Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-25 / 147. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. JÚNIUS 25. Kizáró ok az előző lakás és a feleség - adható önkormányzati segítség A támogatás feltételei Mostohagyerek a rakpart Egy mosollyal kevesebb Nem tetszett a román külügyminiszternek, hogy amikor Szegeden tárgyalt magyar és szerb kollégájával, erről nem készíthettek fölvételt a román tévések. Ezt akkor - május 28-án - nem tette szóvá Mihai Razvan Ungureanu, de a hír hallatán most már érthető, miért sietett el akkor a hivatalos program után-, nem várta meg a pohárköszöntőt, a fogadást. A három külügyminiszter május végi, szegedi találkozója elsősorban azért volt érdekes, mert a határ menti román, magyar megyék, és a Vajdaság régóta tartó kapcsolatát eddig csak a helybeli városi, megyei és a tartománybeli politikusok tartottak fontosnak. Most először jöttek el a külügyminiszterek, ami azt jelentette: az itteniek terveit - utak, hidak építését, határon átvezető vasútvonalak felújítását - a kormányok is fontosnak tartják. Ugyanakkor az is kiderült, Somogyi Ferenc, Mihai Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics találkozója komolyabb esemény, mint egy falunapi határnyitás. Nagy volt a média érdeklődése, és ezzel a lehetőséggel mindhárom oldalon megpróbáltak, úgymond, kezdeni valamit. Eredetileg úgy volt,-ameghívóis erről szólt-hogy a három politikus a kübekházi határnyitás után tárgyal, majd csatlakozik a DKMT-közgyűléshez, az hosszú távra szóló fejlesztési tervet fogad el, amin évek óta dolgoztak. Aztán úgy lett, hogy a szegedi önkormányzat hatására a külügyminisztérium engedett, és átszervezte kicsit a rendezvényt. A három politikust a határról a városházára vitték, ahol a díszteremben zömmel köztisztviselőkhői álló közönség várta őket. A szinkrontolmácsok a szerb és a román mellett angol nyelvre is fordították a beszédeket, csak hát ezt nagyon kevesen hallgatták. Merthogy az a mintegy százötven újságíró - közöttük például a BBC tudósítója - nem tudott olyan gyorsan beérni a városházára a határról, mint a politikusok. Sokan először a szegedi egyetem új épületébe, a TIK-be mentek - itt zajlott a DKMT közgyűlése -, mert nem is tudtak arról, hogy a külügyminiszterek el lettek rabolva. Mások meg arról nem tudtak, hogy a szegedi városházi rendezvényre csak akkreditációval lehet bejutni. Amikor a lemaradt külföldi újságírók átmentek a TIK-ből a városházára, már véget ért a nyilvános fómm, zárt ajtók mögött tanácskoztak a külügyminiszterek, hogy aztán átautózzanak - a TIK-be. így már nem mehetett be a városházára például a Nyugati felen című, öt megyében megjelenő magyar napilap temesvári tudósítója sem. Vélhetően így járt a román tévés is. Ami végül is nem volt nagy veszteség, mert a külügyminiszterek a városházán úgy beszéltek, hogy előtte nem tárgyaltak, így konkrétumot itt egyikük sem mondott. Gyakorlatilag annyi történt, hogy a szegedi városvezetők nyilvánosan megmondták nekik: ez a város hatalmas fejlesztési potenciállal rendelkezik. A történet szerves része, hogy Vuk Draskovics sem várta meg azt a fogadást, amiről román kollégája távol maradt. A szerbia-montenegrói külügyminiszter elköszönni sem hagyott időt magának. Ha ez azért történt, mert titokban ő is megharagudott, akkor ebben nyilván közrejátszott az, hogy a vajdasági végrehajtó tanács elnöke, Bojan Pajtic a TIK-ben úgy vette át Varga Zoltántól, a Békés megyei önkormányzat elnökétől a DKMT soros elnöki tisztet, hogy a háttérben ott ült Draskovics. Pajtic és Draskovics nem ugyanannak a pártnak a tagja. A külügyminiszterek találkozója ebből a szempontból is tanulságos volt. Kiderült: könnyebb elkészíteni és elfogadtatni egy évtizedekre szóló fejlesztési tervet, mint összestimmeltetni három ország nagypohtikájának igényeit, protokollját vagy, ha így jobban tetszik: rövid távú érdekeit. BAKOS ANDRÁS Fiatal szegedi családok szorultak ki az önkormányzat lakásépítési és vásárlási támogatásából. A szociális iroda vezetőjét az általános tanulságokról faggattuk-ő mindenkinek azt javasolja, nyújtsák be a kérelmet. - Három gyerekkel laktunk egy szegedi panellakásban, amit kedvezményesen meg is vásároltunk az önkormányzattól három évvel ezelőtt. A 47 négyzetméter túl szűknek bizonyult, ezért a lakást eladtuk, és a szocpollal építkezni kezdtünk egy társasházban. Az önkormányzattól akartunk támogatást kérni, de nem kaphatunk - mesélte megrökönyödve Péntek Zsoltné. - Kizáró ok ugyanis, hogy öt éven belül kedvezményesen vásároltuk meg az előző lakásunkat. - A lakásépítési vagy lakásvásárlási támogatást kérelmezőtől valóban megkérdezzük, rendelkezett-e lakástulajdonnal - néztük át a rendeletet Novkov Veszehnkával, a szociális, családvédelmi és egészségügyi iroda vezetőjével. - A rendelet kizárja az első lakáshoz jutási, valamint a lakásépítési és -vásárlási támogatásból, ha a kérelem benyújtását megelőzően 5 éven belül kedvezményesen vásárolt az önkormányzattól összkomfortos vagy komfortos lakást. - Első lakásunkat vásárolnánk meg, ehhez kértünk önkormányzati támogatást, ám mivel csak én vagyok Szegedre bejelentve, nálunk a feleségem a kizáró tényező - toldotta meg Péntekék történetét a család másik fiatal házaspárja. Gábor felesége, Krisztina még nem lakik egy teljes éve Szegeden, ezért ők sem kaphatnak pénzt az önkormányzattól. - Alapfeltétel a legfeljebb 35 éves életkor és hogy az ifjú házasok mindketten legalább egy éve szegedi lakosok legyenek - erősítette meg az irodavezető. - Az általános önkormányzati lakásvásárlási támogatásoknál az állandó munkahely 5 éves meglétét figyelembe tudjuk venni, ha egyébként a házastársakvalamelyike nem rendelkezik egyéves szegedi lakóhelylyel. A keresetüket is számításba vesszük: a nyugdíjminimum háromszorosával, vagyis jelenleg nettó 74 ezer 100 forintos fizetéssel kell rendelkezniük. DOMBAI TUNDE Virágzott a Tisza Szegednél MUNKATÁRSUNKTÓL Két kérész a temérdek közül. Életük és haláluk a vízminőség szempontjából mindenképpen megnyugtató Fotó: Frank Yvette Virágzott a Tisza a folyó Szeged alatti szakaszán a napokban. Az idei kérészrajzás a szokásosnál később kezdődött, és kisebb mértékű is volt, az elhúzódó magas vízállás miatt - mondja Kasza Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakembere. Az, hogy a víztisztaságra rendkívül érzékeny tiszavirág jelen van, jelzi: még a közvetlenül a nagyváros alatti szakaszon is megfelelő a folyó vízminősége. Megjavítják a repedéseket, az elmozdult lépcsőket Szegeden, de kevés a pénz Fotó: Frank Yvette Nem számít Szeged ékkövének a belvárosi Tisza-part: a beton partfalon graffitik éktelenkednek, a lépcső megette kenyere javát, az út kátyús, a járda siralmas. A rakpart tulajdonosa a magyar állam. Szegeden a rakpartról közelíthetjük meg a Tiszát, ha gyönyörködni szeretnénk benne: a folyó az természeti adottság, amellyel a város versenyképes lehetne a hegyvidéken fekvő településekkel. Sajnos a látvány nem nevezhető festőinek, a kopottas lépcsők, az öszszemázolt betonelemek, a szemét és a Tisza-parti gaz nem méltó párja az Európa Nostra-díjjal kitüntetett Kárász utcának és Klauzál térnek. Az állami tulajdonú rakpartot, amelynek része a Felső Tisza-parti stadiontól az árvízi emlékműig tartó, immáron negyedszázada megépült partfal, az Atikövizig kezeli. A vízügyi igazgatóságot lehetne felelőssé tenni azért, hogy a város főutcája ma sem áraszt romantikus hangulatot a nyárban. Az Atikövizig főmérnöke, Andó Mihály, mielőtt kérdéseinkre válaszolt volna, leszögezte: a függőleges felületek tartoznak hozzájuk - noha az egész rakpart állami tulajdon -, a vízszintes térségért a város felel. Vagyis a lépcsők és a partfal rendben tartását a vízügyi igazgatóság végzi, az árvizek után mindig ők takarítják le először. Ilyenkor elviszik a szemetet is, holott nem az ő feladatuk. Ezt követően azonban csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér. Mivel az igazgatóságnak elsősorban árvízvédelmi feladatai vannak, a nagy vizek kivédése és az állagmegőrzés az elsődleges, ezért az esztétikai megjelenés az utolsó helyre szorul. Megjavítják a repedéseket, az elmozdult lépcsőket, védekeznek a beton, a vas és az acél korróziója ellen, de a graffitik eltávolítására idén sem jut pénz. Tavaly az önkormányzattal együtt sikerült 20 millió forintot „találniuk" arra, hogy néhány rongálást eltávolítsanak. Molnár László, a szegedi önkormányzat városüzemeltetési irodájának vezetője elmondta, csak a graffitik eltüntetésére 20 millió forintra lenne szükség. Ez a pénz azonban hiányzik a kasszából. Az úttestre viszont költeni fognak, a kátyúk betemetése már elkezdődött, valamint felújítják a Roosevelt tér magasságában lévő gépkocsiparkolót is. Abban a tavaszi árvíz olyan károkat okozott, hogy nem halaszthatták tovább a munkát. A járdára azonban - amely ebben a pillanatban a legsiralmasabb állapotban van - nem tudnak költeni. F.K. Alexandra két és fél éves korában veszítette el hallását Egy különleges fiatal lány egészen átlagos élete A húszéves Daru Alexandra kick-boxozik, szépen fogalmaz és sportújságírással szeretne foglalkozni. Átlagos történetnek tűnik, pedig nem az, Alexandra ugyanis két és fél éves kora óta nem hall. Fekete, hosszú haj, piercing, magabiztos mosoly - első látásra ezek tűnnek fel a szegedi Daru Alexandrán. A húszéves lány látszólag olyan, mint bármelyik más kortársa. Egyet kivéve: Alexandra siket. Amikor letelepedünk a kerti asztal köré, és beszélgetni kezdünk, Alexandra édesanyjára néz: meséljen ő. - Rád kíváncsiak nem rám válaszolja Zsuzsanna, és Alexandra belekezd a történetbe: két és fél éves korában süketült meg agyhártyagyulladás következtében, azóta kétszer műtötték, hiába. Kisgyerekként kortársai nehezen fogadták el, de ma már nincsenek ilyen r problémái, az osztálytársai segítik, barátai szeretik. - Az első tíz évet nem tudom, hogy éltük túl - veszi át a szót az édesanya. - Alexandra eleinte a siketek iskolájába járt, az integráció akkor még nem volt jellemző Szegeden. Hogy ma már az, többek között Vakula Lászlóné szurdopedagógusnak köszönhető. Alexandra sokszor váltott iskolát, megtörtént az is, hogy márciusban hívták be az édesanyát: lánya hat tantárgyból bukásra áll. Ott derült ki, a tanárok azt sem tudták, hogy Alexandra siket. - Nincs kultúrája Magyarországon annak, hogy befogadják a fogyatékosokat, közönyösek az emberek - fogalmaz Zsuzsanna. Ma már teljes életet él Szandra, idén érettségizik a HanságiDaru Alexandra tanítani vagy írni szeretne ban, szeptembertől továbbtanul és kick-boxozni jár. Ezt később szívesen tanítaná vagy sportújságíró lenne, elsős kora óta szépen fogalmaz, sokat olvas, kedvence Rowling és Robin Cook. - Eljárunk szórakozni is a barátaimmal, zenét hallgatni persze nem szoktam - teszi hozzá mosolyogva. A kick-box csoport jó csapat, a küzdősport - édesanyja szerint - hozzájárult ahhoz, hogy Szandra ma már magabiztos, kiegyensúlyozott. Erős lány, aki ha csak teheti, mindent önállóan intéz. - Minden érdekel, ami küzdősporttal kapcsolatos. Szeretem a Fotó: Miskolczi Róbert filozófiájukat, a kultúrájukat, a vallásukat - magyarázza. - Az élet azért még mindig nem nagyon biztat bennünket - teszi hozzá Zsuzsanna - Minden a kommunikációról szól, arról, hogyan tudod eladni magad. Furcsa világ ez, nem a siketeknek való. GONDA ZSUZSANNA