Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-17 / 192. szám

SZERDA, 2005. AUGUSZTUS 17. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Adócsökkentés, csodavárás, üzemanyagár Kupa Mihály: Egy egyetemi város hiába szellemi központ, ha utána elmegy onnan az egyetemisták nagy része Fotó: Frank Yvette ACentrum párt elnöke szerint a gazdaságban alapvetően arra van szükség, hogy a piac elvei érvényesüljenek, de annak káros hatásait egy ésszerű szociális rendszerrel védjék ki. Adócsökkentésről, a benzinárról és a regionális fejlesztésekről kérdeztük Kupa Mihályt, egykori pénzügyminisztert. A Centrum párt elnöke a szabadtéri játékok előadására jött Szegedre, de a színházi program előtt válaszolt lapunk kérdéseire. Kupa Mihály az adócsökkentés kapcsán elmondta: az áfa mérséklését ő már évekkel ezelőtt javasolta, akkor, amikor még jól nient a gazdaság, és magasabb volt az infláció. A gazdaság akkor bírta, az inflációt meg lejjebb nyomta volna a csökkentés. Az adócsökkentés szajkózása szerinte azonban nem jelent semmit, „egy eszetlen liberális gondolat" - fogalmazott. - Mást nem mondanak, csak hogy csökkentsük az adót. Attól nem lesz versenyképesebb Magyarország. Azt a terméket kevesebb adótartalommal sem tudom eladni, amit ma nem tudok eladni - magyarázta. ^ Ha 100 embert megkérdezek, csökkentsük-e az adót, 100 azt válaszolja: hogyne, igen. De ha hozzáteszem, akkor viszont lehet, hogy kevesebb egészségügyi ellátásra lesznek jogosultak, akkor azt mondják: álljunk csak meg, gondoljuk át. Az nem megy, hogy a költségvetésből a bevételeket elengedem, másik oldalon meg „vakon" próbálok meg csökkenteni, azt sem tudva, milyen szervezetnek mi a feladata, mire akarom használni. Kupa szerint a kormánynak volt négy éve, hogy reformokat hajtson végre az államháztartás rendszerében. Az „agyonreformált" oktatáson kívül máson érdemben nem változtattak, „szerencsétlen Gyurcsány most ezzel a 100 lépéssel próbálja ezeket a lyukakat befoltozni" - jegyezte meg. * A volt pénzügyminiszter a benzinárakról elmondta: a. szénhidrogének árát a piac határozza meg, és ebbe a piaci folyamatba nem lehet érdemben beavatkozni. Kupa Mihály emlékeztetett arra, az uniós csatlakozáskor az Orbán-kormány vállalta: az üzemanyag jövedéki adóját nem csökkenti. Csak ha 300 fölé megy a benzin ára, akkor kell eltűnődni azon, hogy be kell avatkozni - tette hozzá. Az áfacsökkentés hatása azonban szerinte megjelenik majd a benzinárban. A kedvezményes gázárat pedig nem a fogyasztás alapján kellene megállapítani, hanem szociális szempontok szerint. Az M5-ös autópályáról szólva kiemelte: csak egy dologtól nem várhatunk csodát. Szerinte Szegeden megjelenhet az elérhetőség javulása nyomán a „logisztikai tőke", hiszen a város rendezett, jó az infrastruktúra, Szeged gyarapszik. De a térség összes problémájára, különösen a mezőgazdaságéra ez nem ad megoldást: komplex fejlesztési programokra lenne szükség. A régió központjának képesnek kell lennie arra, hogy „felszívja" munkahelyeivel, infrastruktúrájával a régió erőforrásait. A szellemi infrastruktúra nélkül -azonban mindez nem ér semmit. Egy egyetemi város hiába szellemi központ, ha a tanulmányok befejezése után elmegy onnan az egyetemisták nagy része. Nem egy fejlesztési gócra kellene koncentrálni, hanem több fejlesztési góc sajátosságait egyesíteni, és meg kell erősíteni a helyi döntéshozatalt is - fejtette ki. Kupa kijelentette: a következő választásokon egyedül indul a Centrum. Először ellenzékben politizálnának, csak öt év múlva szeretnének kormányra kerülni. MOLNÁR B. IMRE KUPA PASZTIR0L Kupa Mihály tudpmásul vette, hogy a párt választmányának elnökévé Pászti Ágnest választották. Mint ismeretes, Pászti Ágnest rendszeresen támadja az ellenzék, mert közokirat-hamisítás kísérlete miatt jogerősen elítélte a bíróság. Hogy mi történt az előző választások környékén, azzal Kupa - saját bevallása szerint - nem foglalkozik, de a választási trükkökkel nem ért egyet. A tagság bízik Pászti Ágnesben, és ő elfogadja ezt. Az adófizetők százas toplistáját két szegedi férfi és egy vásárhelyi nő vezeti Nyilvános i övedelmek - nevek nélkül Magyarországon az emberek többsége szívesen turkál mások zsebében. Sokakat érdekel, kinek miből telik télen is és nyáron is luxusútra, vagy a közelmúltban ki és főleg miből építtetett magának hatalmas, villaszerű lakást. Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága százas toplistáiból sok minden kiderül, de adótitok védi, hogy megtudjuk: ki keresett tavaly a legtöbbet a megyében. Csongrád megyében a legtöbb adót fizetők százas toplistáján 72 szegedi, 12 hódmezővásárhelyi, 5 szentesi, 2-2 csongrádi és csengelei, valamint l-l balástyai, bordányi, deszki, dóci, makói, sándorfalvi és szegvári magánszemély neve szerepel. A lista első két helyezettje szegedi, a harmadik hódmezővásárhelyi. A legnagyobb adófizetők egyötöde nő, egyikük lett a harmadik. Nők, kisebbségben A listára felkerült adózók kor szerinti összetétele: a 60 év felettiek és a 30-40 év közöttiek száma egyenlő, 16-16, a 40-50 év közöttieké 32. A többség, harmincöt személy már elmúlt 50 éves, de még nem töltötte be a hatvanat. Mindössze egy a 30 év alatti. A top 100 első és második helyezettje is 43 éves, a harmadik 50. 81 milliós munkabér Személyi jövedelemadó címén a magánszemélyeknek összesen 21 .milliárd 100 millió forintot kell/kellett befizetniük. A legtöbb személyi jövedelemadót fizetőt 173 millió 400 ezer, a második helyezettet 45 millió 700 ezer, a századikat 7 millió 300 ezer forint „terheli". A megyében 82 milliárd 700 millió forint munkaviszonyból származó jövedelmet vallott be 65 ezer 111 magánszemély, az összes adózó 66,7 százaléka. A megyei első 81 millió 400 ezer, a századik 13 millió 100 ezer forint bruttó bért kapott. Ebben a kategóriában a 100-as rangsor első harminc helyezettje férfi, a legtöbbet kereső nő 22 millió 100 ezer forintos munkabérrel a 31. 84 milliós vállalkozó Összesen 6326 magánszemély kapott más, nem önálló tevékenységből származó jövedelA BESZEDES „LEGEK" Az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága minden évben el-készíti az adófizető magánszemélyek úgynevezett top 100-as listáját, köztök például a legtöbb jövedelmet vallók, a legtöbb adót fizetők, a legtöbb adókedvezményt érvényesítők százas névsorát. A nevek persze az adótitok miatt nem publikusak. Ennek ellenére érdekes adatokról árulkodik a 2004. évről Csongrád megyében benyújtott, a 2005. július végi állapot szerint feldolgozott összesen 97 ezer 566 személyijövedelemadó-bevallás. met. Például a választott tisztségviselők, országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselők százas listájának élén álló 37 millió 900 ezer forintot vett fel ezen a címen. A több mint 21 ezer egyéni vállalkozóból 8147-en 4 milliárd 200 millió forint progresszív adózás alá eső vállalkozói kivétet vallott be. Hárman jeleztek 10 millió forint feletti kivétet, az első 25 millió 600 ezret, a lista századik helyezettje éppen 2 millió forint jövedelmet írt be az adóbevallásába. Egyéni vállalkozói jövedelmet 3713 magánszemély jelzett, mintegy 1 milliárd 200 millió forint összegben. A legmagasabb vállalkozói jövedelem a megyében 84 millió, a századik legmagasabb 1 millió 700 ezer forint volt. 2004. év végén 33 ezren rendelkeztek mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal, közülük 464-en értek el összesen 139 millió 200 ezer forintot, átlagosan évi 300 ezer forint adóköteles jövedelmet vallottak be. Á mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmek első helyezettje 2 millió 500 ezer, a századik 496 ezer forint jövedelmet vallott. Top egy: 104 millió A megyében a progresszív adózás szabályai alá 84 ezer 946 magánszemély tartozik, ók összesen 100 milliárd 300 millió forint összevonás alá eső jövedelmet értek el. Ez átlagosan 1 millió 181 ezer forint. A csúcstartó 104 millió 100 ezer, a második 81 és félmillió, a "harmadik 76 millió 600 ezer, a századik 15 millió 300 ezer forint összevont éves jövedelemmel rendelkezik. Élnek a kedvezmények Összesen 1312-en vettek igénybe súlyos fogyatékosság címén 29 millió 700 ezer forint adókedvezményt. Családi adókedvezmény címen 19 ezer 414-en összesen másfél milliárd forintot vontak le az adójukból. Különböző jogcímeken 1 millió 182 ezer forint adókedvezményt tudott igénybe venni a top 100 első, 539 ezer 223 forintot a századik helyezettje. Itt a levont adókedvezmények összege 3 milliárd 474 millió forint volt. 62 millió 300 ezer forint vezeti az ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmek listáját, 8 millió 100 ezer forint zárja ugyanezt a sort. 4090-en vallottak a megyében e forrásból származó jövedelmet, összesen 6 milliárd 296 millió forint összegben. Ténylegesen adót azonban a lakásvásárlási kedvezmény érvényesítése miatt - csak 2493 főnek kellett fizetnie, 373 millió forint összegben. Az első 100-at ebből 135,6 millió forint terheli. Jó üzlet a bérbeadás Az ingatlan-bérbeadás Szegeden, sőt egész Csongrád megyében jelentős jövedelemhez juttatja a tulajdonosokat, tavaly 2554-en összesen 2 milliárd 200 millió forintot kasszíroztak. Az első száz 877 millió 700 ezer forintot. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: OLÁH ZOLTÁN Reálkereset: 4,5 százalékkal nőtt Az idén júniusban a bruttó átlagkereset 6,7 százalékkal, a nettó 8,5 százalékkal, a reálkereset 4,5 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első hat hónapban a bruttó átlagkeresetek 10,9, a nettó átlagkeresetek 11,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 784 ezer volt 2005 első felében. A Tüskevár rendezője a forgatások anyagi hátteréről A filmkészítés Magyarországon is drága mulatság Mi kerül kétszázmillió forintba egy filmen? - tehetnénk fel a kérdést akkor, amikor ennyi pénzből kacsalábon forgó palotát, vagy tucatnyi luxusautót vásárolhatnánk. Balogh Györgyöt, a Csongrádon készülő Tüskevár rendezőjét arra kértük, avasson be a filmkészítés anyagi hátterébe. A forgatás egyébként szünetel, méghozzá épp a pénzhiány miatt. Bár vannak rendhagyó példák, a hozzáértők szerint mintegy 200 millió forint egy magyar játékfilm átlagos költségvetése. E statisztikai adatnál maradva Balogh Györgyöt arra kértük, vázolja föl, ebből az összegből mennyit és mire fordít egy hazai produkció. - A színészek díjazása a teljes költségvetés tizedét teszi ki, általában - kezdte a felsorolást a Tüskevár csongrádi rendezője. - A kamera, a felszerelés biztosítása úgy 15 százalékot emészt föl. A mi esetünkben egy roppant kedvezményes bérlésről van szó, amit egy baráti szívesség viszonzásaként lehet felfogni. Pár évvel ezelőtt ugyanis operatőrünk, Gulyás Ákos egy kilátástalannak tűnő helyzetben segítségére sietett egy ma már németországi céget tulajdonló filmesnek, aki - mindezt nem feledve - a napi 200 ezer forint helyett heti 250 ezer forintért adta bérbe számunkra a drága készüléket. Ugyancsak 15 százaléka a teljes költségvetésnek a fénytechnika beszerzése - tette hozzá. Ez utóbbival kapcsolatban a rendező elmondta: a filmkészítés valójában fényfestészet, ahol minden egyes jelenet, beállítás különböző teljesítményű és fényű világítóberendezést igényel, ezért más és más égőket és reflektorokat kell használni egy belső tér megjelenítésénél, egy éjszakai képsornál, vagy egy MEG EGY-KET HET KELLENE Mint megírtuk, a Tüskevár forgatását felfüggesztették, mert elfogyott a pénz. Balogh György rendezőnek még 6-10 napra lenne szüksége ahhoz, hogy az összes tervezett jelenet filmszalagra kerüljön. Hátravan még a Tüskevár állat-, madár- és növényvilágának rögzítése, néhány utcai és iskolai jelenet, illetve a Kis-Balaton lefényképezése. A rendező szívesen készítene légi és víz alatti felvételeket is, de azok költségére - pláne nincsen fedezet. A munka akkor folytatódhat, ha sikerül további támogatást szerezni a produkcióhoz. nappali, külső felvételnél. Újabb 15 százaléka az összes költségnek a nyersanyagára. - Huszonnégy képkocka, ami a filmen egy másodpercnek felel meg, ezer forintba kerül - szemléltette a celluloid drágaságát Balogh György. Mivel egy játékfilm elkészítéséhez hozzávetőleg tízszer annyi képi anyag kell, mint az elkészült mű terjedelme, kiszámítható, milyen hatalmas pénzt emészt fel a 25-30 ezer méter filmszalag beszerzése. - Még nem említettük az építészeti és díszletmunkákat, a helyszínek bérlését, a jelmeztervezést és -készítést, a stábon belül a hangmérnöki feladatokat, a fodrászt, a sminkest és a kellékeseket - sorolta tovább a nélkülözhetetlen elemeket és személyeket. - Mindezek szintén 15 százalékot tesznek ki, és a fennmaradó 30 százalékból kell elvégezni az utómunkálatokat, ilyen például a megzenésítés és a vágás. Ha ez megvan, a 200 millión túl következhet a reklámkampány, majd a mozikba kerülő kópiák legyártatása - fogalmazott a rendező, aki szerint a tehetősebb produkciók büdzséjében 30-40 százalékot is felölel a marketingre elkülönített pénz. És nem esett még szó az étkezési és szállásköltségekA csongrádi forgatáson csak 17 fős stáb dolgozott, ahhoz, hogy a film a mozikba kerüljön, további ötven szakember munkája szükséges Fotó: Tésik Attila ről, valamint a stáb kiszolgálásáról gondoskodó személyzet költségéről, holott ezek is jelentős összeget emésztenek fel. Egy rendező hiába szűkíti stábjának létszámát a minimumra - a Tüskevár esetében 17 főre -, további ötven szakember közreműködése szükséges ahhoz, hogy a leforgatott film a mozikba kerüljön. BÍRÓ DÁNIEL