Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

10 BIZALMASAN 2005. június 2., csütörtök NEM ENNI, KENNI Almaecet, önszeretet Nem enni, kenni - ez is lehetne a jelszava annak az új fiatalító kúrának, amely­nek lényege, hogy almaecet­tel masszírozzák a hasat, amely ettől feszes és lapos lesz. Eddig főleg a fogyókúrázók esküdtek az almaecetre. So­kaknak bevált ez az ivókúra, ám voltak, akiknek a gyomra nem bírta a sok savat. Mégis, jó néhányan vallották, hogy létezik zsírégető hatása, és fogytak is tőle a kúra után. Talán még hasznosabb, ha masszírozásra használjuk. Az almaecetes masszázs oxigén­nel telíti a szöveteket, feszesíti az izmokat, és így laposabbá válik a has. A has masszírozása egyéb­ként is jótékony hatású, hiszen sok idegpálya és bioener­gia-pálya fut rajta keresztül. Ezért a terület masszírozása javítja a közérzetet, és ha­tással van az egész testre. Nem mindegy azonban, ho­gyan masszírozunk. A gyengéd gyúrás, csipkedés, nyomás, dobolás megengedett. Mind­ezt a hatást erősíti fel a hí­gítatlan almaecet, amely fo­kozza az oxigénellátást. Az almaecetes kúra min­denesetre olcsó, és természe­tes alapanyagú „kelléket" vet be. Az pedig, hogy a gyümöl­csöket belsőleg és külsőleg egyaránt lehet alkalmazni, nem újdonság. Az almaecet széles körű felhasználásának lehetősége jó arra, hogy a hölgyek figyelmét felhívja az ápoltság fontosságára, hogy önmagukkal külsőieg-belső­ieg érdemes törődniük. Ezen­kívül a test középső részére, a hasra való koncentrálás az önszeretet eszköze Is, segít az önbizalom-építésben. RIMÁNYI ZITA AKIK NEM FOGADJÁK EL AZ ELUTASÍTÁST, ÉS SZERELMÜKKEL ZAKLATJÁK A MÁSIKAT A nem kívánt szerelem Éjszakai SMS-ek, levelek, néma tele­fonhívások - a legtöbb ember egy bűnügyi történet alkotóelemeit ismeri fel bennük, más a mindennapjait. Sok férfit és sok nőt üldöz szerelmével munkatársa, ismerőse, volt szerelme. Teljes névvel senki sem vállalta a tör­ténetét, de minden társaságban, ahol megemlítettük a témát, volt olyan, aki­vel történt már hasonló. - Munkám kapcsán ismerkedtem meg ezzel a bizonyos férfival - mesélte a harmincas évei elején járó kétgyer­mekes Márta. - Meglepődtem, amikor először ebédelni hívott, de mivel egyébként is emberekkel dolgozom, nem akartam sem teljesen elutasító, sem udvariatlan lenni. Azt mondtam, majd én keresem, de eszemben sem volt. Erre SMS-ekkel bombázott, és verseket írt hozzám. Nem válaszoltam neki, de zavart a dolog. Néhányszor, amikor a gyerekeimmel sétáltam, a házunk körül is láttam őt, és csak reménykedtem, hogy nem vesz észre. Rendkívül zavaró érzés, hogy a saját otthonomban bujkálok egy tulajdon­képpen idegen ember elől - pana­szolta a szegedi asszony. A hívó csak hallgatott Jánosnak SMS-ekben nem, csak te­lefonhívásokban volt része, naponta többször is. Ö hallózott, a hívó csak hallgatott. - Mivel sejtettem, hogy kiről van szó, egyszer egy társaságban, ahol ő is ott volt, elkezdtem mesélni a története­met. Azt mondtam, hogy a mobil­társaságot kértem: azonosítsák a hívót, de ők nem tudtak segíteni, ezért a rendőrséghez fordultam. Ez csak félig volt igaz, a telefontársaságot valóban felkerestem, de a rendőrséget nem. Az ötlet működött, az illető megijedhe­tett, mert nem hívott többet - em­lékezett a szegedi férfi. - Hogy kit szeretünk meg, azt nem Peter Falk játékosan beleharap egy színésznő nyakába. Arról, hogy a hölgy hogyan fogadta a hódolat eme sajátos módját, nincs információnk ILLUSZTRÁCIÓ: MTI tudjuk befolyásolni, de azt igen, hogy milyen formában fejezzük ki. Az em­ber képes arra, hogy a viszonzatlan érzelmet továbbra is megélje, de tu­datos kontrollal visszafogja azokat a gesztusokat, amelyekkel ezt kifejezi ­magyarázta ár. Szabó Éva, az SZTE Pszichológiai Tanszékének adjunktu­sa. Véleménye szerint a szerelemmel üldözés az üldözött személy részéről egy definíció, ő éli úgy meg, hogy üldözik. Az ilyen élmények egy része az üldözött kivetített vágya, gyakran ő maga vágyik arra, hogy észrevegyék. Véletlen, úgynevezett illuzórikus egy­beeséseknek tulajdonít nagy jelentő­séget, ilyenkor bármilyen gesztus és annak a hiánya is értelmezhető a sze­relem jeleként. Torzító folyamatok - Ha viszont valaki valóban üldöz, az a személy valamilyen nagyon mély oknál fogva nem képes venni, vagy félreértelmezi a másik elutasításait ­folytatta Szabó Éva, majd hozzátette: ­torzító folyamatok zajlanak benne, mert azt akarja látni, hogy a másik nagyon is fogadókész a szerelmére. Ezt nehéz megváltoztatni, mivel elemi szükséglete, hogy tévesen észlelje a jeleket. Úgynevezett énvédő torzítá­sokat alkalmaz. A sérült énképű em­berek, akik egyébként sem sokra tart­ják magukat, még motiváltabbak arra, hogy védjék az énjüket. A patológiás kötődés szintjét nevezhetjük vulgári­san József Attila-szindrómának is. Rengeteg gyötrődésben megírt szerel­mes verset köszönhetünk neki, ő ugyanis ebben a formában fejezte ki hasonló élményeit. A vonzódás tárgya Hogy mit tehet ilyenkor az üldözött, arra Szabó Éva szerint nem lehet egyetlen trükkel, praktikával válaszol­ni. Ha a zaklatás már a kriminalisztika határát súrolja, akkor jogi lépéseket lehet tenni, de ha nem ilyen súlyos a helyzet, akkor a labda nem a visz­szautasító térfelén van, hanem annál, aki nem tudja elfogadni a visszauta­sítást. Érdemes valakivel kapcsolatot keresni az üldöző közvetlen környe­zetéből, aki reálisan látja a dolgokat, és közreműködhet abban, hogy az illető megkapja a szükséges segítséget. A vonzódás tárgya nem tud segíteni, mert bármit tesz az, értelmeződhet úgy, hogy még mindig tartani akarja a kapcsolatot. GONDA ZSUZSANNA Apósjelöltnek lenni sem könnyű! Kislányomat három éve nem a gólya hozta, hanem puttonyában a nagy szakállú Mikulás. Már akkor tudtam, hogy sajnos eljön az idő, amikor már nem én leszek az első számú férfi az életében, de hogy ilyen korán más hímneművel Is osztozkodnom kell Tündérvlrágom szívén, arra azért nem számítottam. Természetesen már három éve készülök lelkileg arra, hogy 15 éves korától géppisztollyal és vágásra alkalmas célszerszámmal felfegyverkezve hajtom el a körülötte ólál­kodó hímnemű egyedeket. A viccet félretéve, féltékenyen hallgattam bölcsődéből hazatérő lányomat, aki nagy lelkesedéssel ecsetelte, hogy egy kisfiúval kézen fogva mentek ebéd előtt kezet mosni, egy­más mellett aludtak, s együtt bringáztak az udvaron. Megerőltetve magamat, csupán egyetlen pozitívumot tudtam az udvariójában fel­fedezni: őt is Petinek hívják. Érdeklődve vártam a gyerekzsúrt, amelyre Drágaságom szívszerel­me is hivatalos volt, hogy végre szemrevételezhessem a „kis tököst". Lányom szeme felcsillant a boldogságtól, amikor megpillantotta. Am­bivalens érzések kavarogtak bennem, hiszen apai szívem majd meg­szakadt a féltékenységtől, ugyanakkor örömmel állapítottam meg, hogy a vonzalom igencsak kölcsönös: a fiúcska felénk szaladva, örömittasan kiabálta lányom nevét. Egy másik szülővel beszélgettem a bölcsiszsúrón, miközben szemem persze a „szerelmespáron" csüngött: harmonikusan játszadoztak egymással, s már megbarátkoztam a gondolattal, hogy Tündérvirágom nemcsak rám néz áhítattal mint istenre, a glórián a hároméves névrokonommal is osztoznom kell. Sőt, a csöppség szimpatikus viselkedésével kiérdemelte, hogy fény­képezőgépem memóriakártyájára többször is felkerüljön. A felhőtlen szórakozást egy nem várt „incidens" zavarta meg: nagy testű német juhászkutya közelített feléjük. A barátságos állat mind­össze játszani akart velük, de mivel Virágszálam nem ismerte, rettene­tesen megijedt. Szerelmét faképnél hagyva, rémült tekintettel rohant felém: „Apa, apa, vegyél fel!" A kezemben lévő technikát veszélyeztet­ve, mint a villám kúszott fel a nyakamba. Kis kezeivel erősen szorított magához, tarkómon éreztem zilált, izgatott levegővételét. Örömmel töltött el a tudat, hogy helyreállt a világ rendje: tiz évig még biztosan én leszek az első számú férfi az életében! 0. J. P. Száz szépség a XX. században Száz év szépség, nőiesség, di­vat, történelmet író arcok, alakok, akik példáként szol­gáltak nők millióinak, mások pedig egy kor ikonjaivá váltak. A XX. század leghíresebb, leg­markánsabb szépségeiről sza­vazott egy fotósokból, filme­sekből és divattervezőkből ál­ló nemzetközi zsűri a Harpers and Queen brit magazin fel­kérésére. MTI Az 1900-as évek meghatározó nőinek teljes listáját a lap jú­nius 6-án megjelenő számá­ban teszik közzé, de addig is a londoni Selfridges nagyáruhá­zak kirakataiban láthatók a leghíresebbek fotói a Getty­gyűjtemény jóvoltából, és ar­ról árulkodnak, mennyit vál­tozott száz év alatt a nőideál ­írta a La Repubblica című olasz napilap. Felidézheti a közönség az ar­chív felvételeken például a 30-as évek emancipálódó női, a férfias vonásaikat sem szé­gyellő, nadrágot viselő és do­hányzó Greta Garbó vagy Kat­herine Hepburn révén. A kö­vetkező évtizedben jönnek az Marilyn Monroe olyan csodaszeműek, mint Ava Gardner és Laureen Ba­call, vagy a buja Rita Hay­worth, aki nemcsak az ame­rikai hidrogénbombára festett képével vált híressé, hanem a Gilda című filmmel, amelyben hosszú fekete kesztyűjének le­húzása felért a maga korában a kiskorú fiúk megrontásával. Aztán jöttek az 50-es évek és velük a csupa domborulat, vérbő szépségek, Marilyn Monroe, Liz Taylor, Gina Lol­lobrigida, Sophia Loren és ve­lük szemben a - legalábbis látszólag - hűvös szőke an­gyalok, Grace Kelly és Kim No­vak. A 60-as évek lázadó szel­leme el sem képzelhető Bri­Charlotte Rampling gitté Bárdot kihívó szexepilje nélkül, de ekkor jelentek meg az olyan piszkafa fotómodel­lek is, mint Twiggy. A következő dekád viszont egyre nagyobb teret adott a nem szokványos szépségek­nek: a legcsúnyább szép nő volt Barbra Streisand, de so­kan álmodtak a csontos arcú, gonosz tekintetű Faye Duna­ivayről vagy a perverz szere­pekbe beskatulyázott Charlot­te Ramplingról. De minden divat múlandó: ahogyan a hippiket felváltották a skatu­lyából kihúzott yuppie-k, a nők között is az elegáns szép­ségek mutattak irányt, mint Lady Diana, vagy Michelle Pfe­Naomi Campbell iffer, hogy aztán a 90-es éveket - legalábbis a Harpers and Queen listája szerint, felvált­sák a mesterségen kreált top­modellek: Kate Moss, Cindy Crawford, Naomi Campbell, és köztük üdítő színfolt lett elemi ösztöneivel Sharon Stone. Lucy Yeomans, a magazin főszerkesztője elismeri, hogy némelyik szépségideál ma már túlhaladottnak tűnik, de úgy kell rájuk tekinteni, mint akik önmagukban jelképeztek egy-egy korszakot. És nem ki­zárt, hogy az általuk képviselt vonzerő, mint ahogyan az a divatokban gyakori, újra és új­ra visszatér, és utánzásra talál.

Next

/
Thumbnails
Contents