Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-26 / 199. szám

• KAPCSOLATOK« PÉNTEK, 2005. AUGUSZTUS 26. Kié is a csomópont ? A Délmagyarország c. napilap augusztus 25-i lapszámában immár sokadszorra került elő az épülő M5-ös autópálya halástyai csomó­pontjának ügye. Mint korábban számos alkalommal, Szeged kor­mánypárti képviselői a saját érdemükként tüntették fel a balástyai le­hajtó ügyét. Vegyük a fáradságot és keressük vissza az ügyhöz kapcso­lódó parlamenti dokumentumokat! Ezekből tisztán látszik, hogy jó­val árnyaltabb a kép, azaz nem vitatható el Csongrád megye ellenzéki képviselőinek szerepe a csomópont megvalósulásában! Amikor Fónagy János, a polgári kormány közlekedési minisztere el­indította a tárgyalásokat az AKA Rt. vezetőivel az M5-ös továbbépíté­sének lehetőségeiről, a balástyai lehajtó még szerepelt a tervekben. A tervezési dokumentáció módosítása után, 2004. augusztus elején de­rült ki a térség lakói számára is, hogy Csillag miniszter úr nem támo­gatja a csomópont ügyét. A térség fideszes képviselői nevében Dobó László, Vincze László és jómagam is írásbeli kérdés, majd módosító indítvány formájában igyekeztünk a miniszter urat álláspontja meg­változtatására bírni. A parlamenti vitában Csillag miniszter úr és az SZDSZ frakciója sem támogatta az eredeti nyomvonal szerinti építkezést. Ezzel szem­ben a Fidesz képviselőcsoportja egyhangúlag kiállt annak érdekében, hogy ne zárjanak ki az ország vérkeringéséből több ezer homokháti embert. Sokkal helyesebb volna a térség képviselőinek közös akarata­ként feltüntetni a halástyai csomópont ügyét, mint - a kampányérde­keket figyelembe véve - egyes képviselők érdemeit kiemelni, másokét pedig elhallgatni, vagy jelentéktelenné tenni! Az építkezést lehetővé tevő parlamenti döntéssel egy egész térség nyert! Ez óriási siker! A csomópont Balástyáé és a Homokhátságé! NÓGRÁDI ZOLTÁN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Magyar nyelvű kínai újság Híd címmel magyar nyelvű lapot jelentetett meg a Kínai Nemzet­közi Rádió (CRI). Negyedévente tájékoztatót ad a magyar nyelvű pekingi rádióadásokról. Közli magyarországi hallgatóinak leve­leit is. Az első évfolyam 1. számá­ban egy szegcdi iskolás, Bató Eni­kő levele is megjelent. Szerinte „sokan nem akarják elhinni, hogy a kínai rádió magyarul is be­szél. És hogy a magyar hallgatók leveleire válaszolnak levélben is." Ez az aprócska hír nemcsak azt jelenti, hogy hazánkban egyre nő az érdeklődés a napjainkban igen gyorsan fejlődő Kína iránt, ha­nem azt is, hogy a távoli ország­ból sugározott magyar nyelvű rá­dióadások növekvő érdeklődést keltenek Szegeden is. Megjegyez­zük, hogy Szegednek régebbi kap­csolatai vannak a világ legnépe­sebb államával, ahol napjainkban szegedi vállalkozók is próbálkoz­nak szerencséjükkel. Lapunkra is érvényes ez. Közvetlen kapcsola­tunk Kínával akkor kezdődött, amikor 1959-ben kínai újságírók látogattak a Délmagyarország és a Csongrád Megyei Hírlap szer­kesztőségébe. Van-cun Tye és Csen Kan, az Új Kína Hírügy­nökség tudósítói ismerkedtek te­rületünkkel és tudósították kínai olvasóikat életünkről, problémá­inkról és a lehetőségekről. Nem véletlen, hogy a következő évek­ben, évtizedekben nagy számban jelentek meg kínaiak Szegeden és máshol is az országban. S abból, hogy országunk vezetői gyakran látogatják Kínát, talán következ­tetni lehet arra, hogy kapcsola­tunk együttműködéssé válik. KACZÚR ISTVÁN OLVASÓ ÉS A KÍNAI RÁDIÓ LEVELEZŐJE, SZEGED Mamut­küzdelmek Szegeden Olvastam az augusztus 17-i pél­dányszámban a Génbank a hul­lámtérben című cikket. Az el­gondolás példamutató, azonban egyes fajtákat, mint például a Szegedi Mamut kajszit törzsfá­ról lehet szaporítani. A Szegedi Mamut kajszit több évtizedes munkával állítottam elő. Az Or­szágos Minősítő Tanács 1971-ben ismerte el és szaporí­tásra engedélyezte. Nemesítők: Foki István főkertész, Szeged MG Kísérleti Intézet, Kovács Imre főkertész, Balatonújhelyi ÁG. Szaporítást először a GKI újszegedi telepén végeztük majd a Szőregi és Tiszasziget Tsz vé­gezte. Elismerés után a Ceglédi Kertészeti Kutató létesített törzstelepet, és onnan szaporí­tották az egész ország területén. Bővebbet meg lehet tudni: Ker­tészet és szőlész 1971. decem­ber 31 -i, Délmagyarország 1972. február 6-i, Csongrád Me­gyei Hírlap 1972. január 13-i és január 27-i, Népszava 1972. február 8-i, Magyar Nemzet 1972. február 6-i számából. Bár az egész országban szaporí­tották, amikor - az erősebb kutya elve alapján - a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium az állami elismerést 1999-ben visz­szavonta. Hasonló volt a helyzet a szegedi rubin meggyel is (lásd Csongrád Megyei Hírlap 1972. január 16-i számát|. A fenti új gyümölcsfajtáimról a dokumen­tumok nagy része még megvan (szakmai leírás, vélemények, la­boreredmények, különböző vizs­gálatok, fotók, diafilmek). Én 85 éves elmúltam, belefá­radtam a küzdelembe. Továbbá a Szegedi Rubinból még megvan egy 35 éves törzsfa is. FOKI ISTVÁN, SZEGED Esős időben kellett este utaznom, és nagyon kelle­metlen volt, hogy sok jármű csak nagyon ritkán, félóránként jár, így az átszállás igen nehéz, és kelle­metlen. Egyszer Németországban járva láttam, hogy ott több városban is úgy van, hogy a főtéren minden busz találkozik esténként, és mindegyikről át lehet szállni. Direkt olyan vonalak vannak vasárnap, va­lamint esténként, meg olyan időben, amikor ritkák a járatok, hogy a városközpontba bejuthassanak vele az emberek. A sofőrök csak akkor mennek to­vább az útvonalon, mikor már minden járat beér­kezett. Csak néhány fontos vonalon jön közben egy-egy járat, így összesen negyedóránként járnak ott a járművek. így bármely városrészből el lehet jutni bármely városrészbe, és nem gond, ha hama­rabb jön a busz, mert megvárják egymást. Miért nem lehet ezt Szegeden megcsinálni? Például le­hetne ilyen csomópont a Széchenyi tér vagy a Bar­tók téri megállókat kellene előrehozni a körút vo­naláig. Akkor ott - az l-es villamoson kívül - min­den jármű megállna, és biztosított lenne az átszál­lás. Ki lehetne alakítani egy, csak az esti, illetve va­sárnapi időszakban érvényes menetrendet, és az annak megfelelő vonalakat. Erre Németországban több helyen van régóta működő példa. A másik ötletem, amelyet szintén Németország­ban láttam az, hogy a járatok csatlakozzanak egy­máshoz a városból kifelé menet. Rokonaim például Tápén élnek, és nagyon kellemetlen nekik az át­szállás a 9-es troliról a 73-as buszra. A Tisza-par­ton nincs váróházikó, fúj a szél, esik az eső. Meny­nyivel egyszerűbb lenne, ha minden második troli­ra Tápé felé menő busz várna a Tisza-parton, fő lenne, ha az illetékesek ezeket a javaslatokat tanul­mányoznák, hiszen ezek megvalósítása gyakorlati­lag minimális összeget igényelne. SZEMES PÁL, SZEGED Buszok és villamosok találkozhatnának A Tisza Lajos krt.-on már most is több tömegközlekedési jármű halad Fotó: Miskolczi Róbert PROGRAM PONT < <ITAXI > 333<333 Véleménynyilvánítás, korrektség E-mail címünk: ajanlo(''delmagyar.hu MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI ZSIGMOND VILMOS TEREM 15.30, 17.45 és 20 óra: Kicsi kocsi: Tele a tank! Színes, m. b. amerikai vígjáték. BELVÁROSI MOZI BALÁZS BÉLA TEREM 16.15 és 20.45 óra: Jack és Rose balladája-, 18.30 óra: Ezt kapd ki.' Színes amerikai film. BELVÁROSI MOZI CSÖKE IÓZSEF TEREM 16 és 20.30 óra: Lélektől lélekig. Színes francia-dél-afrikai-angol film: 18.15 óra: Narco. Színes francia film. GRAND CAFÉ 17 óra: Tavasz, nyár, ősz, tél... és megint tavasz; 19 óra: Repülő tőrök klánja; 21 óra: Oláboy. PLAZA CINÉMA CITY Tök alsó - Európai turné: 12, 14, 16, 18,20, 22 óra. Kicsi kocsi: lile a tank!: 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 óra. A titkok kulcsa: 13.15, 17, 19.30, 21.45 óra. Charlie és a csokigyár: 11, 13.15, 15.30, 17.45, 22 óra. Sky kapitány és a holnap világa: 13.30, 20.15, 22.30 óra. Lopakodó: 11.15, 16, 20.15, 22.30 óra. A Holtak földje: 13.45, 18.15, 22 óra. Ong-bak: 15.45 óra. Anyád napja: 15.15, 20 óra. Fantasztikus négyes: 13, 15.15, 17.30, 19.45 óra. Csontdaráló: 11.30, 15.45 óra. Szahara: 17.15, 19.45,-22.15 óra. Mr. és Mrs. Smith: 17.45, 20, 22.15 óra. Batman: Kezdődik!: 13 óra. Világok harca: 18 óra. Madagaszkár: 12.45, 15 óra. Pata-csata: 11.15 óra VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: A csajom apja ideges; 20 óra: Lagzi randi. PITVAROS 19 óra: Constantine, a démonvadász. KÜZÉLEI SZEGED Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 10 órától: babamasszázs Ráczné Gyémánt Andrea védőnő vezetésével; 12 órától: ingyenes számítógép­használat internetezési lehetőséggel; 17 órától Akropolisz Táncstúdió. Fiatalok táncpróbája. Színpadi táncok alapjai. Vezeti: Kerek Attiláné. A Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában 15 órakor: Ne tartsd titokban! címmel az országos Nagy Könyv-programhoz kapcsolódva gyerekek, könyvtárosok, nyugdíjasok mesélnek kedvenc olvasmányaikról. A máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 16 órakor: dia- és filmvetítés. A közéleti kávéház rendezvénye a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében (Vörösmarty u. 3.) (ha a felújítás még tartana: ifjúsági ház, Felsó Tisza part 2.) 18 órakor: Kecps Smiling énekegyüttes estje. Örökzöldek dzscsszfeldolgozásban. Házigazda: Árok Sándor zenetanár. Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 10 órától 18 óráig; a Szegedi Vadaspark (Kálvária sgt.) 9 órától 19 óráig várja látogatóit. ALGYÓ A faluházban (Búvár u. 5.) 10 órakor: Fiesta tánciskola (Pálinkó Lujza); 15 órakor: hit- és lélekklub (Nemes Nagy Rózsa); KONCERT és BULI SZEGED A Blueseum Étterem és Pubban (Zárda u. 7.) 21 órakor: PRT együttes, Boogie&Roll. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Somogyi-könyvtár (Dóm tér 1-3.) földszinti kiállítótermében megnyílt a hónap könyve: 1001 film: amit látnod kell, mielőtt meghalsz. 4 Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság székházában (Klauzál tér 9.) megnyílt: Nánay Szilamér festőművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: szeptember 16-áig, hétköznapokon 10 órától 18 óráig. A Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában (Vörösmarty u. 3.) megnyílt: Balikó András szobrászművész Harangjáték bábokkal című kiállítása. A tárlat megtekinthető: szeptember 23-áig, munkanapokon 10 órától 18 óráig. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi utca 1.) megnyílt: Mehelka Béla festőművész kiállítása Tél a nyárban címmel. A tárlat megtekinthető: szeptember 3-áig, hétfőtől péntekig 10 órától 18 óráig, szombaton 10 órától 13 óráig. A Móra Ferenc Múzeumban (Roosevelt tér 1-3.) látható: Úton-útfélen... Múzeumi kutatások az M5-ös autópálya Csongrád megyei szakaszán. Nyitva: december 31-éig; a Báck Manci - Az elfeledett fotográfusnő című kiállítás. Nyitva: szeptember 25-éig, valamint Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök 75. születésnapja alkalmából rendezett Egy püspöki szolgálat emlékei című kiállítás. A tárlat szeptember 30-áig tekinthető meg. Hétfő szünnap. A Fekete Házban (Somogyi u. 13.) megnyílt: Rajta! Rajta! című I. világháborús jelvény- és kitüntetéskiállítás, valamint a Nemzeti öntudat, nemzeti önérzet - relikviák az I. és a II. világháború idejéből című kiállítás. Mindkét tárlat nyitva: augusztus 28-áig. Hétfő szünnap. A Bálint Sándor Művelődési Házban (Temesvári krt. 42.) az alábbi kiállítások nyíltak: „Bernecebaráti 2005." - A Szegedi Szépmíves Céh és a Líra Alapfokú Művészeti Iskola művésztelepének beszámolókiállítása. Megtekinthető: szeptember 15-éig, szombat és vasárnap kivételével naponta 10 órától 18 óráig, „Újszeged - Múlt és jelen" - fotó­és dokumentumkiállítás; Bálint Sándor-emlékszoba. A kiállítás állandó. Nyitva: szombat és vasárnap kivételével naponta 10 órától 13 óráig. A Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum (Felső Tisza part 10.) keddtől szombatig 15 órától 18 óráig várja látogatóit. Vasárnap és hétfő szünnap. SZENTES A Koszta fózsef Múzeumban (Széchenyi liget 1.) megnyílt: Keleti eredetű népek hagyatéka Szentes környékén - az SZTE régészhallgatóinak tanulmányi kiállítása, valamint Tengerek ékszerei II. - Válogatás a szegedi Móra Ferenc Múzeum csiga- és kagylógyűjteményéből. Mindkét tárlat megtekinthető: szeptember végéig. Hétfő szünnap. MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt: A Makói Művésztelep zárókiállítása. Nyitva: szeptember 19-éig, hétfő szünnap. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A Tbrnyai János Múzeumban (Szántó K. J. u. 16-18.) megnyílt: A Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola nyári tárlata. Megtekinthető: augusztus 28-áig. Már rég elhatároztam, nem szál­lok vitába Kövér Károllyal. Ne­héz is lenne. Vitázni csak azzal lehet, akinek érvei is vannak, s nem csak innen-onnan össze­szedett közhelyeket rak egymás mellé. De a csütörtöki lapban meg­jelent írására mégiscsak meg kell szólalnom. Máris töredel­mesen bevallom, nem tudok sokat a vásárhelyi ún. Emlék­pontról. Amennyit a sajtóból tudni lehet, afféle provinciális Terror Háza-utánzat lenne (lesz?). Életem abban a K. K. által so­kat emlegetett negyven évben kezdődött, abban nőttem fel­nőtté, s váltam olyanná, ami­lyennek barátaim ismernek. Rengeteg bajom volt azzal a rendszerrel, iszonyatosan dühí­tett a hatalomhoz jutott ostoba­ság, és az a módszer, amelyet az egyik nagy ember (sokak szerint a legnagyobb) is használ ma, 2005-ben, bizonyítván, milyen jól megtanulta a leckét. A mód­szer lényege: ha az ember kifo­gásol valamit XY tetteiben vagy mondataiban, ő nem reagál. A „vád" őt érte, helyette azonban pártja mamclukjai kezdenek vi­csorogni, mintha őket, pártju­kat (A PÁRTOT) érte volna vád. Ismerem ezt régről, utáltam is kellőképpen, és fáj, hogy ma is így van ez. De nem akarok messze kanya­rodni: Emlékpont. Ugyan mi újat mondhat annak, aki átélte azokat az évtizedeket? Saját em­lékeit talán csak nem írja felül? Bár erre is találni számos példát. Aki akkor gyermek volt, vagy az­óta született, az az ember innen fogja megtudni, milyen volt az a világ, amelyben szülei, nagyszü­lei éltek, dolgoztak, tanultak. Ha az Emlékpont által bemutatott kép torz, akkor visszamenőleg si­kerül alaposan leköpni a múl­tunkat. Valamit K. K. is jól megtanult azokban az években: többnyire sokak nevében ír, ami nekem nem rokonszenves. Az ember ír­ja a saját véleményét, másokét képviselni nem hatalmazta fel senki. (Emlék a '70-es évekből: „Mi, a Sóhordó Művek Angéla Davis Szocbrigádja tiltakozunk az imperialista USA akciói el­len!). A demokráciáról: K. K. azt mondja: „...most tűrjenek egy kicsit...". Azt akarja tehát má­soktól, amit olyan vehemensen ostoroz. Nos, K. K. úr: a demok­rácia nem azt jelenti, hogy min­den jó, amit a másiknál eggyel többen akarnak, és azt sem je­lenti, hogy a másiknak (aki néha „egyik" lesz) mindent tűrnie kell. A demokrácia az de erről nem írok, ott van hozzá könyv­tárnyi irodalom, a gondolkodó emberek sokaságának az Emlék­pontoknál ezerszer fontosabb írásba foglalt emlékezete. Ez az írás nem többségi véle­mény, ez csak magánvélemény, melyet papírra vetett: KUKLAI ÁRPÁD, SZENTES GGftT Gőry Pina• & Terasz, 6723 Szeged, Uszt u. 9. C7 AHOl. A TÁLALÁSBAN FENSÉGES RÁADÁS VAN1 ("•"/ 422-1J J Az ügyvéd válaszol Számos olyan levelet, telefonhívást kapunk olvasóinktól, melyben nemcsak egyszerűen megosztani szeretnék velünk ügyes-bajos gondjaikat, hanem segítséget, többnyire jogi tanácsot kérnek tőlünk. Éppen ezért a Kapcsolatok oldalunkon elindítottuk Az ügyvéd válaszol című rovatunkat, melyben dr. Juhász György heti rendszerességgel reagál olva­sóink kérdéseire, (elvetéseire, próbál jogi megoldást kínálni problémás élethelyzeteikre Leveleiket a szokásos módon postán vagy e-mailen (kapcsolatok@delmagyar.hu) küld­jék el szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borítékra vagy elektronikus levélre írják rá: Az ügy­véd válaszol.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents