Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-18 / 193. szám

6 • AKTUÁLIS« CSÜTÖRTÖK, 2005. AUGUSZTUS 18. A teljes választ acók között kisorsolunk 8 cb ebenként 4 napos bérletet/ kerülő mozifilmek közül hármai! Cím: Telefonszám: OTT LEHETSZ A sorsoláson való részvétel Beküldi i határidő: 2005 Cím: Délmagyarország Ki.idó A borítékra írd rá: SZIN-JÁTÉ Tűzijáték: este 9-kor Több olvasónk érdeklődött: mi­kor kezdődik augusztus 20-án a szegedi tűzijáték? Solymos Lász­ló alpolgármester elmondta, összhangban az országos rendez­vényekkel, szombaton este 9 órakor lövik fel a rakétákat az ég­re. léhát idén nem a szabadtéri játékok előadásának szünetében borul fénypompába az ég, a Ró­meó és Júlia első felvonása ugyanis negyed 11 körül érvéget. a Opusztaszeri buszjáratok A Tisza Volán Rt. augusztus 20-án a Szent István-napi ünnepség al­kalmából a menetrend szerint közlekedő járatok mellett további buszokat indít Ópusztaszerre. Csengeléről, a községháza elől 7 óra 30 perekor indul autóbusz, a járat 7 óra 55 perckor indul tovább Kistelekről, és 8 óra 10 perckor ér­kezik az ópusztaszeri emlékpark­hoz. A szegedi autóbusz-állomás 7-es kocsiállásáról az alábbiak sze­rint indulnak buszok Sándorfal­ván át az emlékparkba: 7.00, 7.30, 8.00, 8.30, 9.00. A kisteleki vas­útállomásról reggel 8.00, 9.00, és 10.00 órakor indulnak buszok az emlékparkba. Az ópusztaszeri emlékparktól Szegedre a járatok az alábbi időpontokban indulnak: 11.30, 12.30, 13.30, 14.00, 14.30, 15.00, 15.30, 16.30 és 17.30. Az emlékparktól Kistelekre az alábbi időpontokban közleke­dik busz: 14.30, 15.30, 16.30, 17.30. Augusztus 20-án a Sze­gqd-Baks-Csanytelek-Tömör­kény-Csongrád valamint a Sze­ged-Sándorfalva-Dóc-Ópuszta­szer-Baks között közlekedő vona­lakon a reggel 7 óra és a 18.25 kö­zött közlekedő menetrend szerinti járatok mindkét irányban betér­nek az emlékparkhoz. Több mint ötven alkotást neveztek Pusztaszeren Csizmazia György emlékének szentelik a filmfesztivált Egy eltűnőiéiben lévő szakma öregjei találkoztak a napokban a csongrádi művésztelepen. A kovácsok szerint igenis megmenthető a szakmájuk, csak el kell érni, hogy minél több kíváncsi fiatal léphessen be a műhelyekbe, ahol az üllő hangja zene, az izzó vasat pedig tényleg csak addig szokás ütni, amíg meleg. A művésztelep vezetője, Dudás Sándor azt mondta, hogy Maszlag Péter ötlete volt a kovácstalálkozó, Pétertől - a fiatal, állás nélküli kovácstól - meg azt hallottam, hogy Sándor találta ki. Amikor szembesí­tettem őket, akkor derült ki, hogy amikor beszélgettek a kovácsmunkákról, akkor vetődött fel: mi lenne, ha a szakma öregjei találkozhatnának, egy kicsit kalapálnák a vasat, és fölidéznék az ősi mesterség vi­rágkorát. Tavaly még eljött a nyolcvan fö­lötti Kolláth András bácsi, bár nem vette kezébe a kovácskalapácsot, de jó szóval tartotta nálánál ifjabb társait. Az ő szere­pét most a hetvenhat éves Vikor Antal vet­te át. Megromlott a látása, de az emléke­zete még kitűnő. - Amikor apám inasnak adott, akkor a mesternek fizetni kellett az ellátásomért. És amit mondtak, azt csinálni kellett: egé­szen más világ volt akkoriban. A fújtató mellől szólítottam el Almási Jánost (74), akit a csongrádi Klapka utcá­ban keresnek föl megfogyatkozott kun­csaftjai. Egyedül él, a maga főztjét eszi, a fia parkettázó lett, Dorozsmán lakik. - Valamikor 20-22 kovács dolgozott Csongrádon, most meg ketten vagyunk! A szakmát 1947-ben kezdtem el tanulni, minden második utcában volt egy mű­hely, igaz, akkor még sok ló volt és kevés gumikerekes kocsi - emlékezett vissza azokra az időkre, amikor a mezőgazdaság még nem volt meg kovácsok nélkül. - Ma már az ekevasat se köll élözni, a régit el­dobják, mert van új helyette. Közben elkészült a patkó, amit Tyúkász István csongrádi gazda lova várt, egy kicsit idegesen. Azt mondják, a hátsó lábával nagyot tud rúgni a ló, ha rosszul veri be a szöget a kovács. Mire János leszögezte: - Aid kovács akar lenni, s fél a lótól, az eleve elveszett ember... Hogy miért? Mert a ló azortnal észreveszi, hogy fél az ember, és az ügyetlen kovácsot könnyen megrúg­ja... Sok mestgye volt, hosszú lenne fölsorol­ni, mondta a fiatal - jelenleg munkanél­küli - Maszlag Péter. Azt tapasztalja, vala­mennyi érdeklődés ma is van a szakma iránt, reméli, nem hal ki. Egyelőre nincs igazán kereslet az igényesen kovácsolt vasmunkák, például kapuk, kerítések, rá­csok iránt. Akinek van pénze, az is az ol­csóbbat, a gyárit veszi. Végül elmondta: - Többen rendeltek tőlem igényes mun­kát, elvitték, de nem fizették ki rende­sen... Ezért is hagytam abba a vállalko­zást. A művésztelep vezetője örül a látoga­tóknak, akik közül nemcsak a fiúk, a lá­nyok is kérték: hadd kalapáljanak egy ki­csit! S jött vasárnap egy osztrák, régebb óta Spanyolországban élő kovácsmester is. Mint megtudtuk, Friedrich Dramsteidl egyrészt tanulni szeretne, másrészt taní­tani - ha igénylik. lövőre is szeretnék megrendezni a ková­csok találkozóját, s tervezik bővíteni a programot. A művésztelep vasból készült cégére is hirdeti majd, hogy itt nemcsak festők, szobrászok, grafikusok alkottak, hanem kovácsok is. BÁLINT GYULA GYÖRGY Országos természetfilm-feszti­vált rendeznek a hét végén Pusztaszeren. A hagyományte­remtő céllal induló seregszemle a maga nemében első az or­szágban. Első alkalommal rendeznek önálló természetfilm-fesztivált Magyarországon, amelyen nem­csak hazai, hanem határon túli ­vajdasági és erdélyi - rendezők munkái is láthatók lesznek. A korán elhunyt szegedi termé­szettudós, Csizmazia György ne­vével fémjelzett seregszemlét, melyet a Szeged Filmművészeté­ért Egyesület hozott tető alá, Pusztaszeren több helyszínen tartják, holnaptól vasárnapig: a Fűszercsarnokban, a polgármes­teri hivatalban és az Arpád-em­lékműnél. Mint az egyesület el­nöke, Csabai Ferenc elmondta, a közel hatvan alkotás bemutatá­sának színhelyéül azért épp Pusztaszert választották, mivel a négy éve elhunyt neves szegedi ornitológus, Csizmazia György kutatásainak egyik fő terepe a község környéke volt. A hagyományteremtőnek szánt rendezvényen tematikus blokkokba rendezik a műveket, melyeket három szakember ­rendező-operatőr, természetfo­tós és a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrszolgálatá­nak vezetője - értékel majd. A fil­mesek - akiknek ötöde Csongrád megyei kötődésű - értékes tárgy­nyereményekhez juthatnak: ez­zel segítik a szervezők az újabb természetfilmek forgatását. A dí­jakat Gombos András, a környe­zetvédelmi tárca politikai állam­titkára adja át. - Sajnos éppen most közölték velem, hogy nincs lehetőség a fil­Csizmazia György neve összeforrt a természettel mek megvásárlására - mondta Sáfrány József filmrendező, a zsűri elnöke. Hozzátette: a ter­mészet- és dokumentumfilmek támogatásának annyira kicsi a büdzséje munkahelyén, a Ma­gyar Televízióban, hogy csak in­gyen tudnák bemutatni a zsűri­zett legjobbakat. A szakember el­mondta azt is, eléggé szégyenle­tes, hogy a gyakorlatilag magya­rok által kitalált műfaj produkci­óira szinte egyáltalán nincs pénz a magyar költségvetésben - elte­kintve az ORTT és a Környezet­védelmi és Vízügyi Minisztéri­um rendkívül szűkös pályázati forrásaitól. Sáfrány rámutatott, hogy a fil­mek bemutatása még a mozik­ban sem lehetséges, ugyanis a nagyrészt VHS-re forgatott alko­tások technikailag nem alkal­masak erre, a digitalizálásra, il­letve a filmre forgatásra pedig szintén nincs pénz. Mint hang­súlyozta, természetfilmet ma­napság már csak erősen elhiva­tott alkotók készítenek, ezért igazán örvendetes, hogy ilyen nagy számban érkeztek nevezé­sek a filmfesztiválra. Hozzátet­te, jön egy-két kimagasló tehet­ség is, mint Szabados Tamás, Kormos Ildikó vagy Lakatos Iván, ő azonban nagyon kíván­csi a fiatal vidéki filmesek mun­káira is, akik mindig meglepe­tést okoznak. TOMBÁCZ RÓBERT Kovácsműhely a művésztelepen Csongrádi lópatkolás: csak az ügyetlen kovácsot rúgja meg a ló! Fotó: Bálint Gyula György

Next

/
Thumbnails
Contents