer stabilizálása, átláthatósága, több lábúvá fejlesztése jelenthet biztosítékot a szép korba lépők számára. A dolgozó ma már fiatal korban gondoskodhat arról, hogy idősként több forrásból kapja a megélhetéséhez szükséges járandóságot. A tb-alap mellett élnek a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve megjelentek az üzleti nyugdíjbiztosítók. így előbb-utóbb érvényesülnie kellene az optimista alapelvnek: aki többet dolgozik, több járulékot fizet, több nyugdíjat kap. ÚJSZÁSZI ILONA Ismét csúcson a tőzsde A Budapesti Értéktőzsde (BET) hivatalos részvényindexe, a BUX a múlt héten 1,37 százalékot emelkedett, pénteken újabb történelmi csúcson, 22 ezer 675,67 ponton zárt. MTI Múlt héten hétfőn csaknem 500 pontos eséssel indult a hét, ezt követően meglehetősen hektikus árfolyammozgások jellemezték a kereskedést, majd pénteken újra megjelentek a vevők, és élénk forgalomban a BUX mellett több papír árfolyama is rekord magasságba emelkedett. A részvénypiac heti 97,04 milliárdos forgalma ugyanakkor jócskán elmaradt az előző hét kiugróan magas, 132 milliárd forintos forgalmától. A vezető papírok ára vegyesen változott az előző heti záróárakhoz képest: az OTP és a gyógyszergyártók részvényei erősödtek, míg a Mol és a Magyar Telekom veszteséggel zárt. A kis és közepes kapitalizációjú részvények indexe, a BUMIX 0,6 százalékkal 1781 pontra emelkedett. A múlt hét legjobban teljesítő papírja az OTP volt, a bankrészvény 42,78 milliárd forint értékben forgott, ami az összforgalom 44,09 százaléka, árfolyama pedig 5,71 százalékkal 8300 forintra nőtt. A bankpapír 8385 forinton újabb történelmi rekordárat ért el pénteken. A Mol az előző hét jelentős drágulása után a múlt héten gyengült, 2,35 százalékkal 23 ezer 100 forintra csökkent az árfolyama, ami részvénypiaci elemzők szerint az olaj árának csökkenésével van összefüggésben. Az olajrészvényre 30,83 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket, ez az összforgalom 31,77 százaléka. A Richter az OTP-hez hasonlóan új történelmi csúcsot ért el, a legmagasabb árfolyama 34 ezer 695 forint volt. Pénteken 34 ezer 625 forinton zárt a papír, ami egy hét alatt 2,46 százalékos drágulás, forgalma 6,59 milliárd forintot tett ki, a teljes forgalom 6,79 százalékát. A Magyar Telekom papírjaival 9,4 milliárd forint értékben kereskedtek, árfolyama 1,1 százalékkal 988 forintra csökkent a hét végére. A társaság hétfőn jelentette be, hogy mobilvállalata, a T-Mobile éléről közös megegyezéssel távozik Sugár András vezérigazgató, posztját szeptember 6-ától átmenetileg Straub Elek, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója veszi át. Piaci információk szerint Sugár András távozásának hátterében az a vita áll, miszerint a T-Mobile Magyarország önállósága megszűnik, s beolvad a Magyar Telekomba. Ezt a távozó vezérigazgató ellenezte.