Délmagyarország, 2005. augusztus (95. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-13 / 189. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. AUGUSZTUS 13. WWW.DELMAGYAR.HU A SZIGETEN SENKI NEM GERMÁN, BÁR NÉMETÜL BESZEL Mellettünk elrobog Léggömbország és pálmafák, vicces ál biztonsági őrök és szigorú igaziak, vízipipázó raszták és vendégszerető krisnások. A Szigetet idén napközben teszteltük, és a rekreáció számos változatával találkoztunk. Nem kell már hálózsákon pihenve várni az estére, lehet függőágyban is sörözni. A Szigeten idén mindenki külföldi, de senki nem német vontuk le a következtetést viszonylag hamar a fesztivál kezdetekor. Előbb a tézis első felét állítottuk fel, amikor a jegyért sorba állva körülöttünk olasz, francia, cseh és német nyelven találgatták a fiúk-lányok, hogy melyik pénztár nyit ki leghamarabb. (Kevesen találták el.) Ezután rájöttünk, hogy a németet bizonyára csak képzeltük, mert sokan „olasz vagyok, nem német", „holland vagyok, nem német" feliratú pólóban hirdették az igazságot. Ugyanez tört magyarsággal élőszóban is elhangozott: egy félmeztelen szalmakalapos fiú megafonba ismételgette: „olász vagyok, nem nemet". Nekünk úgy is jó. Később a népek közti barátság szép példáját láthattuk, amikor egy üveg sört szorongató cseh lány után „söröcske" felkiáltással vetette magát egy magyar fiú. Néhány perc múlva már kézen fogva sétáltak. Ál biztonsági őrök Hetijegy érdekel valakit? - érdeklődtek ifjú üzérek a hátunk mögött. Érdekel, kétezerért üzleteltünk volna, de annyiért nem adták. Néhány lépéssel arrébb egy idősebb úr szeretett volna hetijegyet vásárolni, de neki sem tudtunk segíteni. Átsétáltunk inkább a Sziget átváltoztató hídján, amely ráhangol a fesztiválra: nyugodttá tesz, innentől már tudjuk, hogy ráérünk és minden rendben. A bejáratná] azt hittük, az A Szigeten mindig öröm vicces nevű zenekarokra bukkanni a programfüzetben. íme a nekünk tetszők: Nemtőm, Csá, Misi, Szegény Anyám Ha Látna, A Kutya Vacsorája, Heveny Szívlebeny. in-kálosok is a Sziget-hangulat hatása alá kerültek, mert egy fiú sörrel a kezében nevetve ellenőrizte a karszalagokat. Aztán kiderült, hogy ő csak viccelt. Az igazi biztonsági őrök azonban nem: két lánytól azonnal el is koboztak egy veszélyes ásványvizes palackot. Az első ötven métert sem tettük meg, amikor cigarettát kértek tőlünk. Ez rendben is van, megszoktuk. A megdöbbentő az volt, hogy a nap többi részében senki nem próbált „lehúzni" bennünket. Persze ez a Sziget már nem az a Sziget: aki megengedheti magának az ötezer forintos napijegyet, a 25 ezer forintos hetijegyet, annak már cigarettára is futja. Pihenés sörrel, vízpermetben Délelőtt és kora délután, amikor a koncertek még nem kezdődnek el, a legtöbben csak ébredeznek, de a korán kelő kreatívok íjászkodhatnak, korongozhatnak, origamizhatnak, bridzselhetnek is. A legnépszerűbb elfoglaltságnak pihenés, sörrel a kézben - erre az évre valódi infrastruktúrája épült ki. Az afro-latin színpad előtt színes kelméken, szalmára terített zsákokon vízipipáztak a raszták. Mások gyöngyöt fűztek vagy kártyáztak, valahonnan pánsíp szólt. A rekreáció változatos formáival találkoztunk később is, pálmafák és vízpermetet fújó ventilátor alatt nyugágyakban feküdtek, függőágyban vagy földre dobott párnák halmazán hanyatt dőlve hallgatták a zenét a szigetelők. Ezért cserébe csupán a multik állandó jelenlétét kellett elviselni: márkanév a székek hátulján, kis zászlókon, felfújt léggömbön, poharakon, még a látogatók ruháján is - ha szerencséjük van, megkapják az önként reklámozott túró rudit. Nyugodt merengésünkből először a jegykommandó - muKözönség a nagyszínpadnál FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS Sörre várva... tasd a karszalagod! - riasztott fel, majd elrobogott mellettünk egy motoros fotel. Követtük, de lemaradtunk, eljutottunk viszont vécépapírországba, ahol a fákon fehér és rózsaszín papírok jelezték az itt sátorozóknak: hazaértek. Itt nem laktunk volna, de megtaláltuk ugyanennek a léggömb változatát is, ami már jobban tetszett. Éppen ebédelni készültünk, amikor fotómodellünk, az indiai ruhában pózoló krisnás Szép, és ráadásul kedves is. A krisnás lány ebédre invitált bennünket; a menü bableves, zsemle, barackos édesség A SZERZŐ FELVETELEI lány felajánlotta: együnk náluk. Az ingyenebéd - adományokat elfogadnak - a korábbi években sok szigetlakónak jött már jól, kipróbáltuk mi is. Evés közben még okosodtunk is: megtudtuk, hogy rátalálni a helyes útra olyan, mint állandó zsíroskenyér-evés után megkóstolni a pizzát. Végre magyarok! Ebéd után néptáncosokat és jógázókat láttunk, az AIDSszűrést már nem néztük végig. A lelkisegély ingyen volt, de ha a rabbitól szerettünk volna tanácsot kérni, az már 10 forintba került. - Egész hétre kell jönni, hogy A Szigeten sörből Arany Ászok és Dreher iható, előbbiből egy korsó 270, utóbbiból 320 forintba kerül. Egy kifli 25 forint, egy palacsinta 270. Szendvics már 170 forintért is van, spagettit 490-ért adnak. Az ásványvíz 200, a gulyásleves 550 forint. •SBWSF SRÄÄ * * IPT^ ' K Tfy W1 ' Í TABKFLJK ÉjárFi K w^ / te MFC^^I 1 »- "V I JTF ¿ i „ - V ¿. SÍ' FC A ^A^te K. y tm '«JFLP | "«.SE Rekreáció árnyékban mindenhová eljuss, hogy legyen időd a koncertek mellett csocsózni, tollasozni, falat mászni - tájékoztatott minket egy huszonéves fiú, a budapesti Magyar Balázs. Valóban, a legtöbben hetijegyet váltottak, de mi csupán egy napra jöttünk, és lassan indulnunk kellett. Azt még láttuk, ahogy a nagyszínpad első fellépője, a spanyol származású ska-zenekar táncba hív, és még arra is volt időnk, hogy teszteljük a Sziget-sört is. - Végre magyarok! - mondta a pultos fiú, de pohár sört nem volt hajlandó adni nekünk. Azt nem preferálják azok a nagy emberek, akik a magamfajta zombinak megmondják, mit csináljon - magyarázta. A nagy emberekkel mi sem akartunk vitatkozni, vettünk hát korsóval. A Szigetet elhagyva - nem hallgattunk a társaság néhány tagjának könyörgésére: maradjunk még! - újabb jegyüzérekbe botlottunk. A legfeljebb 15 éves fiúk készültek: ollót rántottak elő, és levágták kezünkről a karszalagot. Szerintük a ragasztott szalag is megtéveszti az őröket. Szerintünk nem. GONDA ZSUZSANNA