Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-15 / 190. szám

HÉTFŐ, 2005. AUGUSZTUS 3. •A DÉL SPORTJA" II. A szegedi orvos kényszerleszállást hajtott végre Horvátországban - Négyen életüket vesztették Másodszor is megmenekült Kényszerleszállást hajtott végre a szegedi plasztikai sebész, Bajusz Huba Horvátországban, miután nyolc repülőgépből álló kötelékük zivatarfelhőbe repült. Egy kisrepülő felrobbant, egy másik lezuhant. Összesen négyen vesztették életüket. - Éppen a vizsgálóbiztos szobája előtt ülünk. Arra várunk, hogy kihallgassanak minket. A hatóságok utasítottak, hogy a vizsgálat lezártáig ne nyilatkozzunk senkinek - mondta lapunknak tegnap délelőtt Bajusz Huba, az ismert szegedi plasztikai sebész, aki azon a kisgépen utazott, amelyik pénteken este hajtott végre kényszerleszállást Horvátországban. Két magyar kisrepülő is szerencsétlenül járt Horvátországban, Sibenik közelében. A nyolc egymotoros, 2-4 személyes gép pénteken fél hatkor szállt fel a Somogy megyei Kaposújlak repteréről. Összesen húsz ember tartott Brac szigetére. A kötelékben hét magyar és egy külföldi lajstromjelű gép repült. A kötelékparancsnok Split közelében úgy döntött, hogy visszafordulnak Zadar felé egy nagy kiterjedésű zivatarfelhő miatt. Öt gép rendben leszállt a zadari repülőtéren, egy gép pedig Sibenik közelében egy használaton kívüli repterén landolt. Ezen, a 36-0l-es jelzésű gépen - amelyet a magyar híradásokban is látni lehetett - utazott az ismert szegedi plasztikai sebész, Bajusz Huba. A visszafordulás helyétől távolabb, Rakovica közelében a Sinus típusú gép a hegyek közötti rendkívül rossz látási viszonyok miatt manőverezés közben fának ütközött, és felrobbant. A pilóta, Sz. Zoltán, tapasztalt kaposvári Az egyik lezuhant magyar Piper gép kiégett roncsa a horvátországi Lisina-hegyen Fotó: MTI/AP GYURCSANY HORVATORSZAGBAN A Horvátországban nyaraló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felvette a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, illetve a magyar nagykövetséggel, hogy tájékozódjon a pénteki balesetről. A kormányfő el is ment volna arra a helyre, ahol az egyik kisgép lezuhant, de a horvát hatóságok ezt nem tanácsolták neki, mivel a helyszínt nem lehet biztonságosan megközelíteni. A miniszterelnök azt kérte a horvát illetékesektől, hogy a hozzátartozók mellett őt is tájékoztassák minden fejleményről. sportrepülő és utasa, V. György, a kaposvári kórház egyik orvosa azonnal szörnyethalt. A nyolcadik, két utast szállító Zlin142-es típusú magyar sportrepülőgép eltűnt. - Vasárnap reggel összesen 200 ember, harminc hegyimentő és segítőik gyalogosan indultak útnak, hogy átkutassák Rastovace település térségét. Az eltűnt gép egyik utasánál lévő mobilteleAKNAMEZON GYALOGOLTAK Bajusz Huba majdnem pont egy évvel ezelőtt, július végén szintén kényszerleszállást hajtott végre repülőgépével Horvátországban. A Cesna 150-es sportrepülőgép Szegedről tartott Splitbe, amikor a tengerparti várostól ötven kilométerre a Dinári-hegységben kényszerleszállást hajtott végre két fővel a fedélzetén. A manőver közben egyikük sem sérült meg. A kényszerleszállás után a két profi, képzett pilótára újabb megpróbáltatások vártak, hiszen sziklákon kellett átmászniuk. Csak a sziklamászás után derült ki, hogy a területet a polgárháború idején aknásították. fonról érkező jelek segítségével nagy pontossággal behatárolták a helyszínt a szakemberek - tájékoztatta lapunkat tegnap Bajkó Erika. - Az eltűnt magyar sportrepülőgép roncsait végül tegnap kora délután találták meg Hor. vátország ködborította, középső, erdős területén. A fedélzeten utazó két személy holttestét, egy férfiét és egy nőét a romok közelében szintén megtalálták. A baleset pontos oka egyelőre ismeretlen. A Polgári Légiközlekedési Hatóság szóvivője hozzátette, egy balesethez mindig több ok vezet, de az időjárás is közrejátszott a tragédiában. A szóvivő arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, Bajusz Hubán kívül utazott-e más szegedi a repülőgépeken. A szegedi repülőtér vezetője, Podolcsák András szerint a rossz időjárási körülmények között nem lett volna szabad felszállniuk a repülőknek. - Egy ilyen túrának kell lennie felelős vezetőjének, aki döntéseket hoz - tette hozzá a szakember, aki szerint az is elképzelhető, hogy a pilóták egymást „gerjesztették". Podolcsák úgy véli, ha bárki egyedül repül, azonnal leszállt volna ilyen időjárási körülmények között. Az épségben leszállt gépek utasai most egy zadari szállodában várják, hogy a horvát Közlekedési Minisztérium hatósági vizsgálója kikérdezze őket a baleset körülményeiről. Bajusz Huba elmondta, amíg ez nem történik meg, nem hagyhatják el a szállásukat. A. T. J. A SINUS ES A ZLIN 2-142 A Sinus ultrakönnyű repülő 15 méter fesztávolságú, szénszálas főtartóval épített igazi motoros vitorlázó. Hosszú szárnyú, farokkerekes gép, de készül orrfutós változatban is. A Zlin Z—142 cseh gyártmányú, kétszemélyes, fémépítésű műrepülőgép. A kétszáztíz lóerős kisgép tele tankkal ezer kilométer távolság megtételére képes. Utazósebessége: 170-180 km/h. Gazdag nyár PANEK SÁNDOR Elég a városban körülnézni egy népszerűbb szabadtéri előadás időszakában, hogy lássuk: a kilencvenes évek szegedi idegenforgalmi stagnálása javulóban van. Az elmúlt években az amúgy jó turisztikai adottságokkal rendelkező városban két rossz hatású esemény, a tiszai ciánszennyezés és a szerbiai bombázás hátráltatta a sokat emlegetett idegenforgalmi fejlődést. Szegeden, ahol a gyógyvizek, az egyetemi városi jelleg, a kulturális vonzerő, az egységes belvárosi arculat mellett az átutazó idegenforgalom is hasznot ígér, számos jól hangzó hívó szót is bevetettek már. A napfény városa, a mediterrán Szeged, az Európa kapuja szlogenek azonban a piaci alapú világban mindaddig nem érhették el hatásukat, amíg a nyári programok száma, és^ítalában véve Szeged nyári aspektusa nem érte el azt a szintet, hogy már nemcsak tartalmas napokat lehet itt tölteni, hanem az üres órák is kellemesen elüthetők a medence partján vagy egy belvárosi teraszon. Szeged belvárosa megszépült, teraszok telepedtek az utcákra, sokféle és gazdag lett a nyári programkínálat. Az idegenforgalmi szervezés problémái azonban a régiek maradtak. A város utazási irodái közül kevés foglalkozik beutaztatási turizmussal, a helyi utaztatási piac még nem reagált a kedvezőbb körülményekre, pedig az európai uniós tagság ezeken még várhatóan javítani is fog. A városmarketing területén pedig változatlanul kevés a többnyelvű, terjeszthető bemutató anyag. Ami van, abból az utolsó hetekben véglegesedő programok miatt még kevesebb készül el időben ahhoz, hogy az ide utaztató irodákhoz időben, 8-10 hónappal a szegedi nyár előtt eljusson. Egyelőre sem a piac, sem a város nem hozott létre egy gazdasági racionalitás alapján működő idegenforgalmi ügynökséget, amely a turisztikai ipar igényeihez igazítva élénkítené és alakítaná a látványosan megerősödött szegedi kínálatot. A hírek szerint az idén különösen jó évadot záró, és már gazda' sági társaságként működő Szegedi Szabadtéri Játékok éppen ilyen ügynökség megalakítását fontolgatja. A terv kézenfekvő, hiszen a szegedi nyár idegenforgalma jelenleg nagymértékben a szabadtéritől függ. A kezdeményezés alkalmas lehet arra, hog\ szabadtéri előadásaival csomagban összekapcsoljon más rend< vényeket, és időben kiajánlja a kül- és belföldi utazási irodáknak. Ez összehozhatja például az Ópusztaszer által vonzott idegenforgalmat a szegedivel, és főként piaci alapon ösztönözheti a szegedi programok szervezőit a korábbi tervezésre. Ha sikerül, esélyt adhat arra, hogy Szeged hatékonyabban kihasználhassa gazdag kínálatát. Tovább emelkedett a licitösszeg Háromszáztízezer forintra emelkedett vasárnap délutánig annak a jótékonysági licitálásnak az összege, amelyet a Délmagyarország és a Délvilág, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok indított a szegedi gyermekklinika javára. A www.aukcio.delmagyar.hu internetes oldalon zajló licitálásban a szabadtéri augusztus 18., 19. és 20-i Rómeó és Júlia előadása igazgatósági páholyának jegypárjai várnak gazdára. A licitálás kedden délelőtt 10 órakor zárul, de várható, hogy az utolsó órákban is változik az állás. Lapunkban Katona Márta, a gyermekklinika osztályvezetője korábban elmondta: az összeg nagyságától függően a gyermekklinika újszülött intenzív osztálya vagy új műszert kap, vagy átalakítják az osztályt. Százötven Csongrád megyei gazda sara Száznegyvenkét hektáron találtak parlagfüvet A megyében 142 hektáron találtak parlagfüvet a megyei földhivatal, illetve a növény- és talajvédelmi szolgálat szakemberei. A legrosszabb a helyzet a Szegedtől Csengeléig és Kelebiáig húzódó területen, Csongrád környékén, valamint Vásárhely határának keleti részén. Egy vásárhelyi gazda azt állítja, csak figyelmetlen volt, nem gondatlan, mégis húszezer forintja bánja, hogy nem vette észre a kukoricától a széles sávban kikelt gyomnövényt. Másfél hónapjuk volt a gazdáknak, hogy kiirtsák, lekaszálják a földjeiken az egyik legveszedelmesebb allergén növényt, a parlagfüvet. Csongrád megyében ez azonban nem sikerült - derült ki a megyei földhivatalok, valamint a Csongrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat adataiból. A parlagfű miatt eddig 150-160 esetben szabtak ki bírságot, s húsz esetben rendelt el a szolgálat közérdekű védekezést. Mint azt Gavallér Józseftől a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatójától és munkatársától, Albert Imrénétől megtudtuk: a földhivatal 183 fertőzött területet jelzett, míg a szolgálat 42-t derített fel, ez összesen 142 hekNEM LATTA A KUKORICATOL Húszezer forintos bírságot róttak ki a birtokán talált parlagfű miatt egy vásárhelyi gazdára, aki nevét eltitkolta, mivel szégyelli a dolgot, a történetét azonban megosztotta velünk. Azt mondja, figyelmetlensége árát fizeti, ugyanis a gyomnövény a földje szélét határoló öntözőárok, illetve a másik oldalán lévő út közelében „termett". Hangsúlyozta, nem gondatlan, hanem figyelmetlen volt, mert nem a szokott útvonalon, hanem a szomszéd tábla felől kerülve tartott határszemlét, s a kukoricától nem látta meg az időközben széles sávban kikelt gyomnövényeket. Az ellenőrök jobban figyeltek. tárnyi szennyezett területet jelent. Am a földhivatal munkatársai még csak a falvakat járta be, most indulnak majd útnak, hogy ellenőrizzék a lakossági és egyéb bejelentéseket. A megyére jellemző, hogy a települések belterületein nem jellemző a parlagfű, vagy egyáltalán nem találtak nyomát. A külterületeken a legjobban szennyezettnek számít Csongrád környéke, Vásárhely külterületének a 45-ös főút és a lelei út közé eső területe. Ez utóbbin volt, hogy három hektáron csak parlagfű termett. Illetve a legnagyobb fokú a szennyezettség a Homokháton, azaz a Szegedtől Kelebiáig és Csengeléig nyúló területen. A parlagfű az adatok szerint leginkább a táblák forgóiban jelent meg, illetve azokon a vízjárta részeken, melyeket nem tudtak felszántani. Az eddigi legnagyobb, 400 ezer forintos bírságot is Csongrád környékére szabták ki. Mindezek ellenére a szakemberek úgy vélik, bár az idén hatékonyabban végezték a felderítést, a pollenszennyezettség alaposan lecsökkent, ez a lakosság, a gazdák hozzáállásának köszönhető. Gavallér József és Albert Imréné azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a bírság kiszabásával a parlagfű-ellenőrzés nem ért vége, ugyanis az ellenőrök hamarosan visszatérnek most azt nézve, vajon a gazdák elvégezték-e az irtást. Aki nem, az arra számíthat, a mulasztásért is fizetnie kell. Ráadásul, ha 15 napon belül nem fizeti ki, akkor azt az adóhivatal fogja behajtani rajta. A gondatlan gazda ráadásul a területalapú támogatást is kockáztatja. Egyébként is érdemes elvégezni a munkát, hiszen ez a gyomnövény kiváltképp a kukorica- és a napraforgótáblákat szereti, elvéve ezen növények életterét. Gavallér József szerint a parlagfű mellett újabb növényi károsító közeleg a megye felé, mégpedig nyugatról Bács-Kiskunban már nagy számban jelent meg a vaddohány, azaz a selyemkóró, mely képes arra, hogy egész fasorokat, erdőket fojtson ki. E növény gyökere 5 méterre nyúlik le, s ha valahol megtelepedett, más növényt nem tűr meg a közelében. B. K. A. MINÉL NAGYOBB. ANNÁL DRÁGÁBB A pénzbüntetéseket a parlagfűvel szennyezett területek nagysága alapján szabják ki. A tételek: 2 hektárig 20 ezer forint, 2 és 5 hektár között 60 ezer forint, 5 és 10 hektár között 150 ezer forint, 10 és 30 hektár között 400 ezer forint, 30 és 50 hektár között 800 forint, 50 és 100 hektár között 1,5 millió forint, 100 hektár felett 2 millió forint. A parlagfű mindenütt felüti a fejét Fotó: Gyenes Kálmán