Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

NOI TAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN NAPI MELLEKLETEK Péntek DÉLMADÁR Szombat /IE5CTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY-ÍR Szerda V OTT SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA, SZABÓ CSILLA 2005. JÚNIUS 2. WWW.DELMAGYAR.HU ISMERKEDÉS - TÁRSKERESŐ IRODÁVAL VÁSÁRHELYEN A vakrandik csalódásai Leginkább ismerkedési lehetőség hiányá­ban fordulnak társkereső irodákhoz az egyedül élők, állítja a vásárhelyi Krupiczer Irma, aki az egyik országos közvetítő ki­rendeltségének vezetője. Sokan úgy vélik, hogy egy-egy ilyen iroda segítségével na­pokon belül rábukkannak az igazira, pedig ehhez jó néhány vakrandin túl kell lenni. A találkozások csalódást is okozhatnak. A félelem és a szégyenérzet ellenére egyre többen döntenek úgy, hogy társkereső irodák közreműködésével próbálják megtalálni az iga­zit. Tévedés azt hinni, hogy ezen lehetőséggel csak a nem éppen megnyerő külsejű hölgyek, urak élnek. Az egyik vásárhelyi iroda klubtagjai között kimondottan csinos, többdiplomás nők, helyes férfiak is keresik partnereiket. - A legtöbben az ismerkedési lehetőség hiányára hivatkozva fordulnak hozzánk - me­séli Krupiczer Irma, az iroda vezetője. - Nem feltétlenül házastársat szeretnének találni, in­kább komoly kapcsolatot keresnek. Az országos hálózathoz tartozó vásárhelyi társkereső iroda számítógépes nyilvántartá­sában jelenleg mintegy 4000 leendő partner közül lehet válogatni. Ebben egyébként egy program segít, ami az előzetes igények, el­várások felmérése alapján úgymond „össze­fésüli" a társkeresőket. - Általában több hónap is eltelik, míg végül valaki partnerre talál. Bár nagyon sokan ügy gondolják, hogy eljönnek hozzánk, s napokon belül sikerül társra bukkanni. Van, hogy jó néhány vakrandin tűi kell lenni ahhoz, hogy a legszimpatikusabb partner felbukkanjon. Per­sze ritkán az is előfordul, hogy már az első találkozás után megleli a hölgy vagy az űr azt, akivel el tudja képzelni az életét. Sok esetben ügy kell rábeszélni a találkára a társkeresőt, mert mondjuk a partnerjelölt fényképe nem tetszik neki, aztán kiderül, mégis ez a férfi a nagy ő - magyarázta Irma. A barátságos hangulatú irodába egyébként meglepő, de leginkább a férfiak térnek be, mégpedig a 40 év alatti korosztály. Ugyanakkor jó néhány alig 20 éves fiatalember is regiszt­ráltatta magát. A nők közül főként az 50 év körüliek próbálnak ily módon partnert találni, de persze akadnak olyanok is, akik alig múltak 30 évesek. - Az elvárások nagyon változók - jegyzi meg Krupiczer Irma. - Vannak nagyon igényes, úgymond VIP-s ügyfeleink, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy ne akárki legyen a partnerük. A többség azonban egy figyelmes, megbízható társra vágyik. A külső adottságok sem annyira fontosak, a lényeg, hogy a jelölt ápolt, meg­nyerő legyen. Ezen elvárásokkal tarsolyában kopogtatott Krisztina is egy szintén országos társkereső iroda ajtaján. A kimondottan csinos, 31 éves fiatal nő láttán ugyan nehéz elképzeli, hogy nem akad számára partner. Pedig Krisztina szerint nincsenek nagy elvárásai. Csak egyhez ragaszkodik: diplomás legyen a jelölt. A leendő partnere anyagi háttere pedig egyáltalán nem érdekli. - A 30 év körüli férfiismerőseim már csalá­dot alapítottak, ismerkedési lehetőség szinte a nullával egyenlő - sorolja indokait Kriszti­na, hogy miért is fordult társkereső irodához, ahol először felírták a „paramétereit", vala­mint a vágyott társról alkotott elképzelése­ket. Ezután már csak a telefonhívásokat kel­lett várnia. Ezekben nem is volt hiány, 20-25 férfi is meg akart ismerkedni vele. Köztük vi­szont csupán egyetlen szimpatikus akadt, ám egy kis beszélgetés után kiderült, mégsem il­lenének össze. A vakrandik többsége csaló­dást okozott számára. A legnagyobb az volt, amikor egy igen ápolatlan, magát jogásznak mondó férfi várta a találkán, akinek szinte az első mondatából kiderült, hogy egy futó kap­csolattal is beérné. T. A. A partnerjelölteket Krupiczer Irma hozza össze / ^ FOTÓ; TÉSIK ATTILA Titok, siker és boldogság Csordás Tibor: A nők szemében szebb vagyok most, mint mielőtt a színpadra kerültem volna. Ezért megtanultam a rajongókat is kezelni FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Szinte szétszedték a nők a lapunk 95. születésnapi ren­dezvényén fellépő Fiesta együttes énekesét, Csordás Ti­bort. A latin zene hazai képviselője a gyengébbik nem egyik nagy kedvence, ő mégis igyekszik távolságtartóan viselkedni velük. Többek közt ennek okairól kérdeztük, miután kiosztotta a több századik autogramot is... - A koncertjük után több mint fél óráig osztogatta az aláírásokat és fényképezke­dett elsősorban női rajon­góival. Akár a lányok bál­ványa is lehetne, mégis meg­lehetősen zárkózottnak tűnik ezen a téren. Miért? - A rajongók a szakmánkkal együtt járnak, akiket tudni kell kezelni. A telefonszámomat például próbálom titokban tartani még az újságírók előtt is, hogy ne kerüljön idegenek kezébe. És azt is meg kell látni, ha például nem szabad ránéz­ni egy lányra, mert akkor azt már úgy venné, mint egy há­zassági ajánlatot. Ezek ellené­re viszont igyekszünk mind­ketten közvetlenek maradni, hiszen ez a siker egyik záloga. - A távolságtartás ellenére előfordult már, hogy egy lány üldözte a szerelmével? - Engem arra neveltek, hogy ilyenekről nem illik beszélni. - Akkor beszéljünk arról, hogy milyennek tartja ma­gát. Nyilván jót tesz az ön­bizalmának a sok rajongó. - Maradjunk annyiban, hogy szebb vagyok most, mint mi­előtt a színpadra kerültem vol­na. - Ez mit jelent? - Hogy amíg nem volt ze­nekar, lányok sem voltak. Ép­pen ezért fenntartásokkal ke­zelem ezeket a lelkesedése­ket. - Milyen volt Csordás Ti­bike, amikor még kisgyerek volt? - Ötödikes koromig kitűnő tanuló voltam, még igazgatói dicséretet is kaptam. Utána viszont hirtelen leromlott a magatartásom, és egy isten­átka lettem. Egyszer úgy ki­borítottam a tanárnőmet, hogy átküldött a bésekhez. Azt mondta, mondjam meg a ta­nárnak - aki egyébként a férje volt -, hogy mostantól ide fo­gok járni. - Csak a magatartásával volt probléma? - Mindennel, ami nem érde­kelt. Azokból a tárgyakból ket­tes voltam, a többiből ötös. - Az ének melyik csoportba tartozott? - Abból ötös voltam, a temp­lomi énekkarból viszont ki­rúgtak. Fogdostam ugyanis a lányokat. - A tetoválásai is ebből a rosszgyerek-korszakából származnak? - Hát, az egyiket éppen né­hány napja csináltattam. Úgy­hogy ha igen, akkor az még most is tart. - Hogy telik egy sikeres ze­nekar énekesének nyara? - Fellépésekkel. A héten pél­dául tizennégy helyre kell mennünk. Ebben az a legrosz­szabb, hogy soha nem tudok egy hétnél előrébb tervezni. Szégyellem is a barátaim előtt magamat, hogy nem tudom megmondani nekik: ekkor vagy akkor ráérek-e velük el­menni valahová. - Ettől függetlenül boldog ember? - Persze, hogy az vagyok. Van házam, autóm, motorom és barátnőm, bejárhatom a vilá­got, és azzal keresem a pénzt, amit igazán szeretek. Mi kell ennél több? TÍMÁR KRISZTA VARJUK 06-30/30-30-443 ,MÍJs,_.» mmss delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < /.h-„Mj,u : Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! *eii«! Oíiasó! i megjttóihe! i tekulíó epjetértéséii kiflii a képen ÍSfaó sieiaélv ikiskecúaknál a tw»ér,fes képűiéi® hoiiájáriilása siÉsépes. DÉLALAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobííe Rt. -OTIMONVHMt T * -Mobile' Partner

Next

/
Thumbnails
Contents