Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-15 / 190. szám

4 • MEGYEI TÜKÖR" HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 15. KORKÉP BORDÁNY. Tedd tele a pocakod elnevezéssel szervez Parki Partyt a Kulturális és Szabadidős Egyesület, valamint a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat. A partyra még a ballagásukon meghívást kaptak az Ádám fenő Általános és Alapfokú Művészeti Iskolából idén búcsúzott fiatalok. A többségükben középiskolákban, gimnáziumokban tovább tanuló diákok a nyári szünetben talán most utoljára lehetnek együtt. A rendezvény további célja, hogy jobban megismerhessék az egyesület munkáját, az ifjúsági önkormányzat célkitűzéseit, és a Fiatalok Bordányért elnevezésű programot. A névagpzőló party meghívókat a Bordányi Baráti Kör futárszolgálatának köszönhetően minden fiatal hamarosan megkapja. - Történelmi katonai eszközökből, nihákból nyílik kiállítás hétfőn a faluházban. A Szabó Zoltán által rendezett kiállítás anyagát - zömmel II. világháborús tárgyakat, kitüntetéseket, egyenruhákat ­hosszú évek gyűjtőmunkájával sikerült összeállítani. A kiállítás a faluház nyitvatartási idejében, hétfőtől péntekig 13-tól 21 óráig látogatható. DESZK. A szeptemberi ebéd befizetésének időpontja az óvódások és az iskolások részére augusztus 29. Kérik a szülőket, hogy ebédigényüket augusztus 29-én mindenképpen jelezzék, mert az étkezés a gyerekek számára csak így biztosítható szeptember l-jétől. A pótbefizetés időpontja szeptember 8. DOMASZÉK Független szervezet alakul Domaszékcn a környezet szebbé, jobbá tételéért. Legfőbb célja a helyi környezetvédelem. Korhatár nélkül mindenki jelentkezhet a 0670/369-02-03-as telefonszámon, vagy a knezsoka@freemail.hu internetes címen. MÓRAHALOM. Augusztus 20-án ötödik alkalommal rendezik meg Mórahalmon a homokháti amatőr meghívásos fogathajtó vetélkedőt. A rendezvény rangját emeli, hogy ebben az évben már Csongrád megye egész területéről hívnak versenyzőket. RÚZSA. A község önkormányzata ez évben 28. alkalommal rendezi meg a rúzsai sportnapot azzal a céllal, hogy a megyében élőknek tömegsport jellegű mozgási, versenyzési lehetőséget biztosítson kispályás labdarúgás, kézilabda, lövészet, asztalitenisz, sakk, tenisz és atlétika sportágakban. Az egyéni és csapatversenyek mellett a legeredményesebben szereplő község, illetve város elnyeri a vándorkupát. A sportnapot szeptember 10-én, szombaton rendezik meg a rúzsai sportpályán (rossz idő esetén szeptember 24-én szombaton ugyanott). A sportnapra várják a megye településeinek sportolni vágyó polgárait. Nevezni lehet az alábbi sportágakban: női-férfi Kispályás labdarúgás, női-férfi kézilabda, asztalitenisz, atlétikai ötpróba - 100 m-es futás, 800 m-es futás, magasugrás, távolugrás, súlylökés -, lövészet, sakk, tenisz. 4 órakor eredményhirdetés, vándorkupa átadása. A sorsolások elkészítése és a várható létszám miatt a csapatnevezéseket lehetőleg előre, nevezőlapon kell eljuttatni a szervezőbizottság címére: rúzsai sportnap szervezőbizottsága, polgármesteri hivatal 6786 Rúzsa, Alkotmány tér 2. Ttlefon: 62/286-011.06/30-3366-530 Fax: 585-519 E-mail: ruzsa@mail.tiszanet.hu. Két tucat csapat rotyogtatott Tápén Sepsiszentgyörgyi volt a legjobb tarhonya Tarhonya, sör, mulatság. A tá­paiak szombaton családias ün­nepen rotyogtatták bográcsaik­ban a jellegzetes tésztaételt. A zsűri azonban az erdélyi nyug­díjasok főztjét pártolta. Családias tarhonyafesztivált ren­deztek Tápén a művelődési ház udvarán szombaton. Két tucat csapat rotyogtatta a hagyomá­nyos alföldi tésztaételt bográcsá­ban, aztán a zsűri elé tárták az eredményt. Közben a színpadon amatőr művészeti csoportok lép­tek föl, a sörsátornál hosszú sor állt, a jórészt idősebbekből álló közönség mulatozott. Az első díjas tarhonyát a Rá­duly Gitta vezette sepsiszent­györgyi csapat főzte. A Remény­ség Nyugdíjas Klub elnöke sze­rint nagyon szeretik a székely konyhát az emberek - ez lehet a siker magyarázata. - Talán kicsit másképp készít­jük el, mint Tápén - fűzte hozzá. - Kevesebb fűszert használunk, vagy inkább talán másképp íze­sítjük. Öt kiló disznóhúshoz két kiló hagymát adunk, jól meg­dinszteljük, meg két fej fokhagy­mát is belerakunk. Ez nagyon fi­nom ízt ad neki. Kerül bele egy kis kömény is, de paprikából ke­vesebbet használunk, mint a tá­paiak. Igazi sikere azonban a székely­földiek savanyúságának volt, ez elengedhetetlen a jó tarhonya mellé. Tíz kiló paprikát sütöttek meg vasplatnin jó barnára, aztán lehúzták a héját és úgy úsztatták meg az ecetes cukros vízben. A szomszéd asztaloktól addig-ad­dig jöttek kóstolni a különleges­séget, míg el is fogyott mind a tíz kiló. <f I;: •»1*« JL '* Bw^ill ji (h^^HÍ W'ÍMdWt / A legifjabbak is odaálltak a bogrács mellé Fotó: Miskolczi Róbert A tarhonyakészítést Göbö­lyös Istvánná és Szanka Antal­né mutatta be. Egy kiló liszthez hét tojás kell, gondosan, kézzel átgyúrják, a tenyerükkel mor­zsolják át a rostán. I mázsa 40 kilót csináltak legutóbb, így a bemutató csak ujjgyakorlat volt számukra. Aki azonban el akar­ná tanulni tőlük, annak először teknőt kell beszereznie, ami ma már nem is olyan egyszerű föladat. M. B. I. Szórakoztak, és nyertek olvasóink Csongrádon Zárult a fürdőpartytúra Jól szórakoztak és számtalan nyereménnyel gazdagodtak lapunk olvasói, akik részt vettek a nyár utolsó délvilágos fürdőpartyján, amelynek a csongrádi strandfürdő adott otthont. MUNKATÁRSUNKTÓL Még hogy a magyar ember ott­honülő! - háborodhattunk vol­na fel a szociológusok gyakori megállapításán, hiszen a Dél­magyarország és a Délvilág idei utolsó, csongrádi fürdőpartyjá­ra a megye legtávolabbi zugából is eljöttek ajándék belépőt nyert olvasóink, akik a nyár végi na­pozás és strandolás mellett örö­mest bekapcsolódtak a divatbe­mutóval kezdődő és fitnesz­show-val záródó fürdőpartynk­ba. Ráhangolóként a Szentesi Akrobat Tánciskola produkció­ja nyűgözte le a publikumot, közben a játékos ügyességi ver­seny részvevői sem maradtak nyeremény nélkül. A kvízjáték előtt bemutatkoz­tak lapunk jelenlévő munkatár­sai, így Bálint Gyula György új­ságíró, Bíró Dániel újságíró, Ba­kos András, a Délvilág csongrádi, szentesi és makói szerkesztősé­gének vezetője, Kóti Zoltán ter­jesztési vezető és a műsorvezetői szerepet is felvállaló Nyemcsok Éva újságíró is megosztotta az ol­vasókkal, mi is a feladata a lap­készítésben. Miközben a kérdé­sekkel együtt az ajándéktárgyak is záporoztak a jól értesült kö­zönség felé, Tésik Attila fotóri­porter lencsevégre kapta a bög­rékkel, pólókkal, korsókkal, po­harakkal, CD-vel, toll- és füstö­lőtartókkal gazdagodó olvasóink arcát. A válaszadást követően kér­dezni sem volt rest a színpad­nál megjelent olvasótábor. A vendégek kíváncsiak voltak többek között arra, hogy ki ta­lálta ki a fürdőpartyt, és hogy lesz-e jövőre folytatása az idei rendezvénysorozatnak. A vá­lasz is elhangzott: igen. Építő észrevételeikkel is előrukkol­tak, amit a munkatársak öröm­mel fogadtak. Csattanóként gombnyomásra hangosan há­pogó - hírlapi! - plüsskacsát, és más értékes nyereményeket tartalmazó ajándékcsomagok is gazdára találtak, így nem volt véletlen, hogy üres kézzel a csongrádi fürdőpartyról senki sem távozott. Keserű Imre: Az én Nagy Könyvem A pispeklila biblia Lapunk is elindította a Somogyi-könyvtár segítségével a maga Nagy Könyv-játékát: az izgalmasnak ígérkező szellemi kalandtú­rában ismert Csongrád megyei közéleti sze­mélyiségek, tudósok, művészek, üzletem­berek, sportolók és újságírók- vallanak leg­kedvesebb könyvükről. Keserű Imre ren­dező és pedagógus, a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium drámatanára Esterházy Péter Tfermelési-regényéről beszél. „Huszonkét évesen a barátaimmal együtt olvastuk a „kisssre­gényt", és elájultunk attól, milyen bravúrosan ír Esterházy: felvo­nultatott iróniát, nyelvi leleményeket, idősíkokat, párhuzamos szerkesztést, vendégszövegeket, kettéválasztotta az elbeszélő és a cselekvő ént. Második olvasására szerettünk bele abba a módba, ahogyan a Mester (akkora már csak így neveztük), a saját életét tette regény tárgyává önimádat és önsajnálat nélkül, már-már kí­méletlenül. Harmadszor a pontos, borotvaéles világlátása volt a legvonzóbb, a barátaimmal órák hosszat idézgettük csúfondáros, bölcs mondatait. A könyv életünk részévé vált, magunk között pispeklila bibliának hívtuk - és csak félig tréfából. Láttuk Latino­vits, Hajnóczy, Paál Isti és a többiek heroikus, kétségbeesett önpusztítását - és az „élni kell mindenképpen valahogy" je­gyében a pörkölt-Trabant-hét­végi telek háromszögébe süp­pedők joviális unalmát. Nem is annyira a mű, hanem a mögöt­te álló ember lett számunkra az egyik legfontosabb példa arra, hogy lehet másképpen is: a vi­lág elviselhetetlen állapota fe­letti felháborodás összeegyez­tethető az élet szeretetével, s hogy - bár egyikünk sem volt istenhívő - meg kell próbál­nunk „Istennek tetsző módon élni". TSTMIHAZ^ Pl ÍKR rermelési-regéttv Fotó: Tésik Attila Százak dübörögtek két keréken Csongrádon Motorosváros lett Több száz motoros látogatott el a hét végén Csongrádra, ahol a szombati főattrakció a streetfighter-bemutató volt Fotó: Tésik Attila Hangzavart, égett gumiszagot, „kaját, piát és nőt" ígértek az idei csongrádi motorostalálko­zó szervezői, és be is tartották szavukat. A háromnapos mu­latságra több száz vasparipa lo­vagja jött el a Tisza-parti vá­rosba. Szombaton a Szentháromság téri park sétányán több száz érdeklő­dő várta, hogy felbőgjenek a tet­szetős külsejű, dörmögő hangú vasparipák, és kilométer hosszú menetet alkotva felvonuljanak a város közönsége előtt. A hosszan kígyózó sorhoz robogós titánok is csatlakoztak, ők szolgáltatták a motoros kánon dübörgésével egyébként jól harmonizáló ma­gasabb, vijjogó hangokat. Akadt olyan lemaradt felvonuló, aki tú­ráztatás helyett optikai tuning­gal próbált kedveskedni a kíván­csi járókelőknek, ezért rendőri asszisztálás mellett inkább járgá­nya tankjára ült, s onnan lógatta lábait, mintsem a szokásos nyer­get választotta volna ülőalkal­matosságként. - Szerencsére jobb időt fogtunk ki, mint tavaly, ezért a részvételre sem lehet panasz - fogalmazott szűkszavúan Németh Zoltán, a szervező Albatrosz Motorklub el­nöke. Házigazdaként megjegyez­te, jó húzás volt a pénteki Blues Company-koncert, mert megadta az alaphangot a folytatásra. Szombaton előbb az autós kasz­kadőrbemutátó hozta lázba a mo­zi elé gyűlt nézőket, a streetfighter mesterei pedig már ezreket csábí­tottak az elkerülő útra, ahol csak a látvány és a hangorkán számí­tott, a gumik kopása kevésbé. Aki nem akart a tűző napon ámulni a veszélyes attrakciókon, az a találkozó főhadiszállásán, a helyi laktanya korábbi alakulóte­rén szürcsölhette a hűtött kom­lólevet, esetleg válogathatott a motorosportékák között. A jövő nemzedék pedig szülői felügyelet mellett ízelítőt vehetett a menet­szél gyógyhatásaiból. Sötétedésre kihűltek a kipufo­gók, elhalkultak a dugattyúk, és kezdődhetett a hangfalrepesztő buli; minden volt, amit a szerve­zők megígértek. B. D.

Next

/
Thumbnails
Contents