Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. június 20., hétfő UNIÓS PÉNZFORRÁS A MAROS-MENTI IPARI PARKNAK NEM KELL FÉLNIE A CÍM MEGVONÁSÁTÓL Az egyetem és a makói vállalkozások közös jövője Makói ipari park - jó kilátásokkal FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Bár a közlejövőben működésük és hatékonyságuk alapján differenciálni fogják az ipari parkokat, és azoktól az intézményektől, amelyek alapvető kötelezettségeiket nem teljesítik, megvonják a címet, Makónak nem kell félnie: a gazdasági tárca mintaként kezeli. A betelepülő vállalkozások a Szegedi Tudományegyetemmel közös projekt megvalósítását tervezik. A makói ipari parkot mintaértékűnek nevezte a gazdasági tárca. Ennek megfelelően nemcsak a kistérség és a vállalkozói övezet összefogására, hanem a regionális gazdasági célok megvalósítására is törekszik. Ennek érdekében tárgyalásokat kezdtek a Szegedi Tudományegyetemmel. Mint azt Németh Sándortól, a Makó Inno Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk: a betelepülő vállalkozása által kibocsátott szerves hulladékok feldolgozásához tudományos segítséget kértek. - Az egyetem kutatómunkájának eredményei közül többet is a makói vállalkozások rendelkezésére bocsáthatunk, hiszen a szerves hulladékok újrafeldolgozására, biogáz, majd bioetanol létrehozására kurrens technológiát dolgoztak ki munkatársaink, ami alapja lehet a jövőbeni együttműködésünknek. Reméljük, hogy ennek kapcsán Makón is álláshoz juthatnak majd azok a diplomások, akik Szegeden végeznek, így az itt képzett munkaerő a régión belül maradhat - fogalmazott az együttműködéssel kapcsolatban Búzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatója. Magyarországon 165 ipari park működését támogatta a kormányzat, ám ezek közül 141 -be települt be egyáltalán valamilyen vállalkozás. Mindennek ellenére a gazdasági tárca, valamint a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal szakemberei sikeresnek tartják az ipari parkok, köztük a Makón létesült intézmény működését is. - A gazdasági szempontból fejletlenebb területeken működő parkokkal szemben a jól prosperáló intézmények hatékonyságát jelzi, hogy összesen 2700 vállalkozás tevékenykedik területükön, amelyek 2004-ben csaknem 3,8 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. Mégis mára szükségessé vált, hogy a gazdasági intézmények számára új modellt dolgozzunk ki, amellyel differenciálhatjuk a már engedélyezett parkokat. Ebben a munkában jelentős feladat hárul a makói intézményre - mondta lapunknak Szegvári Péter, a fejlesztési hivatal elnöke, aki kiemelte: a működőképes parkokat integrátori, illetve kistérségi feladatkörrel rendelkező rendszerekként értelmezik majd, ez utóbbi országos példájaként tekintik a makóit. Nikodémus Antal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője ennek kapcsán rámutatott: a jövőben szigorúbban ellenőrzik a parkok működését, így minden évben jelentéstételre kötelezik működtetőiket: milyen fejlődést értek el az elmúlt esztendőben, ennek eredményeit pedig elérhetővé teszik a befektetni kívánó cégek részére. A szakember rámutatott: amelyik fenntartó elmulasztja a legalapvetőbb kötelezettségeit, attól megvonják az ipari park címet. - Hivatalunk is különbséget tesz az egyes parkok között, azokat ajánljuk ugyanis a befektetési szándékukat jelző vállalatoknak, amelyek megfelelnek a differenciált követelményeknek, ezek közé soroljuk Makó ipari parkját is - vetette közbe ennek kapcsán Szegvári. I.SZ. Első a környezet Összesen 112,3 milliárd forint uniós pénzforrást költhetunk 2006-ig környezetvédelemre, infrastruktúrára, ám e keret egynegyedére még várják a pályázatokat hangzott el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szegedi információs napján. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KI0P) ösztönzésére eddig 188 pályázat születetett, s 85 nyert támogatást - tudtuk meg Grónay Andreától, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetőjétől. Az e körben igényelhető források nagyobb részére már született ten/, és elkezdődött a megvalósítás, ugyanakkor az uniós támogatás több mint 20 százalékának hasznos elköltésére várják a pályázatokat. A dél-alföldi régióhoz tartozó három megye eddig több mint 12 milliárd forint pályázati pénzt szerzett. Ennek révén Csongrád megyében elsősorban a közúthálózat fejlődik, illetve kiemelt és példaszerű projekt a szegedi kórház energetikai korszerűsítése. A környezet védelme (az ilyen létesítmények és szolgáltatások minőségének és elterjedtségének javítása, az energetikai szektor) és a közlekedési hálózatfejlesztése a KI0P elsődleges célja. E körben sok értékes terv született, ugyanakkor a környezetvédelem területén egészségügyi, illetve állati hulladék kezelésére, a felszín alatti vizek megóvására, az ivóvíz minőségének javítására és az energiagazdálkodás témakörében várják az új pályázatokat. Például az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésére még 3,2 milliárd forint szabad pénzkeretet lehet jó ötletekkel megcélozni. Támogatás nyerhető a megújuló energiát termelő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyagra, faapnték-készítő rendszerekre, pellet és bálázó berendezések és növényolajprések telepítésére - sorolta Mezei Károly, az Energia Központ Kht. vezetője. Ugyancsak támogatott tevékenység a megújuló energiahasznosítás villamos energiatermelésre, például szélerőműparkok telepítésével, továbbá a kistelepülések távfűtőrendszerének kialakítása biomassza, vagy geotermia hasznosítására, épületek és intézmények energetikai korszerűsítése. A szakember példával igazolta, hogy egy kisebb város éves költségvetésének egyharmadát jelentő beruházás is megvalósítható egy jól kidolgozott és támogatott projekt eredményeként, uniós pénzforrások segítségével. Tehát: pályázni érdemes. Eva vagy ekhó: ki jár jól? Pontos részleteket még nem lehet mondani az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról, az ekhóról, mivel a kormányzat az új adózási forma részleteit csak az érintettek szervezeteivel folytatott egyeztetés után teszi közzé. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának vezetője a főbb elképzelésekről az MTI-nek azt mondta: ha az új adófajta alapját száz forintnak vesszük, akkor annak 35 százalékát, azaz 35 forintot kitevő ekhót a foglalkoztató fizeti be az adóhatóságnak. A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat. Nem járna fizetett szabadság Az ekhó hatálya alá tartozó személy az áfát hozzáírja a számlához, és befizeti a költségvetésnek, míg a megbízó azt visszaigényelheti. Az ekhó alapja azonban a kiállított számla áfával csökkentett összege. Ezentúl a megbízottnak további adó- és járulékfizetési kötelezettsége nem lesz, vagyis az így szerzett jövedelme egészében őt illeti meg. Kőszegi Márk hozzátette: a kedvező adómérték a másik oldalról azt jelenti, hogy az ekhó alanyai csökkentett mértékű szolgáltatásokra lesznek jogosultak. Az elképzelések szerint az újfajta jogviszony átmenetet képez a munkavállalói és vállalkozási jogviszony között, így például alanyai nem lesznek jogosultak fizetett szabadságra. A tervek szerint ha valaki az ekhóról szóló törvényben felsorolt tevékenységét az ekhó hatálya alatt végzi, akkor az e tevékenységéből származó valamennyi jövedelme után az ekhó szabályai szerint kell megfizetni a közterheket. Egyéb tevékenységekre természetesen a vállalkozási szabadságnak megfelelően vállalkozhat más jogviszonyban, és azokban az adózás nem az ekhó szabályai szerint történik. Kőszegi Márk elmondta, hogy a törvény koncepciója tartalmaz bizonyos garanciákat arra, hogy azokat, akiket jelenleg munkaviszonyban foglalkoztatnak, ne lehessen átkényszeríteni az ekhó hatálya alá azért, hogy a megbízó csökkentse költségeit. Ekhó - havi 200 ezer alatt éri meg Azok a színlelt szerződéssel munkát végző evások járnának jól az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekhó) bevezetésével, akik jelenleg havi körülbelül 200 ezer forintnál kevesebbet vihetnek haza, ha maradnak a jelenlegi adókulcsok, s a megbízó továbbhárítja az ekhóval számára emelkedő többletterhet a megbízottra - írta a Világgazdaság. A 35 százalékos ekhó a lap szerint a következőképpen működne: a munkát megbízási vagy vállalkozói szerződés alapján elvégző kiszámlázza az áfával növelt összeget, a „foglalkoztató" pedig visszaigényli az áfát, és az áfa nélküli (nettó) összeg után befizeti a 35 százalékos ekhót. A mai feltételek között egy olyan főállású evás vállalkozás, amely havonta 150 ezer forintba kerül a megbízónak, jelenleg 130 ezer forintot tehet zsebre, míg az ekhóval 139 ezer forint maradna nála. Aki azonban 300 ezer forint plusz áfát számláz ki, annak most 288 ezer forint a megmaradó jövedelme, tízezerrel több, mintha az ekhó hatálya alá tartozna - tette hozzá a lap. Ha azonban 21 százalékos lenne az egységes kulcs, lényegesen többek kerülnének kedvezőbb helyzetbe az ekhóval. A Világgazdaság szerint ebben az esetben csak akkor érné meg jobban evázni, ha a havi jövedelem meghaladná az 510 ezer forintot. Egy másik számítás A Napi Gazdaság korábbi számításai szerint viszont körülbelül havi 150 ezer forintos bruttó kereset esetében lesz egyelő a 35 százalékos elvonás az evánál felmerülő 15 százalékos adóteher, a minimálbér után fizetendő járulékterhek, valamint az iparűzési adó mértékével. Ennél magasabb összegek esetében a matematika szabályai szerint az evázók zsebében marad több pénz, amit egy esetleges adó-, illetve munkaügyi ellenőrzés persze jelentősen csökkenthet. mr «EU MAGYAR-SZERB GAZDASÁGI FÓRUM KAMARAI HÍREK 01 INFO CENTRE gos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Csongrád Megyei Felügyelősége képviselője. A rendezvény részvételi díja: CSMKIK tagdíj- és szolgáltatásidíj-hátralékkal nem rendelkező tagjai számára 2000 Ft/fő, egyéb esetben 8000 Ft/fő + áfa. Jelentkezni (levélben, faxon vagy e-mailben) 2005. június 21 -ig kamaránknál lehet. Bővebb információ Csobán Anettől kérhető (tel: 62/486-987/152 m„ csoban.anett@csmkik.hu). Az MKIK Magyar—Szerb és Montenegrói Tagozata 2005. június 24-én, 10 órakor gazdasági fórumot szervez Szegeden, a kamara székházában. Tervezett program: - Határ menti gazdasági kapcsolatokat segítő kormányzati támogatási konstrukciók áttekintése (tőkekihelyezés, exportfinanszírozási hitelek stb.); - A magyar és a szerb gazdasági kapcsolatok helyzete, az ITDH térségbeli tevékenysége; - Befektetésösztönzés a Vajdaságban; - A Szerb Gazdasági Kamara Szerb-Magyar Tagozatának bemutatkozása; - A Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara szerepe a kétoldalú üzleti kapcsolatok fejlesztésében; - Az MKIK Magyar-Szerb és Montenegrói Tagozat tevékenységének értékelése, jövőbeli prioritások, a tagozat vezetőségének megválasztása. Az előadásokat követően lehetőség nyílik az előadókkal történő konzultációra, valamint a tagozat tagjai közti kötetlen beszélgetésre, információcserére. A gazdasági fórumra várjuk azon vállalkozásokat, akik érdekeltek szerbiai üzleti kapcsolatok kialakításában, bővítésében. A részvétel ingyenes. Részvételi szándékát kérjük jelezze írásban. Kontaktszemély: Kozsuchné Somogyi Katalin tagozati titkár (fax: 62/426-149, kozsuchne@csmkik.hu), vagy telefonon a kamara ügyfélszolgálatán (62/486-987/193 m.) legkésőbb 2005. június 22-ig. BELKERESKEDELMI NAP - NEM CSAK KERESKEDŐKNEK Környezetvédelmi termékdíj és munkavédelem A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Ezúton meghívjuk a CSMKIK Kommunikációs- és Reklámklub KKV-i szakmai délutánjára. Az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak hazánk 2007-13 közötti KKV-politikájáról, amelynek tervezete a közelmúltban készült el, valamint megismerkedhetnek ,A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana" című 2004-ben megjelent könyv szerzőivel. Témáink: a vállalkozásfejlesztés gyakorlati kérdései, makrogazdasági összefüggések, a vállalkozásfejlesztés a gazdaságfejlődés egésze szempontjából, európai uniós összefüggések. Meghívott vendégeink: Kállay László - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, főosztályvezető-helyettes, KKV-fejlesztési főosztály és Imreh Szabolcs - SZTE GTK egyetemi tanársegéd. Időpont: 2005. június 21. (kedd), 15 óra. Helyszín: kamara székháza - Szeged, Párizsi krt. 8-12. EMAS SZEMINÁRIUM A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA A 2005. június 22-én (szerda), 9.30 órakor CSMKIK új székházának (Szeged, Párizsi krt. 8-12.) II. emeleti konferenciatermében tartandó rendezvény két aktuális témakörrel foglalkozik. A termékdíj-törvény módosításai 2005. január l-jén léptek hatályba. Az előadás a szabályozás egységes értelmezésében, illetve a napi gazdasági életben való gyakorlati alkalmazásában segít eligazodni. A rendezvény programja: 9.30—11-ig termékdíj-fizetési kötelezettség fő szabályai, gyakorlati kérdései, 11—12-ig konzultáció. Előadó: dr. KiskováCs Miklós közgazdász, jogász 12—13-ig munkavédelem, munkaügy területén leggyakrabban előforduló szabálytalanságok, hiányosságok a kereskedelmi tevékenység vonatkozásában. Előadó: OrszáA Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium meghívja a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) iránt érdeklődő vállalkozásokat a dán partnerszervezetek részvételével megvalósuló PHARE-projekt keretében megrendezésre kerülő szemináriumra. A szeminárium célja, hogy röviden bemutassa az EMAS-rendszer célját és működésének alapelveit, valamint az EMAS-rendelet hazai bevezetésének jelenlegi állapotát is. A képzés anyaga a többéves dán és EU-s tapasztalatokon alapszik. A rendezvény helyszíne a CSMKIK Székháza, Szeged, Párizsi krt. 8-12. Időpont: 2005. június 21., 14-17 óra. Jelentkezési határidő: 2005. június 20. Részvételi szándékát kérjük jelezze Iványi Annának. Tel.: +36-1-4573410, fax: +36-1-457-3384, e-mail: ivanyia@mail.kwm.hu