Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-14 / 112. szám

i r m T MINDI I M /IBATON ¿•L SZERKESZTI: HEGEDÚS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA 2005. MÁJUS 14. NAPI MELLÉKLETEK Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd ¡YÖGY-íM Szerda LK Csütörtök Péntek DÉLMADÁR WWW.DELMAGYAR.HU DÉLMAGYARORSZÁG SZÜLETÉSNAPI KONCERT MÁJUS 27-EN SZEGEDEN g gr\ M ffi B f jl f II régi és új dalai A Délmagyarország 95. születésnapja alkalmából május 27-én, pénteken este az újszegedi sportcsarnokban lép fel Zorán. A koncertre kedvezményes belépőt válthattak előfizetőink. Az előadóművésszel szegedi műsoráról és a „zoránságról" beszélgettünk. Legendás hármasuk összefonódására Zorán csak megközelítőleg emlékszik vissza. Testvérével, Sztevanovity Dusánnal még a Metró együttesben zenéltek, amikor öszszeismerkedtek Presser Gáborral. Találkozásaik során egyre gyakrabban beszélgettek Zorán szólólehetőségeiről. - Végül 1972-ben feloszlott a Metró, és Gábor is kezdett eltávolodni Adamis Anna szövegírótól. Nagyjából tehát a hetvenes évek közepén érett meg a helyzet az együttdolgozásunkra - emlékezik a hatvanas éveit taposó énekes. - 1976-tól szerepelek Zoránként, akkor jelentettük meg az első nagylemezt. Nagy sikere lett. Barátságunk és munkakapcsolatunk azóta is töretlen. Szerzőtársaimmal általában lemezben gondolkodva dolgozunk. Induláskor eldöntjük, milyen hangulatok és témák foglalkoztatnak bennünket. Ismerjük egymást - enged bepillantani a műhelytitkaikba Zorán. - Elsőként Gábor írja meg a zenéket, majd ezekből válogatunk DuZorán mindig szívesen jön Szegedre sánnal. Öcsém ezután szabad kezet kap: hozzákezd a szövegekhez. Hiszem, hogy valamennyi lemezünk az adott korszak és érzéseink lenyomata. Zorán nem szólóénekes: nyomatékkal hangsúlyozza, hogy csapatjátékosnak tartja magát. Neve ugyan egyedül szerepel a plakátokon, de mindig állandó, összeszokott együttessel lép fel. A tartós siker titkát firtató kérdésre ügy válaszol, az a dal tud maradandó lenni, amelyről nem derül ki idővel, hogy csupán a divat íratta. Úgy tartja, az őszinte szó és a valóságos érzelmek érnek legtöbbet, törekedni kell a hitelességre. - Igyekszem tekintettel lenni a közönségre, és tudom, ők a régi slágereket várják. Ám ahhoz, hogy az űj számokból is régiek váljanak, meg kell ismertetnünk őket - hangsúlyozza. Koncertjeimen - a helyszíntől függően - kamara- és nagyzenekaros fellépések váltakoznak. Zorán koncertje május 27-én, pénteken este 8 órakor kezdődik az újszegedi sportcsarnokban. Az ülőhelyeket érkezési sorrendben lehet elfoglalni, a rendezők 18 órakor nyitják ki a kapukat. Mindkettőnek élvezzük előnyét: a kamara meghittebb és barátságosabb. Több vokalistával szólalunk meg, így sokkal hangsúlyosabb az énekhang. Sportcsarnokos fellépésre mint amilyen a szegedi Délmagyarország születésnapi koncert lesz - tíztagú zenekarral készülünk, és nagyobb technikai felszerelést viszünk. Általában nem teszünk különbséget a fellépéshelyszínek között. Mégis kedvenceim közé sorolom Szegedet: dinamikus egyetemi légkört ismertem meg a városban. Remélem, jó hangulatú koncerttel járulhatunk hozzá a DélFOTO: MTI/SANDOR KATALIN magyarország 95. születésnapjának megünnepléséhez. A körben című új nagylemezünk négy számát adjuk elő az újszegedi sportcsarnokban. Billy Joel, Leonard Cohen, Harry Chapman és Sting egy-egy dalát dolgoztuk fel maxiváltozatban mondja szegedi fellépéséről. Bízom benne, hogy ezek ugyanúgy tetszést aratnak, mint a Volt egy tánc, a Szép holnap és a Kell ott fenn egy ország című feldolgozásaink. Ezek a mostaniak szintén az én kedvenceim közül valók. Leginkább talán azért sikerültek anynyira jól, mert szerzőjük zenész és szövegíró is egy személyben. Szövegközpontú, dallamos számaikat Dusán a mostani gondolataink és érzéseik szerint magyarította. A koncert érdekessége még Eric Clapton dala, mely a lemezre már nem fért rá, de bemutatjuk. Mellette természetesén Szegeden is felcsendülnek régi nóták. DOMBAI TÜNDE wmmjm^m^-- 06-30/30-30-443 mms@delmagtar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! MEGMUTATJUK MINDENKINEK! I H-^M,,, MV^IMMJAK: Gyermekdivat • Nézzem csak közelebbről! Szép és okos vagyok Anya, inkább sétáltuk! Ráeme Nemeth Andrea. Csongrád Határozott játékos Oláh Adrienne. Sieged /•• * ¿y fvíisap V.r'À Kedves Olvasó! A megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül a képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. A, Ml VAN MA..." DÉLMAGYARORSZÁG DÉLVILÁG amO"""" Kik a pünkösdi királynék? A nyárelő legfontosabb ünnepe a pünkösd, amiben a nyárvarázslás és -köszöntés ősi, pogány képzetei és mágiái, hódoló népünnepélyek sokszínű hagyományvilága ötvöződik a zsidó tradíciók és a keresztény vallás rituáléival. A pünkösdölés a szegedi nagytájon igen gazdag szokás- és hiedelemvilággal bírt még a múlt században is, és van olyan eleme - a „mivanmajárás" vagy „mimimamázás" néven emlegetett pünkösdi királynéjárás - amelynek hiteles szövege legelőször itt jegyeztetett fel. A hagyományos ünnepek sorában a harmadik „sátoros" a nyárelőé, a pünkösd, ami a húsvét utáni ötven napot, szegedi népies nevén a zöldfarsangot zárja le, amivel a népek egyrészt titokzatos eredetű, ősi szertartások szerint igyekeznek serkenteni a természetet, biztosítani termést és megélhetésüket, jó egészségüket, elűzni a gonosz erőket, távol tartani a bajokat, másrészt vallási parancsok szerint hírelni a szentlélek ajándékát, s az evangéliumot. A megújult, adakozó természet feletti emberi öröm kifejezése, az ösztönös alapú, pogány képzetű rituálék továbbélése, misztikus varázslásai fonódnak össze az archaikus pünkösdölésekben a keresztény szertartások elemeivel, a szentlélek eljövetele feletti örvendezéssel, az adománygyűjtő jellegű jókívánságolással. A pünkösdünnepi gazdag hagyományvilágnak van egy eleme, amit Szegedről származóként jegyzett fel a Regélőben 1834-ben Miskoltzy István, a „mivanmajárás" vagy „mimimamázás" népi játéka. Eszerint: „Hat leányok tiszta fehér nyak-kendővel, ollyan ing-vállal és köténnyel, fejeken virág-koszorú, jobbjokban liliom-levelek és párosan öszve fogódzva (legidősbik 12, legfiatalabbik 7 esztendős lehetett) illyen képpen játszák szerepeiket. Jobbjokban levő liliom leveleket lógázva minden mesterség s bizonyos mérték nélküli hangon, de mégis érthetőleg... énekeltek mindnyájan." Az énekek, versek után - melyekben többek között a szentlélek eljövetelét idézik, az égiek áldását kérik, kívánják „Legyen földeteken gyümölcs, bor és búza", „Az isten áldása szálljon ezen házra" - párosan összeölelkezve, lassú táncban forogva, s megajándékoztatva elmennek. A pünkösdölés legrégibb Ismert szövege - melyet Dugonics András Etelka című művében örökített meg 1788-ban - persze az idők során változott, miképpen zenei motívumai is. Kovács János 1901-ben a Szeged és népe című munkájában azt állapítja meg, hogy „...habár az egész pünkösdölésben a régi kultuszt a keresztény vallás, illetőleg a bibliai szentlélek eljöveteléről szóló énekek helyettesítik, egészen egyházias dallamokkal: a legvégső verstöredékben azonban ismét világias dallam csendül meg az emlékeztető sorocskákban", sőt a „mivanmajárók" a jókívánságokért cserébe kórusban pénzt kérnek. Dallamvilágukat Kodály Zoltán Pünkösdölője örökíti. A „Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja" híreléssel házról házra járó kiskirálynékat a szögediek a középkori hagyományos jelképpel, a zöld ággal, leginkább bodzával feldíszített udvaron fogadták. S akadtak talán, akikben idéződött az ősi termésvarázslás is, amikor a legkisebb leányt társai magasba emelték, kívánván „ekkora legyen a kentek kendere" (azaz jóléte). Későbbi időkben pedig, amikor a királynéskodáshoz már a zöld ágak mellett a bazsarózsa is hozzátartozott, arra gondoltak, hogy a pünkösdi rózsa is a bőség jelképe, s a méltóságé. A kisleányok pünkösdikirályné-járásának - amiben itt-ott néha fiúk is részt vettek -, termésvarázsló, jólétkívánó szokásának alapmotívuma, vallásos kicsengése más tájegységeken más elemekkel - például rózsahintéssel, hangsúlyozott adománygyűjtéssel - egészült ki, sokfelé népszórakozássá vált. A szegedi tájon két évszázaddal ezelőtt gyakorolt királynéjárás lassan kikopott a nyárelő ünnepi hagyományaiból. S bár néhány éve megpróbálják néhol feleleveníteni, manapság az emberek szinte semmit sem tudnak róla. Pedig legalább annyit illene, hogy a „mimimamás" kisleányoknak nincsen közük a pünkösdi bálokon választott „királyok" egy-egy estére, éjszakára „királynőnek" kikiáltott párjaihoz, de az ekkor koronázott szépségkirálynőkhöz se. SZABÓ MAGDOLNA Spielberg nálunk forgat A DELMAGYARORSZÀG és a DÉLVILÁG kommunikációs partners a T-Mobiíe Rt. T • -Mobile¡ Partner WASHINGTON (MTI) Steven Spielberg Magyarországon forgatja legújabb filmjét, amely az 1972-es müncheni olimpia alatt izraeli sportolók ellen végrehajtott terrorakció „utóéletéről" szól - erősítette meg Marvin Levy, az amerikai filmrendező szóvivője a DreamWorks stúdióban. A film forgatókönyve - amelyet a Pulitzer-díjas Tony Kushnert ír - több forrás, köztük George Jonas (Jónás Gyögy) magyar származású kanadai író 1984-es regénye alapján készült. A forgatás nyáron, július elején kezdődik, de nem mindjárt Magyarországon, hanem először egy másik országban - azt azonban nem nevezte meg. A film címe: Vengeance (Bosszú) megegyezik George Jonas könyvének címével. A tervek szerint december 23-án mutatják be az Egyesült Államokban, külföldön pedig 2006 elején.