Délmagyarország, 2005. július (95. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-13 / 162. szám

SZERDA, 2005. JÚLIUS 13. • AKTUÁLIS* 3 Szegednek nincs 20-40 hektáros ingatlana Idén nem jön az Auchan Az Auchannak kicsi a Budalakk hathektáros területe Fotó: Miskolczi Róbert Idén biztosan nem építkezik Szegeden az Auchan. Korábban az a hír terjedt el a városban, hogy a Budalakk egykori telep­helyén vagy a szegedi téglagyár területén nyit áruházat a multinacionális cég. A be­vásárlóközpontnak legkevesebb húszhektá­ros területre lenne szüksége. Az önkor­mányzatnak jelenleg nincs ekkora ingat­lana. A Budalakk Titán Festékgyártó Kft. egykori ­több mint hathektáros - Bajai úti telephelye tavaly év elején került szegedi befektetők bir­tokába. Az épületek bontásával szinte egy időben röppent fel a hír, hogy az Auchan hi­permarket érdeklődik a terület iránt. Akkor az információt sem megerősíteni, sem cáfol­ni nem kívánta a befektetők jogi képviselője, a telephely résztulajdonosa, Takács Zoltán. Az Auchan jöveteléről szóló hírek akkor erősödtek fel, amikor a szakértők egyeztető tárgyalásokat folytattak a Bajai út-Fonógyári úti kereszteződés körforgalmi csomóponttá alakításáról. Kereskedelmi körökben már tudni vélték, hogy a francia Auchan a nagy forgalmú csomóponthoz közel szeretne áru­házat nyitni - vagy a Budalakk egykori telep­helyén, vagy a két éve bezárt téglagyár terüle­tén. - Még nem keresett az áruház vezetése ­árulta el tegnap Takács Zoltán. A jogi képvi­selőtől megtudtuk, hogy a területre - jövő ta­vaszig - a KESZ Kft -nek van elővásárlási jo­ga. A telephely nagyobb részén már végeztek a kármentesítéssel. - Már csak egy kis helyen szennyezett a talaj, aminek a megtisztítására több cégtől kértünk árajánlatot. A munkával várhatóan jövő tavaszra végeznek - közölte Takács Zoltán. A téglagyár tulajdonosa, Bereczk Imre nem kívánt nyilatkozni lapunknak Auchan-ügy­ben. Úgy tudjuk, hogy a téglagyár területe - a bányával és a bányatavakkal együtt - több mint 25 hektár. Maga a gyárterület 4-4,5 hektár. - Noha nagyon tetszik nekünk a dinami­kusan fejlődő Szeged, idén biztosan nem nyi­tunk áruházat a Tisza-parti városban ­mondta Gillemot Katalin. Az Auchan Ma­gyarország Kft. sajtószóvivője kérdésünkre, mekkora terület kell a multinacionális cég­nek a beruházáshoz, azt válaszolta: a végső döntés előtt sok szempontot vesznek figye­lembe. Ezért aztán például tíz kiszemelt terü­let közül csak kettő-három felel meg az elvá­rásaiknak. A francia világcég számára zöld­mezős beruházás esetén 20-40 hektár az ide­ális méret. Solymos László városüzemeltetési alpolgármester kérdésünkre azt válaszolta: jelenleg nincs a város tulajdonában ekkora egybefüggő terület. sz. c. sz. AVATÓ Az Auchan ebben az évben csak Solymáron avat új üzletközpontot. Ugyanakkor e multi Kecskemé­ten és Albertfalván már meglévő bevásárlóköz­pontba költözött. Mire várunk Î SZABÓ C. SZILÁRD Hamarosan itt lesz nekünk a várva várt autópálya, amin lőhetnek majd a befektetők és kereskedők, hogy helyet, teret keressenek Szege­den a beruházásaiknak. De lesz-e - tudják mit, ne is szaladjunk any­nyira előre, foglalkozzunk csak a mával -, van-e a Tisza partján olyan nagy területű ingatlan, ahol beiniüthatják vállalkozásaikat mondjuk a multinacionális cégek ? És ami- teszem hozzá rögtön - az ő igényeik­nek is megfelel. Ahol kereskedhetnek, ipari méretekben árulhatják a sajtot, kekszet és ruhát, számítógépeket vagy autóalkatrészeket sze­relhetnek össze, vagy paradicsom-és répalevet gyárthatnak. A szegedi önkormányzatnak nincs olyan ingatlan-nyilvántartá­sa, amelyen az elhagyott iparterületek (szakszóval: barnamezők) szerepelnek. Már csak azért sincs, mert döntő többségük már régen magántulajdonba került, nem a közvagyon része. Ezzel a problé­mával egyébként nem csupán Szeged küzd egyedid. Máshol sincs az önkormányzatok birtokában ilyen lista. A rendszerváltást köve­tően egymás után zárták be kapuikat hazánkban a nem versenyké­pes gyárak, ipari üzemek, amelyeket - általában - olcsón vásárol­tak meg az új tulajdonosok. Akik - sok helyen az országban - mind a mai napig az alkalmas pillanatra, befektetőre várnak. Mert hiába pucolták ki a telephelyeket, csak nem jöttek a vállalkozók, a mul­tik, akik a tapasztalat szerint a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben. Mondják meg őszintén: hány jól sikerült barnamezős beruházásról hallottak az u tóbbi években ? Na, ugye. ..Nem csupán a befektetői hajlandóság az oka annak, hogy kihasználatlanok ezek a területek, hanem például az információhiány is. Addig, amíg nin­csenek lajstromba véve területnagyság, tulajdonosi szerkezet és infrastruktúra szerint a barnamezők, ne várjuk a csodát. De ne várjuk a csodát a zöldmezős beruházásoknál sem, amikor a városi önkormányzat tulajdonában nincs egybefüggő, nagyobb terület, ahol a multik kereskedhetnének, autóalkatrészeket sze­relhetnének össze vagy paradicsom- és répalevet gyárthatnának. Hazamehet az új szíves Megerősödött, ezért a tervek sze­rint már csütörtökön hazamehet a szegedi klinikáról az a kisma­ma, aki május végén elsőként kaphatott új szívet a Tisza-parti város egyetemén. A sikeres mű­tétet követő első heteket a fertő­zések elkerülése miatt sterilszo­bában kellett eltöltenie, itt láto­gatókat sem fogadhatott. Idén a szegedi volt a harmadik transz­plantáció az országban. A volt férj visszahozza Karcsikát Magyarországra 1 Megegyezésre törekszik az apa A kisfiam érdekében bárhol haj­landó vagyok a volt férjemmel találkozni - nyilatkozta la­punknak Bogosné Papp Edina (képünkön), az egy éve elrabolt és Törökországban rejtegetett Mehmet Karcsika édesanyja. Az asszony az édesapa üzenetére reagált. - Volt férjem valószínűleg belát­ta, hogy nincs tovább, és Karcsi­kát vissza kell hoznia Magyaror­szágra. Ezért üzent a Blikk ha­sábjain, hogy hajlandó lenne a megegyezésre még a szeptember 26-án, az isztambuli bíróságon kezdődő hivatalos tárgyalás előtt - nyilatkozta lapunknak Bogos­né Papp Edina, akinek akkor még magyar állampolgárságú fiát, mint azt többször is megírtuk, elvált férje hamis okmányokkal tavaly július 11 -én kicsempészte az országból, és azóta jogellene­sen Törökországban tartja. A szegedi asszony hangsúlyoz­ta, Karcsika érdekében bárhol, Törökországban, Magyarorszá­gon vagy egy harmadik ország­ban is hajlandó lenne találkozni közös gyermekük apjával, Meh­met Tüysüzzel. Megjegyezte, a tárgyalások elől eddig sem zárkó­zott el, nem rajta múlott, hogy közöttük a személyes találkozó eddig nem jött létre. A gyermeke felkutatására már több mint négymillió forintot költött asz­szony arra kevés esélyt lát, hogy a találkozóra Magyarországon kerüljön sor, hiszen a volt férje ellen a gyermek elrablása, családi állapot megváltoztatása és ok­irat-hamisítás miau büntetőeljá­rás folyik. Mehmet Tüysüzzel a Duna Te­levízió híradója és a legnagyobb példányszámú magyar napilap, a Blikk számára készült Isztam­bulban exkluzív interjú. Bogosné Papp Edina volt férjének felveté­sére, mely szerint nem tud a fiá­tól távol élni, s ha Karcsika visz­szakerül Magyarországra, akkor ő is vele tartana, azt mondta: en­nek nincs akadálya, nem zárkó­zik el a láthatás elől. - Az ügyvédem egyébként kere­si azt a megoldást, lehetőséget, hogy Tüysüz minél jobban „ki­jöjjön" ebből az egészből. Ez is azt mutatja, hogy én szeretném békésen, mielőbb rendezni a már egy éve tartó ügyet - mondta az asszony, aki képtelenségnek ne­vezte Tüysüz azon állítását, mely szerint a kisfiú egy év alatt szinte teljesen elfelejtett magya­rul. - Egy nyolcéves gyermek egy év alatt nem felejtheti el az anya­nyelvét. Ha mégis, ez sem jelen­tene különösebb problémát, ha­mar újból megtanulná - jelentet­te ki Bogosné Papp Edina, akinek volt férjével készült interjút való­színűleg ma mutatja be a Duna Televízió esti híradója. o.z. Az esélyek nem egyenlők, de a jogok igen AB-döntés a felvételi pontszámításról Az idei felvételi pontok számí­tásával kapcsolatban megálla­pította ugyan az Alkotmánybí­róság (AB) a kormány mulasz­tását, de a szabályok megsem­misítését elutasította. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint ismert, szülői szervezetek nyújtottak be panaszt azért, mert a szabályok szerinti pontszámítás­ban hátrányos helyzetbe kerülhet­nek az idén érettségizettek a ko­rábban maturálókkal szemben. Az Alkotmánybíróság indoklása sze­rint ez bizonyos esetekben valóban bekövetkezhet, ám sem az alkot­mány által biztosított jogegyenlő­ség elvét, sem a felsőoktatásban való részvétel jogát nem sértik a kormányrendeletek. Ezért, továb­bá mert az eljárás változtatása anarchikus állapotokat idézne elő, a megsemmisítésükről szóló indít­ványokat az AB elutasította. Az oktatási tárca' tegnapi köz­leménye szerint az AB-döntés le­hetővé teszi az idei felvételi eljá­rás nyugodt befejezését. Mindez azt is jelenti, hogy a fel­sőoktatási intézmények az idén nem illetékesek a pontszámokra vonatkozó jogorvoslati kérelmek elbírálására, hiszen ez az érettsé­gi vizsgával kapcsolatos eljárási rendbe került át. A felvételit ki­váltó érettségi pontszámával kap­csolatban az érettségi eljárás lezá­rásáig lehetett észrevételt tenni, utána nincs erre mód. A felsőok­tatási intézmények felvételről hozott elutasító döntését is meg lehet támadni, de ennek alapja kizárólag a döntés jogszerűtlen­sége, vagy eljárási hiba lehet, a pontszám legföljebb akkor, ha té­vedés történt a megállapításakor. A szaktárca tegnapi tájékozta­tója szerint a felvételi pontszá­mok magasabbak lesznek, mint a korábbi években - a diákok a leggyakoribb érettségi tárgyakból néhány tizeddel jobban vizsgáz­tak, mint a régi követelmények szerinti előző érettségiken. Am nemcsak az érettségi eredmény, hanem a nyelvvizsga és annak fokozata is számít a rangsor megállapításakor. Üllést elverte a vihar, Szatymazon megmenekültek az őszibarackosok Eltették az égből jött jeget emlékbe A 60-as évek óta nem tapasztaltak olyan jégesőt az üllésiek, mint amilyen hétfőn pusztított. Dudás János őszibarack termése megsemmisült. A Szatymaz környékiek megúszták, a téli fagyokat túlélt fákról jó termést takarítanak be. - Mindennap az eget kémlelik a termelők, ilyen izgalmakat még egy évben sem éltünk át - ezt Barna Andrásné mondta, amikor a Szatymaz határában lévő hathektáros őszi­barack-ültetvényt próbáltuk megközelíteni. Fotóriporter kollégám a gazdával együtt gu­micsizmában merészkedett a vendégmarasz­taló sárba, mindenütt állt a víz, de szerencsé­re a gyümölcs nem sérült meg. Barna András szerint „kiviszi majd a fákat" ez a hihetetlen mennyiségű csapadék, nem tesz jót, hogy de­rékig vízben állnak. Az özönvíz azonban ebben a pillanatban a kisebbik baj: Üllés környékén ugyanis a jég­gel együtt érkezett meg az égi áldás. Dudás János nem tudja sírás nélkül megállni, ami­kor a hétfő délutáni pokolról beszél. Állunk a víztől megkeményedett homokon, és nem tudunk semmit vigasztalót mondani: a fák alja teli lehullott barackkal, de azok sem épek, amelyek a fákon maradtak. - Előbb pár szem jéggel egy kisebb záporeső érkezett három óra körül - idézte fel a történ­teket Dudás János -, aztán alábbhagyott, majd nyugat felől ránk támadt az orkánerejű Barna Andráséknál áll a víz az ültetvény­ben, de a barackok épek Fotó: Miskolczi Róbert szél és a felhőszakadás, közel 40 milliméter átmérőjű jégdarabokkal. Az egyhektáros ültetvényt a természeti csa­pás szabályosan letarolta. A lencse formájú jégdarabokat a gazda a hűtőben tárolta, hogy megmutathassa. A hatvanas évek óta nem látott ilyen vihart a termelő, aki ugyanebben a tanyában született. A barackok szabályosan szétfröccsentek. Elmon­dása szerint március elsején előbb a fagy pusztí­tott - mínusz 23 fokot mértek -, majd, amit a hidegek meghagytak, tönkretette a hétfői vihar. . - Egy szem sincs, ami sértetlen - tette hoz­zá. A fagyok után 64 ép fa maradt, 300 láda körüli termést szedtek volna le róluk, közel 200 ezer forint értékben. Ez a pénz odave­szett, miután biztosítást nem kötöttek, nem tudták volna fizetni. - Ásunk egy nagy gödröt és abba beletemet­jük a leesett barackot - mondta szomorúan a gazda. A szatymaziak nem is tudják, milyen szerencsések. Barna Andráséknál csak a mediterrán fajtákat vitték el a téli fagyok, a többiek átlagosan jó termést hoztak. Egy gond van csak, a belviz miatt apróbbak a barackok, mint más években. Egy fáról úgy tűnik, 30-40 kilót tudnak majd le­szedni. F.K. NEM ARATNAK Még az árpát sem sikerült betakarítani teljes egé­szében a földekről - mondta Cserjési Lajos, az FVM Csongrád megyei hivatalának növényter­mesztési főfelügyelője. A múlt hét végén ugyan el­kezdődött a búza aratása is, de most abba kellett hagyni: a felázott földekre napokig nem lehet majd rámenni. Ahol a legtöbb eső esett, a kalá­szok a földre feküdtek. A csapadékos időjárás most már nemcsak a mennyiséget, hanem a mi­nőséget is befolyásolja: rosszabb lesz a kenyér­gabona béltartalma.

Next

/
Thumbnails
Contents