Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN A PÉNZ BESZEL SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, FÁBIÁN GYÖRGY • 2005. JÚNIUS 20. NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA WWW.DELMAGYAR.HU Tizenöt éves a tőzsde Az idén 15 éves jubileumát ünnepli a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amely a rendszerváltást követően, 42 évi szünet után, 1990. június 21-én nyílt meg Ismét. Az első magyar tőzsde megnyitására egyébként 141 évvel ezelőtt, 1864 januárjában került sor. Az akkor megalakult értékpapírtőzsdébe később beolvadt a gabonapiac is, s az így létrejött Budapesti Áru- és Értéktőzsde egészen az 1948. májusi bezárásáig működött. A rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint 42 bank, brókercég és biztosító közreműködésével éledt újjá a tőzsde 211,6 millió forintos alaptőkével. Az első kereskedési napon csupán az IBUSZ részvényeivel lehetett kereskedni, 1990 végére pedig hatra nőtt a bevezetett részvények száma. A tőzsde éves forgalma abban az évben 3,06 milliárd forint, a napi átlagos forgalom 20 millió forint volt. A részvényforgalom tavaly 2,610 milliárd forint, a tőzsdei összforgalom 2,647 milliárd forint volt. A napi átlagos forgalom pedig 10,6 milliárd forintra rúgott. A BÉT 2002. június 30-án részvénytársasággá alakult 550 millió forintos jegyzett és 4,588 milliárd forintos saját tőkével. A BÉT-en jelenleg 45 társaság részvénye van bevezetve, továbbá jelzáloglevéllel, vállalati kötvénnyel, államkötvénnyel, kincstárjeggyel kárpótlási és befektetési jeggyel lehet kereskedni. Növekszik a belföldi turizmus Dinamikusan növekszik a magyarországi belföldi turizmus, a legnépszerűbb úti cél továbbra is a Balaton. A turisták több mint 30 százaléka választja a magyar tengert. BUDAPEST (MTI) A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) vezetői a KSH adataira hivatkozva sajtótájékoztatón közölték: a belföldi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a 90-es évek elején jellemző évi 6 millióról 2004-re elérte a 10 milliót. Kiss Kornélia, az MT Rt. kutatási igazgatója elmondta: felmérésük szerint a magyar lakosság 53 százaléka biztosan tervez utazást május és szeptember között, 64 százalékuk pedig magyarországi úti célt vesz irányba. Hozzátette: a Balaton továbbra is az utazók legfontosabb nyári úti célja, amit a turisták több mint 30 százaléka választ. A lakosság 2004. évi utazási szokásaival kapcsolatban Kiss Kornélia rámutatott: a belföldi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1990 óta nő, az utazók 54 százaléka azonban nem kereskedelmi szálláshelyen, hanem rokonoknál, ismerősöknél száll meg. A külföldi úti célok közül továbbra is Horvátország vezefi a népszerűségi listát, ahova az utazások több mint 20 százaléka irányul, ezt -10-10 százalékkal - Románia és Olaszország követi. Mind a külföldi, mind a belföldi utazások megtervezésénél jelentősen csökkent az utazási irodák, és tavaly óta csaknem kétszeresére nőtt az internet szerepe. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly óta végez felméréseket a lakosság belföldi turisztikai keresletéről. A Számokban utazunk című projekt keretében megállapították, a lakosság 553 milliárd forintot költött 2004-ben belföldi utazásokra. Próbáld Ákos főosztályvezető ismertetése szerint ennek 19 százalékát étkezésre, 18 százalékát szállásra, 17 százalékát üzemanyagra fordították. A szakember szerint a külföldi utazási költségek - 578 milliárd forint - azért haladják meg a belföldi értéket, mert a magyar lakosság továbbra is gyakran végzi vásárlásait a környező országokban. véieményalkotó SMS-rovata I heti kérdésünkre válaszát SMS-ben a 06-20/554-2444-es telefonszámra! Ön szerint az EKHÓ (35%-os befizetés, amely az összes közterhet helyettesíti a tervek szerint) hasznos ötlet? A hét kérdése: Ön szerint a magyarok tudatosan választják ki nyaralásuk helyszínét, vagy csak az utolsó pillanatban? Várjuk olvasóink SMS-szavazatait! Küldjenek frappáns választ vagy egy egyszerű igent, nemet a kérdésre! A legjobb válaszokat megjelentetjük! Szívesen vesszük, ha kérdést is javasolnak, miről tudjuk meg a köz véleményét? Am Un«l. ILYEN MÉG NEM VOLT! - AUKCIÓ, EGYELŐRE GYÉR ÉRDEKLŐDÉSSEL Az első fecskek az ingatlanpiacon Apró mozgások már érzékelhetők a tél óta befagyott Csongrád megyei ingatlanpiacon, de még mindig sok az üres és eladhatatlan lakás. Megtartották az első szegedi ingatlanaukciót is - igaz, egyelőre még lanyha érdeklődés mellett. Bedobtunk az állóvízbe egy kavicsot - mondta Farkasné Szatler Zsuzsa, az első szegedi ingatlanaukciót rendező Central Estate Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette, azért vállalkoztak az aukció megrendezésére, mert ilyen még nem volt a városban, láttak benne fantáziát, és kíváncsiak voltak a végeredményre. Az aukcióra hét új lakást „dobtak be" egyedi árakon, ami azt jelentette, hogy a piaci értéknél alacsonyabb számokról indulhatott el a licit. Az érdeklődők átvehették az árverési tájékoztatót a kft. Victor Hugó utcai ingatlancentrumában, s meg is tekinthették a szerkezetkész, illetve kulcsrakész lakásokat. Az érdeklődés nagy volt, az aukció meghirdetett időpontjára is sokan jöttek el, de még az árverés előtti percekben is azt hitték a rendezők, hogy nem tudják megtartani, mert a bánatpénzt senki sem fizette ki. Az utolsó pillanatokban két komoly érdeklődő akadt, akik „befizettek" az aukcióra, s legvégül el is vitték a két kiszemelt lakást. Az aukció ugyan nélkülözte a drámai hangulatot, azt a vibráló feMegvételre kínált lakások a szegedi Bérkert utcában NINCS MOBILITÁS Hampel Tamás, a vásárhelyi Code-ln Ingatlanforgalmazó és Vagyonértékelő Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette, sajnos nincs lakásmobilitás. Az emberek nem tudnak kilépni régi lakásukból, mivel nem jó a kölcsönfelvétel rendszere: túlságosan bürokratikus, sok Igazolás kell hozzá, és drága. Az új lakás nem feltétlenül vadonatújat és nagyobbat jelent - mondta -, hanem egy másik otthont: olyat, amelyik a család megváltozott életkörülményeihez alkalmazkodik. Ha ma valaki eladja régi lakását és kisebbe költözik, a két ár közti különbözetet szigorúan megadóztatják: januártól a jövedelemadó mértéke például 20-ról 25 százalékra emelkedett. A hiteles tulajdoni lapért is már 4 ezer forintot kell fizetni. szükséget, amely a valódi árverésekre jellemző, de lezajlott - és az ígéretek szerint lesz folytatása is szeptemberben. A kikiáltási árhoz nagyon közeli összeget fizetett a vevő az otthonokért - a pontos összeget azonban nem árulta el az árverést rendező kft. Ha FOTÓ: KARNOK CSABA ugyanazokról a lakásokról van szó, mint amelyeket a Délmagyarországban is hirdetett a Central Estate, akkor egy másfél szobás, 44 négyzetméteres lakóparki ingatlant akkor, és csak ott, szerkezetkész állapotban 5 millió 500 ezer forintért lehetett elvinni. A Csongrád megyei ingatlanpiac ugyanakkor még mindig nem tért teljesen magához, igaz, az első negyedéves teljes mozdulatlanságon túllépett. Sándor Zsuzsanna, a nevét viselő ingatlanközvetítő kft. tulajdonosa elmondta: van már egy kis pezsgés, és külön örvendetes, hogy a panellakások iránt nőtt az érdeklődés. F. K. ELŐNYÖSEN VALTOZÍAK A CSALADTAMOGATASI TERVEK Májusban mínusz, júniusban plusz Magánkezdeményezések formálják a kormány száz lépés programját. Egy szegedi édesanya segítségével vetettük össze a májusi családtámogatási terveket a napokban született javaslatokkal. Az intézkedésekről nyáron várhatók törvények. - Egyedül nevelem súlyosan értelmi fogyatékos fiamat, összesen nincsen 50 ezer forintunk egy hónapban - panaszolta egy szegedi kétgyermekes anyuka, Csóti Katalin. A kormány száz lépés programjának első, májusi döntései kapcsán kiszámította, hogy jövőre havonta 3300 forinttal kapnának kevesebbet, vagyis 40 ezer forintot veszítenének egy év alatt. Míg az értelmi fogyatékosok és mozgáskorlátozottak érdekvédelmi szervezetei a konkrét döntésekre vártak, a szegedi édesanya sorstársaival a helyi önkormányzatnál és az országos fórumokon is hangot adott csalódottságának. Úgy tűnik, tiltakozásuk megtette hatását - a kormányzat módosította az elképzeléseket. Á júniusi családtámogatási tervekben nem elvonás, hanem a támogatások emelése szerepel. Igaz, a szegedi család továbbra is létminimumon maradna. Az édesanya jelenleg a 22 ezer 400 forintos ápolási díja mellett 15 ezer 700 forintnyi családi pótlékot és az 5000 forint rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapja. Az újabb kormányzati elgondolásokat megismerve Katalinnal ismét számításokat végeztünk, hogy példája nyomán kiderüljön, a családjához hasonló körülmények között élők jövőre mennyi pénzhez jutnak. Biztatóbb a helyzet, és ha a törvényeket nyáron megalkotná az országgyűlés, akkor szeptembertől több bevétel érkezhetne a családi kaszszába. - Havi 6700 forinttal élhetnénk többől jövőre, vagyis összesen 80 ezerrel többet kapnánk egy év alatt. Ha 23 ezer forintra emelkedne a családi pótlékom a sérült gyermekkel, és 30 százalékkal megemelkedne az ápolási díj, vagyis 29 ezer 380 forintra változna. Ezenkívül jövő szeptemberben plusz 5000 forint támogatást kapnánk az ígéretek szerint - kalkulált az édesanya. - A korábban említett havi 4800 forintos, sérült gyermekenként számolt új támogatásról viszont nincsen szó - tette hozzá a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségében Szakály József irodavezető. Júniustól folyamatosan egyeztetnek a szakminisztériummal, hogy a törvényalkotást meggyorsíthassák. DOMBAI TÜNDE