Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-20 / 142. szám

HÉTFŐ, 2005. JÚNIUS 20. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Állást keresnek Januártól működik egy térségi konzorcium a tartós és hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatására. Uniós pályázatuk sikeres, munkájuk eredményes - annak ellenére, hogy a szerződés szerinti pénzből ez idáig egyetlen fillért sem láttak. - Érettségivel, gyors- és gépírni tudással szerettem volna elhelyezkedni gyes után. Már az utolsó otthon töltött évben nézelődni kezdtem, több szervezethez bejelentkeztem, mégis hosszú hónapokra munkanélküli lettem - emlékezett Hódosiné Arany Beáta. A Támasz Egyesületen keresztül jutott végül év elején Szegeden titkárnőséghez. - Jól bevált gyakorlatunk, hogy a Délmagyarországban hirdetünk, és a Támasz Egyesületnél jelezzük, ha munkaerőre van szükségünk - állapította meg Kolarovszky Gézáné, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. humánpolitikai munkatársa. így történt ez nemrégiben is, amikor fűtőt és szerelőt kerestek. A munkaadók és munkavállalók egymásra találását erősíti januártól a Támasz Egyesület, a szegedi önkormányzat, a szegedi SZITI Egyesület, az ásotthalmi önkormányzat, valamint a kisteleki Térségi Cigány és Polgár Érdekvédelmi Egyesület összefogása. Konzorciumuk 55 millió 991 ezer forintot nyert az Európai Unió HEFOP-pályázatán a tartósan munkanélküli, hátrányos helyzetűek támogatására. így segítik a romák, a nők, az inaktívak, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékkal élők mielőbbi munkába állását. A két önkormányzat és a három civil szervezet vállalta, hogy a program végére legalább 240 tartós munkanélkülit juttat legalább három hónapra munkához, álláskereső tréninget szerveznek, és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtanak. A szegedi önkormányzat egy szociáhs munkás számára egy éven keresztül biztosít helyet a szervezéshez a szociális iroda ügyfélszolgálatán tudtuk meg Solymos László városüzemeltetési alpolgármestertől. - A program első öt hónapja alatt 100 embert tudtunk elhelyezni Szegeden és környékén, elsősorban betanított munkára összegezte Pócza Edit szakmai vezető a Támasznál. - Többnyire csak nyolc általánossal rendelkeznek, vagy ha szakmai képesítésükvan, az nem piacképes. D.T. HÁTRÁNYOS CÉLCSOPORT Szegeden és a térségben 513 tartós munkanélküli, köztük 70 roma származású él, mert legalább 12 (fiatalok esetén 6) hónapja regisztráltatta, hogy nincs állása. Mellettük 260 elavult vagy nem piacképes szakképesítésű , illetve alacsony iskolai végzettségű emberről, közülük 30 roma származásúról tud a szegedi önkormányzat. A sándorfalvi vándorméhészek egy év alatt több ezer kilométert utaztatják mézgyűjtőiket a hazai vidékek jól bevált virágtermő helyeire. Krajnyák Tibort és Szabados Lajost méhcsalád-látogatásra kísértük el. Szánk mellé, Bács-Kiskun megyébe követtük a sándorfalvi méhészeket. A földúton kanyarogva közelítettük meg a színes kaptársort. Krajnyák Tibor 125, Szabados Lajos 25 családjának vittünk kínai atka elleni gyógyszert. A vándorméhészek az idén már kétszer kilencszáz kilométert tettek meg. Először a legkorábban nyíló akácnál, Ópusztaszeren pakolták le a teherautóról a nyolcvan kilós kaptárokat, majd a gödöllői és a balassagyarmati akácosok következtek. A szanki selyemkóróra (selyemfű vagy vaddohány) most először hozták a méheiket, innen majd napraforgóra viszik tovább. A rózsaszín kóró jellegzetes illatát már a község határában éreztük. Ha eleget hordtak össze róla a méhek, akkor a gazdák kipörgetik a termést. Ha kevés volt a lábacskáikon, továbbvonulnak velük, és a napraforgóról is gyűjtenek. Akkor a kettőből nem fajtaméz, hanem vegyes készül. - Az eladhatóság a fő szempont - mondja Krajnyák Tibor, aki amúgy seprűüzemben dolgozik, ám szívesebben maradna a méheivel. Ha megérné. - Eddig akác-, selyemfű- és napraforgómézet adtunk el, most már csak akácot és vegyeset vesz át a kereskedő. Árban semmi különbség, ennyire értéktelen még soha nem volt a mézünk. - Egy méhcsaládban ilyenkorra akár hatvanezren is lehetnek. A nagykeretes kaptárban alul, a fészekben nevelkednek a peték, és ott lakik az anya - húzta ki a kereteket, amelyeken méhecskék ezrei zsongtak. A fejlődő rovar korától függ a dolga. A fiatal a többit eteti, neveli és tisztogatja a lép celláit. Születése után tíz nappal indul be a viaszmirigye, akkor kezd építeni. Aztán őrré lép elő, majd hordórovar lesz belőle. Rend van - mindnyájan tudják a teendőiket. A felső fiókokban raktároznak a kereteken, legfelül pedig kijáró található. - Az idei év közepes akáctermést hozott, negyven-ötven kiló számítana jónak egy kaptárban, az idén viszont csak húsz kilót ért el egy dolgos család - számoltak a méhészek. A napi termést mázsára állított kaptárban mérték. - Azért nem panaszkodunk: megindult a hordás, a mérlegelésen a család tíz dekával többet nyomott, mint előző nap. Minden szempontot figyelünk, a hőmérsékletet, a csapadékot, a virágnyílást is órára pontosan. De a méhész hozzáértése a legfontosabb. Mindennap látogatjuk őket. Szeretünk vándorolni, életformánkká vált, egy családba tartozunk. - Üssön a kaptáradba nehézség! - biztatták egymást és a méhecskéket nevetve: ha tele a kaptár mézzel, igencsak nehéz mozgatni a kereteket. Lezárták a kaptárt, elcsendesedett a zsongás: az eső elől behúzódtak a családok. A méhészek anyát is szaporítottak, egy bölcsőt különválasztottak számára, dús pempővel etették, ezáltal fejlődött ki az ivarszerve. Az anya (vagy királynő) egyszer párosodik TISZTA MÉZ II Három éve nagy tételben 840 forintért vették át a kereskedők az akácmézet, a vegyeset pedig 780-ért. Idén sokkal kevesebbet ér, az akácméz kilójáért 480-at, a vegyesért 245 forintot kapnak a méhészek. életében, addig párzatlannak vagy szűz anyának hívják. Amikor kirepül - illatcsíkot hagyva maga mögött -, a herék követik, hogy a levegőben megtermékenyítsék. A királynő öt-hat herével párosodik, amibe ezek belepusztulnak. Ivarszervük pukkanva beleszakad az anyába, és elhullanak. Ezért a heréknek a legélesebb a látásuk: nem szalaszthatják el életük nagy lehetőségét. A kaptárok színe sem véletlenül különböző: a rovarok tájolását segíti. A sárgát, a szürkét, a kéket, a fehéret és a pirosat ugyanis jól érzékelik, így találnak vissza a helyükre. Akik életben maradnak. DOMBAI TÜNDE Madárbarát panelek Most csak az ablakon kell kinéznem, és valósággal beleröpül a gépembe a téma. Egyetlen mondatba foglalva: a verebek már a spájzban vannak. Mióta is ? Amióta panelházak vannak. Ugrasztani akartam az építészeket annak idején. Elküldte a tervező legkisebb csicskását, fogjon egy verebet, hogy méretet vehessen róla a panelspájzok szellőzőjét záró kerámiarács megrajzolásához. Madarászati behatások híján kölökgalambot, galambfiat fogott a legénke, evvel magyarázható, fészkelési hóbortjukban rajkötelékben közlekednek a verebek a kinti világból a belső világba. Ha valaki számlálásra szánná el magát, ahogy időnként a gólyákat is összeírják, csak a lakásonkénti két szellőzőt kellene beszoroznia a verébnépesedés átlagával. Aki azonban tisztított ki már ilyen lakosztályt, láthatta, mennyi féreg és bogár fészkelte be magát oda, ahol élelmiszereit tartja. És az se a leggusztusosabb, hogy némely tökös veréb, semmit nem tudván az egészségtanról, saját fészkébe rondít bele. Saját fészke a mi éléskamránk. Szapora a madár, tavasztól őszig láthatom, röpködnek ki és be csapatostól, de szépen eloszolva illetőségi normák szerint. Előttünk minden panel egyforma, a madár azonban azt is tudja, az alsó bejárat az övé, a fölső viszont már nem az. Ötemeletesnél, tízemeletesnél is kizárva minden tévelygés. Amikor először észrevettem a hívatlan behatolókat, és kialjaztam a lukakat, régi rádió likacsos hátlapjából vágtam bele kartonlapot, jó szorosan. A levegő ki-bejár, a madár pedig kinn marad. Maradt is addig, amíg a lakáshiány erőszakosabb lépésre nem kényszerítette. Benyomta a kartont, és a legbékésebb honfoglalóként szaporodott tovább. Ha a puding próbája a megevés, akkor ez a módszer csúfosan megbukott. A méretbeli eltolódástól eltekintve nagyobb gondatlansággal nem lehet vádolni a tervezőt, keretbe foglalt szitaszövetet is tett a legtöbb nyílásba, de a rács és a szita között éppen akkora a hely, egy verébcsalád bőven elfért. Akarva-akaratlan a legjobb szálláscsinálójuk lett. Háromsoros a rács, három lécet vágtam méretre évekkel ezelőtt, és a bikavéd]eggyel díszített szupererós ragasztóval kentem be mindegyiknek az egyik oldalát. Ha rászorítottam a kenceficés lécet, az ott is maradt. Sok más megoldás is létezhet, de szegény ember léccel ragaszt. A verébjogi ombudsman még nem apellált ellenünk, a honfoglaló veréb egyszerűen másik spájzba költözött. Belegondolni is rossz, micsoda verébcsaták történülhetnének, ha önös érdekből minden lakó a mi példánkat követné. H. D. Közeledik a rózsaünnep A rózsa hazájában, Szőregen a termelők háromnapos programsorozattal ünneplik Európa-szerte híres, hungaricumnak számító virágaikat - csütörtökön kezdődik a hetedik rózsaünnep. Az érdeklődők megismerhetik a Szőreg környéki hatalmas rózsaföldeket, a napi munkát. A jelenlegi termelési módszerek, eszközök mellett Magyarország első rózsamúzeumában az évszázados múltra visszatekintő tárgyi és írásos emlékek is megtekinthetők. A rózsaünnep fő látványossága a szombat délutáni ka'rneváli felvonulás: több százezer rózsaszállal feldíszített ünnepi menet vonul végig Szőreg utcáin. Ezt követően hajnalig tartó koncertek, színpadi programok, tűzijáték szórakoztatja a vendégeket. Az ünnepséget a Délmagyarország is támogatja, pénteken Bródy fános ad élő koncertet lapunk ajándékaként. A rózsakirálynő-jelöltekre szavazók között öt ajándékcsomagot sorsolunk ki, és a legszebb előkert verseny különdíját a Délmagyar adja át. A „magyar feng shui" és a napkollektor A bioépítészet reményteli jövője A méhecskék titokzatos élete és a mézek titokzatos ára Hatvanezren egy családban Krajnyák Tibor és Szabados Lajos a méhkaptáraknál Fotó: Kamok Csaba A bioépítészetnek Magyarországon jóformán csak jövője van - mi legalábbis ezt a következtetést vonjuk le abból, hogy jelene egyelőre alig tapasztalható. Ám mind több a biztató jel. - A bioház a tervezéssel kezdődik. Az építtetőnek az az elgondolása, hogy a ház létrehozása minél kevesebb környezeti kárral járjon, energiaellátása, működése minél kevésbé szennyezze a környezetet, és lakóit minél kevesebb egészségkárosító hatás érje - mutatja be a Nyugat-Európában mind terjedőbb építészeti szemléletet Piros György, a szegedi Bálint Sándor Művelődési Házban működő, országos Magyar Bioépítészeti Egyesület titkára. A megyében alig néhány bioépület létezik, egyik éppen a Piros család tanyán létrehozott háza. Kiss Lajos, a Dél-Alföldi Területi Főépítészi Iroda főépítésze, egyetemi docens - az egyesület alapító tagja - mondja: olyan részmegoldásokra, melyek „bio-" jelleget adnak az épületnek, illetve energiaellátásának, mind több példát találni. Van, aki vályogfalakat alkalmaz, van, aki napkollektort szereltet be, van, aki télikerttel bővíti az épületet. Napkollektor-ügyben egyre tájékozottabbak az emberek, s előfordul: ha az igénylő túl drágának találja a szaküzletben kínált berendezést, elkészítteti egy ügyes vízvezeték-szerelővel. Mindezek ellenére Már Csongrád megyében is akad néhány bioépület úgy néz ki, a bioépítészet még sokáig a kiegészítő építészeti szemléletet fogja képviselni. A terjedést - mondja az egyesületi titkár - az eredményezi majd, hogy a meg nem újuló energiafajták használata konvencionális épületekben mind többe kerül. Az is előfordulhat figyelmeztet a főépítész -, hogy a környezetünkben bekövetkező negatív változások hívják föl a figyelmet a megújuló energiaforrások igénybevételére, és ezzel a bioépítészet lehetőségeire. Bioépületet létrehozni egyelőre sok Fotó: Schmidt Andrea alapjaiban nem különbözik, ám a Kárpát-medencében egykor alkalmazott népi térszemléletet hasznosítja. A Piros család tanyai háza - egyébként egy finn gerendaház téglára alkalmazott változata - szintén a „magyar feng shui" figyelembevételével jött létre. Még talán ennél is „bio-" jellegűbb egy Tisza-parti épület, melynek teteje részben földdel takart és benöVényesített. A területet, amit a ház elvesz a természetből - így pótolja vissza az ember. ECS. pénzt, s még több elszántságot igényel. A főépítész felhívja a figyelmet: a legfontosabb az lenne, hogy olyan támogatási formák jöjjenek létre, melyek legalább a nehézségek egy részét elgördítik az energiatakarékos, környezetbarát - azaz „bio" - épületek fölhúzására, „bio"-energiaellátási technikák igénybevételére gondolok útjából. Érdekes új irányzatok is megjelennek a bioépítészet kapcsán, ilyen például - hívja föl a figyelmet az egyesületi titkár - a „magyar feng shui". Ez a kínaitól