Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

SZOMBAT, 2005. JÚNIUS 11. »MEGYEI TŰKOR" 7 Kitüntették a szentesi Dongó László iskolaigazgatót A nyugdíjig „csak" tanítani szeretne Csongrád megyéért emlékérem­mel tüntette ki a megyei köz­gyűlés a szentesi Dongó László igazgatót a pedagógusnap alkal­mából. Az általa vezetett Zsol­dos szakközépben több mint ezer diák tanul tizenhárom kü­lönböző szakmát. Dongó László úgy döntött, a jövőben nem igazgatóként, „csupán" tanár­ként szeretne dolgozni. Fizika-kémia szakos tanár a szentesi Zsoldos Ferenc szakkö­zépiskola és szakiskola igazga­tója - Dongó László az egzakt tudományok ismerőjétől elvár­ható módon némiképp szigorú, de a diákok számára kiszámít­ható: panaszaikra, személyes problémáikra mindig vevő volt - mondja magáról. A tanítás­ban huszonkét évet töltött el, tizenöt éve igazgatja az intéz­ményt. A megyei közgyűlés is­kolavezetői munkájáért ítélte meg számára a Csongrád Me­gyéért Emlékérmet a napokban. Dongó László úgy érzi, megdol­gozott a kitüntetésért, s jóleső érzés tölti el. Úgy döntött, a kö­vetkező tanévben már nem igazgatja az iskolát, nyugdíjazá­sáig tanítani szeretne. Az elmúlt tizenöt esztendő „mottójaként" azt mondja: min­dent a szakképzésért. A Zsoldos Ferenc szakközépiskola számára, mint az ország más, hasonló in­tézményei számára a '93-as okta­tási törvény hozott változást. Szakmunkásképzőből szakkö­zéppé alakult az intézmény Don­gó László irányítása alatt, csatla­kozott a Világbank kereskedelmi programjához, s egyre sikereseb­ben szerepelt a pályázatokon. Az elmúlt tizenöt évben összesen százmillió forintot nyert a Zsol-. dos, amelyből tanműhelyt hoz­tak létre, jutott a tanerő tovább­képzésére, az intézmény felújítá­sára, eszközökre, fejlesztésekre is. Évről évre nagyokat lép előre az iskola, melynek most éppen ezerszázötven diákja van, ők ösz­szesen tizenhárom különböző szakmát tanulnak. Megfelelő számú jelentkező esetén két tu­cat közül lehetne választani. A környező huszonöt település negyven iskolájából iratkoztak be idén a Zsoldosba - az itt szer­zett ismeretek piacképességének híre ment a Dél-Alföldön. A kiváló kondícióban lévő Dongó László hangsúlyozza, mennyire fontos a sport az egész­ség megőrzésében, szerinte a mozgás örömteli lendületet ad a munkának is. Aktív tagja volt a szentesi vízilabdacsapatnak har­mincnégy éves koráig, a szenior­csapattal pedig több világbajnoki címet szerzett. Legutóbb viszont San'Marinóban ádáz csata után csak az ezüstöt kapta meg a szentesi öregfiúkból álló váloga­tott. A dániai Európa-bajnokság­ra most tart a felkészülés, nagy reményekkel. B. G. Kevesen késtek el A napokban valamennyi gazdál­kodó átvehette a földje után járó első uniós és az ahhoz kapcsoló­dó kiegészítő nemzeti támogatás véghatározatát. A Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egy hét alatt több mint 200 ezer ügyfélnek adta postára az okiratot. MUNKATÁRSUNKTÓL A postázott véghatározatokból az derül ki, hogy az igénylőlapon feltüntetett területből mennyi a jogos igény és erre mekkora a ki­fizethető támogatás. Elutasító határozatot hozzávetőlegesen ötezren kapnak. Eközben folyamatosan érkez­nek a hivatalhoz az idei kérelmek is, melyek beadásának határideje május 17-én lejárt. Azóta a támo­gatási összeg munkanaponkénti egyszázalékos csökkentésével ad­hatók postára a kérelmek. A be­adás végső határideje június 11. Eddig 205 ezer gazdálkodó küldte be a hivatalhoz a kitöltött forma­nyomtatványt, közülük közel két­ezerre nyomtak határidőn túli postabélyegzőt. Csongrád megyé­ből 13 ezer 647 kérelem érkezett, 164 határidőn túl. Az MVH megyei kirendeltsé­geihez benyújtott 2005. évi tá­mogatási kérelmek feldolgozása már megkezdődött. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy azokban formanyomtatványok­ban, amelyek kitöltéséhez segít­séget kértek a termelők, jóval ke­vesebb a hiba. Június második felében minden érintett levelet kap arról, hogy megérkezett-e a kérelme a hivatalhoz. Akinek nincs WC-je, a folyosó végén talál egyet A múlt szigetei a belvárosban Szeged mediterrán hangulatához a szó szo­ros értelmében hozzátartoznak a belvárosi tömbházak udvarai, ma még málló hom­lokzatukkal, rózsabokraikkal - akárcsak a déli országokban. Csak a szárítókötélen lengedező pelenkák sora hiányzik. Lesz még mire költenie az önkormányzat­nak, miután Szegeden a belvárosi paloták ut­cafrontját szép sorjában rendbe hozta. Az ud­varok ugyanis - tisztelet a kivételnek! - elha­nyagoltak, sőt olykor azt a benyomást keltik, mintha néhány méterre a járdától megállt volna az élet. Mégpedig valahol a két háború közötti évtizedekben. Itt van mindjárt a Horváth Mihály utca 7. számú ház, mely hiába védett műemlék, még nem került a felújítási lista élére. Az utca fe­lőli homlokzat - mely egy tábla tanúsága sze­rint 1959-ben látott utoljára festéket - még úgy, ahogy állja a sarat, az udvar azonban bármelyik olasz, 50-es években készült neo­realista filmbe elmenne. Zömmel egy- és másfél szobás lakások talál­hatók itt egy bokorban, amelyeket ki-ki pénz­tárcájához mérten tart rendben. Mellékhelyi­ség nem mindegyik lakásban található, akinek nincs, az használhatja a közösét, melynek ajta­ja tárva-nyitva. Lantos Lajos zenész szülei él­nek itt egy egyszobás lakásban: a Szegedi Kor­társ Balett zenekarában játszó férfi már Buda­pesten él, most csak látogatóba érkezett Sze­gedre. Elmondta: amikor többen is az udvari lakásban éltek, még a spájzból is szoba lett, igaz, annak mérete kicsivel nagyobb, mint a la­kótelepieké. Felújítás? O, igen, hallott már ró­la, két éve egyszer beszélték, olyan lesz majd a bérház, mint a Wagner-udvar. Ma azonban po­ros, gazos, elhanyagolt, üdítő színfoltot csak egy-két rózsabokor visz a sivárságba. (Melles­leg hasonló „mediterrán hangulatot" élvezhet­nek az Arany Oroszlán étterem udvari teraszá­nakvendégei is.) De még a felújított Kárász utcai tömbbel­sők is rejtenek szégyenfoltokat, ilyen a Ká­rász utca 15. Ha belépünk az újabban gondo­san zárva tartott nagykapun, valóban, mint­ha legalább egy évszázadot lépnénk vissza az időben. De ez sem igaz, mert száz éve való­színűleg egy szépen karban tartott palota le­hetett. A kapualjban hatalmas tábla hirdeti, hogy özv. Lichtenegger Gyuláné, szül. Csórja Zsuzsánna ajándékozta a szegedi református egyháznak a házat 1931 -ben. Ma is az egyhá­zé az épület, amely nem bánik gondos gazda módjára a tulajdonával: az udvaron a függő­folyosó aládúcolva, a postaládák állapotából Szegedi udvarbelső a kapualjból nézve ítélve pedig kevés lakásban lehet élet. És láss csodát! Egészen belül, még egy kapualjon át­bújva parányi ház lapul az udvar végén, háta mögött a Dugonics téri olasz intézet felújí­tott falaival. Pici, sárga házikó, vesszőseprű, szőlőlugas. És sűrű rács az ajtón. Van persze szépen ellenpélda, az összes többi Kárász utcai udvarral akár dicsekedni is lehetne. Bemegyünk a Kárász utca 5. számú ház udvarába: gyönyörűek a falak, szépséges a díszburkolat - mellesleg innen lehet meg­közelíteni az egyetem Európa Tanulmányok Fotó: Miskolczi Róbert Központját. A díszburkolat kellős közepén azonban valami birát látunk, több színben pompázó faháncsot legalább 10 négyzetmé­teren - amit akár érdekes színfoltként is föl­foghatnánk. Ha Molnár Krisztina, a gyerekci­pőbolt elárusítója nem mesélné el, hogy ott eredetileg virágágyás volt, csak aztán gazten­gerré vált, ellepték a bogarak, a szemét. A ha­marosan megnyíló kávézó tulajdonosa ho­zatta rendbe nemrégiben, és borította be ­jobb híján fahánccsal. f.k. Szegedi Tisza-nap, harmadszor Román-magyar természetvédelmi együttműködés Gólyatöcs, gulipán és bíbic - közelről A szentesi Zsoldos szakközépiskola vezetője úgy érzi, megdolgo­zott az elismerésért Fotó: Tésik Attila Az idén már harmadszor rendezik meg a szegedi Tisza-napot, ezúttal július 2-án. A ciánszennyezést követően hagyományteremtő célzattal több regionális, megyei szervezet, cég, ön­kormányzat és számos magánszemély segítségével indították útjára a szegedi Tisza-nap rendezvény­sorozatot 2000. június 24-én. A cél az volt, hogy a szegediek figyelmét folyójukra, második főutcájuk­ra, a Tiszára tereljék - színvonalas programokkal. Mint ahogy azt Pitó Enikő, az egyik szervező, az ITDH Dél-alföldi Regionális Képviseletének Csongrád megyei igazgatója elmondta, az első sze­gedi Tisza-napon a felnőttek és gyerekek több mint százezer kishalat telepíthettek a folyóba, emellett akváriumi és mikroszkópos bemutatókon ismer­kedhettek meg a Tisza élővilágával. A rendezvé­nyen részt vevők, valamint a szponzorok névre szó­ló oklevelet kaptak az eseményről. Idén harmadszorra szervezik meg az eseményt jú­lius 2-án, szombaton az alsó rakparton: újra lesz hal­telepítés, nyilvános beszélgetés, hal-, illetve madár­felismerés, halászbemutató, átkelés a Tiszán. Továb­bi információk a www.tiszanap.fw.hu-n olvashatók. dett madárritkaságokat - például gólya­töcs, gulipán, bíbic -, hogy zavarnák őket. A Makó-Rákos közelében lévő Montághpusztán bevezetik a mobil állat­tartó rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti park tulajdonában lévő szürke­marhagulya mindig ott legeljen, ahol er­re szükség van. - A legeltetés nélkülöz­hetetlen a terület pusztai jellegének fönntartásához: ez a védett növény- és ál­latvilág otthona - mondja az igazgató. A gulyát lábon hajtanák az épp legeltetést kívánó területre, vagy korszerű szállító­járműveken juttatnák oda. Friss hír: együttműködési megállapo­dást kötött a Körös-Maros, illetve a Hor­tobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a határ túloldalán lévő, romániai Nyugati Sziget­hegység Természeti Parkkal. Az előz­mény: a Nagyváradi Erdészeti Igazgatóság - a természeti park ennek része - által megnyert Phare CBC-projekt, melyben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság partnerként szerepel. A projekt célul tűzte ki a román-magyar ökológiai folyosó lét­rehozását - ezzel az élővilág változatossá­gának megőrzését. f.cs. Földterület-vásárlás is szerepel a Kö­rös-Maros Nemzeti Park uniós támoga­tással megvalósuló projektjében. Az igaz­gatóság együttműködési megállapodást írt alá a romániai Nyugati Szigethegység Tfermészeti Parkkal. kozott védelmükkel lehetővé válik az Eu­rópai Unió számára jelentős állatfajok ­például a kék vércse, illetve a haris nevű madár - élőhelyeinek hosszú távú fönn­tartása. A vásárhelyi pusztán lévő, kardoskúti Fehér-tó környékén 560 hektáron vizesé­lőhely-rekonstrukció kezdődik. A tó kör­nyékén további vízfelület létesül, ahol a látogatók anélkül figyelhetik meg a vé­Csongrád megyében is jelentős területek­kel rendelkezik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. A park átfogó projekt­csomagot terjesztett be a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a termé­szetvédelelem megerősítésének jegyében meghirdetett központi programhoz. - A költségek 75 százalékát az Európai Regio­nális Fejlesztési Alap finanszírozza, a fönnmaradó hányadára kormányzati for­rásból kerül pénz - mondja Tirják László igazgató. Élőhelyek fönntartásának, fejlesztésé­nek terve mellett földterületeket vásárol­nak, erdei iskolákat alakítanak ki. A nem­zeti parknak lehetősége nyílik kiemelkedő természeti értékű - jelenleg magántulaj­donban lévő, ugyanakkor védett - terüle­tek megvásárlására. Csongrád megyében elsősorban a Maros-part, illetve a székku­tasi puszta területei tartozhatnak ide. Fo- A szürkemarhával legeltetett terület megőrzi pusztajellegét Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents